Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

Jakab Sándor Szegeden A József Attila Tudomány­egyetem természettudományi karának KISZ-bizottsága vendégeként tegnap a szege­di egyetemre látogatott Ja­kab Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az agitáció- és pro­pagandaosztály vezetője. A Béke-épület béke tantermé­ben részt vett az egyetemi KISZ-bizottság vezetőképző tanfolyamán, ahol aktuális ! kül- és belpolitikai kérdések- 1 röl tartott előadást. Jakab : Sándor elvtárs az egyetem és a természettudományi kar ál­lami és pártvezetőivel is ta­lálkozott, s eszmecserét foly­tatott velük. Naponta 5 ezer mázsa szőlő Nemcsak szántó­i vető közösség... Tegnap Szegeden a Magyar Állami Pincegazdaság Csöng, rád—Szolnok vidéki üzemé­ben sajtótájékoztatót tartot­tak. Király Ferenc igazgató ismertette a szüretre való felkészülést, s az eddigi ta­pasztalatokat. A két megye területén leginkább a kadar. kás szőlővidékeken, Tisza­kürtön és Csongrádon tart már javában a szüret. A sze­gedi járás homokvidékén még csak szórványosan, de megkezdődött az átvétel. Na­ponta mintegy 5 ezer mázsa szőlőt vesz át a pincegazda­ság. Hétfőtől várható a gyor­sabb ütem, s napi 8 és fél— 9 ezer mázsa átvételére ké­szülnek fel. A pincegazdaság felújítá- j sokra, szállító edények vá- i sárlására, mintegy 10 millió | forintot költött. Több helyen, J Kisteleken, Pusztamérgesen is bővítették a feldolgozó ka­pacitást. Minőségi bizonyítvány a fagylaltról meg a kávéról A fagylalt örökzöld témá- fagylalt sem; nemcsak ja az újságírónak, a fogyasz- alkotóanyag hiányzott, Szálloda­r r. r • epitesi program Ai idegenforgalom fejlesz­tése érdekében öt év alatt mintegy 10 ezer vendég elhe­lyezésére kell szállodát építe­ni az országban. A tervezés, az építés és a szállodaüzemel­tetés hazai és nemzetkőzi ta­pasztalatainak összegezésére szeptember 18-tól 20-ig Bala­tonfüreden szállodaépítési konferenciát rendez az Építő­ipari Tudományos Egyesület éa a Magyar Építőművészek — — ... ossövetsege, A konferenciára tl ország­ból étkeznek nemzetközi hírű építészek, s a magyar szak­emberekkel együtt mintegy háromszázan vitatják meg a tíz előadó éa 16 felkért hoz­zászóló beszámolóját a városi as az üdülőhelyi szállodái* modern épületszerkezeteiről, a környezethez Igazodó tele­pítési elképzelésekről és a szállók korszerű üzemeltetési követelményeiről (MTI) tónak egyaránt. Legalábbis az utóbbi esztendőkben és az idén nyáron Szegeden végzett ellenőrzésekből ez derült ki. A Szegedi Minőségvizsgáló Intézet munkatársai a káni­kula idején több presszóban, cukrászdában is megfordul­tak, a tanács egészségügyi csoportja, valamint az ÁKF munkatársaival együtt. A jegyzőkönyv tanúsága: 1968­ban sem készült jobb fagy­lalt Szegeden, mint az előző ! években. I „Szegény a fagylalt a fő ha­nem az úgynevezett száraz­anyag-tartalom is kisebb volt a kelleténél, azaz kevesebb cukor stb. ízesítette a termé­ket. Az Alföldi Üzemi Ven­déglátó Vállalat 4-es sz. üze­mében a málnafagylat talál­tatott gyengébb minőségűnek, a szárazanyag-tartalom itt is jóval alacsonyabb volt az előírtnál; a kakaófagylalt csak két és fél tojás sárgáját tartalmazta. Júliusban a Hungária-presszóban kedve­zőbb eredményt hozott a vizsgálat. Itt legalább a mál­nafagylalt megfelelt az elő­irányzottnak, igaz, hogy a mogyorófagylalt nem. A Mignon-eszpresszóban a kó­kusz-, a Fáklya-cukrászdá­ban pedig a gesztenyefagy­lalt szerepelt rosszul az al­kalmi vizsgán. Magyarországon a fagylalt szabványosított termein A szabvány kötelezően előírja, hogy a fagylaltkeveréket mi- esi L cyíx/vfl lyen mennyiségű alapanyag- 3Z.IV VCI... ból kell összeálh'tani, példá­ul mennyi tojást, cukrot, azaz száraz anyagot kell tartal­maznia. Az úgynevezett tej­fagylaltokhoz például lite­renként 4 darab tojás sárgá­ját kell felhasználni. Saj­nos csak kellene... Sok cukrászdában, előké­szítő üzemben ugyanis túl­zásba viszik a takarékossá­got, esetenként még két to­jás sárgája is hiányzott az adagokból. Érdemes bepil­lantani a minőségvizsgáló in­tézet „anyakönyvébe", ame­lyekből megismerhetjük a takarékoskodókat is. A Somo­gyi-tej ivóban augusztus ele­jén olyan vanília fagylaltot szolgáltak lei, amely az elő­írttal szemben mindössze 1,8 tojás sárgáját tartalmazott egy liter fagylaltban. De nem volt „gazdagabb* a puncs­A fagylalthoz hasonlóan a kávéval sincs rendben min­den a szegedi cukrászdákban. Belkereskedelmi miniszteri rendelet írja ugyan elő, hogy a magyar ízlés szerint egy duplában — 50—60 gramm vízben — 6 gramm őrleményt kell felhasználni. Sajnos, iga­za van a szólásmondásnak; a kávéfőző kisasszonyok gyak­ran inkább csak szívvel, s nem kávéval főzik a duplá­kat. Például az Ibolya-eszp­resszóban Cs. M.-né az egyik­ből 20, a másikból 31 száza­léknyit spórolt el. Az Anna­presszóban jó kávét kaptak a minőségi ellenőrök, s ugyancsak jó duplákat szol­gáltak fel a Virág cukrászdá­ban, valamint a Hungária­eszpresszóban. A Boszorkány­konyhában azonban ismét súlycsonkítást jegyezhettek Libák paradicsoma fel. Augusztus 8-án ugyan­is P. K. kávéí'őzőnő olyan duplákat szolgált ki, amely­ből 16—28 százalékban hi­ányzott a kávé. A példákat leljetne sorolni, de bizonyításra nem is na­gyon van szükség, hiszen a fogyasztók maguk is sokan tapasztalták az efajta „taka­rékoskodást". ÚJ módszer Szegeden a fagylalttal sze­rencsére nem történt mérge­zés. A vásárlókat azonban megkárosították a gyönge ká­véval. s a szegényes fagy­lalttal. Évről évre lezajlódó vizs­gálatok bizonyítják a soroza­tos súlycsonkításokat. A mi­nőség vizsgáló intézet és a többi ellenőrző szerv tavaly is közzétette az „eredménye­ket", megírták a jelentése­ket — s minden maradt a régiben. A hibákról minden évben a sajtó is beszámolt, s arról is, hogy a legtöbb eset­ben pénzbírsággal sújtották a kifogásolható termék forga­lomba hozóit, készítőit. De vajon elég-e ez? Mi a ga­rancia arra, hogy végre fo­ganatja lesz az ellenőrzé­seknek, s az élelmiszeripari üzemek. cukrászdák végre betartják majd kötelezettsé­geiket? Az ugyanis bebizo­nyosodott, hogy ennél szigo­rúbb eszközökre, más megol­dásokra is szükség van. Sze­rencsére erre is akad példa. Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatója arról szá­molt be, hogy a súlycsonkí­tás eseteiben mindannyiszor szigorúan eljárnak dolgozó­ikkal szemben. Sőt, az idén a vállalat új belső ellenőrt állított munkába azért, hogy rendszeresen felülvizsgálja a termékeket, az étel-, italféle­ségeket. A vendéglátó válla­lat szerződést kötött a Kö­JAL-Ial. amely az ellenőr ál­tal vett mintákat állandóan ellenőrzi. Kétségtelen, ez az intézke­dés valóban alkalmas lehet a vállalat termékeinek minő­ségvédelmére. De hogy meny­nyire lesz az, eldönti a fo­gyasztók véleménye, s a kö­vetkező évi fagylalt- és ká­vébizonyítvány. Matkó István A mikor azt halljuk, termelőszövetkezet, nagy beve­tett táblákra, gyümölcsösökre, szőlőkre, gazdasági épületeket egybefoglaló majorságokra gondolunk. Büszkék vagyunk ezekre, mert már a mi társadalmunk szü­löttei. Még a gyengékre is, mert alapot jelentenek ezek is a magasan kulturált nagyüzemi mezőgazdasági termeles számára. Csupán több-kevesebb idő kérdése, hogy felzár­kózzanak a legjobbakhoz. A tsz-ek fejlesztésében mostanáig az üzemi oldal sze­repelt leginkább az előtérben. Legyen elegendő gép, istál­ló, magtár, műtrágya, s a tagság találja meg számítását a munkában. A legfontosabb téma marad ez a jövőben is. A közös gazdaságok tevékenységi köre azonban nem fejeződik be azzal, hogy előállítják a különféle termékeket, s azo­kat a kialakult árakon az ipar, a kereskedelem és a fo­gyasztók rendelkezésére bocsátják. A termelőszövetkezet nemcsak szántó-vető termelőegység, hanem érdek- és kul­turális közösség is. A parasztság társadalmi szervezetei, ilyen minőségben népköztársaságunk munkás-paraszt szö­vetségi politikájának nélkülözhetetlen pillérei. Miközben hatalmas erőfeszítéseket folytatunk a gazda­sági alapok megteremtéséért, bizonyos mértékig háttérbe szorult a kulturális nevelő munka, az egyes emberek érdek­azonosságának tudatosítása, mely pedig előbb-utóbb vissza­hat magára a gazdasági életre is. Másszóval: nemcsak az a kifizetődő befektetés, ha jó hitelkonstrukciók révén újabb beruházásokat végezhetnek a gazdaságok, a jövőben sokkal többet kell áldozni a szellemi javak gyarapítására is. Papírforma szerint ma már a legtöbb tsz-ben van töb­bek között kulturális bizottság is. de ezek még nem talál­ták meg helyüket a munkában. Eredményes kísérletek már történtek. A tapasztalat azt igazolja: nagyon hálásak tudnak j lenni a földek és a majorságok emberei azokért az anyagi áldozatokért, amit szellemi nívójuk emelésért hoz a közös­ség. A szegedi Üj Élet Tsz-ben például a pártszervezet kez­i deményezésére már számos országjáró túrát is szerveztek, j A gazdák közül igen sokan kapcsolódtak be az „Ismerd meg hazádat" mozgalomba. Évente nagyon sokan találnak már időt arra, hogy közösen elutazzanak az ország törté­nelmi nevezetességekben gazdag tájaira. Valahányszor élet­reszóló élményekkel térnek haza. Az utazással járó kiadá­soknak csak a felét téríti meg a közösség, s még így is leg­utóbb például sokkal többen jelentkeztek országjárásra, mint ahányra a szervezők merész elképzeléssel számítottak. Más helyeken különféle szakkörök megalakítására tet­tek lépéseket. E szakkörök amolyan szakmai vitaklubok ki­alakításának lehetőségeit hordják magukban, melyek az ál­talános szakmai műveltség gyarapításának motorjaivá vál­hatnak. Az egyik ilyen szakköri kirándulás alkalmával szőlőtermesztő szövetkezeti gazdák Bács megyében járván, maguk fedezték fel, hogy az a szőlőtermesztési eljárás, amit itthon ők alkalmaznak — s még az apáiktól tanulták —, már elavult. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy az ő ter­méshozamaik lényegesen alacsonyabbak, mint amilyeneket a vendéglátó gazdaságban tapasztaltak. Idehaza beszámoltak tapasztalataikról, s máris gazdag téli programot készítenek elő, sok embert meg akarnak tanítani a szőlőtermesztés leg­újabb ismereteire. Hasonló lehetőségek kínálkoznak az állattenyésztés, a növénytermesztés dolgozói számára. Lehet rajta gondolkoz­ni: miért van az például, hogy az egyik gazdaságban már 4—4.5 kilogramm abraktakarmány is elég egy kiló sertéshús előállításához, más helyeken pedig a 6—7 kilogramm is ke­vés. Az utóbbit „objektív" okokkal magyarázzák. „Nem jó az állomány, korszerűtlenek az épületek" — ezeket hallani. Az igazi ok pedig az esetek többségében egészen más: elha­nyagolták a dolgozók szakmai nevelését, tudásuk megra­gadt az egyéni gazdálkodás nívóján. Szükséges-e meg ezután is bizonyítani, hogy a szövetkezeti kulturális alap fejleszté­se egyáltalán nem elhanyagolható téma. S zegeden, s a járásban is tapasztaljuk: a szövetkezeti tagság zöme a szó teljes értelmében még csak most ébred igazán gazdai tudatára. Most kezdi megérteni a szövetkezeti tulajdonformát a maga teljes politikai és gaz­: dasági mélységében. Amikor azt halljuk, hogy egyik-másik szövetkezetben baj van a szövetkezeti demokráciával, csak­hamar kiderül, hogy hiba van ott a termelés gazdaságossá­gával is. Kitűnik az is; az ilyen szövetkezetben nincs he­lyén a pártmunka sem, mely a tagság gazdai öntudatát is hivatott gyarapítani. A Szeged Járási-Városi Tsz-ek és Csoportok Területi Szövetségének egyik munkaértekezletén mostanában többen is elmondották: számos községben még mindig a kocsma az emberek központi találkozóhelye, itt cserélik ki gondolatai­kat, teszik a maguk módján közösségük törvényeit. Pedig van a faluban művelődési ház is, csakhogy az — kiváltképp nyáridőben — a hét legtöbb napján zárva van. A művelő­dési házak otthont adhatnának a különféle mezőgazdasági szakmai kluboknak is. Természetesen ezekre a szakköri klubokra elsősorban a tsz-eknek kellene áldozniok. Kama­tostól térülne meg ez a befektetés CSÉPI JÓZSEF Vietnami küidottség érkezett hazánkba A balástyai Alkotmány Tsz adta az utób­bi években a legszebb példáját annak a sze­gedi járásban: miként szabadulhat meg egy gyenge szövetkezet rövid idő alatt a sze génységtől, a sorozatos mérleghiánytól, • ami ezzel jár, a rossz munkafegyelemtől. Az idei súlyos aszály ellenére is már bizo­nyos, hogy jó! jövedelmező gazdasági évet zárnak. Sok hasznos vállalkozásaik egyi­ke a nagyüzemi libanevelés, hizlalás. 5 ezer 600 naposlibát vásároltak a tavasszal, s olyan szépen felnevelték az állományt, hogy hozzájuk hasonló ludakat háztáji Somogyi Károlyné felvétele gazdaságokban sem sokat találni. Vala­mennyit meghizlalják. Hat elektromos tö­ltőgép segít az asszonyóknak, s még így is -:gy turnusban „csak" 1440 liba hízhat. Ba­.ogh Sándor tsz-elnök mondotta el; csupán a libákért mintegy másfél millió forint jö­vedelemre számítanak. Foglalkoznak továb­bá — kifogástalan eredménnyel — csibe- és pulykaneveléssel is. A baromfinevelésben elért nagyszerű eredményekért a vezetőség leginkább Lippai Mihály fiatal szövetkezeti gazda szorgalmát dicséri. Nguyen Chuong mezőgaz­dasági miniszterhelyettes ve­zetésével pénteken héttagú vietnami mezőgazdasági kül­döttség érkezett hazánkba. A delegáció tagjai között van: Vu Tho miniszterhelyettes, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága mező. gazdasági osztályának helyet­tes vezetője. A vendégek tanulmányoz­zák a magyar mezőgazdaság szervezetét és eredményeit. Meglátogatnak több állami gazdaságot, termelőszövet­kezetet és kutató intézetet, felkeresik a gödöllői agrár­tudományi egyetemet. A delegációt a Mezőgazda, sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban pénteken fo­gadta dr. Soós Gábor minisz­terhelyettes. A fogadáson ott volt Huoang Luong, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság magyarországi nagykö­vete is. (MTI) 15 ezer autó Pénteken Szombathelyen befejeződött az országos köz­lekedés-gazdasági ankét. Ezen a napon Galántai Jó­zsefnek, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyet­tesének előadása állt az ér­deklődés középpontjában. Hangsúlyozta, hogy a 15 ezer kocsival rendelkező tröszt több intézkedést tett verseny­képességének javítására. A korábbinál olcsóbban szállít, engedményeket ad azoknak az ügyfeleknek, akik segítik a fuvarszerzésben. A ver­senyképesség javítását szol­gálják az új szolgáli a tások. köztük a kislakásépítők segí­tése. SZOMBAT, 1968. SZEPTEMBER 11.1 DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom