Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

A szolidaritási bizottság ülése Pénteken a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ülést tartott a magyar szolidaritási bizottság. A tanácskozáson meghallgatták és tudomásul vették a bizottság Szovjetunióban járt, továbbá az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének szeptemberi kairói konferenciáján részt vett delegációjának beszámolóját. Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában tartott konferencián a vietnami nép harcának támogatásáról folytattak eszmecserét, s kezdeményezték, hogy október 15. és 21. között világszerte rendezzék meg a Vietnam iránti szolidaritás hetét. A magyar szolidaritási bizottság üdvözölte, hogy hazánk is csatlakozott a kairói felhíváshoz, s elhatározta: tevékeny részt vállal a békemozgalom, to- | vábba a társadalmi és tömeg- ! szervezetek együttes akciójának előkészítéséből és lebonyolításából. Az ülésen vé- ! gül a t-izottság tevékenysé- : gével kapcsolatos egyéb kérdéseket vitatták meg. A vitában felszólalt Har- | mati Sándor, a szolidaritási bizottság elnöke, Kárász Győző, a bizottság alelnöke. Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Zagyva Lajos, a népfront nemzetközi titkárságának helyettes vezetője, dr. Haraszti György egyetemi tanár, dr. Kemenes Egon, az MTA afro-ázsiai kutató intézetének munkatársa és dr. Nemes Ferenc, a külügyminisztérium munkatársa. A hagyomanyos múzeumi hónap Csongrád megyei és szegedi eseménysorozata ma október 5-én kezdődik. Az ünnepi megnyitóra ma déli 12 órakor kerül sor Szegeden, a Horváth Mihály utcai képtárban. Az ember címmel nemzetközi fotókiállítás ny\lik ebből az alkalomból, megnyitót mond Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Armuth István, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségének tagja. Másnap, vasárnap kerül sor — szintén déli 12 órakor — a múzeumi hónap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményének, a XV. Vásárhelyi Öszi Tárlatnak a megnyitására a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban. Múzeumi a tagság Javaslata hónap Befejezitek a magyar-jugoszláv együttműködési tárgyalások Bővül a határmenti területek árucseréje Belgradoan pénteken be- bizottság munkájában részt galom eddigi alakulása és fejeződött a magyar—jugo- vett szakértők. Jelen volt menete alapján megvannak szláv gazdasági együttműkö- Marjai József belgrádi ma- az objektív feltételek ahhoz, dési bizottság harmadik gyar nagykövet is. hogy 1969-ben növekedjék a ülésszaka. Az ülésszakon — A tárgyalásokról kiadott forgalom. Ez hozzájárul a amely kedden kezdődött — közlemény hangoztatja: ,.Az határmenti területek árucsea magyar küldöttséget Vályi ülésszakon pozitívan értékel- re-forgalmának kiszélesítését Péter pénzügyminiszter, a ték a két szomszédos szocia- biztosító reális lehetőségek bizottság magyar tagozatá- lista ország közötti gazda- kihasználásához is. nak elnöke, a jugoszláv de- sági kapcsolatok és együtt- eddig megkötött terlegációt pedig Nagy Ferenc, működés eddigi fejlődését melési kooperációs szerződéa Szövetségi Végrehajtó Ta- Az együttműködés ma már sek alapján jelentős mértéknács — a konnány — tagja, egész sor gazdasági területre ben kibővült és sikeresen a bizottság jugoszláv tagoza- terjed ki. Ilyenek például az realizálódik az együttműkötának elnöke vezette. árucsere-forgalom, a terme- dés a mezőgazdasági gépek A tárgyalásokról készült lési kooperáció, különböző termelésében, a villamosjegyzőkönyvet péntek délben pénzügyi kérdések, közieke- gépiparban és a járműipara belgrádi kormánypalotá- dés, mezőgazdaság, idegen- ban. Ezenkívül a gazdasági ban Vályi Péter és Nagy Fe- forgalom, vízgazdálkodás, szervezetek akciókat folyrenc írta alá. Az aláíráson geológiai kutatások, regioná- tatnak az együttműködés megjelentek a magyar—ju- lis tervezés és egyebek. megteremtéséhez szükséges goszláv gazdasági együttmű- Az árucsere-forgalom te- lehetőségek feltárása érdekéködési bizottság tagjai és a rületén megállapítható for- ben, kőolajvezeték építésére valamint a kőolaj, gáz és petrokémiai iparágakban. Tanulmányozzák együttműködési lehetőségek feltárását a jugoszláv alumíniumipar kiépítésében, valamint a belgrád—bari vasútvonal építésében. Megvizsgálták az áru- és fizetési forgalom könnyítésének lehetőségeit a két ország között Az ülésszak az egymás közötti teljes megértés légkörében zajlott le. Vályi Péter pénzügyminiszter péntek délután Belgrádból hazautazott- Budapestre. (MTI) A szegedi szalámigyár pártszervezete október 8-án tartja vezetőségválasztó taggyűlését. A jelölő bizottság elvégezte munkáját. Hét név szerepel listájukon, s külön a titkárnak jelölt személy neve. Rövid feljegyzést is készítettek, összefoglalták a tagság véleményét, amelyet indoklásképpen elmondanak a keddi taggyúlése.n A jelölő bizottság eddig végzett munkájáról beszélgettem Kiss Ferenc elvtárssal, a bizottság elnökével és Pataki Károly elvtárssal, a bizottság egyik tagjával. Kiss Ferenc a hentesüzemben dolgozik, 6 állítja össze a töltelékeket, sok a munkája, de néhány percre szívesen abbahagyta. — Immár másodízben vagyok a jelölő bizottság elnöke, mert két esztendővel ezelőtt ugyancsak engem választottak erre a funkcióra. Mondhatni úgy is, hogy van gyakorlatom. A mostani előkészítés is a megszokott módon történt. Szeptember 5-én a taggyűlés választotta meg őket, hogy készítsék elő az októberi vezetőségválasztó taggyűlés leglényegesebb napirendjét: terjesszék elő javaslatukat az új vezetőségre. — Alapos munkát igényelt ebben az alapszervezetben is a jelölés. A nagyvállalat párt-alapszervezetei közül ez a legnépesebb, 76-an vagyunk, s ebbe a szervezetbe tartoznak a vállalat gazdasági és adminisztratív vezetői is. — Hogyan kezdték a munkát? — Először mi öten beszélgettünk — mondja Kiss Ferenc — és elhatároztuk, hogy a pártcsoport-vezetőkkel tanácskozunk legelőszöy és fix időpontokat rögzítettünk a pártcsoportokkal való beszélgetésre. Közben Pataki Károly elmondta, hogy a pártcsoportokkal való találkozás látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy minden taggal alaposan megbeszéljék a jelölést, a jelöltek személyét. A csoportok létszáma nem nagy, tíz-tizenkét fő. A jelölő bizottságnak persze egy előzetes tanácskozása volt, ahol ők öten nagyjából kialakították elképzeléseiket a leendő titkár, illetve a vezetőségi tagok személyére vonatkozóan. — Most utólag mondom — folytatja Kiss Ferenc —, hogy nagyon eredményes volt a beszélgetés a csoportokkal. Akik esetleg nem tudtak eljönni ezekre a beszélgetésekre, azokkal külön, személyesen tanácskoztunk. Még azt a három párttagunkat is megkerestük, akik elmentek a vállalattól, de még a mi alapszervezetünkhöz tartoznak. A tanácskozásokról vallják: — Nem azzal a céllal indultunk ezekre a beszélgetésekre, hogy a mi jelöltjeinket rábeszéljük a tagságra, de mivel ismerjük mi egymást nagyon jól, alig tévedtünk valamit. Körülbelül 90 százalékban találkoztunk a tagság elképzeléseivel. A csoportokkal folytatott beszélgetések hasznaként említik: — Itt őszinte légkör alukult ki. Kritikusan foglalkoztak a jelenlegi vezetőség munkájával, elmondták, hogy mivel elégedettek és mit varnak a vezetőségtől — Miket mondtak? — Aktívabb munkát követelnek, de nem zárkóznak cl a feladatok teljesítése elől sem. Azt tapasztaltuk, hogy a párttagság aktív, érdekli őket a párt politikája, a vállalat gazdálkodása és minden, ami nálunk történik. Pataki Károly folytatta: — El lehet mondani, hogv nálunk az évek múlásával egyre igényesebb a párttagság is a vezetőséggel kapcsolatban. Olyan párttagokat látnak szívesen a Vezetőségben, akik műveltek, politikai és gazdasági síkon egyaránt kiválóak. A jelölésről, annak gyakorlati oldaláról megállapították: — Ilyen alapos és „aprólékos" munkát még nem végzett eddig a bizottság és lényegében az egész tagság. — Kiket javasoltak? Összenéznek és majdnem egyszerre mondják: — Azt most még nem áruljuk el, csak a vezetőségválasztó taggyűlésen, október 8-án. — Ügy vélem a mostani választás a pártdemokrácia legszélesebb érvényre jutását tükrözi. A jelölő bizottságban valójában mind a 76 tagunk benne volt, közösen v> geztük ezt a felelősségteljes munkát. Kedden nem ötünk véleményét terjesztem a taggyűlés elé, hanem mindanynyiunkét — mondta befejezi sül a jelölő bizottság elnöke. Gazdugh István ü 0 KGST-országok 1980-ig megháromszorozzák a papírtermelést Az elmúlt napokban sített — és szintén a világon Bratszkban tanácskoztak a legnagyobb fafeldolgozó KGST-országok papíriparé- komhinót an,piv ha telies nak képviselői. Az ülés a kombmat' ameIy ha,teIjeS KGST vegyipari állandó bi- kapacitással üzembe lep — zottsága cellulóz-papíripari évente 7 millió köbméter fát munkacsoportjának megbe- dolgoz feL (MTI) szélése volt. A munkacsoport A közgazdasági társaság közgyűlése Újjáválasztották a megyei vezetőséget Dr. Csikós Hagy Béla előadása A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja tegnap, pénteken délután tartotta közgyűlését a József Attila Tudományegyetem központi épületének nagytermében. A közgyűlésen megjelent dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a közgazdaságtudományok doktora, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, valamint Balog István, a Szeged városi párt-végrevezetője, Vámos György, a Papíripari Vállalat kutató és fejlesztő intézetének igazgatója a Szovjetunióból hazatérve a következő nyilatkozatot adta: — A munkacsoport összehívását az tette szükségessé, hogy készülnek a KGST-országok 1970 utáni távlati fejlesztési tervei és ezen belül — egyelőre még szakértői szinten — igyekszünk kialakítani a papír- és cellulózipar fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseinket. — A cél az, hogy a KGSTországok 1980-ig megháromszorozzák a papírtermelést Hazánkban az arány bizonyos mértékig eltér ettől. Ügy tervezzük, hogy az egy lakosra jutó jelenlegi évi 38—39 kiló papírfelhasználás 1980-ig eléri a 80—100 kilót. A cellulóz és az olyan papírfélék importjában, mint például a rotációs- vagy zsákpapír, amelyből nagv tömeg kell, elsősorban a Szovjetunióra számíthatunk. El mondhatom, nem véletlenül választottuk a tanácskozás színhelyéül Bratszkot, ahol nemcsak a világ legnagyobb vízi erőműve épült, hanem ott található az erőműnél is nagyobb beruházással a létehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. A közgyűlés résztvevői a vezetőség beszámolóját írásban előre megkapták. Ehhez szóbeli kiegészítést fűzött dr. Nagy Lajos kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár, a megyei csoport elnöke. Az elmúlt öt esztendőben eredményesen dolgozott a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja, célkitűzéseit jól megvalósította. Az elmúlt esztendők alatt sikerült a megye közgazdászait tudományosan, társadalmi úton segíteni abban, hogy a közgazdasági elmélet új eredményeit megismerjék, alkalmazzák. Rendezvényeivel ösztönözte a megyénkben munkálkodó közgazdászok alkotó tevékenységét; három esztendő alatt összesen 41 különféle rendezvényt bonyolítottak le, s ennek fele a gazdasági reform bevezetésének előkészítő időszakára esett. A tapasztalatok bebizonyították, hogy a tudományos és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó viták, előadások iránt jelentős érdeklődés nyilvánult meg. A megyei csoport eredményesen közreműködött a közgazdaságtudományi egyetem Szegedre helyezett tagozatának életrehívásában is, sőt azóta is évről évre támogatja ennek munkáját. Sikerült a tagozatot megszilárdítani, s ma már megvan a lehetősége annak, hogy szakmailag fejlesszék a továbbképzés színvonalát. Dr. Nagy Lajos elmondta, hogy megyénk nagyarányú iparosodása, valamint a közgazdászképzés túlzott centraOSZ A FOLYÖN. Elnéptelenedik a Tisza, lassan Somogyi Károlyné felvétele e) pihennek a csónakok lizáltsága szüksegesse tenne, hogy Csongrád megyében magasabb szintű oktatási formát — közgazdasági főiskolát — hozzanak létre. Javasolta, hogy a megyei csoport új vezetősége munkaprogramjával erősítse tovább a szakosztályokat, a munka sokrétűsége helyett a társaság a megye gyakorlati problémáihoz igazítsa munkáját. Dr. Gönczöl Ferenc, a Magyar Közgazdasági Társaság titkára hozzászólásában kérte, hogy a megyei csoport Makón és Hódmezővásárhelyen ls elevenebben tevékenykedjen . A közgyűlés elfogadta a megyei vezetőség lemondását és 13 tagú új vezetőséget választott, valamint kijelölte a budapesti országos tanácskozásra utazó küldötteket. Az új vezetőség tagjai sorából — eddigi eredményes tevékenységére tekintettel — ismét dr. Nagy Lajost elnöknek, Kovács Lajost pedig titkárnak választotta meg. A csoport munkájának jobb megszervezése érdekében a vezetőséget megerősítették és dr. Bérezi Mihályt titkárhelyettessé választották. A közgazdasági társaság közgyűlésén az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari, építési és közlekedési osztálya, valamint a társaság csoportjának rendezésében dr. Csikós Nagy Béla, a közgazdaságtudományok doktora, államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke tartott nagy figyelemmel kísért előadást az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatairól. M. I. SZOMBAT, 1968. OKTÓBER 5. DEL-MAGYARORSIAG 3