Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

Szeged bolygói 27. Tisza sziget Formalitások nélkül Határközség. 1952-ig ú-szentiván néven szerepelt, azóta Tiszasziget. Régi eredetű. A legősibb idők óta lakott hely volt. A hajdani Ősök mindig szíve­sen telepedtek a víz közélébe, védelmet és táplálékot re­mélve. Többször elpusztult, 1700 körül mint pusztát em­lítik a sárguló írások. 1746 márciusában a csanádi kor­mányzóság községet alapított itt, és a valamikori magyar falu helyére telepeseket ho­zatott. 1783-ban Szeged város megvette a királyi kamará­tól, mire a szerb lakosság Üjszentlvánra költözött át. A lakatlanná lett faluba szegedi rnagyar családok jöt­tek. Nevét az árvizek alkalmá­ból kapta, mert a belső rész szigetként emelkedett ki a pusztító, átkos hullámokból. Mellette Térvár. Közvetlen a határ. Falusi idill Virágos, hangulatos, csen­des a íalu központja. A park­ban árnyas fák alatt rózsák Integetnek. A templom mel­lett mindjárt kis kút ontja a vizet. Egy asszony kannákkal igyekszik a vízért. Körben üzletek, három iskola, óvo­da. A nyitott ablakokon át hallik, éneket tanulnak a gyerekek. Falusi hangulat. A közigazgatási terület 4670 hold, 1518 lélek boldogul rajta. Zárt község, mindössze 20 tanyát számlálnak, 16 ut­ca. 430 ház. ennyi a falu. Évente 8 ház épül. Személy­autóból 16-ot, nagymotorból 49-et. televízióból 190-et, rá­dióból 400-at tartanak. A ta­karékba 2 millió forintot rak­tak. Az általános képet, a ta­nácsházán, a templomon és a mozin kívül buszmegálló, három bolt, vendéglő, felvá­sárlótelep. két emlékmű és a Búzakalász Tsz teszi ki. Or­vos hetente többször átjár Űjszentivánról, gyógyszertár is ott található. Naponta 150 —180 ember jár el leginkább Szegedre az iparba. Igaz. ide is jönnek, a szövetkezetek irodáiéban 20-an, az iskolák­ban 10-en, és a ktsz-nél öten dolgoznak. Megéri a kijárást. Egy kijáró: — Szegény volt ez a köz­ség. 1950-től ismerem, dolgo­zom itt, úgy járok ki Szeged­ről. Megszerettem. A 18 év alatt sokat, de sokat válto­zott, téglajárdák se voltak, most meg utak, járdák, par­kosítás, szinte eltéved az ember, ha az akkori falura gondol. A faluban élők az egyre erősödő Búzakalász Tsz-ben jó megélhetést találnak. Egy­séges' a gazdasági alap, két esztendeje fizetőképes a kö­zös gazdaság. Az utóbbi idő­ben 180-an jöttek vissza a vá­rosokból, leginkább 40 éven aluliak. A kötött területen a hagyományosak mellett in­tenzív kultúrák is kialakul­tak. A nagyüzemben 160 hol­don kertészkednek, divat a fóliázás. Am a portákon és a háztájiban is jó pénzt termel­nek az emberek, a saláta, a korai burgonya, uborka, re­tek, zöldség hazája is ez a vidék. Akad olyan udvar, ahonnan 30—50 ezer fej sa­látát eladnak egy esztendő­ben. Hosszú évtizedekre vlsz­szanyúló hagyományai van­nak, e kultúrának. Az évi jövedelem családon­ként 30—40 ezer forintra be­csülhető, a közös gazdaság­ban az egy napra eső jöve­delem 86 forint Lényeges vagyoni eltolódás a családok között nincs a faluban. Nincs olyan ház, ahol háztartási alkalmazott lenne, mindösz­sze hárman szorulnak közse­gélyre. Leghíresebb embere a falunak Niesner Ferenc or­szággyűlési képviselő, aki a termelőszövetkezet elnöke. A közös gazdaság a munkaké­pesek mellett 113 öregről, nyugdíjasról is gondoskodik. Növekvő igények Takarékosan, szorgalmasan élnek a Tiszaszigetlek. Igaz, néhányan többször a pohár fenekére néznek, havonta 250 ezer forintot költenek italra. Sok pénz. Nőttek az igények, nem sajnálják most már élelemre, ruházkodásra, bútorokra a pénzt. Jelenleg 150 gáztűz­hely található Itt. Divatba jött a külföldi utazgatás. Mircsó Mihály kocsis a ter­melőszövetkezetben. A nyarat Romániában töltötték. Csányi Jenőné szintén a közösben Tökéletes családszervezés keresi kenyerét. A kislány a Német Szövetségi Köztársa­ságban járt. Nem idegenkednek a nagy­üzemi gazdálkodástól. Négy évvel ezelőtt még gyakorta hangzott el ellenagitáció, ha a fiatalok mezőgazdasági szakmái választottak. Az idén 27-en végezték el az általános iskolát, közülük 51 százalék­ban ipari tanulónak, 22 szá­zalékban középiskolába. 11 százalékban pedig mezőgaz­dasági tanulónak mentek. Alig maradtak otthon néhá­nyan, akik nem tanulnak to­vább. Mezsgyék nélkül H. M. volt középparaszt. Annakidején váltig ellenezte a közösködést. Hajnalok haj­nalán felkelt, dolgozott nap­estig. Megélt, éldegélt a föl­dön. Most a szövetkezetben holdogul. Reggel 7-kor kezd, délután 4 órakor már abba­hagyja a munkát. Jól meg­van. Nem cserélne életmódot Miklós bácsi raktáros. Tűz­zel-vízzel ellenezte a szövet­kezetet Most ilyeneket csi-; nál; Éjszakánként felkel, kém- : leli az eget, lesz-e eső. Mert­hát a szérűn ott a sok ga- ; bona. Be ne ázzon, mert ak- j kor mi lesz, kevesebb lesz a közösnek, kisebb jut a tag-1 ságnak. Megy a tanyára. Nézi, ho­gyan rakják a szénát. S nem hagyja szó nélkül, ha pocsé­kolást lát. Részesen müvelik a kuko­ricát. Korábban elő-előfor­dult, a rakodásnál előre hányták a babirkát (fejletlen csöveket), hátulra pedig a szép, nagy kukoricacsöveket. A kicsit a közösnek, a nagyot meg haza, a háztájiba. Ma már csak megmosolyogják, de nem engedik meg senki­nek se az ilyen dolgot. Hatalmas gépek dolgoznak a térvár-pusztai részen. Nagy beruházásba, 15 millió forin­tos költséggel, kezdett a ter­melőszövetkezet. Földgépek markoljál: a dombokat, és kiegyenlítik a határt. Ezután jól teremjen majd, s ne legyen belvíz. Az emberek naponta járnak ki, megállnak a hatal­mas, okos gépek közelében, néznek, cigarettáznak, vagy ha jönnek a határból, pihen­nek egy kicsit. — Ki hitte volna? Ma már ennyire telik — büszkélked­nek. Déli harangszó Sokáig húzzák a harangot. Dél van. Tiszaszigeten meg­tehetik. A plébános úr ha­rangoz. Könnyű neki. No, nem azért, mert nyugdíjba ment a harangozó, Józsi bá­csi, hanem azért, mert vil­lany mozgatja a harangokat. Egy gombnyomás és szól a harang. Újított az egyház. Változik a kor. Ami korszerű, korszerű. Még a templomban is. Bubori Gizella ezt mondja: — Szegeden érettségiztem, de nem mennék be a város­ba. Egyszerűbbek, barátsá­gosabbak itt az emberek. Meglehet Sz. Lukács Imre Két évre szóló üzemi alkotmány szüle­tik a következő hónapokban, most mun­kálják ki az új kollektív szerződések ter­vezetét. Ehhez a munkához hasznos ta­nulságul szolgálhatnak az idei szerződé­sek tapasztalatai. Az egyik, s legfőbb tanulság: a szer­ződések csak akkor válhatnak igazán az üzemi élet alkotmányává, ha előkészíté­süket és jóváhagyásukat egyaránt a szo­cialista demokrácia alapján végzik. Ta­valyról ránkmaradt egy-két példa, ame­lyek a formalizmust tükrözik, nem árt mementóként elővenni ezeket. Előfordult például, hogy formális volt a szerződéstervezet megvitatása. A Sze­gedi Építőipari Vállalat esetében a dol­gozók részvétele nem volt teljes, sokan kívülrekedtek a teremből, ahol a kollektív szerződést ismertették. Pedig a munkások teljes és aktív részvétele alapfeltétel a jó kollektív szerződés megteremtéséhez. Szintúgy nem vették figyelembe ezt az elvet a Csongrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál; abban hibáztak, hogy csak a szocialista brigádok körében bo­csátották vitára a szerződéstervezetet. Mi­vel a vállalatnak sok dolgozója nem tag­ja még a szocialista brigádoknak, igy ők nem érvényesíthették beleszólási, vélemé­nyezési jogukat. Nem ment minden rendjén egyes gyár­egységeknél sem. Volt olyan budapesti központú szegedi üzem — a kábelgyár — ahová későn juttatták el a központból a tervezetet, s egyszerűen nem maradt idő az itteni dolgozókkal való megvitatásra. Ugyanez ismétlődött a szentesi Konlakta gyárban is. Különös és paradox dolog, hogy maguk a vezetők is szinte már csak Pest felé utaztukban, a vonaton ismerjék meg a vitára szánt anyagot, a dolgozók pedig már csak „készen" kapják meg. Ez is tömény formalitás. Idén már, tanulva a fentiekhez hasonló hibákból, különös gondot kell fordítani arra, hogy a termelési tanácskozások vi­tafórumán méltó helyet kapjon a kollek­tív szerződéstervezet. Minden üzemben szükség van erre, hisz a kölcsönös köte­lezettségvállalás demokratikus, megbecsü­lésen és bizalmon alapuló légkörét csak igy lehet kialakítani. S. M, mt „Megkérem a lisztes molnárt..." A molnárnapoktól a gabona feldolgozó-ipari konferenciáig Megtelvén a magtárak, raktárak gabonával — szep­temberben járunk — elérkez­tünk a molnárnapok idejé­hez. De csak a hagyomány szerinti időhöz, mert idén — s már egy-két éve — nem tart­ják meg a molnárnapokat; a tisztes szakma szélesebb lett, más mesterségekkel egyesült, technikusok, mérnökök, tudó­sok magasabb rangra — de mondjuk így inkább: tudo­mányosabb rangra — emelték. A molnárnapok helyett gabo­nafeldolgozó-ipari konferen­ciát tart majfl a nagymúltú ipar 18 ezer dolgozójának küldötte, szaktudósa. A kon­ferencia mégiscsak a molná­rok összejövetele lesz. Mennyi és milyen búzát őrölnek az idén a molnárok? Eddig már 180 ezer vagon kenyérgabona van a raktá­rakban. Csak tavaly volt ha­sonlóan sok a felvásárlás — ez a mennyiség fedezi az or­szág kenyérgabona-szükség­letét, sőt lehetőséget ad a tar­talékképzésre is. Az idei bú­zatermés nemcsak mennyi­ségben alakult az aszályos esztendő után végül is ked­vezően, hanem a minősége is kiváló; az eddig átvett búzá­ért felár címen már több, mint 100 millió forintot fi­zettek ki a felvásárló válla­latok. Ha nem is olyan hangulatos neve van a gabonafeldolgozó­ipari konferenciának, mint a réginek, a molnárnapoknak, de jóval jeletősebb a tanács­kozás, hiszen malomiparunk óriási fejlődésen ment át. Üj gépek, új eljárások je­lentkeztek, megalakult a Ma­lomgépfejlesztési és Malom­tervező Intézet is. Ma már például az új gabona érkez­tének ünnepén a fővárosban nem fellobogózott, felvirágoz­tatott kocsikat, szekereket hajtanak végig a Soroksári úton, ha vidékről felkerül az első búza; a vagonokból ga­bona levegőszállítással, száz­méteres föld alatti úton ér­kezik a malomba. Óránként három vagon gabonát tud a csőhálózat továbbítani. A malmok azonban őrlik a búzát és a molnárok — a molnérnap küszöbén — ké­szülődnek az őszi molnárbá­lokra. A hagyományt őrzik. Az egyik legrégibb malom­ban (nem őrölnek most ott, irodahelyiségek vannak ben­ne, majdan a SZÖVOSZ ve­szi át), a Gizella-malomban az öreg molnár, Rajki Árpád bácsi „három szinten" is ve­zet a lépcsőkön, mutatja az emlékeket, a molnármúzeum gyűjteményét. A gyűjtést jó néhány évvel ezelőtt, két 200 éves fából ké­szült fogaskarékfoggal kezd­ték. Ma már sok száz darab­ja van a gyűjteménynek. A gyűjtésben öregek, fiatalok ls részt vesznek; például a Ma­lomipari Technikum egyik diákja odahaza járt Vas megyében, s Vasegerszegen Kovács Józseféknál a padlá­son talált egy kőőrlő mozsa­rat. ösi készség, de történel­münkben ez az ősi szerszám nyomorúságos, éhséges idők­ben újból és újból előkerült. Különben a múlt század má­sodik felében a legnagyobb és legjobban berendezett mal­mok hazánkban működtek. Magyar feltalálók, molnárok A gyöngy titkai Miután olasz régészek nemrég Toscanában 700 mé­ter magasságban kagylót ta­láltak, amelyben • csodálatos gyöngyszem volt, felvetődik a kérdés, hogy ez a kagyló es hasonló ugyanott talált kagylók hogy kerültek oda, és tulajdonképpen hogyan is keletkeznek a gyöngyök. Mint ismeretes, a gyön­gyök bizonyos kagylófa.jták belsejében nőnek, a konkrét okok azonban még nem egé­szen tisztázottak. A gyöngy minőségénél döntő szerepet játszik a kagylófajta élet­tartama. Az európai belvi­zekben élő kagylók élettar­tama körülbelül öt év és kiváló minőségű gyöngyök keletkeznek bennük. Az Indiai-óceánban élő gyöngykagyló, amelyből az ékszerek készítésénél fel­használt gyöngyök túlnyomó része származik 15 évig is elél, és ez alatt ragyogó gyöngyöket hozhat létre. A gyöngy nagysága nem okvetlen bizonyíték korára; egyes gyöngyök gyorsabban, mások lassabban nőnek. A gyöngy pontos korát csak szétvágásával állapíthatjuk meg, amikor ls megszámlál­hatjuk a belső évgyűrűket. VASÁRNAP, 1968. SZEPTEMBER 15. Hiteire vásárolhat szaküzleteinkből SZEPTEMBER 15-TÖL DELTA TV-t hűtőszekrényt, pannönia motorkerékpart, BOJLERT (elektromos), OPTIKAI FOTÓCIKKEKET, ETAGE KAZANOKAT (Városi vagy földgáz üzemre) UÍS2Í2Í8 H*ÍfeliC8Í€asIC»Í€H8S Csm. Vegyesiparcikk Kisker. Vállalat Szeged, Szentes, Hmv.-hely, Makó sutba dobták a kőhengereket és öntöttvas-hengerekkel he­lyettesítették azokat, még­pedig úgy, hogy a hengerpárt vízszintes tengelyekre erősí­tették. így alakult ki az úgynevezett hengerszék. A hengerek közötti rés szabá­lyozásával befolyásolhatóvá vált az őrlés finomsága ls. Ganz Ábrahám találmánya az úgynevezett kéregöntés, amely elindítója lett a nagy­arányú fejlődésnek. Mech­wart András nevét is jegyez­zük meg: ő tökéletesítette a hengerszéket. Munkája nyo­mán az őrlemények finomsá­gi fokozatait széles határok között szabályozni lehet Kemény emberek a molná­rok. Világoskék ruhában jár­tak (innét az elnevezés: mol­nárkék), lehetett hétköznap, vasárnap, ünnepnap, szigorú előírásként hordaniok kellett a molnárjelvényt a szekercét és a szögmérőt. „Becsületes Molnár Céh"-nek nevezték magukat. Szigorú törvényeket szabtak. Céhlakomán, ha vé­letlenül kilöttyintette a legény az italt (kemény, fegyelme­zett legyen a molnárlegény), annyi heti fizetéslevonással sújtották, ahány tenyérrel be lehetett takarni a borfoltot. Ha a legények mulatságot rendeztek az atyamester há­zánál (minden évben rendez­tek), lányok közé nem ülhet­tek, nem súgdolózhattak, s ha valaki megcsókolt egy leányt, az egyheti fizetésébe került. Molnárnapok után molnár­bál járta. Az elsőről 1870-ből van értesülésünk: a pesti Re­dout-ban tartották, több mint kétszáz nyitópárral. Két ban­da játszott: egy katona rezes­banda — erre az alkalomra szerezték a Malomkerék-ke­ringőt, és egy cigánybanda. A hajdani hírlapíró így számolt be erről a bálról: „Régen nem esett ilyen fényes mulatság a fővárosban". Kőbányai György Bükkfa­forgács mázsánként 5,— Ft-ért befizethető Alföldi Bútor­gyár, Cserzy Mihály u. U. Ha egész nap rózsa­burgonya­vásár 3,20 és 3,50/kg. KÖZÜLETEK részére és ÜZEMI DOLGOZOK csoportos rendelése esetén ARENGEDMENY! Szállítást biztosítjuk, Petőfi Sándor sgt. 71. Tsz-lerakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom