Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

Moszkva­Tokió távrepülés A könnyűiparban: Újabb szabasiszombatos&k kö­út­A Moszkva—Tokió zötti 8015 kilométeres vonal leszállás nélküli repülését sikeresen végre­hajtva, pénteken a tokói nemzetközi repülőtéren lan­dolt az IL—62-es típusú szovjet sugárhajtású utas­szállító gép. Kulik, a polgári légifor­galmi miniszter helyettese, gép fedélí zett Tokióba, elmondotta, hogy az IL—62-es gép 8 eaer 500 kilométert képes repülni útjának megszakítá­sa nélkül, 122 utas befoga­dására alkalmas, maximális sebessége 900 kilométer óránként. (MTI) A Könnyűipari Miniszté- jelenti, hogy a munkaidő­riumban felmérés készült a csökkentés kiterjed a köny­munkaidő-csökkentésről. Ez nyűipari dolgozók több mint át- év elején kísérletképpen ki- a felére. lene könnyűipari vállalat Megvizsgálták, milyen le­vezetett be rövidített mun- het a munkaidő rövldítésé­kahetet. Az intézkedés 18 nek további várható üteme: ezer dolgozót érintett. Jú- az intézkedést 1969-ben lius 1-től kezdődően 41 vál- mintegy 50 ezer, 1970-ben lalatnál csökkentették a pedig 36 ezer munkásra \ munkaidőt, majd október 1- terjeszthetik ki. A beveze­én 12 vállalat különböző tésre jogosult vállalatoknál részlegeiben tértek át a 48 jelenleg még nem minden óránál rövidebb munkahét- munkahelyen látnak lehető­re. Ez ázt jelenti, hogy a séget arra, hogy 1970-ig ró­kísérleti vállalatok dolgozó- videbb munkahetet vezet­aki a gép fedélzetén érke- j in- kívül újabb 92 ezerköny- hessenek be, s ez 13 000 dol­nyűipari dolgozónak van gozót érinthet, több szabad ideje. Novem- A vizsgálat során meg­ber 1-től ezek a vállalatok állapították, hogy a munka­újabb gyáregységeikre ter- idő-csökkentést a könnyű­jesztik ki a rövidített mun- iparban is alapos felkészülés kahetet és várhatóan az év és a fokozatosság jellemez­végére eléri a 137—138 ezret te. A jó felkészülés, a mű­azoknak a dolgozóknak a szaki és szervezési intézke­száma, akik szabad szómba- dések, a dolgozók igyekezete, tokát kapnak, vagyis heti versenye nyomán a kísérleti 48 óránál kevesebbet dol- üzemek egyikében sem volt goznak. Ez egyébkent azt termelésveszteség. Néprajz és honismeret Évek óta az a szokás, hogy végeztek Mindszenten, ahol a határban Papp Imre 68 éves a Csongrád megyei néprajzi szakköri munkából az időseb- tsz-tag, Csanádpalotan Asz­és nyelvjárási gyűjtőpályázat bek és az iskola tanulói egy- talos P. Kálmán, Algyon eredményhirdetése az októ- aránt kiveszik a részüket. Czirok Sándor, Ullesen boos béri múzeumi hónapban tör- Tápé már régebb óta jelen- János dolgozik nephagyoma­ténik. Így van ez idén is. A tős bázisa a Szeged környé- nyaink megörökítésén, pályázat lezárásakor jó alka- ki néprajzi gyűjtőmunkának. Az utóbbi években tobb Itt Molnár Imre tanár szak- igényes falukrónika készült, köre elsősorban a tárgygyűj- Zákányszéken Puskás ke­lésben jeleskedett, de több rencné tanár, néprajzi adat­évben szerepelt az ifjúsági gyűjtést is végzett a falukró­pályázaton is. A tápéi szak- nika összeállításához. A mó­körösök és vezetőik gyűjtött rahalmi községi tanács tnec­A néprajzi 'gyűjtőmunka anyaga is jó építőköveket ad jelentette Szécsy György műhelyei a múzeumokon ki- a készülő, nagyobb terjedel- helytörténeti munkáját. Csak mű falumonográfiához. lom kínálkozik arra, hogy áttekintsük vidékünk népraj­zi gyűjtőmunkáját. Ez a föl­mérés az eredmények össze­gezése mellett tanulságokat is ígér. A NÍLUS MENTEN Az évezredek árnyékában j csecsemőkorú ez a metropo- | lis: Nagy Sándor i. e. 332-ben ! alapította. Ígéretemhez hiven [ ezentúl sem fárasztom az ol­vasót bárhol elolvasható tud nivalókkal, csak érzékeltetni szeretném a roppant időarányokat: a nagy piramisok ötezer évre visszavezethető korához if­júnak számít ez a kétezer év­nél idősebb város — s ugyan hol voltak a mi őseink két­ezer éve? Alexandria mégse? Íme: egy tréfás ka­land. Alexandriából: Siettem vissza a városból a 15 kilométernyire fekvő montazai szállásunkra, de „ , rosközpont is — ez a modern hiaba: dugig minden autó­„ házak alatt szunnyad, ki- busz- Kettőt elengedtem, a ásatlanul. De a katakombák harmadikra csakúgy mint nedves mélyeit végigjárjuk, s Szegeden, felkapaszkodtam. meglátogatjuk Pompeius Lógok a lépcsőn a fehér ga­oszlopát, amelyet téves nagy- labéjjás férfiak között. Ne­vonalúsággal hívnak ma is yetnek Barátságosan vis2_ így, hisz valójában Diocletia- & nust kellene dicsőítenie az szanevetek. A busz nem in­égre törő, magányos vörös- dul. Egyre többen derülnek. A legtöbb néznivaló most gránit oszlop 25 méterének. Sofőrünk kiszáll megáll nem a muzeumokban van Csakhogy: a piramisok után hát - • ^f — a világhírű eremgyujte- uő Wvor, a fa1xr»7nfán nmi J ' "P" , , ... . - „ kő legyen a talapzatán, ami , ,. ményt ls pincébe rejtették a meghatja az embert... még- kódja nevetteben. Jó ég, háború alatt A kopt keresz- ha ilyen csaknem fényképez- ezek rajtam mulatnak! „Ma­tény emlékeket rejtő templo- hetetlenül magas is! A kövek dame - mondja amint ma­mokat végig zarándokoljuk, beszélnek — mondja a bölcs " monaja, amint ma­s nem programszerűen - római mondás s ezen a föl- gához ,tér ~ "nálunk a ^öl­mert ez sajnos, kimaradt a ddn az őskeresztények mon- leülnek a buszban!" — hivatalos „menetrendből" — dái keringenek. Csakhogy És ha nincs hely? — így én. néhányán meglátogatjuk a azt az emberek, s nem a Akkor nem szállnak fel'" könyvtarat és az egyetemet. kövek mondiák " nem szallnaK lel! Mégis - nem várt módon - mondjak. De én... sietek! „Paran­Faruk ex-király muntazai Mozi. Különautóbuszunk csoljon" • kastélyában ér „múzeumi" repített bennünket a szép, vi- tóhoz s meglepetés. Ezt ugyanis vé- lágított tengerparti úton, a gignézzük hivatalosan, s híres, a közel húsz kilométer múlva fatylas es nem faty­ugyan miket rejt? A ' ne- hosszú Corniche-on. Este las hölgyek társaságában le­gyedrangú képek, bazári bú- szebb volt. 'Nappal a vakító- lem magam, a busz elején, torok mellett a volt király- f1} világos házak és a mély- Nvú1tom a ieev árát „_ M nő francia rúzsait, a megle- kék tenger mellett is hiány- a arat- az ot hetösen gyorsan távozott ki- érzetünk támadt: — a fák Posztert a kalauznak. Kö­rály szabó)érces, félbe ma- zöldje hiányzik ji partról. — szőni, nem kell, ő most ak­vége" korát nevetett, hogy az min­den pénzt megér ... - tessék az első aj­néhány pillanat Ez is Alexandria! P. Szőke Mária ért kell ezt tiszteletteljes lenni-sem-akaró Smerikai hanghordozással ismertetni film nem csúfolta meg a vá­a gyanútlan turistáknak? Na, rakozást. A legnagyobb él­félre az iróniával: történei- tnény mégis a mozi közönsé­mi hely ez! Itt Irta alá le- oe volt. A mi délutáni elö­mondását az utolsó egyiptomi adásaink ahhoz képest min­király, Faruk, 1952. július 26- taóvodai légkört lehelnek — an. hogy mit műveltek itt a fel­. , ... nőttek a filmnek egy-egy 16 A kastély a szivünkhöz (vagy húsz) éven felüli jele­nott: csodás szép kertjében, neténél? A hangzavar aztán epp a szomszédságában állt felriasztotta a csecsemőket, az a szálloda, amelyben — s hogy a szélesvásznú-csók­azt hiszem az idegenforgal- hoz bébi-oázás legyen a „ze­m. apálynak köszönhetően - ne"...? (A gyerekeket ma­iaktunk Tolunk tan 500 me- gukkai cipelik este Ieg^en terre Nasszer elnök nyara- az mozi vagy matrózbár, loja. előttünk egy kelen szal- ahova a jó szülők betérnek.) lodacsoda. a Hotel Paleszti- A fUm lírai résZeinél bele­im, s a Földközi-tenger luxus beleordít a rikkancs: Cocá-t, strandjai, hatunk mögött a cigarettát tessék! Dohányoz­pirosló datolyáktól roskadozó nak az előadás alatt. S mert pálmaliget és narancsfa er- ez drága mozi, az előcsarnok­dö - minden okunk meg- ban szönyeg va,n T a'zö­, , nyegen nyomjak el hat a van, hogy sose felejtsük el csikket. Alexandriát! Matrózbár. Tessék bene­Látni, látni Cleopátra vá- vezni a táncversenyre! Aki rosat! Olyanok mondják, legtöbb táncot tudja fel­akik látták Luxort és Thébát ajánlani, amit alkalmasint is — nekünk, sajnos, ez nem eljár partnerével, nevezés­adatott meg — ők mond- számot kaphat, ötven fel­ják: aki nem látta Alexand- írt tánccal nem juthat be az riát, hiába volt Egyiptom- ember a versenyporondra! ban. Ez túlzás, bár szépsége Szerencsére — a közönség annyira vonzó, hogy egy-egy ugyanis túl eredetien visel­hangulatos térről, utcáról kedik. Amelyik pár nem alig birja továbbűzni magát tetszik nekik, hozzávágnak az ember. Könnyű eligazodni egy söröspalackot. A megbí­a tengerparthoz simuló, nagy ralt felsikolt, a táncparkettet kiterjedésű, közel kétmilliós fel nem söprik. (Élve kijutot­városban. Állok a központi tunk.) téren, a Szaád Zaglul-on, Modern világváros Ale­mögöttem a tenger, előttem xandria, és európai fogalmak a Ham! tér és a főutca, a Na- szerint is tiszia. Kairó afri­bi Danial. Itt volt az ősi vá-_ kaibb, egzotikusabb. Vagy I tak társadalomba illeszkedése vül a honismereti szakkörök. A honismereti mozgalom hét­nyolc éve azzal a célkitűzés­sel bontogatta szárnyait, hogy a szülőföld jobb megismeré­sére és megismertetésére ne­veljen. A szakköri vezetést főleg történeti és néprajzi ér­deklődésű pedagógusok vál­lalták. Több helyen, például Tápén, Csongrádon, Szegvá­ron már korábban is folyt helytörténeti-néprajzi gyűj­tés, s ez a szakkörökben újabb lendítőerőt kapott. A honismereti mozgalom célja a gyakorlatban nagyon sokféleképpen valósulhat meg, de az a tapasztalat, hogy a néprajzi tevékenység valamilyen formában min­denképpen szerepet kap a honismereti szakkörökben. Ez nem véletlen és tulajdon­képpen abból adódik, hogy tájunk paraszti jellegű, életmódját, kultúráját, évszá­zadokon keresztül a hagyo­mányos paraszti munka ha­tározta meg, amit a néprajz­tudomány vizsgál. Ha a ku­tató falutörténettel foglalko­zik, akkor is ott, ahol az írott források már nem nyújtanak elegendő tájékoz­tatást, a néprajzi szempontú vizsgálat segíti ki. De falva­inkban a néprajzi adatgyűj­tés hasznosan egészíti ki is­mereteinket bármilyen hon­ismereti vonatkozású kérdés­ben. Szakköreink gyűjtőmunká­ja az utóbbi években gazdag anyagot juttatott a néprajzi pályázatra. Az ifjúsági tago­zaton különösen a szegedi Vedres István építőipari technikum és a vásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium tanulói tűntek ki. A leendő építésztechnikusok a környék népi építkezését vizsgálják: hiteles, szakszerű fölméré­seket készítettek Tápén, Mi­hályteleken, Sándorfalván, a aomaszéki tanyákon, a volt Pallavicini -uradalom egyik megmaradt majorságán: a hantházi majorban. Külön csoport tanulmányozta a do­rozsmai cigánytelep építkezé­sét és életmódját. A Németh Olivér szaktanár irányításá­val dolgozó tanulók munká­ja országosan is kiemelkedő, hiszen tavaly az 6 pálya­munkáik érdemelték ki az országos ifjúsági I. és II. dí­jat. Sok értékes adatgyűjtést Honismereti szakkörveze­tőink maguk is végeznek ön­álló néprajzi gyűjtést és a rendszeres munka nyomán a falu népéletének egy-egy részletéből monográfia kere­kedik. Rúzsa hagyományos kisparaszti gazdálkodásáról Rakonczai János már har­madik éve hoz értékes anya­helyeselhetjük, ha a helyis­mereti munkában néprajzi anyaggyűjtésre támaszkod­nak, hiszen a népélet jelensé­geinek bemutatásával adha­tunk teljesebb képet az újabb nemzedékek számára is né­pünk nehéz, küzdelmes múltjáról. Az eredmények számbavé­got, Apátfalva népi táplál- tel után hadd utaljak né­kozási monográfiáján pedig hány feladatunkra is. A ha­Szigeti György dolgozik, s gyományos paraszti gazdái­közben gyűjti a község dal- kodás munkáiról már több kincsét is. helyen alapos lejegyzés ké­Az évente meghirdetett szült, de kevesen foglalkoz­pályázatnak nagy szerepe lak még a régi állattartással. van abban, hogy több pa- Társadalomtörténeti szem­rasztember is bekapcsolódott a honismereti-néprajzi gyűj­tésbe. Tavaly tűnt föl a pá­lyázaton özv. Veszelka An'd­rásné balástyai asszony, aki első ízben a szegedi tanyákon fennmaradt, Rózsa Sándor­pontból is fontos a volt ura­dalmi cselédek, részesek, summások visszaemlékezé­seinek gyűjtése. Vidékünkön több vegyes lakosságú köz­ség van, ahol érdemes a nem­zetiségek néprajzával és a hoz és bandájához fűződő kölcsönhatásokkal foglalkoz­ni. Szép feladat a hagyomá­nyos népi építkezés és házbe­rendezés, és a kihaló kisipar­ágak kutatása. Juhász Antal betyárhagyományokat dol­gozta fel, Idén pedig a tanyai életről és szokásokról adotl tartalmas, életképszerű is­mertetést. A Szentes-dónáti A szabadságvesztésből szabdaltak utógondozása A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának El­nöksége. és a Csongrád me­gyei Főügyészség közösen rendezett tegnap ankétot Sze­geden, az SZMT székházá­ban, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásáról. Ügy vélj üli mi is, hogy a té­ma széles érdeklődésre tart számot, hiszen társadalmi ügyről van szó. Mindannyi­unknak érdeke, hogy akik megtévedtek, megbotlottak, vétettek a társadalom érde­kei ellen, összeütköztek a törvénnyel, azok éppen a társadalom segítségével meg­találják önmagukat, zökke­nők nélkül beilleszkedjenek az életbe. Sajnos, az ankét iránti érdeklődés, enyhén szólva, kicsi volt. Dr. Nyilas érdekében nem tettek ele­get. Az előadásban pedig vilá­gosan szólt az adat: Csongrád megyében évente 250—270-en szorulnak általában utógon­dozásra. Ezek közül jelentős számban tartózkodnak Szege­den, vállalnak munkát. Az társadalmi adatok szertint éPP®n. Szege" den megketszerezodott az utógondozásra szorultak pártfogóinak száma a kerü­leti tanácsok és az üzemi szakszervezeti bizottságok jó kapcsolata folytán. Saj­nos az adatok — legalábbis a tegnapi ankéton — nem a jó gyakorlat mellett szóltak. A meghívott pártfogók közül mindössze egy jelent meg. Természetesen egy tanácsko­Zoltán ügyész beszámolóját zas sikerét nem mindig a az utógondozással kapcsola- résztvevők létszáma dönti el. tos munkáról és teendőkről Reméljük, hogy a vállala­mindössze tizennégyen hall- toknál, intézményeknél, kii­gatták a nagyteremben. Ép- lönféle munkahelyeken a té­pqn azoknak a vállalatoknak, mával törődnek, s jól segíte­intézményeknek a képviselői nek a pártfogók is a szabad­hiányoztak, akik a hozzájuk ságvesztésből szabadultak­került büntetésből szabadul- nak. L. F. Király Sándor kiállítása A szegedi származású KI- ékes íalszőnyeg-költemé­rály Sándor, a Budapesti nyen, hol egyetlen lemezről Iparművészeti Főiskola ad- folyamatos fejlesztéssel vé­junktusa 1957-ben kapott sett, s olykor expresszív iz­diplomát. Mestere Z. Gács gatottságú, olykor pedig éte­György és Miháltz Pál volt; ri lebegésű, zenét időzőn ci­mindketten a műfajok egész zellált dúcon fedezhetők fel. skáláján „játszó", kísérletező Nem véletlen, hogy ezek az kedvű művészek. Király is anyag szeretetében és bűvö­kutató, szenvedélyesen kí- letében fogant, változatos sérletező alkat, aki szakmai műfajú alkotások otthonosan körökben nagy feltűnést kel- illeszkednek bele egy-egy tett optikai, színelméleti ku- modern vonalú bútorokkal tatásokat folytat, s e kutatá- ékesített szobabelső graciőz sok lecsapódásaként járatlan formarendjébe. Mind tűzizo­utakon tör csapást. Képein — mánc-képei, s grafikái, mind hazánkban kezdeményezően kerámiái, s falszőnyegei a kísérletezve ilyen megoldás- korszerű környezetalakítás sal — zománcot visz rá fém- egyre igényesebbé tételét lapokra; vas- és rézdomborí- munkálják, anélkül, hogy az tásokra varázsol sajátos har- egyediség, az alkotói szuve­móniában összezendülő, me- renitás jegyeiről le kellene részen leegyszerűsített szín- mondaniok; anélkül, hogy az mezőket, s az összevarrato- elvonatkoztatás fázisait meg­zott fémlemezek révén a előző, emberközeli alapél­modern építészeti formarend- ményt végképp megtagadnák szerrel meglepő módon s elfeledtetnék. S anélkül, szinkronizáló képzőművészeti hogy az új technika esetében alkotásokat hoz létre, ezzel kétségtelenül előtolakodó, mintegy társadalmi funkció- harsányabb megoldások csa­hos juttatva azokat. bításának jottányit is enged­Egy-egy téma hónapokig, ne alkotójuk, évekig vonzza így aztán a Kiraiy sándor rendterem­legvaltozatosabtí, a szobra- tő, az anvagok, a színek, s szaü a festő - es iparmű- formák összhangját kutató veszeti jelleget egymasba ol- művészete városunkban fo­vasztó, különféle^ mufaju, gant. a művészt kezdeti lé­szintezisre torekvo megoldá- péseinél ez a város dajkálta sok sorjáznak szorgalmas ke- _ méltán lehetnek eredmé­ze alól - meghitt hangula- nyeire büszkék a puritánul tu padlástérből kialakított tiszta értelmet s indulatokat Rákóczi uti mutermenek ösz- hordozó alkotóművészet sze­tönző légkörében. Az „ösz­tönző" jelzőt szó szerint kell értenünk, hiszen, ha e műte­rem ablakának szédítő ma­gasából kitekint az ember Budapest házai fölé, azonnal meglelheti azt a naturális él­ményt, melyet dekoratív ha­tású kompozíciói népes rend­jére ír át, lényegit, művé­szetté Király; hol fémszer­kezetet asszociálóan tömbös felületű, hol az írókázás kal­ligrafikus poézisét pókháló­finom vonalritmikával meg­idéző. gondosan érlelt alko­tásokká. A rokonélmény-ins­pirálta motívumok hol varra­tozással összeillesztett, zo­máncozott fémlapokon, hol puhán-meleg színegyüttessel gedi kedvelői. Dcr Endre Idegenforgalmi tanácskozás Háromnapos országos idt­genforgalmi tanácskozás kezdődött pénteken Gyulán, a városi tanács székházának dísztermében. A 200 IBUSZ­vezető és dolgozó részvételé­vel lezajló tanácskozáson értékelik az év eddigi idegen­forgalmi mérlegét. SZOMBAT, 1968 OKTÓBER 12. DEL-MAGYAROM/AG* 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom