Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

Az emberi szag Amny Tartalmi változást ígér... konZQtVáláSCI** "" SOf@tbcl Mit akar a Játékszín? —Négy operabemutató Szegeden Érdekes kísérlet a bűnüldözésben N. Cvetkov alezredes, a bolgár Belügyminisztérium iskolájának tanára, brigádjával olyan módszerek és eszközök kidolgozásával foglalkozik, amelyek a tettes szagának specifikusságára épülnek, s ennek alapján segítik kideríteni a bűncselekmény elkövetőjét. Ez a módszer nem fogja pótolni a többi eszközt, csupán kiegészíti azokat. Azt akarják megvalósítani, ho© rendőrkutya felhasználása nélkül a tett színhelyén felejtett tárgyhoz tapadó szag révén — az egyes emberre jellemző illatanyaggal bizonyítható, illetve azonositható legyen a tettes személye. Az azonosításhoz azonban elengedhetetlen, ho© bebizonyosodjék az emberi szag abszolút egyedisége. A rendőrkutyákkal végzett kísérletekből és gyakorlatból ez a következtetés vonható le, de mert a kutya szaglási képessége szubjektív, tudományos módszerekkel és eszközökkel, sok száz és ezer kísérlettel kell bizonyítani, ho© az emberi szag anyaga abszolút jellemző és e©edi. Mik a problémák a bevezetőben emiitett módszer' kidolgozásónál? Először módot kell találni a bűncselekmény színhelyén talált s tulajdonosaik egyedi szagával telített tár©akonaz illatanyag felületi megkötésére. annak kivonására és a rendőrkutyának való átadására. Másik kérdés a tett színhelyén talált kis tár©akba ivódott illat tartósítása, ho© segítségével hónapok múltán is azonosítható le©en a bűncselekményrén ©anúsltott személy. Hosszabb idő alatt azonban az éghajlati feltételektől, s főleg a levegő páratartalmától és hőmérsékletétől függően az elzárt tár©akon tanyát vert mikroorganizmusok (penészek, rothadás stb.), specifikus illatanyaga elnyomja az e©edi emberi szagot. Ebben az esetben a rendőrkutyát nem lehet használni. El kell tehát különíteni és tartósítani a tett színhelyén talált tár©akho? tapadó emberi szagot. A harmadik probléma: a lehető legobjektívebb módszer és készülék megszerkesztése nem csupán a bűntett bizonyítására, hanem a bűnözőknek specifikus szaguk szerinti azonosítására is. Ilyen kísérletekkel foglalkoznak a Szovjetunióban és az USA-ban is. Az USA-ban azt a tudományt, amely az emberi szag vizsgálatával foglalkozik, olfaktronikának nevezik, a Szovjetunióban pedig bírósági odorológiának. Bulgáriában a több mint öt éve tartó kísérletek eredményeképpen kidolgoztak e© olyan készüléket, amivel emberi illatot koncentrálják olyan mértékben, ami elegendő a készülékes vizsgálatokhoz. Az emberi szag „konzerválása" azonban még nem oldódott meg teljesen. Az illatanyag koncentrum alapján megállapították az emberi szagban levő e©es ve©i komponensek szenes összetevőit. Arra számítanak, iio© a vizsgáló módszer tökéletesítésével további komponenseket állapithatnak meg, s lehetőség nyilik az egyes egyének különbözőségének, illetve azonosságuknak a kimutatására — illatanyaguk alapján. Az e©ik Amur menti aranymosó telepen az utóbbi két évadban az aranytartalmú homok mellett 280 kilogramm közönséges vadászsörétet „termeltek". A különös leletre az Urkan folyó partján bukkantak, amelynek környékét ősszel igen sok vadász keresi fel. A jóformán épségben maradt sörétszemcséket beolvasztották. ho© így vonják ki belőlük az aranyat- Az eredmény 7 kilogramm színarany lett. Színesebb étlapot, na©obb választékot a közönségnek. A játéknaptárra tekintve lényegében ez a szembeötlően praktikus szempont indokolja, ho© az új színiévadban módosul a Szegedi Nemzeti Színház műsorpolitikája. Azáltal, ho© a kamaraszíniláz a Szegedi Játékszín elnevezést kapta, nemcsak formális keresztelő történt: tartalmilag is változást ígér a szegedi színház profilja, az előadások gördülékenyebben váltják Hipnózis a légnyomáskamrában Nyikolaj Septun kurszki lakosnak az orvosok' magaslati levegőt írtak elő. A paciens azonban nem a Kaukázusba, hanem — Leningrádba utazott. S a magaslati levegőt a város központjában, az l-es számú orvostudományi főiskola különleges légnyomás-kamrájában szívta. Igaz, a kezelés idején a légnyomás-kamra e© centimétert sem emelkedett fel a földről, a beteg azonban mégi ú© érezte, mintha ©ó©ító utazást tenne a fellegekbe. Hipnózis alatt volt. V. Zsarov, a Komszomolszkaja Pravda tudósítója, a részletek felől érdeklődött Pavel Ignatyevics Búinál, az orvostudományok kandidátusánál, az intézet munkatársánál, akinek a légnyomáskamrás kísérletekről szóló monográfiája e©ébként nemrégiben jelent meg a Medicina kiadó gondozásában. — Mondja, Pavel Ignatyevics, mi volt a baja Nyikolaj Septunnak? — Közönséges asztmája volt. — S miből áll a különös ©ó©-kezelés? — Módszertanunkat elméletileg már nyolc évvel ezelőtt kidolgoztuk Leningrádban. Feltétlenül meg kell említenem P. K. Bulatov professzornak és A. I. Naumenko professzornak a nevét. Módszertanunkat ma már sikeresen alkalmazzuk a ©akorlatban. — Módszerük azon a megfi©elésen alapul, ho© a he©ekben könnyebb a légzés? — Igen, az ilyen betegek e©szeriben megszabadulnak fojtogató rohamaiktól, ha három-négyezer méter magasságba kerülnek. Mihelyt azonban leereszkednek a völgybe, ismét akadozni kezd a légzésük. — Tehát az Önök légnyomás-kamrájában ritka he©i levegő van? — Hamisítatlan ritka levegő. E© na©teljesítményű szivattyú elszívja, ritkítja a levegőt. Olyan ez, mintha az ember valóban felmenne, mondjuk az Elbruszra. — Gondolom, más betegségek ellen is felhasználják a légnyomáskamrát. — Igen, ezzel a módszerrel ©ó©itjuk a magas vérnyomást, a krónikus álmatlanságot. A fekély betegségek ©ógyításával is próbálkozunk ..; — Le©en szíves mondja el, milyen is voltaképpen ez a légnyomás-kamra? — Kémlelőnyílásokkal ellátott fémkazán. Légmentesen záródik. — Hányan tartózkodhatnak belül? — A kamrában felállított különleges karosszékekben öt felnőtt va© nyolc ©érmék kényelmesen elhelyezhető. — S hol van ilyenkor az orvos? — A légnyomás-kamrától 25 méternyire, e© külön teremben elhelyezett vezérlőasztalnál. Tv-készüléken fi©eljük a beteget, ezenkívül különleges távmérő berendezések állnak szolgálatunkra. A légnyomás-kamrával rádiótelefonon érintkezünk. 1© hát látjuk is. halljuk is a pacienseket. Fi©elemmel kísérjük pulzusukat, légzésüket, vérnyomásukat, agyuk bioáramait, vérük oxigéntartalmát, s megkapjuk az elektrokardiogramokat. — ön később is beszélget a paciensével? — Az ellenőrzés kedvéért megkérdezhetem: „Nyikolaj? Ho©-an alszik? Jól? Mélven?" S az alvó paciens feltétlenül felelni fog: „Igen, jól, mélyen alszom!" Azután azt szugeráljuk a betegeknek, ho© légzésük rendkívül szabad és könnyű, hogy teljes tüdővel lélegeznek, mint a he©ekben. — S ezzel már folyik is a ©ó©kezelés? — Igen. S zuggesztiónkat még ilyen mondattal is alátámasztjuk: „Ezentúl már a „földön'' is ugyanolyan könynyen és szabadon fog lélegezni, mint most, itt a magasban". El sem hinné, milyen ereje van a mi szavunknak! — Mennyi ideig tart ez a kezelés? — E© kúra tiz-tlzenöt kezelésből áll másnaponként. E©-e© kezelés 60 perces. — ön személyesen is volt már a légnyomás-kamrában? — Óh, már sokszor, amikor átkísértem a betegleket. Gyógyulás — Nos, a paciens elfoglalta helyét a légnyomás-kamrában... — Mi pedig megkezdjük a szuggesztiót. „Hunyja be a szemét. Gondoljon arra, ho© rövidesen aludni fog. Az ön teste fokozatosan elernyed. Ölomsúlyúnak érzi minden tagját. A feje elnehezedik', ön mindenről megfeledkezik! Aludjon nyugodtan, mély ©ógyító álomba merülve, ön mindig hallani fogja a hangom és egyre mélyebb és mélyebb álomba merül..." — 1© távolból bizonyára nehezebb dolog elaltatni a beteget? — Ellenkezőleg, könnyebb. A légnyomás-kamrában nincs semmiféle külső zaj. — Ki adhat önökhöz beutalót? — Kizárólag a szakorvos. Szakorvosi véleményezés és beutalás nélkül senkit sem veszünk fel. Nem képzelhető el például, ho© valaki, olvasva ezeket a sorokat, fogja a sapkáját és beállít hozzánk. Nem vesszük fel! A hipnózisnak megvannak a maga javallatai és ellenjavallatai. Ráadásul a ©ó©kezelés távolabbi eredményeiről még korai lenne beszélni. E©előre csak jó közvetlen eredményeket kapunk, amelyeket igen biztatóknak tartunk. — Általánosította ezeket az eredményeket a most megjelent monográfiájában? — Igen. Művemet e©ébként Párizsban már lefordították franciára. Átveszik a tapasztalatainkat. — Hadd te©em fel az utolsó kérdést: milyen most Nyikolaj Septun közérzete? — A kúrát eredményesen befejezte, s ©ógyultan távozott. e©mást, a tavalyi 17 bemutatóval szemben 19-el terveznek. A Játékszín olyan modern törekvéseknek i©ekszik megfelelni, ahol o legkomolyabb műfaj is megfelelő színvonalon lud produkálni. Helyet kapnak itt tragédiától mívesebb irodalmi va© zenés értékű játékok, világsikert aratott musicalek, általában az igényes, ám nem szűk, arisztokratikusán belterjes közönségre számítva. A színház vezetői elmondták: mint neve is mutatja, a Játékszín nem avandgarde. hanem régi tradíciókra viszautaló, mégis modern, a klasszikusokat is mai nézőnek játszó, nagyvárosi igényeket kereső színházat akar. Műsorterve sem a rendezők e©énl elképzeléseihez igazodik! Öt prózai bemutatója közül három a mai ma©ar drámatermésböl válogut, hiszen Gyárfás Miklós Mizantrópja és Gyöngyösi István Simon pap című színmüve mellett Móra Ferenc népszerű regényének, Az aranykoporsónak átdolgozása (Berczelli Anzelm Károly (ollóból) ls ide számitható. Bozóky István főrendező bízik benne: a művészeti tanácsadóként szerződtetett Keresztúry Dezső részint a magyar klasszikusok felújitásánál jelent elsőrendű munkatársat, részint személye által a legfrissebb hazai drámákkal, szerzőkkel sikerül tartalmas, gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani. A na©színhózi két-két történelmi színmű (Tolsztoj— Piscator: Háború és béke, Romáin Rolland: Július 14.), operett (Víg özve©, Cirkuszhercegnő), musical (Gentlemanek), illetve zenés vígjáték (Az állam én va©ok) mellett né© operapremiert tűztek műsorra. Három lényegében felújitós-értékű, hiszen a Hoffmann meséi, a Carmen és a Bajazzók évekkel ezelőtt már ment Szegeden. Előadásuk mégis bemutatónak számít, korszerű díszletekkel, új rendezésben és szereposztásban viszik közönség elé. S a ha©ományokhoz híven általában a fontosabb szólamokat két énekessel. A Hoffmann meséit Versényl Ida rendezi át, s régi szólistái közül e©edül Berdál Valéria szerepel. A Carment közel évtizedes talonból frissítik fel, aminek különös aktualitást ad, hogv jövőre a szabadtéri játékokon is műsorra tűzik, i© a zenekarnak, kórusoknak és az esetleges szegedi szólistáknak — a feszti vále©"üttes próbáinak — gondját könnyíti. A színházi Carmen érdekessége, ho© címszerepében szoprán énekesnőkkel találkozunk, Harmath Éva, illetve Alpár Mária személyében — ami bármennyire szokatlan, nem újdonság: Bizet temperamentumos hősnője például Jeritza Máriának is emlékezetes, na© szerepe volt. A Bajazzókat Angyal Mária rendezi, s miként tavaly Mascagni Parasztbecsülete, Leoncavallo operája is alkalmat ad, társmüsorként, a balettesek e©ik bemutatójára Imre Zoltán egyre szebb reményekre jogosító e©üttese idén mór két premierrel lép közönség elé. Az elmúlt évadi országos hirú Mathis után ismét magyarországi bemutatóként kerül műsorra századunk operamuzsikájának másik patinás értéke, a ma is élő német komponista, Werner Egk Peer Gynt-je. Az 1938-ban bemutatott, Ibsen drámája nyomán készült, óm attól szerkesztésmódjában, koncepciójában különböző — dramaturgiájában wagneri hatásokon épülő — operát a tavalyi Mathis „stábja" viszi színre: Vaszy Viktor vezényli, Bozóky István rendezi. A márciusi premierre valószínűleg Szegedre utazik a szerző, Werner Egk is. Vaszy Viktor igazgató elmondta, ho© mór az Idei évadban hozzálátnak az 1970—71-es jubileumi színházi szezon előkészítésére, amikor is a szegedi színház, mint az első magyar állandó vidéki operatársulat megalakulásának 25 éves évfordulójára emlékeznek. Erre az alkalomra emlékkönyvet állítanak össze, operapályázatot hirdetnek, és — hazai, külföldi vendége©üttesek meghívásával — ünnepi hetet tartanak. N. I. Fizikus symposion Szerdán Keszthelyen befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loród Fizikai Társulat által rendezett ötnapos fizikus symposion. Az eszmecserén 11 európai ország, továbbá Japán, valamint az Egyesült Államok neves tudósai véttek részt. A na©energiájú jelenségek és az elemi részecskék fizikájának legújabb eredményeit, aktuális problémáit vitatták meg harminc előadás alapján. Mindvégig különös érdeklődés kisérte a magyar tudósok előadásait, Na© figyelmet keltett dr. Nagy Tibor tudományos kutató bejelentése, amely szerint a magyar kutatóknak az elemi részecskék több, eddig ismeretlen tulajdonságát sikerült feltárniuk és meghatározták a közöttük levő összefüggéseket is. Kézi és odor kovácsolásra éves szerződés keretében szobád kas OCI ereslink! 9 9 Ügyintéző: Vaszkun László Hajtémíí- és Felvonógyár Budapest, XI. Fehérvári út 98. Tel.: 267-6801251 HK. 318