Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

Eltemették Tóth Aladárt A magyar zeneművészet nagy halottját, dr. Tóth Ala­dárt, Kossuth-díjas zeneesz­tétát,. zenekritikust, kedden ünnepélyes gyászpompával búcsúztatták a Magyar Ál­lami Operaházban. A ko­porsót, amelyet az előcsar­nokban ravataloztak fel, el­borították a Művelődésügyi Minisztérium, a zenei intéz­mények, a családtagok és a tisztelök, a Budapesten ven­dégszereplő berlini Deutsche Staatsoper koszorúi. A gyászszertartáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter, Lugossy Jenő mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, továbbá kulturális éle­tünk sok más ismert sze­mélyisége. Ott voltak az operaház vezetői, örökös tag­jai és művészei, zenei in­tézményeink vezetői, a neves zeneesztéta barátai. A gyászünnepségen dr. Üfalussy József, Kossuth-dí­jas, a zenetudományok kan­didátusa mondott beszédet. Az operaházi gyászünnep­ség az Istenek alkonyá­nak, Wagner gyászzenéjének hangjaival ért véget. A sírnál, a Farkasréti te­metőben Mihály András ze­neszerző mondott búcsúbe­szédet. Ezután az operaház zenekara Mozart gyászzené­jét adta elő. A sírt elborítot­ták a megemlékezés és a tisztelet virágai. Szerzői est az újságíró­klubban Van abban valami megka­pó, ha három fiatalember hébe-hóba összetalálkozik és muzsikál. Nem pénzért, szó­rakozásból. Nem könnyűze­nét: komolyat. Dzsesszt. És meglehetősen jól! Ilyen együttes, a Szegedi Dzsessztrió adott koncertet, néhány hónap óta, immár másodszor, hétfő este az új­ságíró klubban. Bár a trió hat esztendeje alakult, gyakori fluktuáció után jelen össze­állításában csak néhány pró­bát tartottak még. A két „törzstag", dr. ftulin István szentesi sebészorvos, és Nyit­ray Endre, a zeneakadémia szegedi tagozatának hallgató­ja mellé új dobos került. Szeles András joghallgató, aki mellesleg a Móra beatze­nekar „zajellátásáról" is gon­doskodik. S bár a rövid akk­limatizálódós még otthagyta tüskéit Szeles dzsesszjátéká­ban— megilletődötten fogott hangszeréhez, néhol még be­at-zenei sémákhoz menekült, s hangszinei sem eléggé ci­zelláltak, — mégis többszöri remek ráérzéssel olyan meg­oldásokat produkált, ami feltétlen garancia: benne az együttes végre megtalálja az „invenciózus hamadikat", a másik kettő „partnerét". Tulajdonképpen velük, a „másik kettővel" illett volna kezdenem. Hiszen szerzői est­jük volt! Hulin István főleg korábbi számait válogatta csokorba, a triós-formában készült Rózsadombtól (1962) a Kettősségig (1968). Igazi meglepetést azonban a végé­re tartogatott, a „szabad dzsessz" bátor fantáziát, hi­hetetlen koncentrációt, rög­tönzőképességet kívánó for­májában — Krimi címmel. Nagy improvizatív tehetség: legfőbb erénye, hogy kitűnő zongoratudása folytán elkép­zeléseit nem befolyásolják az előadásbani technikai problémák. Nyitray Endre csak most mutatkozott be „nyíltarcú" dszesszkomponis­taként — eddig inkább át­dolgozásaival jelentkezett. Küönösen a tradicionális dzsesszre visszautaló, annak sajátosan a magyar népdal­ból fakadó magyar anyanyel­vű lehetőségeit kereső szá­mával (Ablakomba, abla­komba), a dzsessz ősi prak­tikum-jellegét kutató Mun­kadalával, meg Kodály pe­dagógusi remekének, az egyik Biciniának szellemes áfogalmazásával aratott osz­tatlan sikert, A Szegedi Dzsessztrió is­mét megszerezte a szépszámú, lelkes közönség szimpátiáját. Reális a terv: mielőbb felújí­tani a hajdanvolt szegedi dzsesszklubot! N. I. Szegedi tudósok IFA-válto­zatok Kedden a Népstadionban bemutatta az IFA W—50 tí­pusú teherautó újabb kilenc változatát a ludwigsfeldei autógyár. Az NDK új gép­kocsigyárában, amely Euró­pában a legnagyobbak és legmodernebbek közé tarto­zik, 1965-ben kezdődött meg a sorozatgyártása. Az 5,2 tonna teherbírású IFA W— 50-es, gépkocsiból az NDK külkereskedelme már mint­egy 3500-at exportált Ma­gyarországra. Tizenkét könyve sorako­zik a természetkutatók, ter­mészetbarátok könyvespol­cain. S tudományágának nemcsak hazai kedvelói mondhatják magukénak egy­egy munkáját, de — töb­bek között — azok a szov­jet és NDK-beli olvasók is, akiket közelebbről is ér­dekel a barlangkutatás. Dr. Jakucs Lászlónak, a József Attila Tudomány­egyetem természeti földrajzi tanszéke tanszékvezető do­censének tucatnyi könyve közül ugyanis — egy hí­jával — valamennyi a szik­lák gyomrának titokzatos já­ratairól szól, azok keletkezé­sének körülményeit, felfede­zésüknek hogyanját-miként­jét elemzi. Népszerűséget — akár így is mondhatjuk: jó „publici­tást" — hoztak szerzőjüknek ezek a könyvek, s mégis, amikor eljutott hozzá a hí­vó szó, azonnal kész volt megválni a könyveinek té­mát adó vidéktől, s az Agg­teleki Cseppkőbarlang igaz­gatói tisztét felváltani a Jó­Munkásokat, alkalmazottakat keresnek A SZOReUI KÖZLEKEDÉSI VALEALAT felvesz vasesztergá­lyos, villanyszereié, lakatosokat, vizsgázott kazánfűtőt, segédmun­kásokat, pályamunkásokat és villamoskalauzokat. Jelentkezni lehet Zrínyi utca 4—8. szám, ka­lauzok KUlső Pulcz u. 2. szám alatt. xDK. 1029. Kivitelező azonnali belépéssel perfekt GYORS- ÉS GÉPÍRÓT felvesz. Jelentkezés írásban, Pos­tafiók 93. DK. 1030. GYAKORLATTAL rendelkező gyors- és gépírót felvesz — S napos munkahéttel — a RÖVI­KOT Nagyker. Vállalat. xDK. 11 995. KOCSIKÍSÉRŐKET felvesz a USZERT-fiók. Cím: Felső Ti­sza-part 15. xDk. 12 126 Nagyvállalat szegedi munka­helyre felvételre keres 5 év fe­letti gyakorlattal rendelkező, mélyépítésben Jártas MÉRNÖ­KÖT és 10 év felett! gyakorlat­tal rendelkező TECHNIKUSO­KAT. Fizetés megegyezés szerint. Ajánlatokat ..Mélyépítő" Jeligére a debreceni Hirdetőbe. XV. 43 865 SEGÉDMUNKÁST felveszünk. GKLKA-szerviz, Szeged, Kálial O. u. 4. 12 518. Megyei közepirányíló szerv kultúrmunkáhan Jártas, lehetőleg egyetemi vagy főiskolai végzett­ségű fiatal munkaerőt keres fő­előadói beosztásba. A pályázato­kat részletes önéletrajz mellék­lettel „Január 1-től" Jeligére Szeged 1., Postafiók 11. alá kér­jük. XDK. 1027. Magas kereseti lehetőséggel keresünk hegesztőket, lakatoso­kat és segédmunkásokat változó munkahelyre: Algyö, Hódmező­vásárhely. Szeged.. 44 órás mun­kahét, munkásszállást biztosí­tunk. Jelentkezni lehet: Szeged, 10-es AKÖV építkezés, 31. sz. A ÉV. 611. sz. lakatosrészlegnél. XDK. 1026. Felveszünk t. sz. telepünkre (Budapesti üt 1. sz.) és 2. sz. telepünkre (Felső Tisza-part 33. szám) férfi és női segédmunká­sokat kettő és három műszakra, kisegítő fiatalkorú munkaválla­lókat 6 árui munkaidővel, iroda­takarítókat, gépkocsivezetőket és gépkocsi szerelőt. Egyéves mun­kaviszony után Ingyenes termé­szetbeni juttatást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Vi­dékieknek útiköltséget térítünk, egyszeri étkezési lehetőség térí­tés ellenében biztosított. Jelent­kezés a SZEGEDI FALEMEZ­GYAR munkaügyi osztályán. Szeged, Budapesti út I. sz. xDK. 1009. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat szegedi munkahelyre gyakorlattal rendelkező munka­ügyi ldőelcmző és tervelöadói munkakörbe érettségizett mun­kaerőt vesz fel. Jelentkezés sze­mélycsen vagy Írásban a válla­lat személyzeti vezetőjénél. Vá­sárhely, Zsdánov tér 2. x55 856 Állandó munkára felveszünk keverő üzemi segédmunkásokat, egy műszakos (nappali) üzeme­léshez zetor vezetőt, éjjeliőrt. Jó minőségű morzsolt csutka ol­csón eladó. Tolbuhin sgt. 79. Munkafelvételre Jelentkezés: Sze­ged, Vértanúk terc 6. xS. 82 348 Fiatal érettségizett gyakorno­kot könyvszakmában alkalma­zunk. N velvtudással előnyben. Móra Könyvesbolt, Szeged. Ká­rász u. 5. xS. 82 496 Rakodómunkásokat gépkocsi rakodáshoz állandó munkára fel­veszünk. Havi kereseti lehető­ség: 2—4000 Ft. Vidéki dolgozók részérc díjtalan utazást biztosí­tunk. 10. sz. AKÖV Szeged. Ül­telep, munkaügy. xS. 82 327 A Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat felvételre keres vízveze­ték-szerelőket, kőműveseket' és segédmunkásokat jó kereseti le­hetőség biztosítása mellett. Je­lentkezni lehet mindennap a vállalat munkaüsvi osztályán, reggel 7 örától délután 3 óráig. Cim: Szeged, Lenin krt. 88. XS. 82 410 Közgazdasági egyetemi vagy mérlegképes könyvelői képzett­séggel rendelkező munkaerőt ke­resünk belső ellenőri munkakör­be. frásbell aiánlatnkat eddigi működés meeielölésévet Csong­rád megyei Allatforgalmi Válla­lat, Szeged, Horgosi út 31. rím­re kérjük. xS. 82 482 zseí Attila Tudományegye­tem tanszékvezetői állásával. — Nem volt fájdalmas ez a búcsú? Azzal, hogy az Al­föld laposabb tájaira ke­rült, lényegében teljesen el­szakadt kutatásainak ko­rábbi területeiről? — Egyáltalán nem — hang­zik a határozott, s nyilván már nem először megfogal­mazott válasz —, mivel amit tudományos munkám során ott el akartam érni, elértem, s különben is, ez a laposabb táj sem szűkölködik a ma­gamfajta kutatóknak való témákban. Ami pedig a' szó szerint értett vizsgálatokat — tehát a helyszínen vég­zett felfedező munkát — illeti, barlangkutatóként is tovább dolgozhatom, hiszen Szegedre települve egészen közel kerültem a világ leg­szebb karsztjaihoz, a jugo­szláv karsztokhoz, ahol a mi tudományágunk művelőire még rengeteg felfedező, fel­dolgozó munka vár. A szom­széd ország mellett, persze, még jónéhány más ország­ban is dolgoztam s dolgo­zom: többek között Olasz­ország, Görögország, Svájc, a Szovjetunió számomra ér­dekes tájait kerestem, s ke­resem fel. Gyakori utazásai­mat a tudományok doktora cím elnyerésére készülő disszertációm magyarázza, amelyben a karsztok össze­hasonlító morfogenetikai elemzését végzem el. Ehhez pedig jónéhány sziklás vi­dékkel meg kell ismerked­nem. Sok energiát igénylő tu­dományos munkája mellett a József Attila Tudomány­egyetem természeti földrajzi tanszékének irányításának sokféle gondja is Jakucs Lászlóra hárul. Azé a tan­széké, amely... — .. .újabban már a Sze­ged környéki olajkutatásba is bekapcsolódott, s amely e tudományos területen már örömmel fogadott eredmé­nyeket is ért el. Geográfiai módszerekkel értékelték a kijelölt tájat mukatársaim, és komplex vizsgálatukkal — 20. úgynevezett céltérké­pet készítettek összesen — sikerült meghatározniuk a Dél-Alföld mozgástendenci­áit: azaz. kimutatniuk, hol várható süllyedés, emelke­dés. Ez igen nagv segítséget ad a/, olajkutatás további irányításához. Az „olajosoknak" nyúj­tott tudományos segítség mellett egyéb sikerekre is büszke a természeti földraj­zi tanszék vezetője, aki, mint mondja. 1963-ban vet­te át az intézet irányítását. — Többek között arra, hogy szegedi éveim alatt si­került az oktatás fontos esz­közévé tennem a filmet. Két nagyobb — hangos és szí­nes — filmet készítettünk eddig Olaszországról és Dalmáciáról, s most is egy újabb tudományos oktató­film előkészítésén fárado­zunk. Az odesszai egyetem társtanszékével közösen — melynek vezetője, Bjelozo­rov professzor nemrégiben látogatott el hozzánk — Kamcsatkáról tervezünk egy hosszabb tekercset forgatni, Mondanom sem kell, mint tudományos expedíció is igen izgalmasnak ígérkezik a kamcsatkai filmezés ... — Mind az egyéni sike­rek, mind pedig a vezeté­se alatt álló eredményei azt mutatják: az eltelt öt év alatt otthonra s jó munka­körülményekre talált Sze­geden Jakucs László. — Ez így igaz! Bátran merem mondani, hogy Sze­ged ideális város egy ma­gamfajta, tudományokkal foglalkozó embernek. Kul­túrájával, nyugalmával olyan feltételeket biztosít, ame­lyeket másutt aligha lehet­ne megtalálni. Külön örü­lök annak, hogy sikerült kapcsolatokat teremtenem az egyetemen kívül is. Gyak­ran tartok például ismeret­terjesztő előadásokat, ame­lyeken, úgy érzem, szíve­sen hallgatnak, érdeklődés­sel várják, amit mondok. Azt hiszem, valóban otthonra ta­láltam ... Akácz László K ERESKEPELEM Onbosszanto üzlet Az önkiszolgáló üzletek­be nem valami nagy öröm járni Szegeden. Szűkek, öregek, kényelmetlenek. Egy, csak egy olyan önki­szolgáló élelmiszerbolt akad a városban, amely erre a célra épült, az Odessza-la­kónegyed ABC-kisáruhá­za. Három évvel ezelőtt, amikor 1965 őszén átadták rendeltetésének, még min­den rendben volt. Tervező­je, Nagy János meg is kap­ta érte a minisztérium ní­vódíját és a tanács művé­szeti díját. Tehát a terve­zésre nem lehet áthárítani a felelősséget, egyedül a kereskedelem okolható azért, hogy elrontotta ezt a szép üzletet. Hogyan? Ügy. hogy mesterségesen tette szűkké. kényelmetlenné, hasonlóvá a többihez. Mindezt szép lassan, fo­kozatosan. Először a pénz­tárak kornyékét rendezték át, azután újabb polcokat, állványokat hurcoltak be, különféle cikkekből gúlá­kat raktak, még a pénztári pult végén is árubemutatót rendeztek be. A következ­mény: a vásárlók alig tud­nak átkígyózni a sok tór­lasz között — az önkiszol­gáló bolt önbosszantó bolt­tá lett. Tudom, uz ÁBC-áruház dolgozói jót akartak, in­kább harminc üveggel tesz­nek ki egyféle borból, mint hárommal, inkább harminc dobozzal egyféle konzerv­ből, mint hárommal, hogy nagyobb legyen az árubő­ség. Mégsem ártana, ha vállalatuk foglalkozna egy kicsikét az üzlet célszerű, mondhatnánk, tudományos berendezésével, segítene neki újból „lakhatóvá" tenni. Varázsiales áruellátás Más üzletek is gyakran élnek az ÁBC-áruház mód­szerével és túl sok egyfor­ma cikket sorakoztatnak egymás mellé a polcokon. Pedig ezzel senkit sem káp­ráztatnak el. Jobb lenne, ha inkább azzal törődné­nek, hogy egy-egy megszo­kott, keresett cikk sohase fogyjon el. Érthetetlen ugyanis, hogy manapság, amikor például a mosó­szergyárak élénk verseny­' ben vannak egymással, hol egyik, hol másik mosópasz­ta, mosópor tűnik el az üz­letekből. Vagy a gyárak nem szállítanak belőlük fo­lyamatosan, s akkor tulaj­donképpen becsapják a vásárlókat, mert a reklám­hadjárat közben nem árul­ják el, hogy mégsem lehet számítani rá. Vagy a ke­reskedelem a ludas, mert vagy elszámítja magát, vagy túlságosan óvatos és nem rendel eleget. Egyál­talán nem csodálkoznék A magyar A szovjet Szokol az egyik legközkedveltebb kis­rádiő Magyarországon. Mosj; lehet is kapni. Egy kis meglepetést azonban tartogatott a vásárlók szá­mára a kereskedelem. A Szokol originált dobozában ugyanis nem szovjet gyárt­mányú akkumulátortöltöt talál, hanem magyart, egy kisipari szövetkezet termé­két. De a korábbi szovjet és az újabb magyar akku­töltő — ugyanazért az árért — nem ugyanazt tudja. A szovjethez nem kellett kivenni a rádióból az akkut, a készülékhez közvetlen csatlakoztatható azon, ha egyszer valame­lyik gyár beperelné a ke­reskedelmet üzletrontásért, azért, hogy nem árusítja megfelelő gonddal drága pénzen bevezetett gyárt­mányait. De a mosószer csak egy példa a sok közül, minden háziasszony tucatnyit tud­na mondani. Tegnap még volt az üzletekben, ma nincs, holnap újra kapha­tó. Mintha varázslat lenne az egész. Nem a notóriu­sán hiányzó cikkekre gon­dolok, nem is a ritkán kap­ható extrább külföldi dol­gokra, hanem olyasmire, mint például a tízfokos ecet, a hókristálycukor, a Hypo.... de amint mond­tam, nagyon sok van ezek­bő!. Érdemes lenne egyszer a tanács kereskedelmi osztá­lyának precízen felmér­ni, mi is a helyzet, hogy intézkedhessen. volt, úgymond, hálózatról is működött. A magyar másmilyen. Először is ha­mar tönkreteszi az akku­mulátor csatlakozóit a sok ki-beszereléssel, azután míg töltik, a rádió hasz­nálhatatlan. S végül a töl­tőfej néhány szerelés után tönkre is megy. Garanciá­lis javításra Pestre kell küldeni, a helybeli Gelka egyéb javítását sem vállal­ja. / Tovább nem is „dicsé­rem!" Sem a szövetkeze­tet, mely ilyen terméket ad ki kezéből, sem a kereske­delmet. amely ilyet elad. Fehér Kálmán Tizenöt évi szabadsásvesztés a szegedi feleséggyüfcosnak A Legfelsőbb Bíróság ítélete Szeszfőzést modern vízfürdős főzdénkben rövid idővé) szesz­határ­vállalunk FMSZ Szatymaz 25. Telefon : A Legfelsőbb Bíróság fel­lebbezés folytán tárgyalta Búzás Lajos, 39 éves volt ru­hagyári művezető, szegedi la­kos bűnügyét, s abban ked­den ítéletet hozott. Mint ismeretes Búzás és egyik beosztottja között sze­relmi viszony alakult ki, s a férfi feleségül kívánta ven­ni a leányt. Ezért el akarta hagyni házastársát, két kis­korú gyermekét. Azt is sze­rette volna elérni, hogy az asszony kezdeményezze a vá­lópert, a feleségével közös szövetkezeti lakást pedig el akarta adni. Feleségét fe­nyegetésekkel próbálta be­leegyezésre kényszeríteni. Későb — látszólagosan — kibékült az asszonnyal. Né­hány nappal később éjszaka veszekedtek, s Búzás a für­dőkád vizébe fojtotta az asz­szonyt. Az esettel kapcsolat­ban azt a látszatot igyeke­zett kelteni, hogy öngyilkos­ság történt. A Legfelsőbb Bíróság az első fokon eljárt szegedi me­gyei bíróság halálos ítéleté­nek megváltoztatásával Bú­zás Lajost emberölésért 15 évi szabadságvesztésre ítél­te. Rámutatott: az az első­fokú minősítés, amely Bú­zás cselekményét előre ki­tervelt módon elkövetettnek jelölte meg, téves következ­SZERDA, 1968. OKTÖBER 23. tetéseken alapult, s terhére az aljas indokból való elkö­vetést sem lehetett megállapí­tani. A helyesbített tényál­lás szerint a fürdőszobában kialakult veszekedés során felindultságában ölte meg a sértettet. Elhatározása az adott helyzetben hirtelen alakult ki. A megváltozott minősítés miatt vált szüksé­gessé új büntetés — bűnös­ségi körülményekre tekintet­tel a legsúlyosabb 15 évi szabadságvesztés — kiszabá­sa. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom