Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-26 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 DÉL-MAGYARORSZÁG "SSR MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 252. szám Ara: 70 fillér Szombat, 1968. október 26. Az Elnöki A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a vízügyről szóló 1964. évi 4. törvény módosítását és kiegészítését tartalmazó törvényerejű rendelettervezetet. A vízgazdálkodás feladatait, a vízügyi igazgatás szervezetét és tevékenységét átfogóan szabályozó törvény és a végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet alapelvei és fontosabb rendelkezései a gyakorlatban jól beváltak. A gazdaságirányítás új rendszere azonban szükségessé tett néhány módosítást. Az erre vonatkozó javaslatokat az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága — az ipari, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága képviselőinek bevonásával — megtárgyalta, majd az elhangzott indítványok figyelembevételével a kormány a törvényerejű rendelet tervezetét az Elnöki Tanács elé terjesztette. A törvényerejű rendelet — többek között — rendezi a vizek medrének szabályozását szolgáló munkáknál, valamint a partvédő művek épftési és fenntartási munkáinál az általános vízgazdálkodási érdekeket meghaladó költségek viselésének módját, továbbá a földtörvénnyel és az árvízvédelmi érdekekkel összhangban a parti birtokosok mederhaszriálati jogát. * A terv végrehajtására a kormány rendeletet adott ki, amely az új gazdaságirányítási rendszer elveinek megfelelően a vízügyi ágazat irányítására vonatkozó szabályokat tartalmazza; módosítja továbbá a szennyvízbírság fizetésére vonatkozó rendelkezéseket; megszabja, hogy a vízügyi hatóság milyen határozatai támadhatók meg bírói úton; s szabályozza a vízügyi alap jogi helyzetét. (MTI) Növekvő olajtermelés Új üzemek — Hétszázmilliós beruházás A szegedi szénhidrogén medence évről-évre növeli olajtermelését. Az idén is új olajrekordok születtek a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében. Az algyői olajkutak Magyarország legjelentősebb termelőhelyei lettek. A szegedi kőolaj termelő üzem dolgozói, műszaki vezetői és társadalmi szervezeteinek vezetői tegnap műszaki konferencián tanácskoztak. Az értekezleten többek között Fekete Imre, az NKFV termelési főosztályvezetője, Majoros Lajos, a vállalat munkaügyi osztályvezetője, valamint Pozsonyi Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára is megjelent. A műszaki konferencián Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője számolt be a szép sikerekről. Elmondta, hogy a tervezett 550 ezer tonna helyett az idén mintegy 650 ezer tonna kőolajat termel a szegedi üzem. Ez azt jelenti, hogy az ország olajtermelésének immár több mint 30 százalékát a szegedi szénhidrogén medence adja. A jelentós feladat elvégzéséért novemberben és decemberben nagyarányú, mintegy 15—18 millió forint értékű építési-szerelési munkát kell elvégezni, öt tankállomás építése tejesen befejeződik, hármat pedig olyan helyzetbe hoznak, hogy télen is zavartalanul végezhessék az olajszállítást A tervek szerint 20 új termelő kutat kötnek a csővezeték rendszerbe, ezzel a működő olajkutak száma eléri a százat. Gondoskodnak a gázprogram végrehajtásáról is: négy újabb gyűjtőkörzetet kapcsolnak a gázhálózatba s ezzel biztosítják Szeged, Hódmezővásárhely és Orosháza fogyasztóinak zavartalan gázellátását. Ha szükséges, naponta több mint félmillió köbméter gázt juttatnak a fogyasztókhoz. Ugyancsak a gázellátást segíti a Szánkon nemrég üzembehelyezett kísérleti földgázüzem, amely az év végére már egymillió köbméter nagynyomású gázt szolgáltat az országos hálózatba. A megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy a szegedi szénhidrogén medencében átalakítsák a termelő vállalatot. 1969. január 1-étől külön üzemként működik majd a szanki és tázlári üzemegység, dolgozóinak létszáma eléri majd a 300-at. A területi átszervezés nyomán a szegedi üzemhez kizárólag a Csongrád megyei berendezések tartoznak majd. A szakemberek becslése szerint 1969-ben tovább emelkedik az olajtermelés; amint Juratovics Aladár a műszaki konferencián elmondotta: a szegedi üzem 1969-ben mintegy 700—720 ezer tonna kőolajat juttat a finomítókhoz. Á biztonságos olaj- és gáztermelés érdekében jövőre még az eddigieket is felülmúló beruházással bővítik a kőolajtermelő vállalat szegedi üzemeit, berendezéseit. A tervek szerint összesen 700 millió forintot fordítanak különböző újabb technikai, termelő, és kommunális berendezések építésére, vásárlására. A zavartalan olaj és földgáz kitermeléséért vízvisszanyomó berendezés készül a szegedi üzem területén. A rétegenergia pótlására naponta 3 ezer köbméter vizet nyomnak szivattyúk segítségével a földbe. A tervek szerint új kísérőgáz előkészítő és kompreszszor telep is épül. Az új üzemet teljes egészében Franciaországtól vásárolja a magyar olajipar. Természetesen rendszeresen korszerűsítik a már meglevő termelő berendezéseket is, többek között 1969-ben befejeződik az olaj és gáz gerincvezeték építése; három újabb tankállomást építenek, valamint újabb csővezetékrendszert fektetnek le a Tiszán keresztül. M. L Hesz Mihály Kádár lános és Biszku Béla az Uitz-kiállításon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz-* ponti Bizottságának első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára pénteken megtekintette Uitz Béla kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában. Elbeszélgettek a mesterrel, jó egészséget kívántak neki és gratuláltak a tárlathoz. Kádár elvtárs a következőket írta a vendégkönyvbe: „Nagyon jó, örvendetes, hogy erre a sok mindent végre pótló, gazdag anyagú Uitz-kiállításra sor került nálunk". (MTI) KGST-ülés A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága október 16-tól 21-ig Poznanban tartotta 26. ülését. Az ülésen megvizsgálták és jóváhagy„Ebben a házban, az akkori munkásotthonban alakult meg a Szegedi Nemzeti Tanács 1918. október 22-én." Ezzel a felirattal márványtábla hirdeti tegnap óta az ötven évvel ezelőtti forradalmi idők egyik jelentős eseményének emlékét Szegeden, a Somogyi Béla és n Kelemen ütea sarkán levő „Fekete Ház" falán. Az emléktábla-avató ünnepségen részt vettek: Forgó Pál, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Deák Béla, a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője. Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának vezetői, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői. Jelen voltak ősz hajú veteránok, régi idők tanúi, harcosai és sok fiatal: általános és középiskolás diákok, főiskolai és egyetemi hallgatók. Az egykori Szegedi Nemták a KGST-tagállamok és Jugoszlávia részére az 1970 utáni időszakban számításba jövő műtrágyák és növényvédő szerek választékát. A bizottság egyeztette az érdekelt KGST-tagállamok takarmánykiegészítő anyagokra jelentkező igényét az 1971—1975-ös időszakra, majd javasolta a tagállamoknak. hogy rendszeresen cseréljék ki a fontosabb kutatási eredményeket és a velük kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat. Az ülésen megtárgyalták még az állattenyésztési, gépesítési és erdőgazdasági kérdéseket, valamint a friss zöldség és gyümölcs minőségi szabványait. A bizottság 1969. évi munkatervét elfogadta. ssUlánbátorban pénteken megnyílt a KGST-országok állategészségügyi szolgálata vezetőinek tanácskozása. Két arany, három ezüst, egy bronz kajak-kenuban Magyar-szovjet döntő a térti párbajtőrben Birkózóink sikeres szereplése Habár lapzártánk előtt érkezett a jelentés, mégis az első oldalra kívánkozott a mexikói olimpia utolsóelőtti versenynapjának egyik legérdekesebb küzdelme: a kajak-kenu 7 számában bonyolították le a döntőket. Az itt elért sikerek indokolják elsősorban a címünk jelzőjét: valóban pénteken „magyar nap" volt Mexikóban. Már a kajak-kenu döntő első mezőnyében Hesz Mihály megnyerte Magyarország számára az ötödik aranyérmet. Hesz a táv felénél még negyedik volt, de innen fokozatosan erősített, mind jobban feljött. A finisben, az utolsó százméteren Hesz bámulatos hajrát vágott ki. Ö bírta legjobban a finist, és még arra is volt ereje, amikor már élen haladt, hogy az utolsó harminc méteren is frissítsen, úgyhogy egy hajóhosszal nyerte a K—1 1000 méteres férfi számban az olimpiai bajnokságot. Ezután a kenus egyesek küzdelme kezdődött, amely hatalmas meglepetést, nagy magyar sikert hozott. Tatai Tibor remek versenyzéssel ugyancsak olimpiai bajnokságot nyert. Két férfiszám után a nők rajtját kísérte nagy figyelemmel a közönség. A K—1 mezőnyében háromszáz méternél Pfeffer Anna a 2—3. helyen evezett de négyszáz méternél a magyar lány félrenézett, s egyensúlyát vesztve a vízbe borult: ez zel elveszett a nagy lehetőség az éremszerzésre. A K—1 500 női számban olimpiai bajnok Ludmilla Binyajeva (Szovjetunió) lett. Ismét a férfiak szálltak hajóikkal vízre. Következett a K—2 1000 méter döntője. A magyarok óvatosan kezdtek, de az utolsó 200 méteren óriási hajrá kezdődött. Végülis a szovjet kettős 1 méter előnnyel ért a célba a nagyon jól hajrázó magyarok előtt: Giczi Csaba, Tímár István kettős ezüstérmet szerzett A C—2-ben román—magyar döntőt hozott a verseny, s a végküzdelemben a románok bizonyultak erősebbnek. A Wichmann Tamás, Petrikovics Gyula kettős ugyancsak növelte a magyar ezüstérmek számát. A női K—2-esek küzdelme is rendkívül éles harcot hozott. A nagy esélyes NSZK kettes vágott az élre a célig nem is adta át a vezető helyet. A második helyért viszont öldöklő harc folyt a magyar, szovjet és a román kettős között és csak a célfoto segítségével lehetett eldönteni a második helyezést: ezt minimális előnnyel Pteffer Anna, Rozsnyói Katalin kettes szerezte meg: ez volt a harmadik magyar ezüstérem! Befejező számként bonyolították le a K—4-esek küzdelmét. A norvégeknek sikerült a végküzdelem, minimális különbséggel haladtak át elsőnek a célon. A magyar Giczi, Tímár, Szöllősi, Csizmadia négyes a harmaTatal Tibor Giczi Csaba és Tímár István Somogyi Károlyné felvétele Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese meg koszorúzza az emléktáblát zeti Tanács történelmi jelen- Ezután a táblán elhelyezték a tőségét, tagjainak érdemeit városi tanács koszorúját. Az Papp Gyula, Szeged megyei ünnepségen Joó Ete tanár jogú városi tanácsának vb vezetésével közreműködött a elnökhelyettese méltatta, s Radnóti Miklós ~;mnázium avatta fel az emléktáblát, énekkara. KISZ-küldöttség Odesszában Az Odessza megyei Komszomol bizottság meghívására három tagú KISZ-küldöttség utazott tegnap, pénteken Csongrád megyéből a Szovjetunióba. A delegáció — p melyet Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságálak első titkára vezet, s amelynek tagjai: Hevér László, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, valamint Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa —, a Komszomol megalapításának 50 évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő, odesszai ünnepségeken képviseh'k Csongrád megye és Szeged ifjúságát. Petrikovics Gyula és Wichmann Tamás dik helyen végzett: bronzérmet szerzett. Az olimpiai vívóversenyek utolsó napján, a párbajtőr csapatoké volt a szó. A magyar válogatott az NDK ellen szerepelt, minden megerőltetés nélkül 9:3-ra győzött, ezzel bekerült az elődöntőbe, s ellenfele Lengyelország válogatottja lett. Kitűnően vívott a magyar párbajtőr csapat a lengyelek elleni elődöntőben. Különösen Kulcsár és Nemere volt elemében mindketten 3—3 győzelemmel járultak hozzá a 9:5. ös eredmény kivívásához. Szovjetunió 9:3 arányban legyőzte az NSZK együttesét és lapzártánk után került sor a magyar—szovjet döntőre. A magyar birkózók folytatták sikeres szerenlésüket. Lepkesúlyban Alker Imre pontozással győzött az F.B második helvezett jugoszláv Marinké ellen, s 3.5 hibapontjával iól áll. Légsúlvhan 'rarga János világ- és Európa-bajnok kitűnően helvtállt, a görög Mosehidis ellen is -vőzött pontozással. A szabadfogásból átrándult Baikó Károly folytatta kitű•>ő szörfölését, változatlanul a 'ogiobhan áll. hibapontjainak száma 2.5.