Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

Küldöttségünk hazaindult Mongóliából A Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, az országgyűlés elnöke vezette magyar parlamenti küldöttség, amely a Nagy Népi Húréi meghívására látogatást tett Mongóliában, szerdán hazautazott Ulánbátorból. A vendégeket a repülőtéren Luvszanradvan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Nagy Népi Hurál elnökségének tagja, Altangerel, a Nagy Népi Hurál elnöke és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A küldöttség ma a kora délutáni órákban megérkezett Moszkvába. A seremetyevói repülőtéren Paleck'sz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke fogadta az országgyűlés elnökét és a delegáció tagjait. A repülőtéri fogadtatáson ott volt Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete is. w Epül az új városrész KCST< ülés Varsóban megnyílt a KGST építésügyi állandó bizottságának nemzetközi szimpóziuma, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió szakemberei vesznek részt. Az öt napig tartó tanácskozáson megvitatják az ipari létesítmények tervezésénél és építésénél alkalmazandó legújabb tudományos és műszaki eljárásokkal összefüggő problémákat, különös tekintettel a korszerű építési anyagok felhasználására. B/okkozás három műszakban Napról napra alakul, formálódik Szegeden, az új városrész, Tarjántelep. Űj alapok mélyülnek, s új falak nőnek ki a földből, két ház pedig már készen várja az első fészekrakókat. Ebben a nagyarányú építőmunkában komoly feladatok hárulnak a blokkozó üzemegységre, melynek munkásai az előregyártott elemekből rendre „szerkesztik" az új épületeket • A blokkozás különösen fontos ezekben az őszi napokban, mikor a közelgő hidegre számítva a belső munkák lehetőségeit kell megteremteni, bővíteni. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat megtalálta a bővítés módját szeptember utolsó hetétől már éjszaka is dolgoznak a blokkozók Tarjántelepen. Higanygőzlámpák fénye világítja meg a falakat, embereket, a daru útját. Mindaddig három műszakban dolgoznák majd, amíg a körülmények lehetővé teszik. Bizonyos, hogy azoknak az embereknek a munkája, akik éjszakánként derekasan helytállnak a maguk reszortján, jelentős előnyhöz juttatja a tarján! építőket, épp ezért helyeslést-elismerést érdemel az új kezdeményezés. Somogyi Károlyné felvétele Százszor, ezerszer ismétlődik ez a mozdulat; középfalblokkot emel a daru a (arjántelepi építkezésen Országos mezőgazdasági szakköri tanácskozás A Hazafias Népfront Or- vetkezet. szerdán tapasztalatszágos Tanácsának mezőgaz- cserét rendezett Nyírlugodasági bizottsága és a he- son. Az összejövetelen meglyi Szabadság Termelőszö- beszélték a mezőgazdasági üzemi szakkörök és az áltaVITA AZ EMELETEN Szeged, Lenin körút 27 Szegedi Tervező Vállalat mindent és vitatkoztak. A Stabil, egyemeletes épület, szakszervezeti bizottságának vita elkerült egészen a KözVolt, mert két újabb szinttel emelkedik, illeszkedve a város „felfelé törekvésében" és huszonkét családnak biztosít otthont. Sajnos azonban ennek a nemes törekvésnek is tövissel vannak kirakva az útjai. A lakásnélküliek vágya, hogy lakást szerezzenek. Négy évvel ezelőtt indult útjára ez az emeletráépítési akció is. Zömmel tervezők felkérésére a vállalat, mint ponti Döntőbizottságig. A jogi személy, magára vette. Partnerekként szerepelt az Ingatlankezelő Vállalat — mint háztulajdonos — és döntőbíró azt mondta, hogy egyezzenek meg az érdekeltek. Megegyeztek. Az addig elköltött 3 millió és 200 ezer természetesen a kivitelező forintot valahogyan megoszépítőipar és a tervezők, mint tották az új szintek, a régi társadalmi munkások. Minden rendben haladt, leszámítva a cserelakások körüli huzavonát, amely vaépületen végzett munkák arányában. Ennek a bontásnak a számlája most az IKV előtt van. Remélhetően lamelyest hátráltatott. Végül elfogadják és rendes mederaz építőipar megkezdte voltak a kezdeményezői, de munkát. Különösebb változáaz építőipar, az OTP és az sokra nem került sor, az ereIngatlankezelő Vállalat is deti épületnél nem merültek érdekeltté vált ebben az akcióban. „összeálltak" huszonketten, megvizsgálták az említett lakóházat. Statikailag megfelelőnek bizonyult ahhoz, hogy két szintet húzzanak rá, s az alsó szint felújításával, korszerűsítésével még néhány új lakáshoz jussanak. Ez az út mindenképpen helyesnek, járhatónak bizonyult. A tervezők — fel „váratlan" anomáliák. 1966-ban és 1967-ben a tervek szerint haladtak a munkálatokkal-. S ezután jött az „évforduló", az 1968-as új árak. Az új gazdasági mechanizmusból fakadóan árváltozásokra került sor. A rendelkezések értelmében más árak domináltak az 1967-es év vébe terelik ennek az emeletráépítésnek az ügyét. A viták során az építőipar türelme elfogyott — jogosan — és elvonult más munkahelyekre. Az épület Lenin körúti szárnyán elkészült a két szint, de semmit sem építettek a sarki részen és a Juhász Gyula utcai oldalon. Kérdés, hogyan folytatódik ez az egész építkezés, immár harmadik esztendejébe lépve. Ennek vitatása nem a mi feladatunk. De: sok lakásgéig elvégzett munkákra és igénylő, aki a pénzét is bemegint mások az 1968-ban társadalmi munkában! — végzettekre. Ügynevezett átvállalták, hogy kivitelezésre lományleltárt kellett készítealkalmas terveket készítenek, ni. Ez megtörtént, s állítólag fizette, nem így „alkudott' annak idején. Őket úgy tájékoztatták, hogy 1968 végére lakáshoz jutnak. Ennek az ezzel is olcsóbbá téve az akciót. fele-fele arányban terhelte ígéretnek anyagi konzekvena számla az új szinteket és a Kedvezőnek látszott az in- régi épületen végzett munés A dúlás. Aztán úgy is folytatódott. 1964-ben rendeződtek a kákát. Ezt valahogyan valahol megtorpedózták. sorok. A következő esztendő számlák is eltűntek és újaközepére készen voltak a ter- kat állítottak elő, amelyeken vek. a költségvetés, megsze- már az új emeletekre esett rezték az építési engedélyt, s körülbelül 1 millió és 200 a jóváhagyott beruházási ösz- ezer forint, a régi épületre s a lakásukból kiköltöztetett ciái is vannak! Ki fedezi majd ezeket a következményeket? Sorolom: albérletben laknak, havi 5—600 forintos díjjal, a befizetett pénzük kamatterhei valahol esetleg lecsapódnak, de nem náluk. szeg alapján a leendő lakók befizették a rájuk eső penzumot. A kivitelezésre a Csongrád megyei Építőipari Vállalat szerződött. Megkezdődött az építkezés. Az érdekeltek befizették a változások is történtek. Meg rajuk kirótt 15—60 ezer forintokat, a beruházó nem éppen kellemes státuszát a családok helyzete ? Legtöbben fiatal házasok, erre a lakásra „építettek", jövőjüket, most születendő, vagy már megszületett gyermekeik helyzetét is. Becsapva érzik magukat. Alighanem joszakadt az építkezés folya- gosan! tnatoesága. Abbahagytak .. Gazdagh István meg 80 ezer. S ekkor kezdődtek a viták is. A viták megváltoztatták a régebbi alapállást. Az árváltozásokkal kapcsolatban más lános iskolai szakkörök kap csolatainak kialakítását. A tanácskozáson — amelyen megjelent dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára — a mezőgazdasági bizottság tagjai, a megyék szakemberei és a társadalmi aktivisták vizsgálták: hogyan segíthetik az üzemi és iskolai szakkörök a mezőgazdasági munka megkedveltetését az általános iskolákban. Bencsik István rektor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mezőgazdasági bizottságának elnöke többek között elmondotta, hogy a népfront mellett működő mezőgazdasági bizottságok fontos feladatuknak tekintik a mezőgazdasági klubok, szakkörök és úttörő szakkörök támogatását. Dr. Miklóssy Ferenc, a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezet országosan ismert mezőgazdasági szakkörének tevékenységéről számolt be, amelynek szerepe van abban, hogy Nyírlugoson sok fiatal választotta a mezőgazdasági pályát. Hitel hosszú távra A

z ember nem szeret csalatkozni. Az ember nyilván azt sem szereti, ha csalódnak benne. Az az ember, akiről ezt mondjuk, szocialista társadalmunkban termelő is, fagyasztó is egyszemélyben; munkaidejében egyik, szabad idejében a másik vonatkozás a domináló. S az a jó, ha e kettős-kölcsönösség szépen megfér egymással, ha nincs valamiféle „tudathasadás" az ember vagy — tágítsuk a kört — az emberek alkotta termelő-, illetve eladóközösség „énjében". Ha nem csak csalódni, hanem csalódást okozni sem akai;. Ezt az egymásrautaltságot, mint természetes tényt, szükséges hangsúlyoznunk, mikor a hitel kérdéséről beszélünk. Magáról a kérdésről pedig azért érdemes szólnunk, mert a reform időszakában rendkívül fontos gazdasági szerepe, kihatása is van ennek az etikai tényezőnek. Ma, amikor a fogyasztóért való verseny új elemékkel gazdagodik, igen lényeges körülmény, hogy a termelő és értékesítő kollektívák tartják-e vagy rontják, megszerzik, fokozzák-e, vagy pedig elvesztik hitelüket. S mindjárt elöljáróban: tévedést azt hinni, hogy a pillanatnyi sikerek, nyereségek — ha nem tiszta eszközökkel érték el — később, a hitel elvesztése, a csalódottság miatt nem válnak pyrrhuszi győzelmekké. Egy egészen köznapi példával kezdeném. Tanúja voltam, amikor a közeli zöldséges boltban az elárusítónő egy fiatal házaspárra rásózott két hatalmas dinynyét, Azazhogy dinnyeként adott el nekik, s borsos dinynyeáron — két „tököt". Az eset gyors hadaró beszéd, rafináltan ügyes mozdulatok kíséretében történt. Villanásszerű lékelés után fölmutatta a fakóbelű, életembenaligláttam-csúf dinnyedarabkát, s „na igazán jól választottak" felkiáltással nyomban vissza is dugta a dinnyébe. És persze nyújtotta a kezét a pénzért. Mire a fiatal — s nyilván teljesen járatlan — pár észbekapott, már kezükbe is nyomta a visszajárót, enyhe bizonytalankodásukat válaszra sem méltatva fordult a következőhöz. A boltban jónéhányan voltak, s nyilván rossz szájízzel nézték végig az eladói színjátékot. Eljóvőben egyébként annak is tanúi lehettünk, hogy a két „zöldfülű" vásárló — alighanem belekóstoltak közben a „finomjába" — a meglékelt dinnyét ledobja és otthagyja. „Ezt ugyan hiába cipeljük." Azóta valahányszor elvisz az utam a bolt előtt — s mindig csak előtte visz, be egyszer sem — föl-fölvillan előttem csalódott arcuk. Hát körülbelül ennyi volna — kicsiben — egy hitelvesztés története. De nagyjából ebbe a képletbe helyettesíthető bármilyen a hitellel való visszaélés, a bizalom, a jóhiszeműség lejáratása. Hogy valakire, aki képletesen szólva, dinnyét akar venni, rásózzák azt a bizonyos éretlen, rossz, semmire sem való árut, a tököt. S a következmények képlete is csak hasonló lehet: rossz szájíz még azoknál is, akik csak tudnak róla, akik bele sem haraptak a keserű „gyümölcsbe". S az óvakodás — teljesen érthetően. Ilyesmi aztán elképzelhető, s föl is lelhető nagyban ós kicsiben. Meg lehet sérteni a játékszabályokat úgy, hogy egy, azaz egy centimétert téved a méteráru-eladó a mérésnél. Természetesen: véletlenül. S a szabó aztán hümmög, legyint, „nem az első eset". A vevő aztán kiszámolja, hogy a drága szövetből milyen szép darabot lehet így is elspórolni a vásárlók kárára. Más méréseknél is persze, máshogy. K is dolgok, apróságok, de beleteszik a darazsat a fülbe. Meg lehet azonban sérteni a játékszabályokat nagyobb dolgokban is. Olyan cipőkkel, amiknek a talpa hamar búcsút mond a felsőrésznek, Olyan készítményekkel, legyenek azok akár ruhák, akár szerkezetek, amelyek nem érik meg a pénzüket. Hallottunk olyan ügyeskedésekről is, mikor a termék minőségén „spórolva" próbált előnyt nyerni egy üzem a konkurrens vállalattal szemben. A lehető legtévesebb tévúton! A tisztességtelen eszközök révén szerzett hasznot ugyanis előbb utóbb vámolni kezdi valami: alapjában nagy árat kell fizetni érte. Kétes értékű, tiszavirágéletű nyereség az, aminek következtében odavész a hitel, a megbízhatóságon alapuló megbecsülés. A minőségrontás súlycsonkítás,, a különféle gazdasági visszaélések esetében természetesen közbeavatkoznak az új gazdasági mechanizmus sorompói, adott esetben a büntetőjogi következmények sem késnek. Ilyen értelemben is nagyon drága mulatság lehet tisztességtelenül haszonhoz jutni. Másfelől — s ez különösen fontos — egyre tágul a becsületes szorgalom horizontja. Egyének-közösségek egyaránt láthatják; aki többet ad „haza", az többet is talál a közös asztalnál. De érdemtelenül, ez természetes, egyetlen termelő vagy értékesítő kollektíva sem nyúlhat a nagyobb részért — a fogyasztók, a vásárlók kárára. Éppen a vásárlók figyelme, érdeklődése, tapasztalata az egyik legerősebb ösztönzője a pozitív, nyomon követhető folyamatnak. Ez emeli törvényerőre az új mechanizmus! cikkelyt; a hitelért állni kell a sarat. Simái Mihály Forgalomnövekedés az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosítónál el- összeg 83 százalékkal, csakkészült a háromnegyedévi nem 270 millió forinttal nökárstatisztika, amely a múlt vekedett. Az állami gazdaév hasonló időszakához ké- ságok kártérítésként csakpest lényeges forgalomnöve- nem százmillió forintot kapkedést mutat. Az idén or- tak. A lakosságnak az életszágszerte 250 ezer új bizto- és balesetbiztosítások, valasítást kötöttek. Az elmúlt 9 mint a vagyonbiztosítások hónap alatt 1,1 milliárd fo- alapján 250 millió forintot rint kártérítést fizettek ki, fizettek ki. A gépjármű sza500 millióval többet, mint vatossági károknál a kártéaz elmúlt év hasonló idösza- rítés összesen 28 millió fokában. A legnagyobb össze- rint volt. get, 576 millió forintot, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kárainak megtérítésére fordították. A tavalyihoz képest a kifizetett Bíró József Varsóban Bíró József, hazánk külkereskedelmi minisztere és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes kedden éjjel kétnapos látogatásra Varsóba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson az 1969. évi lengyel—magyar államközi kereskedelmi tárgyalások előkészítéséről. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1968. OKTÖBER 10.