Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

Jakab Sándor Szegeden A József Attila Tudományegyetem természettudományi karának KISZ-bizottsága vendégeként tegnap a szegedi egyetemre látogatott Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az agitáció- és propagandaosztály vezetője. A Béke-épület béke tantermében részt vett az egyetemi KISZ-bizottság vezetőképző tanfolyamán, ahol aktuális ! kül- és belpolitikai kérdések- 1 röl tartott előadást. Jakab : Sándor elvtárs az egyetem és a természettudományi kar állami és pártvezetőivel is találkozott, s eszmecserét folytatott velük. Naponta 5 ezer mázsa szőlő Nemcsak szántói vető közösség... Tegnap Szegeden a Magyar Állami Pincegazdaság Csöng, rád—Szolnok vidéki üzemében sajtótájékoztatót tartottak. Király Ferenc igazgató ismertette a szüretre való felkészülést, s az eddigi tapasztalatokat. A két megye területén leginkább a kadar. kás szőlővidékeken, Tiszakürtön és Csongrádon tart már javában a szüret. A szegedi járás homokvidékén még csak szórványosan, de megkezdődött az átvétel. Naponta mintegy 5 ezer mázsa szőlőt vesz át a pincegazdaság. Hétfőtől várható a gyorsabb ütem, s napi 8 és fél— 9 ezer mázsa átvételére készülnek fel. A pincegazdaság felújítá- j sokra, szállító edények vá- i sárlására, mintegy 10 millió | forintot költött. Több helyen, J Kisteleken, Pusztamérgesen is bővítették a feldolgozó kapacitást. Minőségi bizonyítvány a fagylaltról meg a kávéról A fagylalt örökzöld témá- fagylalt sem; nemcsak ja az újságírónak, a fogyasz- alkotóanyag hiányzott, Szállodar r. r • epitesi program Ai idegenforgalom fejlesztése érdekében öt év alatt mintegy 10 ezer vendég elhelyezésére kell szállodát építeni az országban. A tervezés, az építés és a szállodaüzemeltetés hazai és nemzetkőzi tapasztalatainak összegezésére szeptember 18-tól 20-ig Balatonfüreden szállodaépítési konferenciát rendez az Építőipari Tudományos Egyesület éa a Magyar Építőművészek — — ... ossövetsege, A konferenciára tl országból étkeznek nemzetközi hírű építészek, s a magyar szakemberekkel együtt mintegy háromszázan vitatják meg a tíz előadó éa 16 felkért hozzászóló beszámolóját a városi as az üdülőhelyi szállodái* modern épületszerkezeteiről, a környezethez Igazodó telepítési elképzelésekről és a szállók korszerű üzemeltetési követelményeiről (MTI) tónak egyaránt. Legalábbis az utóbbi esztendőkben és az idén nyáron Szegeden végzett ellenőrzésekből ez derült ki. A Szegedi Minőségvizsgáló Intézet munkatársai a kánikula idején több presszóban, cukrászdában is megfordultak, a tanács egészségügyi csoportja, valamint az ÁKF munkatársaival együtt. A jegyzőkönyv tanúsága: 1968ban sem készült jobb fagylalt Szegeden, mint az előző ! években. I „Szegény a fagylalt a fő hanem az úgynevezett szárazanyag-tartalom is kisebb volt a kelleténél, azaz kevesebb cukor stb. ízesítette a terméket. Az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat 4-es sz. üzemében a málnafagylat találtatott gyengébb minőségűnek, a szárazanyag-tartalom itt is jóval alacsonyabb volt az előírtnál; a kakaófagylalt csak két és fél tojás sárgáját tartalmazta. Júliusban a Hungária-presszóban kedvezőbb eredményt hozott a vizsgálat. Itt legalább a málnafagylalt megfelelt az előirányzottnak, igaz, hogy a mogyorófagylalt nem. A Mignon-eszpresszóban a kókusz-, a Fáklya-cukrászdában pedig a gesztenyefagylalt szerepelt rosszul az alkalmi vizsgán. Magyarországon a fagylalt szabványosított termein A szabvány kötelezően előírja, hogy a fagylaltkeveréket mi- esi L cyíx/vfl lyen mennyiségű alapanyag- 3Z.IV VCI... ból kell összeálh'tani, például mennyi tojást, cukrot, azaz száraz anyagot kell tartalmaznia. Az úgynevezett tejfagylaltokhoz például literenként 4 darab tojás sárgáját kell felhasználni. Sajnos csak kellene... Sok cukrászdában, előkészítő üzemben ugyanis túlzásba viszik a takarékosságot, esetenként még két tojás sárgája is hiányzott az adagokból. Érdemes bepillantani a minőségvizsgáló intézet „anyakönyvébe", amelyekből megismerhetjük a takarékoskodókat is. A Somogyi-tej ivóban augusztus elején olyan vanília fagylaltot szolgáltak lei, amely az előírttal szemben mindössze 1,8 tojás sárgáját tartalmazott egy liter fagylaltban. De nem volt „gazdagabb* a puncsA fagylalthoz hasonlóan a kávéval sincs rendben minden a szegedi cukrászdákban. Belkereskedelmi miniszteri rendelet írja ugyan elő, hogy a magyar ízlés szerint egy duplában — 50—60 gramm vízben — 6 gramm őrleményt kell felhasználni. Sajnos, igaza van a szólásmondásnak; a kávéfőző kisasszonyok gyakran inkább csak szívvel, s nem kávéval főzik a duplákat. Például az Ibolya-eszpresszóban Cs. M.-né az egyikből 20, a másikból 31 százaléknyit spórolt el. Az Annapresszóban jó kávét kaptak a minőségi ellenőrök, s ugyancsak jó duplákat szolgáltak fel a Virág cukrászdában, valamint a Hungáriaeszpresszóban. A Boszorkánykonyhában azonban ismét súlycsonkítást jegyezhettek Libák paradicsoma fel. Augusztus 8-án ugyanis P. K. kávéí'őzőnő olyan duplákat szolgált ki, amelyből 16—28 százalékban hiányzott a kávé. A példákat leljetne sorolni, de bizonyításra nem is nagyon van szükség, hiszen a fogyasztók maguk is sokan tapasztalták az efajta „takarékoskodást". ÚJ módszer Szegeden a fagylalttal szerencsére nem történt mérgezés. A vásárlókat azonban megkárosították a gyönge kávéval. s a szegényes fagylalttal. Évről évre lezajlódó vizsgálatok bizonyítják a sorozatos súlycsonkításokat. A minőség vizsgáló intézet és a többi ellenőrző szerv tavaly is közzétette az „eredményeket", megírták a jelentéseket — s minden maradt a régiben. A hibákról minden évben a sajtó is beszámolt, s arról is, hogy a legtöbb esetben pénzbírsággal sújtották a kifogásolható termék forgalomba hozóit, készítőit. De vajon elég-e ez? Mi a garancia arra, hogy végre foganatja lesz az ellenőrzéseknek, s az élelmiszeripari üzemek. cukrászdák végre betartják majd kötelezettségeiket? Az ugyanis bebizonyosodott, hogy ennél szigorúbb eszközökre, más megoldásokra is szükség van. Szerencsére erre is akad példa. Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója arról számolt be, hogy a súlycsonkítás eseteiben mindannyiszor szigorúan eljárnak dolgozóikkal szemben. Sőt, az idén a vállalat új belső ellenőrt állított munkába azért, hogy rendszeresen felülvizsgálja a termékeket, az étel-, italféleségeket. A vendéglátó vállalat szerződést kötött a KöJAL-Ial. amely az ellenőr által vett mintákat állandóan ellenőrzi. Kétségtelen, ez az intézkedés valóban alkalmas lehet a vállalat termékeinek minőségvédelmére. De hogy menynyire lesz az, eldönti a fogyasztók véleménye, s a következő évi fagylalt- és kávébizonyítvány. Matkó István A

mikor azt halljuk, termelőszövetkezet, nagy bevetett táblákra, gyümölcsösökre, szőlőkre, gazdasági épületeket egybefoglaló majorságokra gondolunk. Büszkék vagyunk ezekre, mert már a mi társadalmunk szülöttei. Még a gyengékre is, mert alapot jelentenek ezek is a magasan kulturált nagyüzemi mezőgazdasági termeles számára. Csupán több-kevesebb idő kérdése, hogy felzárkózzanak a legjobbakhoz. A tsz-ek fejlesztésében mostanáig az üzemi oldal szerepelt leginkább az előtérben. Legyen elegendő gép, istálló, magtár, műtrágya, s a tagság találja meg számítását a munkában. A legfontosabb téma marad ez a jövőben is. A közös gazdaságok tevékenységi köre azonban nem fejeződik be azzal, hogy előállítják a különféle termékeket, s azokat a kialakult árakon az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók rendelkezésére bocsátják. A termelőszövetkezet nemcsak szántó-vető termelőegység, hanem érdek- és kulturális közösség is. A parasztság társadalmi szervezetei, ilyen minőségben népköztársaságunk munkás-paraszt szövetségi politikájának nélkülözhetetlen pillérei. Miközben hatalmas erőfeszítéseket folytatunk a gazdasági alapok megteremtéséért, bizonyos mértékig háttérbe szorult a kulturális nevelő munka, az egyes emberek érdekazonosságának tudatosítása, mely pedig előbb-utóbb visszahat magára a gazdasági életre is. Másszóval: nemcsak az a kifizetődő befektetés, ha jó hitelkonstrukciók révén újabb beruházásokat végezhetnek a gazdaságok, a jövőben sokkal többet kell áldozni a szellemi javak gyarapítására is. Papírforma szerint ma már a legtöbb tsz-ben van többek között kulturális bizottság is. de ezek még nem találták meg helyüket a munkában. Eredményes kísérletek már történtek. A tapasztalat azt igazolja: nagyon hálásak tudnak j lenni a földek és a majorságok emberei azokért az anyagi áldozatokért, amit szellemi nívójuk emelésért hoz a közösség. A szegedi Üj Élet Tsz-ben például a pártszervezet kezi deményezésére már számos országjáró túrát is szerveztek, j A gazdák közül igen sokan kapcsolódtak be az „Ismerd meg hazádat" mozgalomba. Évente nagyon sokan találnak már időt arra, hogy közösen elutazzanak az ország történelmi nevezetességekben gazdag tájaira. Valahányszor életreszóló élményekkel térnek haza. Az utazással járó kiadásoknak csak a felét téríti meg a közösség, s még így is legutóbb például sokkal többen jelentkeztek országjárásra, mint ahányra a szervezők merész elképzeléssel számítottak. Más helyeken különféle szakkörök megalakítására tettek lépéseket. E szakkörök amolyan szakmai vitaklubok kialakításának lehetőségeit hordják magukban, melyek az általános szakmai műveltség gyarapításának motorjaivá válhatnak. Az egyik ilyen szakköri kirándulás alkalmával szőlőtermesztő szövetkezeti gazdák Bács megyében járván, maguk fedezték fel, hogy az a szőlőtermesztési eljárás, amit itthon ők alkalmaznak — s még az apáiktól tanulták —, már elavult. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy az ő terméshozamaik lényegesen alacsonyabbak, mint amilyeneket a vendéglátó gazdaságban tapasztaltak. Idehaza beszámoltak tapasztalataikról, s máris gazdag téli programot készítenek elő, sok embert meg akarnak tanítani a szőlőtermesztés legújabb ismereteire. Hasonló lehetőségek kínálkoznak az állattenyésztés, a növénytermesztés dolgozói számára. Lehet rajta gondolkozni: miért van az például, hogy az egyik gazdaságban már 4—4.5 kilogramm abraktakarmány is elég egy kiló sertéshús előállításához, más helyeken pedig a 6—7 kilogramm is kevés. Az utóbbit „objektív" okokkal magyarázzák. „Nem jó az állomány, korszerűtlenek az épületek" — ezeket hallani. Az igazi ok pedig az esetek többségében egészen más: elhanyagolták a dolgozók szakmai nevelését, tudásuk megragadt az egyéni gazdálkodás nívóján. Szükséges-e meg ezután is bizonyítani, hogy a szövetkezeti kulturális alap fejlesztése egyáltalán nem elhanyagolható téma. S

zegeden, s a járásban is tapasztaljuk: a szövetkezeti tagság zöme a szó teljes értelmében még csak most ébred igazán gazdai tudatára. Most kezdi megérteni a szövetkezeti tulajdonformát a maga teljes politikai és gaz: dasági mélységében. Amikor azt halljuk, hogy egyik-másik szövetkezetben baj van a szövetkezeti demokráciával, csakhamar kiderül, hogy hiba van ott a termelés gazdaságosságával is. Kitűnik az is; az ilyen szövetkezetben nincs helyén a pártmunka sem, mely a tagság gazdai öntudatát is hivatott gyarapítani. A Szeged Járási-Városi Tsz-ek és Csoportok Területi Szövetségének egyik munkaértekezletén mostanában többen is elmondották: számos községben még mindig a kocsma az emberek központi találkozóhelye, itt cserélik ki gondolataikat, teszik a maguk módján közösségük törvényeit. Pedig van a faluban művelődési ház is, csakhogy az — kiváltképp nyáridőben — a hét legtöbb napján zárva van. A művelődési házak otthont adhatnának a különféle mezőgazdasági szakmai kluboknak is. Természetesen ezekre a szakköri klubokra elsősorban a tsz-eknek kellene áldozniok. Kamatostól térülne meg ez a befektetés CSÉPI JÓZSEF Vietnami küidottség érkezett hazánkba A balástyai Alkotmány Tsz adta az utóbbi években a legszebb példáját annak a szegedi járásban: miként szabadulhat meg egy gyenge szövetkezet rövid idő alatt a sze génységtől, a sorozatos mérleghiánytól, • ami ezzel jár, a rossz munkafegyelemtől. Az idei súlyos aszály ellenére is már bizonyos, hogy jó! jövedelmező gazdasági évet zárnak. Sok hasznos vállalkozásaik egyike a nagyüzemi libanevelés, hizlalás. 5 ezer 600 naposlibát vásároltak a tavasszal, s olyan szépen felnevelték az állományt, hogy hozzájuk hasonló ludakat háztáji Somogyi Károlyné felvétele gazdaságokban sem sokat találni. Valamennyit meghizlalják. Hat elektromos töltőgép segít az asszonyóknak, s még így is -:gy turnusban „csak" 1440 liba hízhat. Ba.ogh Sándor tsz-elnök mondotta el; csupán a libákért mintegy másfél millió forint jövedelemre számítanak. Foglalkoznak továbbá — kifogástalan eredménnyel — csibe- és pulykaneveléssel is. A baromfinevelésben elért nagyszerű eredményekért a vezetőség leginkább Lippai Mihály fiatal szövetkezeti gazda szorgalmát dicséri. Nguyen Chuong mezőgazdasági miniszterhelyettes vezetésével pénteken héttagú vietnami mezőgazdasági küldöttség érkezett hazánkba. A delegáció tagjai között van: Vu Tho miniszterhelyettes, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága mező. gazdasági osztályának helyettes vezetője. A vendégek tanulmányozzák a magyar mezőgazdaság szervezetét és eredményeit. Meglátogatnak több állami gazdaságot, termelőszövetkezetet és kutató intézetet, felkeresik a gödöllői agrártudományi egyetemet. A delegációt a Mezőgazda, sági és Élelmezésügyi Minisztériumban pénteken fogadta dr. Soós Gábor miniszterhelyettes. A fogadáson ott volt Huoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is. (MTI) 15 ezer autó Pénteken Szombathelyen befejeződött az országos közlekedés-gazdasági ankét. Ezen a napon Galántai Józsefnek, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyettesének előadása állt az érdeklődés középpontjában. Hangsúlyozta, hogy a 15 ezer kocsival rendelkező tröszt több intézkedést tett versenyképességének javítására. A korábbinál olcsóbban szállít, engedményeket ad azoknak az ügyfeleknek, akik segítik a fuvarszerzésben. A versenyképesség javítását szolgálják az új szolgáli a tások. köztük a kislakásépítők segítése. SZOMBAT, 1968. SZEPTEMBER 11.1 DÉL-MAGYARORSZÁG 3