Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-26 / 252. szám

Együtt­működési meg­állapodás Tegnap, pénteken elutazott hazánkból a szovjet kor­mányküldöttség, amely Mi­hail Leszecskónak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság VII. ülésszakán. Az ülésszakon megtárgyal­ták a Szovjetunió műszaki segítségével Magyarországon épülő atomerőmű tervezésé­vel és építésének előkészíté­sével kapcsolatos kérdéseket, tanácskoztak a Ganz-MÁ­VAG és a rigai vagongyár közötti együttműködés fej­lesztéséről, amelynek célja a Diesel-vonatok közös terve­zése és gyártása, ezenkívül érintettek más kérdéseket ls. Aláírták azt a megállapo­dást, amelynek alapján a két ország együttműködik a Vol­ga-autógyár személygépko­csijainak gyártásában. A megállapodás értelmében Magyarország a Szovjetunió­nak szükséges különféle rész­egységeket és alkatrészeket szállít, amelyeknek értékét a Szovjetunió személygépko­csik szállításával téríti meg Magyarors zágnak. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron meg­jelent Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke, dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi és dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. (MTI) Angiológiai napok Szegeden Somogyi Károlyné felvétele kongresszus nyítóünnepségének elnöksége (balról jobbra): dr. Rusznyák István, dr. Bugár Mészáros Károly, dr. Tóth Károly, Hantos Mihály és Deák Béla ke magdeburgi professzor kí­vánt jó munkát a kongresz­szusnak. A díszünnepség után a ta­nácskozás kerekasztal-konfe­renciával folytatódott. Ma, A Semmelweis-emlékév al- vesz részt a kongresszuson, kalmából idén Szegeden ren- Ezenkívül egy hattagú dele­dezte meg országos kongresz- gáció érkezeti az NDK-ból. szusát a Magyar Angiológiai A megnyitó ünnepségen ­Tarsaság. Mint dr. Bugár , . , .. V, ,, Mészáros Károly, a társaság amalya« reszt vett Deák Be­elnöke a Szemészeti Klinika la> a városi párt vb tagja, a előadójában tegnap délelőtt pártbizottság osztályvezetője, szombaton délelőtt előadások rendezett nyitóünnepségen Hantos Mihály, a Csongrád hangzanak el és délután is­SzTg°X a kon^ressz^rmert megyei tenács vb elnökhe- mét kerekasztal-konferenciá. itt az egyetemen — a dr. lyettese — dr. Bugár Mészá— ra kerül sor. Este a küldöttek Földi Mihály és dr. Petri Gá- ros Károly szavai után az or- a szegedi színházban meg­bor vezette klinikákon — vostudományi egyetem taná- hallgatják Verdi Requiemjé­kSS'eSl.Sü'Soíl- « oevébeo Tóth Károly oek eladását. Vasárnap a giai és limphológiai vagy- rektor köszöntötte a tanács- kongresszus utolsó, harma­is érrendszeri megbetegedő- kozást. A német orvoskül- dik napján ismét tanácskozá­seket vizsgáló — kutatások döttség nevében dr. H. Linc- sokra kerül sor. folynak. E kutatások alapjait annakidején dr. Rusznyák ' István nagyjelentőségű mun­kássága alapozta meg. Dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke maga ls megje­lent az ünnepi megnyitón, és mint díszelnök résztvesz a kongresszus munkájában. A tanácskozásra Budapestről, Pécsről, Özdról, Kazincbarci­Dr. Rusznyák István látogatása a megyei pártbizottságon Szegeden, a tudományos megbeszélést folytatott Siklós káról, Salgótarjánból, Kecs- konferencián résztvevő dr. János elvtárssal, az MSZMP kemétről, Szolnokról, Hód- Rusznyák István elvtárs, a Csongrád megyei bizottságá­mezővásárhelyről igen sokan £íadé" titkarával aktuális *udoT , . . . .. ., , mia elnöke penteken látoga- mány- és egyetempolitika! érkeztek; a szegediekkel tást tett az MSZMP Csöng- kérdésekről, együtt mintegy 180 orvos rád megyei bizottságán. Itt Otthon érzem magam... Csaknem hatezer kilómé- jövő év! számban — kőzvet- Zászló-rendet és a Központi ter választja el Szegedet len képet alkothatnak majd Végrehajtó Bizottság (parla­Novoszibirszktől, de barát- a számukra távoli táj írói- ment) elnökségének dísz­ságunk számára — ki nem nak munkásságáról. A Ti- kardját. Az az ügy, melyért győződött már meg erről?— szatájból már kiválogattunk ő és a többi hős magyar on­nem számít ez a nagy tá- számos jó verset, ezek for- totta vérét a végtelen szibé­volság sem. dítása már folyik. riai sztyeppén, az áthatol­Az alföldi rónán és a sze- Jövőre mindkét nép neve- batatlan őstajgán, ma város­gedi napfény alatt szárba zetes évforduló megünneplé- nyi üzemek és világméretű szökkent magyar irodalom sére készül. A Magyar Ta- erőművek alakjában szüli az utóbbi hónapokban test- nácsköztársaság félszázados egykor átok és keserű­véri kapcsolatokat kezd ki- fordulója egybeesik annak s®gteli tájunk földjét, építeni a világrésznyi Szibé- ugyancsak ötvenedik évével, Nem, még ha egy hétig na mólnak képviselőivel. hogy az egész Szibéria fel- jön is a gyorsvonat az én Szeptember első feleben a szabadult a kolcsakista el- ," Jv? „ „,„„„. Tiszatáj főszerkesztője, And- lenforradalom és az ameri- városomból Szegedig, nincse­rássy Lajos barátunk novo- kai japán intervenció ural- nek ezek messze egymástól. szibirszki látogatásával ez a ma alóL A két jubileumot Hiszen annyira otthon ér­kapcsolat realitássá lett. Iga- _ az esetlegesnek tűnhető zem magam itt nedie alie zi szibériai módra igyekez- dátum mellett - az fonja ZTkTÍZj L^T tük fogadni, megismertetni szorosra a mi számunkra, eSy"két naPJa vagyok csak mindazzal, amire magunk is hogy ebben a harcban, mely szegedi barátaim között, büszkék vagyunk: városunk- egész hatalmas tájunk' teljes Ahogyan a novoszibirszki kai, ezzel a milliós ipari és felszabadításáért folyt, az operaházban Erkel akkord­tudomanvos kozponttal, Szí- orosz partizánmilliók mellett , . , .. , béria „fővárosával", a kör- különösen aktív szerepet ját- Jai zengenek (buszkek va" nyékkel, az őstajga zúgó er- szottak a magyar internacio- gyünk arra, hogy tőlünk in. deivel és párját ritkító ipari nalisták. Nevük — Kun Bé- dult el országos diadalútjá­létesítményeiyel, s a mind- láé> Zalka Mátéé, Münnich ra oroszul a Bánk bán), a ezt eletre hívó emberekkel, Ferencé, Ligeti Károlyé és .... , . munkásokkal, parasztokkal, a többi sok-sok ezer ismert radl° es tv Petofl verseit írókkal, tudósokkal. és ismeretlen hősé — szent sugározza, úgy hangzanak itt Andrássy Lajos barátunk kegyelet tárgya és egyben fel Csajkovszkij és Prokof­életrevaló ötletet hozott ma- eleven forradalmi hagyó- jev melódiái, játsszák a szín­gával: azt, hogy a Tiszataj mány éltetője ma is egész Dadokon _ szm-iet. szerzsk lénjen állandó együttműko- Szibéria-szerte. Nekem sze- padokon a azoiJet szerzők désre Szibéria legnagyobb és mély szerint is egész életem- darabjait, a lapok es folyo­az egész Szovjetunió legré- re szőió élményem volt az, iratok verseink fordítását gibb irodalmi folyóiratával, amikor egy falusi tanító fia- közlik a városunkban maótarn^- kéat megismerkedhettem Szeretném ^^ is átad_ jelenő SZIBTRSZKIE OGNYI apám harcostarsavai, a szí- . , .. (Szibériai tüzek)-val. Mi ezt bériai fogságban partizán- ni saves szibériai udvozle­a javaslatot nagy örömmel vezérré nőtt Maksz Langberg tünket az Alföld és Szeged fogadtuk. Ennek értelmében (Langberg Miksa) magyar textilmunkásainak és olajbá­a Tiszafái olvasói már a internaci0nalistával. Neve ta- nyészainak, tsz-parasztjai­ismerkednek SrkeszS ^ még nem cseng elég is- nak, íróinak. szinművészei­szibériai utazásáról szóló be- merősen itt Magyarországon, nek, tudósainak, valamennyi számolójával, valamint több számos dokumentumát én kétkezi és szellemi dolgozó­szibériai költő néhány ver- hoztam most el ide a novo- jának. sével a jeles szegedi költő, szibirszki múzeum megbízá- yAsmlJ PÜHNACSOV Veress Miklós kitűnő fordi- sábol. Az elsők kozott kapta tásában. Ugyanígy a szibé- meg az akkor legmagasabb (Fordította: riai olvasók is — az egyik szovjet kitüntetést, a Vörös Fenyvesi István) Rusznyák István kíséreté­ben volt dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a SZOTE rektora, dr. Földi Mihály egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gének tagja, valamint dr Petri Gábor egyetemi tanár, szegedi országgyűlési képvi­selő. Közgazdász­ülésszak Dr. Bognár József akadé­mikus elnökletével tegnap délelőtt az Akadémia díszter­mében megkezdődött a Ma­gyar Közgazdasági Társaság tudományos ülésszaka, amelynek központi témái a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel foglalkoznak. A megnyitó előadást „A gazda­sági növekedés feltételei az új mechanizmusban" címmel dr. Tímár Mátyás kandidá­tus, a kormány elnökhelyet­tese tartotta. A protekció ellen S zinte nincsen olyan összejövetel, vagy beszélgetés, ahol ne esne szó a protekcióról, maian fogalmaz­va a „szocialista összeköttetés" meghatározást vi­selő, egyébként egyáltalán nem tisztességes eljárásról. Vannak, akik tagadják, mások elismerik. De az igazság mégis csak az, hogy van ebből elég bőven a szocialista társadalmi viszonyok között is. Elkönyvelhetjük úgy is, hogy ez gyakran közösségi érdekeket szolgál, s nem is tévedünk mert egy-egy közügy elintézésében a szemé­lyes ismeretség lényeges szerepet játszik. Lehet úgy is nevezni, hogy néha a „területfejlesztés" érdekében tör­ténik, nevezetesen hogy egy-egy lehetőséggel bővüljön valamelyik gazdaság, üzem, intézmény stb. De a legjel­legzetesebb formája mégis csak a személyi érvényesülést szolgáló lehetőségek kihasználása és felhasználása. Ez az, ami bosszantja a közvéleményt, anélkül persze, hogy túlságosan nagy figyelmet fordítana erre akárki is. Mi az oka a protekciónak? Egyidőben azt gondoltuk, hogy ez majd a szocialista viszonyok következtében ön­magától elmúlik. De tévedtünk, mert a szocialista vi­szonyok az embert nem változtatják meg máról-holnap­ra, szokásait sem, tulajdonságait sem, és különösen az „előző életében" összeszedett magatartását és felfogását nem cserélik ki egyik óráról a másikra. Az egyik ok a megszokás, a hozott múlt, amitől nem lehet megszaba­dulni könnyen, s még akkor is kísért, amikor nem len­ne rá szükség. De a jelenlegi viszonyok között ráadásul még szükség is van a „szocialista összekötettésekre". Egy másik oknak megjelölhetnénk — egészen találomra — a javak szűkös voltát és az igények széles skáláját. Az em­berek több keresethez akarnak jutni, jobban jövedelme­ző munkaköröket keresnek és ez a társadalom igazságos elveinek szabályozó szerepén túl is igényli a személyi nekszusokat. Ezért van az, hogy egy pályázatnál több­ször szólnak egyesek érdekében, másutt pedig különböző kinevezések lehetőségének felmerülésénél jelentkeznek a „támogatók". Van ennek egy sajátságos oka is. Az em­berek egy része nem tud tartani megfelelő önmércét. Rendszerint úgy gondolják, hogy többre képesek és hi­vatottak, mint amit csinálnak. Csak éppen az a baj, hogy a társadalom ezt nem veszi észre és ezért szük­séges erre is felhívni a figyelmet. Ez a gondolkodás még nem is volna baj akkor, hogyha gyakrabban párosulna megfelelő önismerettel. De sajnos, éppen ez hiányzik, és ezért, amit nem lehet „rendes" úton, azt megpróbálják összekötettésekkel elrendezni. Anélkül, hogy ezt általá­nosnak mondanánk, mégis elég gyakori a társadalom különböző rétegeit tekintve is. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a protekció láttán azt mondjuk, hogy e tekintetben nincsen változás a szo­cialista viszonyok között sem, összehasonlítva az 1945 előtti társadalmi rendszerrel. Ez a megállapítás vagy felfogás hamis, s nem is igaz. A Horthy-rendszerben a protekció szinte kizárólagossággal bíró jelentőséggel mű­ködött a közéletben. Nem az volt a legfontosabb, hogy ki mit tud dolgozni, vagy mihez ért, hanem az, hogy milyen összeköttetései voltak. Egy meghatározott munka­kör, a személyi lehetőségek érvényesülésében perdöntő tényező volt, s csak másodlagosan jelentkezett a tényle­ges tudás, az az igény, hogy az illető milyen képzettség­gel stb. rendelkezik. Ezt a megállapítást tanúsítják mind­azok, akik a múlt rendszerben valamilyen köz- vagy tu­dományos pályán működtek. Most viszont szinte az egész nemzet tanul, képezi és műveli magát. Ma is több mint kétmillió ember ta­nul Magyarországon, Szegeden is, körülbelül 30 ezer ember képezi magát politikailag, szakmailag, vagy a művelődés valamelyik ágában. Miért van ez? Azért, mert e társadalom alapvető felismerése, hogy a valósá­gos tudás és tehetség dönti el, hogy ki mit csinál, ki hol dolgozik. S ez így is van. Erre az alapvonásra rakódik rá a protekció, s nem fordítva, mint ahogyan ez 25 évvel ezelőtt volt. Ahhoz viszont, hogy csökkenjen a „szocialista ösz­szeköttetés", szükséges a szélesebb körű társadalmi de­mokratizmus, a bátrabb szó az élet minden területén. A protekció elleni küzdelemnek voltaképpen nem a há­borgás az ellenszere, hanem a szocialista demokrácia bő­vítése. Amilyen mértékben sikerül nekünk a közéletben, üzemekben és intézményekben a demokratikus légkört kifejleszteni, olyan mértékben szűkül a protekció lehe­tősége. Érdemes ezen elgondolkodni, mert enélkül hiába mérgelődnek becsületes, derék emberek a protekció mi­att, önmagában semmit sem tesznek ezzel. T ársadalmi és gazdasági életünk demokratikus vo­násainak, a bátrabb szónak a kívánása, és per­sze elősegítése teszi lehetővé a protekció leleple­zését, protektor és protezsált megszégyenítését. S ez a/ útja annak is, hogy ilymódon nagyobb becsületet sze­rezzünk a szocialista etikának, amely szintén társadal­munk erkölcsiségének meghatározó tényezője. L. D. Betakarították a hagymát Befejeződött a hagyma gyományoknak megfelelően az idén is Csongrád megye adta a legtöbb hagymát, — erre a megyére jut a termő­terület 38 százaléka és itt holdanként általában száz mázsa körüli termést taka­rítottak be. betakarítása, az idei termelői tapasztalatok vidékenként rendkívül eltérőek. Az időjá­rás ugyanis sok gondot oko­zott. Az első összesítések szerint országosan 82—84 mázsás holdankinti hagyma­termésre lehet számítani. A hagymafej nem túlságosan nagy, ellenben egészséges és jól lehet majd tárolni. A ha­Választék Az év végi csúcsforgalmat az eddigieknél nagyobb, ösz­szesen 420 millió forint érté­kű, teljesen ..friss" árukész­lettel várja a Divatáru Nagv. kereskedelmi Vállalat A vá­laszték nagvobb, a készlet összetétele korszerűbb a ta­valyinál. A hazai divata ke ken kívül egvebe'- között an gol. olasz, osztrák NSZK importáruk gazdagít jak a vá­lasztékot. SZOMBAT, 1968. OKTÖBER 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom