Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

Magyar napok Örmény­országban Szerdán, tegnap Jakab Sándornak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjének veze­tésével küldöttség utazott az örmény SZSZK-ba, az októ­ber 25-én kezdődő magyar kulturális napokra. A küldöttséggel együtt 31 tagú művészcsoport, vala­mint a sajtó és a televízió több munkatársa utazott a baráti köztársaságba. (MTI) Á fantázia exportja Az NDK és Magyarország építésügyi minisztériumai­nak megállapodása alapján, a német tervezői kapacitáshi­ány miatt a magyar tervező­szervezetek jelentős export­munkát végeznek a baráti ország számára. A Debreceni Tervező Vállalat is bekap­csolódott ebbe a munkába. A 180 ezer lakosú Erfurt­nak, a virágok városának „Eiffel-tornyát", a Haus der Elektronicot tervezik a ma­gyar „virágváros" mérnökei. A száz méter magas, 30 eme­letes épület szimbolizálja majd Erfurtot, akár az Eiffel­torony Párizst Kukorica, búza, cirok, hagyma, paprika RekordernSvények A „városi" ember keveset tud arról, hogy miként szü­letnek a legújabb növényfaj­ták. Talán ezért is volt érde­kes dr. Szániel Imrének, a Délalföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet igazgatójának tegnapi, szerdai előadása, amelyet a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságá­nak rendezésében tartott a szegedi agrártudósok munká­járól. A szegedi kísérleti intézet­ben a növénynemesítésben világraszóló eredmények születnek. Például itt van a kukorica; magas fehérje tar­talommal és aminosavval rendelkező fajtákat nemesí­tettek ki. Az amerikai fajta OPAK—2 kukoricával kísér­letek folytak az intézetben és az agrártudományi egye­temen is. Kísérleti alany volt az a sertés és a patkány is. A növendék malacoknál megduplázódott a súlygya­rapodás és a növekedés. A kukorica fajtákból egyébként több száz hibridet valogattak* ki, s azok közül a legjobbakat ajánlják a ter­melőknek. Igen jól szerepel­tek a szegedi fajták, a 620-as, a 624-es, a 650-es és a 10-es jelzésűek. Keresett fajta a szegedi 270-es és 271-es, az NDK és a Szovjetunió me­zőgazdasági szakemberei szívesen látnák országukban ezeket a kukoricákat. Érdekes tényadatokat mon­dott el a kísérleti intézet igazgatója a cirokról. A sze­mes cirokból holdanként 40 —60 mázsás termés is elér­hető. Persze a szegedi ipar­nak érdekesebb a seprű ci­rokkal kapcsolatos eredmény. A „szegedi törpe" termésho­zama 50—60 százalékkal jobb a hagyományos mezőkovács­házi fajtánál. Az olajlen vi­szont világelsővé tette a ma­gyar mezőgazdaságot. Nálunk holdanként jobb eredmé­nyeket tudnak felmutatni, mint a jobban fejlett orszá­gokban (USA, Kanada) hek­táronként. Ez a siker kizáró­lag a szegedi kutatókat di­cséri, mivel hazánkban csak itt folytatnak az olajlennel kísérleteket. Sőt ebben az év­ben olyan len-törzset állítot­tak elő, amely sokkal kedve­zőbb a régebbieknél is. A kísérleti intézet egyik legjelentősebb munkája; új búzafajták kitenyésztése, hibridizációja. Büszkék a szegedi/ kutatók arra, hogy nemrégiben köszönö levelet kaptak a dunántúli Eszterág­ról, ahol a szegedi búzafaj­ták rekord eredményeket ér­tek el. Az úgynevezett „Sze­gedi 423—3-as" fajta holdan­ként 30,4 mázsás termést adott, megelőzve a híres bán­kútit, vagy az elismert szov­jet Bezosztáját és az olasz és francia búzafajtákat. Ti­zenkét híres búza között a szegedi lett a rekorder. Az intézet igazgatója elmondta, hogy most van „születőben" a szegedi 15-ös jelzésű búza, amely még az előbb említett­nél is jobb tulajdonságokkal rendelkezik: kalászonként 50 szemet tartalmaz és a leg­több ismert betegséggel szemben teljesen immúnis, csépléskor pedig egyetlen szem sem marad a kalász­ban. Szeged, Modena, Szabadka Kiállítási mozaik Szabadkáról (Kiküldött munkatársunk­tól.) Az olasz Modenából is jöttek kiállítók a szabadkai ipari kiállításra. Pavilon­jukban automosó berendezé­sek, fém- üveg- és fameg­munkáló gépek, vasalók, pu­lóverek és női ruhák is ta­lálhatók. Modena, akárcsak Szeged, Szabadka testvérvárosa. E „triumvirátus" kapcsolatából főleg az érdekelt, vajon a tá­voli modenaiak mit tudnak Magyarországról, szűkebb hazánkról. Szegedről, s mi a véleményük az itt látott ter­mékeinkről. Nem úr! >1 9* Az olasz pavilonban ta­lálkoztam Giovanni Silvestri­vel, Francesco Spallanzanival és többekkel. Az olasz kiál­lítók, szám szerint 34-en, va­lamennyien a Modenái Kis­és Kézműipari Kamara tag­jai. A termelést kisipari mű­helyeikben folytatják, az igé­nyek, a szükségletek szerint kis- és nagyszériákban egy­aránt Szívesek, közvetlenek az olaszok. Kérdezem őket és a tolmács közvetíti a Giovanni Silvestrihez intézett szava­kat: — Silvestri úr járt-e már Magyarországon ? Mielőtt felelne, megállapít­ja, miután tudja, hogy a párt szegedi lapjától, a Dél-Ma­gyarországtól érkeztem: — A megszólítás egyálta­lán nem jó, én elvtárs, kom­munista vagyok. Azután az újabb kérdésre felelve készségesen közli, hogy a modenai kiállítók kö­zül rajta kívül még négyen elvtársak. ]ó bizonyítvány Újságolja, hogy a Modenai Kis és Kézműipari Kamará­nak jó a kapcsolata a buda­pesti KlOSZ-szal, kölcsönö­sen meg is látogatták már egymást képviselőik. A ma­gyar és az olasz kisiparosok a* kapcsolatokat, a tapaszta­latok kicserélését bővíteni kívánják. — Nagyon szép Magyaror­szág, kedvesek, vidámak az emberek — állapítja meg Giovanni Silvestri, majd mo­solyogva hozzáfűzi:— A ma­gyaroknál igen finom, erős feketekávét főznek, ami sok­kal jobb az itt törökös módon készítettnél. A magyar, a szegedi termé­kek szabadkai bemutatkozá­sáról jó bizonyítványt állíta­nak ki. Közlik ugyanis, hogy a gyártmányok jók, szépek, hozzáértő munkáról tanús­kodnak. S hogy mennyire így van, még azzal is meg­erősítik: „Nem udvariasság­ból mondjuk, hanem a látot­taknak megfelelően." járműveket. (A mosó a sza­badban van, s ezért csak jó időben használható.) Hozzá hasonló berendezés hazánk­ban Budapesten két töltőál­lomáson van, s igen jól be­vált. Szeretne ilyen mosót a szegedi 10. Autóközlekedé­si Vállalat is. Van tehát kereskedelmi kapcsolat Modena és Ma­gyarország között. A nálunk is vásárolható olasz pulóve­rek közül jó néhány fajta modenai termék. Tárgyalni Kapcsolat Francesco Spallanzani ké­sőbb örömmel újságolja, hogy ő már Szegeden is járt. Hogy tetszik-e? Nagyon. Mo­denai termék, az autómosó — ami Spallanzani műhelyé­ben készül — nem is sokára Szegeden is megkezdi műkö­dését. Az E—5-ös úton nem­régiben épült új benzintöltő állomáson jövőre helyezik njajd üzembe. A berendezés már Szegeden van, s tavasz­tól igen rövid idő alatt ra­gyogó tisztára mossa majd a — A szegedi ipari kiállí­tásról hallottak-e? — kérde­zem Francesco Spallanzanit és Giovanni Silvestrit. — Igen, tudunk róla, s megfelelő tárgyalás, előké­szítés után a Modenai Kis és Kézműipari Kamara is részt venne rajta, valamennyi Sza­badkán bemutatott terméké­vel, vagy még többel is. Üz­letet persze — teszik hozzá — kiállítás nélkül is lehet kötni, amint ezt az autómo­só és a pulóverek is példáz­zák. Végül abban maradunk, Szabadkán vannak a magyar külkereskedelmi vállalatok képviselői, velük is lehet és kell is tárgyalni a kereske­delmi kapcsolatokról. Meg persze Szeged képviselőivel arról, hogy esetleg eljöjjenek a szegedi ipari kiállításra ter­mékeikkel. — Mi, modenaiak, és tud­juk, a magyarok is a keres­kedelmi kapcsolatok bővíté­sét akarjuk. Szívesen tárgya­lunk, kötünk kölcsönös hasz­nosságú üzletet. S meglehet, hogy a jövő­ben Szeged is Modena part­nere lesz. Morvay Sándor A beszámoló érdekes ada­tokat tartalmazott még a napraforgó termeléséről, de újdonságokat hallhattak, a megjelentek a makói hagy­máról és a Szeged környéki fűszerpaprikáról is. Hasznos munkát végeztek a szegedi kutatók a táj híres hagymájának fejlődésében. A laikus számára talán érde­kes, hogy a legyek is (az is­mert házi legyek) közremű­ködnek a hagymanemesítés­ben, a beporzásnál végeznek dicséretes munkát A kutató szakemberek viszont kidol­gozták a hagymatermelés komplex gépesítését. Érdemes egy számadatot leírni: a ha­gyományos kézimunkával 100 munkanap kellett egy hold hagyma betakarításához, amelyet 60 forintos bérrel számítva pontosan 6 ezer fo­rint kiadást jelentett. Most géppel 4 munkanap is ele­gendó, tehát — a gépek amortizációs költségét is fi­gyelembe véve — mintegy 400 forintért lehet egy hold hagymatermést betakarítani. A fűszerpaprikánál talán az öntözéssel folytatott kí­sérletek az érdekesek. Az öntözés növeli az első szedés mennyiségét, az összes ter­mésben 25—35 százalékos többletet jelent és az öntö­zések számának növelésével nő a paprika átlagsúlya ls. Nem zavaró, ha néhány szá­mot is leírok: 100 forint be­fektetéssel, ha háromszor öntözik a paprikát, akkor 465 forint többletjövedelem­hez jutnak a termelők. A szegedi kutatók két új paprikafajtát is kikísérletez­tek, az úgynevezett szegedi 16-os és a szegedi 19-es jelzé­sűt. Kár, hogy az utóbbit nem fogadta el az illetékes szerv, mert csípősnek talál­ták, pedig a háziasszonyok szívesen vásárolnák a csípős, ugyanakkor színben ragyo­gó paprikaórleményt. E te­kintetben nem ártana, ha közelebb kerülne a fajtákat elismerő intézet a fogyasz­tókhoz, felhasználókhoz. Egyébként a fűszerpaprika „versenyben" is a szegedi fajták állnak a ranglista élén. Gazdagh István Közbenjárók nélkül \ j alaki, egyedülálló, betegeskedő nyugdíjas, rend­kívüli szociális segélyért folyamodott a kerületi tanács illetékes osztályához, de a kérvény beadá­sával egyidőben feltelefonálta a tanácselnököt — isme­rósét —, hogy szóljon az érdekében az ügyintézőnek. Más a lakásába kért gázbeszerelés sürgetésére magasabb be­osztású rokonának beavatkozását igényelte. Volt, aki há­rom kisgyermeke kíséretében azért kereste fel a szer­kesztőséget, hogy a legutóbbi gyermekholmi-árleszállítás­kor ne kelljen sorbanállnia, telefonáljanak ezért a bolt vezetőjének. Előfordult már, hogy egy garázs vagy nyári­konyha építési engedélyének megszerzéséhez kérték a közbenjárást stb., stb. Csak bizonyos fokig érthetőbb, hogy egy utca kikö­vezéséért. egy társasház építésének régen a határidőn túli befejezéséért, a bérházban notóriusán renitenskedő lakó­társ megregulázásáért, egy élelmiszerbolt elhanyagolt, egészségtelen állapotának megszüntetéséért, a milliós költséggel rendbentartott park rombolóinak felelősségre vonásáért kérnek ott és attól is segítséget, ahol a meg­keresett ember merőben más munkák végzéséért felelős. Ilyenkor azonban a bizalom dominál, s a közérdek miatt nem lehet a kérést visszautasítani, még akkor sem, ha ennek ára a szintén fontos, közérdekű másik munka el­hanyagolása. Egyszerű példák, amikor a kerületi tanács szakigaz­gatási szerveinek hatáskörébe tartozó ügyek — telekki­sajátitások, gyermekláthatási engedélyek, állattartásra ho­zott határozat végrehajtása stb. — a helyi és az orszá­gos lapok szerkesztőségeitől kezdve a rádió, a televízió, a népi ellenőrzés, a Legfelsőbb Bíróság s a jóég tudja még milyen fórumokat meg nem járnak. Hasonlóképpen sok állampolgár keresi vélt vagy jogos igazságát a leg­különbözőbb helyeken akkor, ha közlekedési szabály­sértésért, vétségért eljárnak ellene s megbírságolják, vagy bevonják járművezetői jogosítványát. Avagy ki ne tudna olyasmiről, hogy egy üzem. egy gazdaság, egy intézmény — akár a mások rovására is — úgy jut bizonyos előnyökhöz — anyagokhoz, gépekhez, gyorsabb pénzügyi döntésekhez —, ha megbízottja szin­tén „feldob" valamit, ami viszont a partnernek sürgős igénye? Ezekben az intézkedésekben igen nehéz meg­találni a határt, ameddig a kölcsönös és a közösségi ér­dekek az elvszerű, tisztességes úton haladnak, hiszen a korrupciónak is számtalan árnyalata van, amit, legalább­is ideig-óráig, meg lehet magyarázni. M inap egy megbeszélésen is szóba kerültek ezek a közéleti gondok. Felelős beosztású emberek, irá­nyító feladatokat ellátó szervek vezetői látják, hogy nem egészséges, nem folytatható, s változtatást igényel jelenlegi ügyintéző gyakorlatunk. Elhatározták, hogy szé­leskörű vizsgálatot végeznek a közbenjárások elburján­zása okainak feltárására s a megállapítások birtokában nagyon következetes lépéseket tesznek visszautasítására, megszüntetésére. Hadd tegyük hozzá e becsületreméltó szándék megvalósításához szerény javaslatunkat: aki egyes emberek és csoportok ügyes-bajos dolgainak in­tézésére megbízást, hatáskört s annak betöltéséért fize­tést kap, az legyen önálló, határozott és lelkiismeretes szolgálója a köznek. Ne várjon döntései meghozatalához „felső" vagy „külső" impulzusokat, s ha jönnek is ilye­nek, azok csak a saját felelősségével határolt meggyőző­désében hassanak az intézkedések során. Adjon szolgálat­kész felvilágosítást, minél előbb és érthető magyarázatot a hozzáfordulóknak kérdéseikre, kéréseikre. Hogy azok ne maradjanak bizonytalanságban, s ne érezzék szüksé­gét más fórumokon, más, személyi kapcsolatokkal a to­vábbi próbálkozásoknak. Ugyanakkor a közbenjárók, a protektorok is bízzanak jobban az első fórumok dönté­seinek pártatlanságában, a beosztott ügyintézők hozzá­értésében és felelősségében. Hogy ne legyen szükség az ügyek intézésének kacskaringóira, a külön utakra s vég­eredményben éppen az ügyek érdemleges, gyors lezárá­sát akadályozó idő- és erőfecsérlésre. K. J. Dobozban a ponty A külföldi és hazai fo­gyasztók szívesen vásárolják a szegedi konzervgyárban ké­szült ízletes halászlét. A ke­reslet is állandóan növeke­dik. Az idén már 15 vagon­nal többet készítenek belöz Somogyi Károlyné felvétele le, mint tavaly — összesen S0 vagont töltenek meg a fél­kilós dobozokkal. Mélyítik a balatoni kikötőket A Balaton számos kikötő­jében idén is gyakran fel­kavarták a hajók a tófenék iszaprétegét. Ezért a Folyam­szabályozó és Kavicskotró Vállalat, valamint a Balato­ni Vízügyí Kirendeltség most több forgalmas kikötő kotrá­sát vette tervbe. Elsőnek a balatonszemesi kikötőt mélyí­tették ki. majd a szántódi révnél újabb kikötőhelyet alakítottak ki. A napokban fejezték be a balatonfüredi móló környé­kének mélyítését. Az 'dei őszön és a jövő évben sor kerül a legforgalmasabb ba­latoni hajóállomás, a siófoki zárt öböl iszaptalanítására is. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1968. OKTÓBER 24. 6 DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom