Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

Üj vasát" állomás Négyéves munka eredményeképpen befejeződött a Nyugat-Dunántúl vasúti közlekedésében fontos Nagykanizsa—Szombathely közötti vasútvonal korszerűsítése. A 102 éves 100 kilométeres pálya teljes hosszában hézagmentes sínpárokat fektettek le. Zalaszentivánon nyolcvágányos, új vasútállomás épült. A több mint 230 millió forintos költséggel korszerűsített vasútvonalat és az új zalaszentiváni állomást Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MAV vezérigazgatója kedden adta át a forgalomnak. (MTI) Légibusz A 24 üléses Jak—40 típusú új légibusz megtette első útját a Moszkva—Kosztroma közötti, 540 kilométeres távon. A Jak—40-nek a tíz kilométeres magasság nem okoz gondot Igen kis felületről képes rajtolni, és abban az esetben, ha két motorja felmondaná a szolgálatot. a megmaradt harmadikkal is biztonságosan folytathatja útját Félmillió vendég a Tisza-parton , További fejlesztés — Az úszóház ügye A Szegedi Fürdő Vállalat idei strandidényének majdnem négy hónapot vehetünk alapul. Szeged kialakuló fürdőváros jellegét .bizonyítja, a partfürdőn, az uszodában, az uszóházakon, a Szőke Tisza üdülőhajón a bérletesekkel együtt az idén félmilliónál több vendéget számláltak. Bárdos Miklós, a fürdő vállalat igazgatója elmondotta: ha a nyár július második felében nem veszít erejéből, akkor most 700 ezernél is több vendégről beszélhetnénk. Az idén már volt elégséges, a higiéniai és a bakterológiai követelményeknek is megfelelő víz a partfürdő medencéiben, nem kellett takarékoskodni. Mint megtudtuk, az idén mintegy 2,5 millió forintot költött a partfürdőre a fürdő vállalat, s jövőre is jelentős lesz az az összeg, amelyből a többi között kétszáznál több kabint építenek, kövezett lejáró utat, gyalogjárdákat, hogy minden üdülőházat esőben is „száraz" lábbal lehessen megközelíteni. A nyárfákat fokozatosan felszedik és helyükbe hárs- és olajfákat telepítenek. Az illatos fáké lesz a jövő a partfürdőn. Szeged fürdőváros jellegében a partfürdőt és az úszóházakat egyenrangúnak kellene tekinteni. Amíg ugyanis a partfürdőre évről évre mind nagyobb összeget fordítanak, az úszóházakra alig jut valami. Bárdos Miklós elmondotta, hogy a Béke I. úszóház és az öreg garázs már megette kenyere javát, nem lehet rajta segíteni, életveszélyessé vált és szét kell bontani. Jövőre már aligha vontatják le mostani helyére. Mi lesz az úszóház 400 bérlőjével és az ott tárolt mintegy 60 motorcsónakkal, párevezössel és kajakkal? A bérleti szerződés idei lejártakor aligha lehet odaállni a sok száz .bérlő elé és egyik napról a másikra kirakni őket a partra. Hova vigyék a csónakmotorokat és a csónakokat? Az öreg úszóház kiszuperálásával egyidőben már ott kellene állnia az új úszóháznak és garázsnak. Az utóbbinak már tavaly készen volt a terve. Egy új úszóház a hozzávaló garázzsal együtt mintegy 6—7 millióba kerülne. Hogy ezt az összeget honnan teremti elő a fürdő vállalat, azt még nem lehet tudni. A város jól és okosan gazdálkodó gazdájának, a városi tanácsnak a segítségéve lehet csak számítani az új uszóház megépítésével kapcsolatban, hiszen a fürdőváros jelleggel nem lehet viszszafelé lépni. Lődi Ferenc Ahol kijövet okosabbak leszünk, Mit csinálsz este? — szögeztem minap barátomnak a programváró kérdést, amit az flegma vállrándítással, mosollyal szájaszegletében imigyen észrevételezett: szalma vagyok, majd nézem a lóvét; ha ráérsz, ugorj fel dumcsira". Felugrottam, dumcsiztunk. Szándékosan arról, mihez kezdhet valaki manapság Szegeden, ha már kijött a gyárból, felkelt az irodaasztaltól, s éppen nem takarít, mosogat, főz otthon, vagy más bokros teendője sem akad. Hogyan tölti, hogyan töltheti el szabad idejét, amiből lassacskán több is adódik: az ötnapos munkahetek, szabadszombatok bevezetésével a hét végére kötetlenebb lendülettel tervezhet. De mit? A szabad idő felhasználásának gyakorlatilag két lehetősége kínálkozik: önképzés és szórakozás. Kategorikus válaszfal persze nem éktelenkedik közéjük, aki olvasásra, zene-, nyelvtanulásra, vagv egyéb jellegű ismeretszerzésre, önművelésre fordítja ráérő estéit, délutánjait — s ha nem szorítják iskolai, szakmai kötelezettségek —, jószerivel szórakozását is leli bennük. Es viszont: a szórakozás sem merülhet ki néhány korsó sör szomszédságában, kocsmai eszmecserékkel, házibulikkal, meccsnézéssel. Sőt a szórakozásra száijt szabadórék éppen akkor nyernek értelmet, ha közben művelődési igénnyel párosulnak. Statisztikai adatok igazolják. a különféle kulturális szolgáltatásokra (színház, mozi, zene stb.) mindenekelőtt szórakozni járnak az emberek, ám mivel ide is járnak szórakozni, nyilván abból a meggondolásból teszik, hógy szellemi igényeiket kielégítsék, a művészetekről elsajátított ismereteiket gazdagítsák. Egyszerűen: okosabbak legyenek utána, az előadásról kijövet, mint előtte voltak, bemenet. Barátom szkeptikusan viselkedett. Amikor elősoroltam neki, hol szórakozhat: a „hivatásos kultúra" szolgáltatásait, amihez Szegeden hozzájuthat, mindannyiszor talált valami megjegyzést. A színházra azt mondta, kihasználatlan, a bérleteket ugyan megveszik, de jó, ha minden második előadásra rászánják magukat. Bár a kifejezetten szórakoztatónak szánt darabok (ez elmúlt évad 13 bemutatójából 2—2 operett és musical) látogatottságára alig lehet panasz: míg a prózaelőadásokat általában 46,4 százalékos, az operákat 44,9 százalékos érdeklődés kísérte, az operettekre és zenés vígjátékokra az eszmeileg táblás ház 62,7 százaléka telt meg nézővel. Kifogásolta a mozik műsorpolitikáját is — szerinte olykor ízléstelenül „utaznak a bevételre", s noha szíve szerint örömmel vált jegyet kosztümös kalandfilmekre, historikus játékokra — általában nevetni szeret, s ritkán töprengeni a moziban —, mégis gyakran kiábrándultan távozik: a szórakoztatás igényes formája ritkább a fehér hollónál. Nem beszélve arról, hogy a város 14 filmszínházából csupán a három belvárosi felel meg a korszerűség követelményeinek, s közülük is — hosszú évek gyakorlata szerint — egyet rendre bezárnak. Színház, mozi. Máris kimerítettük a „hivatásos kultúra" állandó jellegű szegedi szórakoztató műsorait. Ami még van — művelődési otthonok rendezvényei, ORIbemutatók, cirkusz, vendéglátó szórakozóhelyek esetleges műsorai — már kfevésbé számíthatók művelődő célzatú szórakozásnak. Ezekről legközelebb. Nikolényi István Bánya „nyugdíjban" Végig Csehszlovákián Villanások száz kilométerekről — Fokozatos kibontakozás „Nyugdíjba helyezték" a pálinkás-tárói bányát Megszüntették a termelést a Borsodi szénbányák miskolci üzeméhez tartozó Pálinkás 1. és Pálinkás 2. aknában. Az ott dolgozó mintegy 300 bányász kedden munkába állt a lyukói üzem nagy teljesítményű frontfejtésén. A Pálinkás 2. aknát 1940-ben nyitották meg, a Pálinkás 1. pedig 1951 óta termel. Több mint másfél millió tonna szenet szállítottak belőlük felszínre. Bezárásukról gazdasági szempontok alapján döntöttek. Verőfényes őszi vasárnap délelőtt. Autónk Somoskőújfalunál gördül át a magyar határon. A betonút szalagja már Lucenecbe fut: Csehszlovákia földjén járunk. Különös érzés kerít hatalmába, mert azt akarjuk „testközelből" tapasztalni, mi is volt és mi is van itt. Közel 700 kilométert utazva bejárjuk Csehszlovákiát. A nemzetközi országutakon élénk a forgalom. Áruszállító kamionok motorja zihál szemben, s mögöttünk. Autókürttel üdvözöljük egymást, amikor a Hungarokamion járműivel találkozunk. A vasútállomásokra egymás után érkeznek és futnak ki onnan a szerelvények. A kohászati üzemek kéményei pipálnak és dolgoznak a földeken, a termést takarítják be. Banska, Bystrica. Prága, Brnó, Breclav, Pozsony. Rend, nyugalom és munka ígérkezik. Ez egyre inkább jellemző lesz most már egész Csehszlovákiában. A városokban azonban még sokfelé vakon meredeznek az útjelző táblák; még szembetűnnek az igaztalan indulatú emberek által az utakra festett jelszavak. De gyorsuló ütemben eltávolítják ezeket, és az útjelzötáblákat is helyreállítják. Banska Bystrica. Sz. J. munkásmozgalmi veteránnal hoz össze sorsunk a főtéren. A Hungária jelzést látva a gépkocsinkon, megszólít bennünket, amikor az útirányt keresve megállunk. Banska Bystricáról beszél. Ezen a tájon a második világháború idején a csehszlovák hazafiak nagymennyiségű állami aranykincset rejtettek el, aminek nem akadtak a nyomára a fasiszták, bár állandóan keresték. 1944. októberében a csehszlovák hazafiak igazán biztonságban akarták tudni az aranyat és ezért a szovjet katonák segítségét kérték. Az éjszaka sötétjében a megadott helyre pilótabravúrral leszállt a szovjet gép és biztonságos helyre szállította az aranyat. A háború után az aranyat a Szovjetunió visszaadta Csehszlovákiának. „Hát lehet ezt is felejteni, meg a szabadságért meghalt ezreket?!" Banska Bystrica és környéke a fasiszta megszállás idején a partizánok egyik bástyája volt. És Sz. J., az őszbecsavarodott hajú internacionalista találóan jellemezte az elmúlt hetek és a jelen eseményeit Csehszlovákiában : — Mi — ezt a Csehszlovák Kommunista Pártra és szocialista államra értette — az 1950-es évekről megmaradt negatív jelenségektől akartunk szabadulni, hogy előbbre lépjünk a szocializmusban. Valahogy azonban „zsilipszakadás" történt, s a rosszakaratú szocializmusellenes elemek lármája, cselekvése aggasztóan erősödött. Ez itt, aztán Prágában, Brnóban (erről ott is beszéltek) és egész Csehszlovákiában szélesedő hullámokat vetett. A kialakult helyzetben lényegében a szabad évtizedek eredményei forogtak veszélyben. Sz. J. és vele együtt sokan mások értik ezt, és elfogadják, egyetértenek azzal, hogy a szocializmus védelmére öt testvéri szocialista ország — Néphadseregünk katonái Csehszlovákiában jól teljesítik internacionalista kötelességüket. Képünkön: barátkozás szovjet katonákkal a táborhelyen közöttük hazánk — katonai egységei Csehszlovákiában tartózkodnak. Ügy vélem viszont, abban is igazuk van, jobb lett volna, ha erre nem kerül sor. Az internacionalista segítség azonban — és ez megint igaz — a 24. órában érkezett! Meggyőződésem, hogy viszonylag sok csehszlovák állampolgár, elsősorban a vidékeken, ma sem érti, hogy tulajdonképpen mi történt, mi forgott veszélyben. Hiszen, — ahogy naívul mondták — ők dolgoztak, dolgoznak, a kapitalizmust nem kívánják vissza; miért vannak hát Csehszlovákiában a Varsói Szerződés egységei? Tisztességes, becsületes emberek vélekednek így, akiknek gondolkodását megzavarták, s még ma is zavarják többfelé a haladás ellenzői. A fejekben lassú a konszolidáció, az eszmélés. A helyzet bonyolult, a politikai normalizálódás, a szocialista megújhodás áramának megtisztítása a salaktól hosszú folyamat. Ezt „kívülről" is zavarják. Egy epizód. Bratislava előtt., Malacky nevű községben kávét inni tértünk be a vendéglőbe. Ausztriai felségjelet viselő Volkswagen stoppolt mögöttünk. Utasai is betértek a vendéglőbe. Jó pár ittas ember a söntés előtt: a pálinkát sörrel „hígítják". A Volkswagen utasai beszélgetni kezdtek, azután köröket fizettek. Ha van pénzük, miért ne tegyék?!... De nem erről volt szó, mert közben ügyesen mérgezett nyilakat eregettek a politikai konszolidáció ellen. Vannak nálunk is, akik kósza híreknek hitelt adva azt mondják, hogy Csehszlovákiában nem szólnak a most kiutazó magyarokhoz, beverik autójuk ablakát stb. Ilyet sehol nem tapasztaltunk. Sőt: cseh és szlovák készségesen segített az eligazodásban az útkereszteződésekben. A Varsói Szerződés egységeinek katonái fehér karszalagot, jellegzetes sisakot viselnek, ötágú vöröscsillaggal. Állomáshelyük a városon kívül van, s a testvéri fegyverbarátság jegyében működnek együtt a csehszlovák néphadsereggel. A városokon kívüli utakon néha autós járőrök cirkálnak, a levegőben helikopter köröz. A gyárakban, földeken, irodákban, kutatószobákban fegyelmezetten dolgoznak az emberek. A fegyveres erók a nép alkotásaira, nyugalmára ügyelnek. A hosszú út arról győzött meg: Csehszlovákia, — ha problémákkal terhes is — a szocializmus földje volt és marad. Morvay Sándor A kerékpárosra is kötelező a KRESZ Olyan közlekedési balesetet tárgyalt legutóbb a szegedi járásbíróság, amelynek elkövetője kerékpáros volt. Matravölgyi Katalin Szeged, Tabán utca 17/b szám alatti lakos ez év májusában Szegeden, a Fecske utcában közlekedett kerékpárral. A csomagtarlón még utast is szállított. A Szilléri sugárútra érve jobbra szándékozott kanyarodni, noha a magasabb rendű útvonalnál meg kellett volna állnia az „elsőbbGAZ 51/A típusú, 2,5 tonnás nyitott tehergé|»koasi 20 000,— Ft-os árengedménnyel azonnal raktdrröl udsárolhatő Ára: 6SOOO,— Ft Megrendelhető: Űj autó kereskedelem Budapest. XIII . Gogol u. 13. Tel.. 494-730. H. L. ti,, ségadás kötelező" jelzőtábla előtt. Ezt elmulasztva ös/.szeütközött a kismotorkerékpárra! haladó Kószó Mihály szegedi lakossal, aki esése következtében súlyos balesetet, combnyaktörést szenvedett. Hosszabb időn át volt betegállományban és a tárgyaláskor is csak mankó segítségével tudott járni. Foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetést állapított meg a bíróság. Indoklásában megállapította, hogy a vádlott gyakorlatlan a közúti közlekedésben, annak szabályait minimális mértékben ismeri. Azt viszont tudnia kellett volna, hogy a jelzőtáblával védett útvonalon más jármú számára az áthaladási elsőbbséget biztosítani kell Mátravölgyl Katalint a szegedi járásbíróság jogerősen egyévi javító-nevelő munkára ítélte. 10 százalékos bércsökkentéssel.