Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

„Garanciavásár késve if kantra sziv A Dél-Magyarországban és a többi napilapban is rendszeresen jelenik meg ezekben a napokban a Vi­deoton Rádió- és Televízió­gyár hirdetése arról, hogy szeptember 6-tól megkezd­ték az 1968. január 1. és jú­nius 30. között vásárolt rá­dió és tévékészülékek 2 éves garanciájáról szóló „garan­ciavásárt", mert mint is­meretes, ezért 50 forintot kell fizetni. A szegedi Gel­kába azóta naponta 10—15­en is betérnek a garanciaidő meghosszabbítását elintéz­ni, de hiába, ott nem tud­nak hivatalosan semmiről. A szerkesztőséghez is töb­ben fordultak emiatt pa­nasszal. utána érdeklőd­tünk tehát a dolognak. Budapesten, az őszi vásá­ron, melynek szeptember 6-i megnyitójával kezdődött a „garanciavásár" is, nap mint nap sokan veszik meg az 50 forintos garanciaje­gyet Tehát a Videoton hir­detése helytálló. A gyár Budapesten működő keres­kedelmi igazgatóságától ka­pott felvilágosítás szerint ők minden partnerüket, így a Gelkát is idejében értesí­tették az akció megkezdé­séről, de vidékre sehová sem érkeztek még el a szükséges nyomtatványok. A Videoton azonnali intéz­kedést ígért úgyhogy re­méljük rövidesen Szegeden is létrejön a „garanciavá­sár". Ez azonban természe­tesen nem menti az efféle adminisztrációs tévedéseket, mert az semmi esetre sem alkalmas a bizalom növe­lésére. Pedig a vásárlók bi­zalmára a Videotonnak és a Gelkának egyaránt szük­sége van. F. K. A tudomány érdekes megállapításai A statisztikusok kiszámí­tották, hogy a balesetek 80— 90 százaléka még akkor is be­következik, ha látszólag min­den elővigyázatossági intéz­kedést megtesznek. S mind­ezek a balesetek nem a gé­pek műszaki hibái, hanem az úgynevezett „egyéni tényező" következtében állnak elő. Az ember magatartását a nehéz helyzetekben sok kül­ső, valamint magából a szer­vezetből fakadó számos belső körülmény befolyásolja. E tényezők egyikéről számolt be a szovjet A. K. Podsibja­kin, az orvostudományok doktora a rádiótechnikával és az elektromos kapcsolatokkal foglalkozó tudományos-mű­szaki társaság ülésszakán. Bizonyító adatok Matyó ingek külföldön Több mint tízmillió forint értékű, matyómotívumokkal díszített használati tárgyat és népművészeti varrottast ex­portált az év első nyolc hó­napjában a Mezőkövesdi Ma­tyó Háziipari Szövetkezet. A termékeket 20 országba szál­lították. A legkelendőbbek a hajdani borjúszájú ingek hímzésével díszített divatblú­zok és gyermekruhák voltak. Változatlanul nagy volt az érdeklődés — különösképpen Japánban — a hímzett stólák iránt. Vinkler László kiállítása Egységes, elgondolkoztató­an szép élménynek lehe­tett részese a Kárász ut­cában tegnap, pénteken délután öt órakor megje­lent közönség, amikor Bor-r vendég Béla építőművész megnyitó beszéde után megtekintette Vinkler László festőművész több mint negyven képből álló kiállí­tását. A művek zöme monotípia, s az öt olajfestménnyel együtt az utolsó három év termésének egy része. Te­matikájuk — vagy talán in­kább tartalmuk — ugyan­arra a nagyon ls időszerű művészetfilozófiai kérdésre keres választ: hogyan le­het a jelenséget egyszerre több nézőpontból látni és láttatni, jellemző tulajdon­ságait egyszerre több ol­dalról ls letapogatni, s a teljesebb megértés érdeké­ben arról minél több infor­mációt szerezni. A már em­lített öt olajkép (Gyermek­fej-variációk, Antigoné, In­fásnő, Michelangelo-paraf­rázis, Margaréták) optikai hengersor segítségével bont­ja a klasszikus térstruktú­rát, míg a monotípiáknál a mű létrejöttének eszköze a henger. S ahogy az előb­binél legtöbbször a klasz­szikus téma az adott kiin­dulópont, addig az utóbbi­nál konkrét elemek — a henger által síkra terített viráginda, falevél — töltik bc a „ready made" szere­pét. A szem és a látott tárgy közötti viszony a monotípi­áknál — ellentétben az olajképekkel — nem a mű­vész festői bravúrja által megteremtett egyidejű egy­másmellettiségben jelentke­zik. A lényegében nonfigu­ratív képek előtt állva mint­ha egy nyíláson, ha tetszik ablakon, keresztül tekinte­nénk ki egy színekben és formákban gazdag világba — s mert a gyarló emberi gondolkodás mindig hason­latokat keres — ez a világ hol az altamirai barlang­rajzokat (Szarvas), hol egy éjszakai tünékeny álmot (Vörös táj), hol pedig a ter­mészet flórájának egyszerre konkrét és elvont valóságát idézi (Fák, Levelek). A Paraván sorozat he­lyenként keleti ornamenti­kára emlékeztető elemeket használ, a Házak este. Rozs­dás kapu, a Holdtányér nocturn-szerű hangulattá oldja a művész egy előző festői korszakának, az Oidi­pus-sorozatnak drámaiságát és tragikumát. S ebben a szelíd, a természet és a nö­vényi lét költészetébe való oldódásban újra megjelenik az ember, ha nem is testi jelenvalóságában és teljes­ségében, de szimbólumként, mint az Érem-variációk­ban, vagy a Régi érme-n. A kiállítás, amely a fes­tő művészi útjának jelentős állomása, szeptember 27-ig tart nyitva. K. E. Furcsának tűnhet, de a sta­tisztika adatai szerint az au­tóbalesetek száma a napid­törést követő második na­pon rendszerint emelkedik. Gyakran négyszeresére! Ezt bizonyítják a tomszki orvos­tudományi főiskola törvény­széki orvosi tanszékén hosz­szú éveken át végzett megfi­gyelések. Ugyanerről tanús­kodnak a hamburgi és a müncheni orvosok által ösz­szegyűjtött adatok is. Külön­leges műszerekkel megfigyel­ték, hogy a napkitörések ide­jén az emberek reakcióké­pessége a nyugodt napokhoz viszonyítva jelentősen lelas­sul. A. K. Podsibjakin nem egyszerre jutott ezekre a következtetésekre. Kijevben a klinikai fiziológiai intézeté­ben a bőr elektromos tulaj­donságait tanulmányozta. Szilárdság, rugalmasság, el­lenállóképesség a mikroorga­nizmusokkal és a nedvesség­gel szemben, a mélyebben fekvő sejtek megbízható vé­delme az Ibolyántúli sugarak káros hatásától, a szervezet hőcseréjére való reagálás ké­pessége — mindennek alap­ján a bórt a természet leg­csodálatosabb alkotásai kö­zé kell sorolnunk. sibjakin megállapította, hogy az említett pontok határozot­tan kifejezett elektromos po­tenciállal rendelkeznek, s hogy ennek a potenciálnak a nagysága egyénenként válto­zó és a napszaktól, a szerve­zet állapotától függően inga­dozik. S ami talán a legérdeke­sebb: a bőr aktív pontjainak potenciálváltozásai szigorúan követik a naptevékenység alakulását. Ha meghúzzuk a megfelelő görbéket, akkor azt tapasztaljuk, hogy a bőr ak­tív pontjainak potenciálvál­tozásai a naptevékenység vál­tozásaival csaknem egybees­nek. A bőr elektromos rit­musa mintegy szinkronba ke­rül a napkitörésekkel. A szervezettség magas szintjén álló idegrendszer nem maradhat közömbös a Napban végbemenő változá­sokkal szemben. Ezt tükrözik a bőrpotenciál ingadozásai, mint ahogy Podsibjakon meg­állapította. Milyen is hát a Föld és a Nap kölcsönhatásának me­chanizmusa? Bármilyen fur­csa is, mi a Nap atmoszfé­rájában élünk. A Nap fel­színén észlelhető fellobbanás közben — ami egy belső nuk­leáris folyamatnak csupán látható megnyilvánulása — kolosszális mennyiségű ener­gia szabadul fel, a kisugár­zás színképe a nyugodt Nao színképéhez képest a rövid­hullámok felé tolódik el, a ki­sugárzás intenzitása pedig hirtelen felerősödik. Ezen­kívül erős rádiókisugárzás fi­gyelhető meg, anyagi részecs­kék nyalábjai zúdulnak a környező térbe. S ha a mi bolygónk a bennünket körül­belül két nap múlva elérő ki­lövellt részecskék szórás­kúpjába kerül, akkor egy­aránt számíthatunk a mág­neses tér háborgásaira és a biológiai következmények­re. S ami különösen érdekes, Podsibjakin kísérletei alap­ján kiderült, hogy a Kijevben és a Krímben megvizsgált személyek hatvan százaléká­nál a bio-elektromos poten­ciál négy nappal a földmág­nességi vihar kitörése előtt erősen emelkedett. Pedig ak­kor a geofizikai műszerek még semmit sem észleltek. Más szóval az éló szervezet sok esetben előbb reagálhat a napkitörések közeledtére, mint ahogy ezt a csillagá­szok feltételeznék. L. GOLOVANOV Elterelték Görbe Jánost Mély részvéttel kisérték utolsó útjára Görbe János Kossuth-díjas színművészt pénteken a Farkasréti teme­tőben. Virág borította rava­talát körülállták művészeté­nek tisztelői, pályatársai, s több ezren azok a színházlá­togatók, filmkedvelők, akik­nek máig ható élmény volt egy-egy alakítása, szerepe. A Művelődésügyi Minisztérium, a Színházi Dolgozók Szak­szervezete és a Színházművé­szeti Szövetség nevében Ung­vári László színművész bú­csúzott az elhunyttól, a Film­művészek Szövetségének utolsó üdvözletét Bernáth László kritikus tolmácsolta. Érzékeny reagálás Kölcsön­hatás Ma már köztudomású, hogy bőrünkön találhatók olyan jellegzetes pontok, amelyek közvetlen kapcsolatban áll­nak a belső szervekkel. Pod­így tehát a csillagászok elő­re jelezhetik az orvosoknak és a pszichológusoknak a „napveszély" közeledtét, s a gépjármű-felügyelet például figyelmezteti a vezetőket ar­ra, hogy óvatosak legyenek. Itt említjük meg, hogy a köd vagy az utak eljegesedése alig növeli a közúti balesetek szá­mát, mert az emberek a fel­ismert veszélyes helyzetek­ben óvatosabbak, körültekin­tőbbek, mint egyébként Rádió- és tévéközvetítés olimpiáról sportágakból. A műsortervet mérkőzés második félidejéről MTI foto — Fényes Tamás felvétel® Lola. a budapesti Állatkert nőstényoroszlánja néhány héttel ezelőtt ikreket hozott a világra. A kis oroszlánok jól fejlődnek, és' a mérlegelés tanúsága szerint súlyban Is szépen gyarapodnak. Képernyő fasizmus áldozatainak napján Ki tudná felsorolni, meny­nyi mindent őrzött meg em­lékezetében az utókor a vi­lágot fenyegető fasizmusból. Fotók, dokumentumok, film­tekercsek, magnószalagok; te­metők, emlékművek, évfordu­lók — se szeri, se száma a néma tilalomfáknak. Van úgy, hogy arasznyi szöges­drót is felidézi, máskor patto­heilhitlerektől megszédített, elvakult német ember szé­gyenéről beszél, annak az embernek szégyenéről, aki egy ideológiai vak reményű szolgálatáért fenntartások nélkül feladta értelmét, jó­zan ítéletét. Es természetesen azokról a német emberekről — mert a történet időpontjá­ban, 1939 januárjában még gó-kihegyezett tőmondatok csupán németekről volt szó hallatán is az übermensch- —, akik honfitársaik áldoza­szellem elvakult féktelensége tául estek. Arról a hazáról, macerálja az embert. Nem melyről, általános érvénnyel, az utókor: a kor levegője, túl- másfél évszázada Kölcsey ír­ta: „lettél magzatod miatt, magzatod hamvedre". A filmben észrevehetően tudatos írói szándékot alig élők és a belőle szerencsésen kimaradtak vehemens irtó­zata marasztalja, tartóztatja az emlékeket. Hogy velük hasson a mára, általuk biz- érezni, cselekménye se több A Magyar Televízió az ok­tóber 12-től 27-ig tartó ver. seny sorozatáról összesen 2900 percet, azaz 48 óra 20 percet közvetít Ebből 1360 perc (22 óra 40 perc) lesz az egyenes adás. Mindössze egy­szer van szünnap, október 21-én, hétfőn. Naponta kétszer jelentke­zik a tv. Először 17 órakor. Az adás összideje 120 perc és az előző éjszakai esemé­nyeket sugározzák felvétel­ről, majd egyenes adásban a délelőtti úszó és atlétikai elő­futamokat, selejtezőket. 22 óra után kb. 90 perc lesz az egyenes adás, az atlétikai és úszóversenyekről, és más az Eurovízió—Intervízió kb. 120—130 órás adásából válo­gatta lei a Magyar Tv. Táv. közlési hold segítségével Ma­gyarországra Bécsen keresz­tül jut el a kép. A rádió műsorának gerin­cét a gyors, azonnali hírköz­lés jelenti, a magyar eredmé. nyeket — ha azok győzel­mek, vagy helyezések — azon nyomban adják a ripor; terek. Helyszíni közvetítés lesz hét férfi és női atlétikai döntőről, azoknak a birkó­zóknak versenyéről, akik a döntőbe jutnak, a kajak-kenu elődöntőről, döntőről, az El Salvador elleni labdarúgó a legjobb nyolctól mindig, ha a magyar csapat továbbjut, arról az ökölvívó döntőről, amelyben esetleg magyar sportoló szerepel, ugyanígy a súlyemelésről, az öttusa lo­vaglás, vívás, lövészet, úszás versenyszámairól részletek­ben, a futásról kb. másfél óra. A női torna szerenként! döntőjén is ott lesznek a magyar riporterek, továbbá azoknál a vívó döntőknél ahol van magyar, az úszás­nál, ha döntőbe jut magyar versenyző. A vízilabda egye­nes közvetítése is a prog. ramban szerepel. tassa dacra a józan ész fegy­verét, mindenfajta fasizmus­sal szemben. Félelmes ellenállás a néma tüntetés, félelmes sztrájk az éhségsztrájk. Soha figyelmez­tetőbb tiltakozás a barbariz­mus ellen sem, mint annak tetteit, emberbőrből vedlő szadizmusát hűvös-objektív szánalommal csupán felmu­tatni. Tükröt állítani a halál­táborok, gázkamrák, krema­tórlumok elé. A fasizmus ál­dozatainak napjára ilyen do­kumentatív szándékú nyugat­német filmet tűzött műsorra a televízió. Egon Monk film­jét, aki művészi hitvallását a Berliner Ensemble-től — maga választotta Brecht-idé­zettel megjelölve — örökölte át: „beszéljen más a más szégyenéről, én a magaméról beszélek". Az Egy nap-ban a se kevesebb egy koncentrá­ciós tábor huszonnégy órájá­nak 85 percbe sűrített ese­ményvázlatánál. Abban a pő­rére csontozott, könyörtelen modorban, melynek művészi vénájában letagadhatatlan hatású Peter Weiss iskolapél­dát mutató, ezt a művészi áb­rázolásmódot koncentráló, összefoglaló Auschwitz-drá­mája: A vizsgálat. Ihlető kö­zelségét elsősorban a film ta­golása, szerkezete sejteti. Főbb szerepeiben hiteles portrékat, kap a néző Her­mut RecfctőJ, Peter Lehmb­rocktól, Heinz Gíesetől, dc szerencsés hullámhosszon ta­lálkozik velük a kitűnő szink­ron: Sztankay István, Tyll Attila, Velenczei István, Sza­bó Gyula és Koncz Gábor hangja. N. I. SZOMBAT, 1968. SZEPTEMBER 14. DEL-'MAGYARORSIAG I

Next

/
Oldalképek
Tartalom