Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Minisztertanács MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L A P JA 58. évfolyam, 233. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. október 4. Az általános rendezési terv a Szeged városi • r | m Ma folytatódik az ülésszak I Cl H Cl C S 61 flff — Napirenden Szeged kultúrpolitikai feladatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese beszámolt a KGST vég­rehajtó bizottságának 36. ülésszakáról. A Miniszterta­nács a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette és a megállapodások megvalósí­tására határozatokat hozott. Ezek sorában megbízta a bel­kereskedelmi és a munka­ügyi minisztert, hogy a vég­rehajtó bizottság ülésén el­fogadott magyar javaslatnak megfelelően tegyék meg a kezdeményező lépéseket a KGST-országok belkereske­A Szeged város! tanács tegnap megkezdte kétnapos ülésszakát. Kétnapi vitára való témát tűzött egyszerre napirendre és ülésszak for­májában tárgyal a város fon­tos kérdéseiről. Ezúttal azon­ban még más munkamód­szerbeli újítás is jellemzi a Ustület munkáját: az általá­nos városrendezési terv vi­táját előbb szekciókban . ezdte meg, s miután ott összegeződtek a vélemények, s kialakultak a problémák sarkpontjai, ismét plenáris ülésen folytatódott a mun­ka. Tegnap, az ülésszak első napján a tárgysorozatból csak az általános rendezési tervre került sor. Tulajdon­képpen most tett pontot a tanács egy olyan hatalmas munkára, amelyen tíz esz­tendőn keresztül százan és százan dolgoztak, figye­lembe véve a lakosságtól eredő ezer meg ezer véle­ményt is. S hogy a tudósí­tást a legfontosabb mozza­natnál kezdjük: a tanács meghozta a tervre vonatko­zó határozatát. Ügy döntött, hogy a már széles körben is­mertetett, s lapunkban is publikált terv alkalmas ar­ra, hogy kiegészítésekkel a Minisztertanács elé terjesz­rzék. Szükséges azonban, hogy mihamarabb elkészül­jön az agglomerációhoz tar­tozó községek rendezési ter­ve is, és a kormány azzal együtt tanulmányozhassa. A tanács határozatában mesz­Fzemenő elismerését fejezte ki mindazoknak a társadal­mi szerveknek, intézmények­nek és szakembereknek, akik ezt a kiemelkedő munkát el­végezték, s közöttük is kü­lönösképpen a tervező kol­lektívának és Füle Lajos, il­letve Takács Máté építész­mérnököknek. A délelőtti hat szekcióülé­sen szinte valamennyi ta­nácstag felszólalt. Az állan­dó bizottságokra épült mun­kacsoportok az állandó bi­zottságok vezetőit bízták meg, hogy a plenáris ülésen összefoglalva ismertessék a lezajlott vitát. Így Kardos János, dr. Falu György, Nit­singer Gyula, dr. Varró Vin­ce, Hampel Ferenc és Bárdos Miklós tett eleget a szekciók megbízatásának. A vitában azonban természetesen min­denki részt vehetett a ple­náris ülésen is. Felszólalt Szilágyi Lajos építési és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettes, dr. Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Petri Gábor szegedi országgyűlési képvi­selő, Takács Máté és Füle Lajos is. Valamennyi felszólaló igen nagy elismeréssel be­szélt a terv erényeiről, annak realitásáról, célszerűségéről. Elmondták, hogy haszna fel­mérhetetlen a tudatos és tu­dományos városfejlesztésben, megadja annak fő irányait és arányait. S inkább kiegészí­tésekkel, újabb elgondolá­sokkal gazdagították, mint­sem bírálták. Különösen sok szó esett a város funkcióinak jövőbeni ellátásáról, a kör­nyező községek és Szeged jövőbeni igazgatási viszo­nyairól és egyéb kapcsola­tairól, az üdülési és pihené­si lehetőségekről, a folyók szerepéről a városszerkezet­ben, az újabb területi köz­pontok kifejlesztésének igé­nyéről, az iparosítás és a la­kóházépítés perspektíváiról, az idegenforgalomról, a mű­velődési intézmények ará­nyosabb kiépítésének szük­ségességéről stb. Igen jó érzéssel nyugtázta a tanács Szilágyi Lajos mi­niszterhelyettes elismerő és pártoló szavait, melyekkel kifejezte a terv értékeit és reálisan vázolta Szeged sze­repét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a terv a városfejlesztési elkép­zelések alapokmánya lesz, de nem betetőzése, hiszen rész­leteiben állandóan finomít­ható; rugalmas kezelése ese­tén ma még előre nem lát­ható problémák megoldásá­nak lehetőségeit is magában hordozza. Dr. Perjési László is elvi tanulságokkal egészí­tette ki a vitát Mindenek­előtt arra hívta fel a tanács figyelmét, hogy a terv „tü­relmetlen" értelmezése hiba lenne. Korai ebben a tervben a részleteket firtatni, hiszen itt a városrendezés jövő el­veiről van szó, amelynek foglalatában meg kell majd oldanunk a részletes rende­zést, az időszerűség sorrend­jében. Olyan vázlat került most a tanács birtokába, amelyet az építés, a fejlődés anyagi lehetőségei és szük­ségletei szerint kell megtöl­teni konkrét tartalommal. Évtizedekre, vagy talán egy évszázadra előremutató terv birtokába jut Szeged; a terv summája azoknak az össze­függéseknek, amelyek az eredményes és egészséges fejlődést garantálják. Ilyen értelemben kell vizsgálni Szeged és a környező köz­ségek kapcsolatát is, az együttes fejlődés törvénysze­rű követelményeinek tiszte­letben tartásával. Vagyis Szeged — fejtegette dr. Per­jési László — nem a kis szomszédok „bekebelezésé­re" törekszik, nem önállósá­guk megszüntetését akarja, hanem az egységes irányí­tást a tényleges gazdasági, társadalmi és kommunális összetartozás miatt. Ezek a községek ide kapcsolódnak, s Szegednek úgy kell megter­veznie jövőjét, hogy abban ezeknek a településeknek a jövője is megférjen. A tanács elé terjesztett írá­sos anyagokból az is kiderült, de Árvái József vb-tag szó­beli előadásából is, hogy a minisztériumok sok hasznos kiegészítő javaslattal járul­tak hozzá a terv tökéletesí­téséhez és észrevételeik vagy ellenzéseik is megalapozot­tak. Nem nélkülözte a tanács­ülés az érzelmi momentu­mokat sem, s ha a terv hely­történeti vagy akár történel­mi jelentőségére gondolunk, ezt könnyű megérteni. Évti­zedekre előre mutató felelős­séggel és fegyelmezett fan­táziával teremtett általános városrendezési tervünknek a városszeretet is fontos és erős eleme. Árvái József így beszélt erről a vita összefog­lalójában: a most jóváha­gyásra fölterjesztett terv nagyságrendje, fontossága és jelentősége kizárólag az 1879. évi árvíz-katasztrófa utáni, a romokon új várost építő, mindent újra alapozó re­konstrukció méreteihez fog­ható. De ma nem romokra, hanem az elődeinktől örö­költ, s ma is korszerű város­szerkezetre támaszkodva épí­tünk, és nem csak a város életereje, hanem a nem re­mélt, bőségesen felhalmozó­dott helyi energiák feszítő ereje a mozgató rugó. A tanács ülésén dr. Biczó György, a végrehajtó bizott­ság elnöke elnökölt és az el­ső napirend után összefog­lalót mondott. Ma a kultúrpolitikai fel­adatok megvitatásával és a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemének tevékenységéről szóló tájékoztató meghallga­tásával, előterjesztések fölöt­ti döntéssel folytatódik a vá­rosi tanács ülésszaka. Napi­rend után kérdések, bejelen­tések, interpellációk meg­hallgatására ad módot az ügyrend. Sz. Simon István delmi, illetve munkaügyi mi­nisztereinek részvételével tartandó tanácskozás előké­szítésére. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a mezőgazdasági termelés és felvásárlás ez évi eredményeiről és az őszi munkákról. A Miniszterta­nács a jelentést megvitatta és elfogadta. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökének előterjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a sportlétesítmények tulajdon­jogáról és használatáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Gromiko beszéde az ENSZ-ben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása volt csütörtökön a fő ese­mény az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének új ülésszakán. A szovjet kül­ügyminiszter beszédében ki­jelentette: a nemzetközi problémák megoldásának el­maradásáért azok a nyugati körök felelősek, amelyek a népek érdekei helyett a ka­tonai szövetségekhez, a fegyverkezési verseny foly­tatásához ragaszkodnak. A Szovjetunió és a szocialista országok — együtt azokkal az országokkal, amelyek küzdenek a gyarmati rend­szer ellen — olyan külpoli­tikát folytatnak, amely a bé­ke megszilárdítását, a társa­dalmi és gazdasági haladást szolgálják. Kijelentette; a szocialista országok közös érdekei, kö­zös elvi alapjai jelentik a biztosítékot arra, hogy az időnként felmerülő nehézsé­geket meg lehet oldani. Gro­miko ezzel kapcsolatban foglalkozott azokkal a vá­dakkal, amelyekkel az impe­rialista körök illetik a Szov­jetunió és más szocialista or­szágokat a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. „A Szovjetunió és a többi szocialista ország számos al­kalommal figyelmeztette azo­kat, akik a szocialista kö­zösségből ki akarnak szakí­tani egy láncszemet, el le­hetnek készülve arra, hogy nem tűrjük és nem enged­jük meg ezt" — mondotta. — „A Szovjetunió szüksé­(Folytatás a 2. oldalon.) IS CSKP KB küldöttsége Moszkvában Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának és a CSKP KB Elnökségének megállapodása alapján csütörtökön délelőtt Moszkvába utazott a CSKP KB küldöttsége: Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, Oldrich Cernik mi­niszterelnök, és Gustav Hu­sak, az SZLKP KB első tit­kára. Mindhárman a CSKP KB Elnökségének tagjai. A küldöttséget Prága ruzy­ni repülőterén Ludvik Svo­VEKES ÖSSZETŰZÉS MEXIKÓBAN. Mexikó City: A mexikói diákok országos sztrájkbizottsága gyűlést hívott össze, majd tiltakozó felvonulásra indultak a kato­nák által még mindig megszállva tartott műszaki főiskola elé. A katonák belelőt­tek a tüntető tömegbe. A véres éjszakai összetűzésnek sok halálos és sebesült áldo­zata van. A képen: a kivezényelt katonák egy teherautó mögül lőnek a tüntető diákokra boda köztársasági elnök, Jo­sef Smrkovsky, a nemzet­gyűlés elnöke, Zdenek Mly­nar és Josef Spacek, aCSKP KB titkárai, valamint a kor­mány és párt más vezető képviselői búcsúztatták. A csehszlovák küldöttséget a vnukovói repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin és Nyikolaj Podgornij fogadta. • Csütörtökön Prágában ülést tartott a CSKP KB titkársá­ga. Bizottságot hoztak létre, melynek feladata, hogy ja­vaslatot dolgozzon ki a CSKP KB apparátusának te­vékenységéről és az alsóbb pártszervekkel való munka­megosztásról. Intézkedéseket fogadtak el továbbá a párt­aktíva tájékoztatásának ja­vításáról. Az ülésen elfogadták 43 párttag rehabilitálását, aki­ket az ötvenes években jár­tak ki a pártból, vagy része­sítettek pártbüntetésben. (MTI) Gondoskodás az építőkről A közös vizsgálatok alap­ján, s az érdekelt miniszte­rekkel és szakszervezetekkel egyetértésben most jelent meg az építésügyi és város­fejlesztési miniszter új ren­delkezése az építési munka­helyeken foglalkoztatott dob gozók szociális és egészség­ügyi létesítményeinek üze­meltetési szabályairól. A rendelkezés — amely az épí­tőipari kisiparosok és a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek építési részlegének ki­vételével valamennyi építési munkahelyre kötelező — az építkezés üzemi öltözőjének, mosdójának, fürdőjének, me­legedőjének, s az ötszáznál több dolgozót foglalkoztató munkahely esetében — ha a tanács egészségügyi osztálya előírja — betegfektető és üzemorvosi rendelő üzemel­tetéséről intézkedik. A szakszervezet javaslatá­nak megfelelően előírja, hogy az építők szociális és egész­ségügyi létesítményeinek épí­tését nem a beruházás kivi­telezésével egy időben, ha­nem előbb kell megkezdeni. Elutaztak Szegedről a szovjet pártvezetők Mint lapunk tegnapi szá­mában beszámoltunk olvasó­inknak, Szegedre látogattak a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zását előkészítő bizottság bu­dapesti ülésén részt vett SZKP-delegáció tagjai, B. N. Ponomarjovnak, az SZKP titkárának vezetésével. Út­jukra elkísérte a szovjet vendégeket Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A szovjet pártvezetők szegedi látogatásukat befejezve teg­nap visszautaztak Buda­pestre. Az SZKP küldöttsége teg­nap délután Budapestről ha­zautazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom