Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Szeged bolygói Az első települést Zabosfai tanyáknak nevezték. Az öreg iskola 1852-ben épült Az ud­varán levő öreg nyárfák alatt abrakul tok a pusztázók. Az elhullott zabszemek ki­keltek, s egyben nevet adtak az iskolának. Később tovább formálódott ez a név, s lett Zabosfalva, majd Zákány­szék. 1945 előtt egy kápolna, öt ház, szatócsbolt kocsma, s az öreg iskola képezte a köz­pontot öt esztendővel ké­sőbb 25 kislakás épült Las­san fejlődött alakult a köz­pont a község. Lényegében 1956 után gyorsult meg az építkezés, ma már óvoda, egészségház, iskola, tűzoltó­szertár, gyógyszertár, felvá­sárlótelep, szolgálati lakás lalálható — csak a legújabb építményeket említve —, amiket saját erőből hoztak létre. Az e/aO kommunista Homoki világ. Tele ellent­mondásokkal. A felszabadu­lás után Kiss Imre szervez­te a kommunistákat járta a tanyavilágot, vitte az igaz. Jó szót házról házra. ÜJság nem járt, rádió se szólt minde­nütt, legfeljebb a nagygaz­dáknál, ők meg Amerika Hangját hallgatták. Imre bá­csi nyílton, őszintén beszélt mindig kimondta, ml nyom­ja a szívét. A gazdák egy ré­sze haragudott rá. A tanyá­jától hosszú volt az út a központig. Egyszer bicikli­pumpával leverték. Akkoriban senld se hitte, hogy a zákányszéki tanyavi­lágban is demokrácia lesz egyszer, bőven termő a föld, s a legtöbb földművelőnek nem lesznek anyagi gondját Gazdák vették körül az akkori párttitkárt Mondta az egyikük: — Na, Imre, cseréljünk té­likabátot Prémgalléros fekete rövid télikabátban járt Hát meg­cserélte. Akkor elkezdték üt­ni-verni. — Mit akarsz, öcsém? A saját kabátomat ütöm — szellemeskedett a gazda. Kiss Imre sohasem jelent­gette ezeket a dolgokat Jár­ta a maga igaz útját Em­berséggel, kiarlással, biza­lommal. Pedig a legtöbben háta mögött kinevették, utá­na kiabáltak „a csajka­rendszert akarod?" Aztán meggyilkolták. Elő­ször a szomszédos közeli ta­nyában ütötték fejbe, fel­lökték a sárga féderes kocsi­ra, subát teritettek rá, s míg a lovak trappoltak a falu fe­lé, kést vertek testébe: A falu alatti szőlőbe lökték ki, akkor még élt S baltával vágták el a nyakát. Alig is­mertek rá. Az első kommunista volt a tájon, s a homok első iga­zi kommunistája. Példája, igyekezete most is virágzik. De már akkor is, közvetlen a gyilkosság után, mert ép­pen ellenhatást értek el az elvetemült gyilkosok. Na­gyobb lett az érdeklődés a közügyek, a politika után. Jó talajra hullt Kiss Imre ve­tése. Község születése A mai falu közigazgatási területe 11 ezer 476 hold, eb­ből belterület 130 hold. 3400 lélek, 1250 család boldogul. Havonta több mint 10 ezer újság és folyóirat érkezik a községbe, 609 rádiót, 70 te­levíziót, 97 gépkocsit, 227 motorkerékpárt tartanak, 6 millió forintot őrizgetnek ta­karékban. Belterületen 150 család él, a többiek a szét­szórt, nagyra nyúló tanyavi­lágban. A mezőgazdaságból élnek legtöbben, mintegy 1600 fő, értelmiségi, alkalma­zott és egyéb dolgozó pedig 250. Ipari Jellegű tevékenység lényegében nincs Is a község­ben. Két termelőszövetkeze­ti csoport erőteljes közös vo­30. Zákányszék násokkal működik és jó meg­élhetést ad a falubelieknek. Hosszú volt az út idáig. Nemcsak község született, épületek nőttek a homokon, hanem az emberek is meg­változtak. Illés bácsi igy hozzászól Az első tanácsülésre emlékeznek. — Nem tudtam még be­szélni az emberek előtt, ad­dig sohasem gyakoroltam, meg aztán más az, ha a soka­ság elé kiáll az ember. Oda­haza többször elolvastam a mondanivalómat. Ki is kap­tam érte, mert eleget hall­gatta a család — sorolja Tóth Szilveszterné ország­gyűlési képviselő, a községi tanács elnöke. — De aztán megbátorodtam és elkezdtem beszélni. Piros kartonruhát viseltem, s azt mondják, pi­rosabb voltam, mint a ruha. Hol van már ez az idő? Horváth Illés bácsi is já­rogatott a tanácsülésekre. De akkoriban nem nagyon szól­tak hozzá az emberek. Egy­szer megkérték, szóljon hoz­zá. Nem ment az olyan köny­nyen. Ezért felírták neki egy kis fecnire: „Kedves Illés bácsi. A beszámoló után szól­jon hozzá, mondja el ezt a szöveget" Elhangzott a beszámoló. Il­lés bácsi jelentkezett hozzá­szólásra. S elkezdte olvasni a fecniről a szöveget „Ked­ves Illés bácsi. A beszámoló után szóljon hozzá ..." Va­lahogy így kezdődött Ma már szívesen, s aktívan vesz­nek részt a tanácsülésen az emberek, jelentkeznek értel­mes, hasznos javaslatokkal. Parlamentáris, demokratikus a falu Irányítása. Felnőttek az emberek. A homokI király A tudományos munka automatizálása Ukrajnában folytatott ku­tatások eredményei mutat­ják, hogy a tudósoknak több mint a fele csak fél napon át foglalkozik tudományos munkával. A kijevi kiberne­tikai intézet igazgatója, Vik­or Gluskov véleménye sze­rint n létszám és az anyagi i fordítások növelése nem 'iztosíthatja a tudomány "ilődésének szükséges üte­mét; ebből csak egy követke­•lk — az automatizálás al­kalmazásának siűkségessége. Kezdetben döntő jelentősé­ce lesz az információs rend­-zernek. Az ilyen rendszer mintáját dolgozták ki az em­lített kibernetikai Intézetben, lényege, az elektronikus szá­mító gép, amely rendkívül gyorsan találja meg a szük­séges tudományos dolgozatot a világon létező óriási szá­mú kiadvány között. E mun­ka rendkívül jelentőségteljes, mert korunk kutatói olykor könnyebben ismételnek meg egy vállalkozást, semmint bizonyosságot kaphatnak ar­ról, vajon korábban már el­végezték-e és hol adták köz­re a kutatás eredményeit A szakértők feltételezik, hogy az Információs rendszert szé­les körben alkalmazzák a tudomány minden területén. A tudomány automatizálá­sa terén csupán az első lépé­sek történtek meg. Gluskov akadémikus hangsúlyozza, hogy mindazok a munkála­tok, amelyeket a Szovjet­unióban és külföldön elek­tronikus számító gépek se­gítségével végeznek — rész­letfeiadatokra korlátozódnak. Ma már különválasztható a tudomány néhány területe, melyeken rövidesen alkal­mazzák az automatizálást A gépek alkalmasak lesznek kí­sérleti adatok feldolgozására, a tudomány fejlődési irányá­nak előrejelzésére és a kuta­tások eredményének előbecs­lésére. A Tritont eléri végzete? Ilyen ls van. A 6 mftlló forint takarékbetét sok min­dent elárul, a lakosság 20 százalékának már nincsenek, vagy ha vannak, nagyon mi­nimálisak az anyagi gondjai. Felépítették a maguk kis kommunizmusát. Mint ahogy Király Imre is. Sátortetős villája hirtelen nőtt ki a sző­lőtáblák közüL Mondják, pár hét alatti Szép, hatalmas, messzire hivalkodó épület­Piros cseréptetővel. Magas­földszintes, alatta garázs, pince, szóval minden, ami szem-szájnak ingere. Mind­járt mellette a hatalmas mel­léképületi Könnyen kifizet­nének értük egymilliót. Fu­totta az építkezésre. Az első Volgája neki volt a faluban, mindig különb akart lenni a többiektőL Igaz, sokan úgy mondják „sóherkodott is" eleget. Hajtotta magát, fele­ségét, hajnaltól napestig, amikor az aszályos időkben elnéptelenedett a határ, ők akkor is dolgoztak. Urak szombat a szőrme ­gyárban Több mint félezer dolgozó tért át októbertől a 44 órás munkahétre, a kéthetenkénti szabad szombat rendszerére a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárában. Velük együtt elseje óta a váltalat valamennyi üzemében is csökkentett Időben munkái­kod na k. Gondos előkészületek után következett be a szegedi gyárban a nagy változás. An­nál inkább szükség volt er­re, mert a mostani időszak, az export-szállítások szezon­ja egyébként is nehéz mun­kát jelent a szőrmegyáriak­nak. Döntően fontos momen­tuma volt az előkészítésnek, hogy szeptemberben, már az ú.i szisztéma szerint, próba­hónapot tartottak. A főpróba alkalmával jól vizsgáztak a szűcsmunkák; szőrmereme­kek készítői: nemcsak a ha­vi termelési tervet teljesítet­ték. hanem a korábbi lema­radás adósságából is törlesz­teni tudtak. Főként a mun­kaidő kihasználásában mu­tatkozott szép előrehaladás, ami biztosítékot ígér a to­vábbiakra nézve is. KÉRETIK JOBBAN VIGYÁZNI! Papírja fényes, képei jól kivehetők, tipográfiája vál­tozatos — mégis fanyalog­va teszi le a színházlátoga­tó a Szegedi Nemzeti Szín­ház új műsorismertetőjét, amely egyszerre több da­rab — köztük az évadnyitó, a Víg özvegy, Az állam én vagyok és a Hoffmann me­séi — szereposztását, s a bemutatókhoz kapcsolódó tudnivalókat közli. A jogos fanyalgás oka az a ritkán tapasztalható felületesség, ami a szép köntösű kiad­ványnak szinte minden egyes lapját jellemzi. Kezdjük a legutóbbi pre­mier, Az állam én vagyok című vígjáték „keresztleve­lével"! Azt írja az ismerte­tő mindjárt a lap tetején: Versek: Erdélyi János. Rosszul írja! Gáspár Mar­git darabjának zenés vál­tozatához Erdödy János irt verseket, s nem a nép­költési gyűjtéseiről hires költő, aki egyébként ls már éppen száz éve halott. S ha már a Gáspár-darab mu­zsikájánál tartunk, a kiegé­szítésül szánt 14 zeneszá­mot sem Pataschich de nem is Patasich Iván írta — e névvariációk ugyancsak a szóban forgó oldalon olvas­hatók —, hanem Patachich Iván, aki bizonyára aligha örül szegedi átkeresztelé­sének ... De menjünk további A Hoffmann meséiről szólva szövegíróként egy bizonyos Barbier Gyulát nevez meg az összeállítás, s nem — helyesen — Jules Barbicrt, kinek ilyetén megszólítása még azon régi időket idé­zi, amikor még Goethe is János Farkas, Bach pedig János Sebestyén volt — legalábbis nálunk. Azt, hogy Gyimesi Kálmánt Gyimseinek írja a szerep­osztás, s hogy a mellékelt illusztráció sokkal inkább Az állam én vagyok szín­padképét mutatja, mint a Hoffmann meséi díszletét, már illetlenségnek tartjuk megemlíteni. S éppígy azt is, hogy a győri Kisfaludy Színházat Kisfaludinak nevezi egy másik lap, a szövegíró G. Giacosát pedig Giacosz­nak egy harmadik... Hogy mindez túlbuzgó szövegvizsgálók unalomű­ző szőrszálhasogatása vol­na? Aligha! Á Szegedi Nemzeti Színház műsoris­mertetőjét a színházláto­gatók ezrei olvassák, s így sémiképp sem hagyható szó nélkül a benne hemzse­gő — félreinformáló, rosz­szul tájékoztató — hibase reg. Máskor kéretik job- | ban vigyázni! A. L. 71 V 9 a Papok A Tri tonnák, amely a cptunus két holdja közül nagyobbik, a tudósok sxA­ittasai szerint a botygó fel­színére kell zuhannia, vagy ipró szilánkok milliárdjaira kel! szakadnia, amelyek izután olyan gyűrűt alkot­nak majd, mint amilyen a ' aturnusnák von. A Triton ttszer 8kkora, mint. a mi Toldunk, s feltételezik, hogy i észben mogtagyolt gázok­ból áll. Rázuhanása a Nep­tunusra nem járna olyan súlyos következményekkel mint gondolnánk, mert ez a bolygó a má Földünknél 19­szer nehezebb. A tudósok szerint az összeütközés vagy a széthullás igen hamar be­következik — legalábbis vi­lágegyetemi méretekben igen hamar — alig tízmillió év, de legfeljebb egymilliárd év múlva. VASARNAP. 1968. OKTÓBER 6. Valóban. Faluszerte úgy mondják: „Okos Papok". A gyümölcs, az őszibarack meghonosítása érdekében so­kat tett a család. Megérte. Most már még az unokáknak is házuk van, legalább hat darab összevissza a község­ben. Meg a temetőben az impozáns, hatalmas sírhely. Oda kerül majd az egész fa­mília. Sok arca van a homok­Dak. Nemcsak jómódot, de szegénységet is takar. Mert egyáltalán nem mindenütt veti fel az embereket a pénz, akadnak jópáran kis­pénzű, kisreményű megöre­gedett, elfáradt emberek is. A két termelőszövetkezeti csoport sokat tett a közös­ségért, erős alapokkal ren­delkezik, gépekkel, közös va­gyonnal. Húsz évvel ezelőtt vitte, fújta a böjti szél a zákányszéki homokot. Nagy­üzemi telepítések, gyümöl­csösök, szőlők díszlenek most. Más világ. Erről ál­modott Kiss Imre is. De a holnap még többet ígér, töb­bet követel; tovább lépje­nek a termelőszövetkezeti csoportok g& Lukacs Imre Emlékszem Moliére Fösvé­nyére, amelyben Harpagont alakította. Olyan fösvény volt, hogy azok a proletárok, akik a Hétvezér utcai Mun­kásotthon emeleti színház­termének nézőterén ültek, a kapitalista munkásnyúzókat vélték felfedezni benne. Mert Waltner Mihály min­dig az adott kornak szólt alakításaival. Fénykép ta­núskodik: Komócsin Zoli, Móricz Panni játszotta a Fösvényben a fiatal szerel­mespárt, Nagygyörgy Mária, Swarcz Lipótné, Lengyel Guszti, Náulender Sanyi, Halász Gyurka — a szerep­lőket sorolom a fénykép lát­tán. És ott a súgólyuk előtt ül Komócsin Milu, Bimfeld Sanyi, oldalt áll Stern Dóri, Bucsezán Miklós: akiknek a neve még eszembe jut... Ennek idestova már több mint 25 éve. Dúlt a máso­dik világháború. Abban az időben ment a Sári bíró is: Miska bővérű humora sok­szor kacajra fakasztotta a közönséget. Rendezte Murger Bohém életét — prózában (a felsorolt szereplők ebben is szinte azonosak), és ki tud minden darabot fejben tar­tani: a történeti krónikás azonban feljegyezte. A dísz­leteket is ő készítette. Ott laktak feleségével, Maca né­nivel együtt az otthonban, közvetlenül a pártiroda mel­letti Így hát, mielőtt mun­kába ment, fúrt, faragott reggelente, este rendezett, éj­jel tanult: így ment mind­addig, amíg a németek le nem rohanták az országot... Waltner Mihályról már könyvet írtak, helyesebben Nagy Dezső muzeológus A szegedi Munkásszínpad tör­ténete című munkájában kútforrásként használta Mis­ka bácsi emlékeit, maga ké­szítette fotóit, a megőrzött plakátokat; neve összefonó­dott a Munkásszinpad tör­ténetével. Ezt dedikálta a szerző a tiszteletpéldányra: ..Barátsággal és szeretettel Waltner Mihály elvtársnak, aki az MSZ tagjaként évti­zedekig szolgálta becsület­te! a munkáskultúra ügyét, s aki sokat segített e munka létrejöttében." Most megrokkanva él la­kasa alkovjában. Szeme fel­csillan, ha a régiek közül valaki rányitja az ajtót, lá­tom rajta, hogy felüdülést i jelent számára. — Ml szél hozott? — kér­di —, tán nem vagy beteg? Eredeti humora most ia vibrál és jogos a szemrehá­nyás: nagyon ritkán látoga­tom meg. — A forradalom szele — felelem szintén tréfásan —, tudod, Miska bácsi, az őszi­rózsás, most lesz a jubi­leum. Valami emlék akkori­ból... Kutat 50 év távlatában. Enyhe mosoly jelenik meg szája szegletében, aztán alig győzöm jegyzetelni, amit a nagy idők tanúja feleleve­nít: — Először szavaltam 50 évvel ezelőtt május 1-én a Kállay ligetben nagy nyil­vánosság előtt Petőfi Sze­génylegények című versét adtam elő, s úgy féltem, hogy térdeim összekocogtak, a torkom is összeszorult, a ligetben pedig biztattak, hangosabban, Miska. Aztán valahogy lement, hajlongok a tapsra, amikor felkiálta­nak a színpadra, hogy még szavaljak. Megjött a bátor­ságom és elkezdtem monda­ni: „Duhaj kedvek eldorá­dója száz tivornyás hej ne bomolj..." Befejeztem a verset amikor Bari Dezső, a műsor rendezője felállt a színpad lépcsőjére és beje­lentette, hogy Ady Endre Álmodik a nyomor című ver­sét hallották az elvtársait Kisegített, én elfelejtettem bemondani. Majd amikor vége lett az előadásnak, szóltak, hivat a rendőrfőnök. Ott állt a Üget szélén. „Gye­re fel hozzám holnap 20 órára!" — utasított hetykén és elvonult legényeivel. Ak­kor a gyufagyárban dolgoz­tam, mint lakatos. Megje­lentem időre és amikor be­vezettek hozzá, elébem jött, s lehúzott egy pofont, maid megtámasztására még egyet. „Te pedig ne szavalj ilyen verseket!" — kiabálta és úgy fenékbe rúgott, hogy ne­kiestem az ajtónak... — Szóval felavatott, de nem tudta elvenni a kedve­met. A forradalom őt is el­sodorta és én a munkásszín­játszók tagja lettem ... Markovits Tibor Oázisok a tengerben Ami a sivatag­ban egy kis, zöld pálmafacsoport egy üde forrás körül, ugyanaz a sós vizű tengerben egy-egy édesvizű tavacska. Az At­lanti -óceánban. Florida partjaitól keletre van egy mindössze né­hányszor 10 mé­ter átmérőjű édes­vizű folt. Megál­lapították, hogy azon a helyen a tengerfenéken kö­rülbelül 40 méter átmérőjű mélye­dés van, ahonnan édesvíz tör fel a felszínre. Az ar­ra járó halászha­jók gyakran ebből a forrásból egé­szítik Id édesvíz­készleteiket. A szegedi Szerszámkovács Ktsz a Rákóczi u. 20. sz alatti telepén vállalja mindenféle auíórugó javítását, új autórúgó készítését, kukatartályok javítását, mindennemű hegesztési és vasipari javítómun­kát, valamint Mikszáth K. u. 5. sz alatti rész­legében kések, borotvák, ollók stb. élezését és orvosi műszerek javítását mind a lakosság, mind a közületek részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom