Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

Kutatás - a gyakorlatnak A szegedi mezőgazdasági kísérleti intézet eredményei, céljai Áz tí 3 szegedi Alsó Tisza- talajerőgazdálkodási gondok korábban jutottunk, össze­parton szerényen meghúzódó megoldásában is alapvető sen azonban 1300 hold földre Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet az ország egyik legnagyobb agrártudo­mányi kutató intézete. öt­változást ígérnek. venegy tudományos munka- megfelelő tudományosan el­tarsa van, s e kollektíva hu lenőrzött módszereink. Rét-, vatása, hogy a modern ag- legeiőjavitási munkánk során rartudomany eszközeivel elő- számos helyen> mint példáui segítse a mezőgazdasági ter- Bokroson is 80 mázsa körü_ volna szükségünk. Csak ez­» -i •• "tán kínálkozik igazán lehe­-All^l tőség a kisparcellás kísérte­tek után a teljesen megbízha­tó üzemi kísérletek lefolyta­tására, kellő vetésváltás, ve­tésforgó keretében. Közölte dr. Szániel Imre, hogy megjelent a mezőgazda­mány-készletek ugrásszerű gyarapításához is vannak melés fejlődését Milyen jö­vője van ennek a nagymúltú intézetnek, s milyen segítsé­get kíván adni a következő evekben a termelőszövetkeze- ^ _ tetoiek és az állami gazdasá- Eredménnyel ""v^gáztek ~ku goknak? — erről nyilatkozott 7 sági kutató intézetek szakta­li atlag szenatermest ertünk ná* _tárd, sza1<S el nlvan szikes területeken. nacsadói szolgálatáról szóló el olyan szikes területeken, törvé„ySrejű rendelet is. Ez melyek azelőtt csak néhány tartalm mil körülmé. hetre búsítottak silány le- ^ ellen_ gelot a joszagnak. Hasonlo syolgáltatas fejében folytat­hatnak szaktanácsadást a assssrisffss g-sa trr sasa = ősgyepek és a kiskunsági puszták feljavításában is. Ezek az eredmények több­nyire Harmati István és Gratzl Dénes kollégáim nevé­hez fűződnek. Elismert ered­— Az elmúlt esztendők, év- ményeink vannak a kukori­kimagasló ca és a búzanemesítésben is, elvtárs, az intézet igazgatója. Jól vizsgáznak tizedek «"«U ca es a Duianemraitcsucu is, „í_fn a7 ;nt(s,pt iffazeatnia eredmények születtek Ut, ezek pedig.dr. Fehér Károly folyamatos leküzdésével, a kutatás kellő tárgyi feltételeinek megte­remtésével sikerül lehetősé­get teremteni arra, hogy a g^k kielégíteni. Dél-alföldi Mezőgazdasági j — A következő években el Kísérleti Intézetben rejlő ha- j akarjuk érni — folytatta az talmas erők jobban kibonta. lamaiban is központi témá- intézet igazgatója —, hogy kozhassanak és még eredmé­nak számító munkaterületen, tudományos eredményeink az nyesebben szolgálják a hazai egész magyar mezőgazdaság mezőgazdasági termelést, közkincsévé váljanak. Ennek több akadálya volt eddig. mélik, hogy ez a munka is némi anyagi alapot ad majd az intézet korszerűsítéséhez, s a kutatók — jelenleg nem kielégítő — jövedelmének emeléséhez. — Ügy vélem — mondta Virágtól fényké­pezőgépig Érdekes szolgáltatással je­lentkezik az Autóközlekedés* Vállalat: nemrégiben meg­alakították a Volánsped aján­dékszolgálatot. E szolgálta­Svájcban a régi egy-, két- és a svéd koronákkal. S ha és ötfranlcos ezüstérmék a nyugatnémet ötmárkás ér­szinte teljesen eltűntek a mékre még nem indult meg forgalomból. A váltópénzt a vadászat, ennek egyedül „elrejtették" a hazai „gyűj- csak az az oka, hogy ezüst­tők" és zsákszámra szállí- tartalmuk kevés a speku­tották ki Nyugat-Németor- lánsok érdeklődésének fel­szágba a spekulánsok, vala- keltéséhez, mint az előrelátó turisták. Az ezüst árának jelenlegi . .... ,, . .,,„., i Ott aztán a Degussa-kon- felszökése összefügg a va­halozatba nyolc helysé- I vállalataibaBn az ér_ lulafém _ M arany _ Budapest, j méket szabványos ezüstru- tékének hirtelen megnöve­méghozzá annyi, hogy clm- és dr. Lelley János kutatók szavakban is sok lenne azo- érdemei, kat felsorolni — mondta be­szélgetésünk elején dr. Szá­rúéi Imre, majd megállapí­totta: — Például a KGST tagál­Széles körben közlekedési vállalat törekvé­se, hogy a nagyközönség igé­nyeit ilyen sokrétűen igyek­get vontak be: Szeged, Pécs, Veszprém Győr, Szombathely, Eger és Moskolc városokat. A szegedi AKÖV kebelé­ben is megalakult a Volán­sped, s VOLÁN Utazási és Szállítmányozási Iroda. Az iroda vezetője, Radics János elmondta, hogy körülbelül, kapott. 1200 cikk között válogathat- , ubünteté, terhe zalék, a 10 és 25 centes ér­nak a megrendelők, virágtól ; ajatt megtiltotta tíz frank- mékben pedig egyáltalán a fényképezőgépig szívesen nál nagyobb összegű ezüst- nincsen ezüst. Érvényben állnak ügyfeleik rendekezé- érme kivitelét az ország- maradt azonban az az 1963­..... . .. i bői. Ugyanakkor elhatározta, ban bevezetett szabály, sere es az említett varosokba • bogy a lehető legrövidebb amelynek értelmében az felvesznek megrendeléseket. ; ;dön belül új réz és nikkel amerikai kincstár szilárd Mindenképpen dicséretes a váltópénzt bocsát ki az áron, unciánként 129,3 cen­dakba olvasztották. Az ezüst- kedésével és a kapitalista láz oka egyszerű: az utóbbi világ általános valutaválsá­időben az ezüst világpiaci gával. Am az ezüstláz jóval ára annyira felszökött, hogy előbb megkezdődött az míg korábban az ezüstfrank- aranyláznál. Az Egyesült nak, mint nemesfémnek az Államokban még 1965-ben értéke alacsonyabb volt elfogadtak egy törvényt, névértékénél. addig most amely megszüntette a 90 fordított lett az arány. százalékban ezüstöt tartal­A svájci kormány észbe- mazó ezüstérmék verését. Az Az Államtanács új féldolláros érmék ezüst­rendkívüli ülést tartott és tartalma mindössze 40 szá­ezüstérmék helyett. tért adta el az ezüstöt azok­Nemc'sak Svájcot kerítette nak, akik igényt tartottak hatalmába az „ezüstláz", rá. Az ezüst világpiaci ára Körülbelül ugyanez a hely- azonban állandóan emelke­zet a holland guldenekkel dett és 1967. május 18-án az Egyesült Államok kincs­a szakszerű műtrágyázás fej­lesztésében ért el kiváló eredményt Kocsárdi Sándor, Például nem volt lehetősé­intézetünk kutatója Ma még günk a kutatási eredmények a különböző hatóanyagú mű- tudományos publikálására. A trágyák ezer mázsáit hasz- jövőben gazdasági alapokat nálják fel gazdaságokban in- kívánunk teremteni kollégá­dokolatlanul. Olyan földeken, ink könyveinek kiadásához melyek az adott anyagot egy- is. Másrészt pedig kellő, gon­éltalán nem igénylik, mert dot fordítunk a termelő üze­ebből ellátottságuk ereden- mekkel való fokozottabb sze­dően jó. Felesleges kiadás mélyes kapcsolatok kiépítésé­keletkezik ebből, mely a ter. re. Meggyőződésem szerint melést drágítja Kocsárdi sok jó termelési, eljárási Sándor kutatási eredményei módszer csak azért nem tu­ettől mentenék meg a terme- dott széles körben elterjedni lő' üzemeket, ha azok igé- eddig, mert eléggé nem is­nyelnék ezt. Más; megfelelő kutatási szintén merhették meg ezeket a gya­eredmé- korlati szakemberek. Az is­nyeink vannak a Gramoxone meretterjesztés fejlesztése jét­felhasználásában. A hagyó- céljából a jövőben sűrűbben mányos talajművelés kiadá- rendezünk bemutatókat és ta­sait lehetne ezáltal jelentősen pasztalatcseréket, csökkenteni a kalászos gabo- — Nagymértékben nehezíti na termesztésében. Továbbá a tudományos kutatás fejlődé­' itt van a szintén nagy nép- sét felszereléseink elavultsá­gázdasági jelentőségű ho- ga. Jellemző, hogy 30—40 mokkutatás. A szőlő, a gyü- éves . műszerekkel dolgoznak -mölcs és a kisebb arányú kutatóink. Korábban tervek zöldségtermesztést leszámít- készültek az Intézet bővíté­va nagyfokú külterjesség sére is, ez azonban elmaradt, jellemzi még ma is a homoki Most magunk azonban — ha Lelkiismere­tesen — Korántsem csak Csong­rád és Békés megyék mező­gazdaságának tudományos fejlesztéséről van szó. Mun­katerületük kiterjed a Duna kiskunsági vonulatára, Haj­dú-Bihar megyére, s az egész Duna—Tisza közi homokhát­ra. Tudományos lelkiismereti ügyünknek tekintjük az e te­rületen élő parasztság jövő­Csepi József Ismerkedés ud CÓSÍWJ^4$ termelést Pedig dr. Antal Józsefnek, intézetünk igazga­tóhelyettesének másfél évti­szolídabb mértékben is — már készülünk a bővítésre. Nem voltak meg eddig az zedes kutatási eredményei alapos kutató munkához a alapján gyakorlatilag az ösz- megfelelő területek. Mindösz­szes tudományos módszerek sze 270 hold föld állt rendel­rendelkezésre állnak a Duna kezésünkre, s ez alapvetően —Tisza közi hátság belterje- még a kisparcellák beállítá­sebbé tételéhez. A homoki sához is kevés volt. Most gazdálkodás fejlesztésében kaptunk 600 hold földet Kis­eiért eredményei a krónikus zomboron, 270 holdhoz pedig Mikor épült az első magyar híd? Buda legrégibb kőhídját kaszán — éppen az Erzsébet­1302-ből említi oklevél. Ez a híd helyén, a régi pesti rév­kőhíd azonban nem a Dunát, nél a legkeskenyebb s a leg­hanem — valahol a mai ta- mélyebb. Az első, Buda és báni park helyén — a Krisz- Pest között létesített hajó­tinaváros fő folyóját, az az- hidat 1566 és 1578 között a óta rég beboltozott Órdögár- híres budai pasa, Szokollu kot ívelte át. Dunai kőhíd, Musztafa építtette meg. A állandó híd építéséhez még két szekér áthaladására al­a XV. században is hiányoz- kalmas török hajóhidat het­tak a technológiai feltételek, ven — magyarul „dobos"­noha mind Zsigmond, mind nak nevezett — ladik tar­Mátyás tervezte a Pest és totta; a híd négy ladikját Buda közötti hidat. a hajók áthaladásakor meg­A cölöphíd és a hajóhíd, s nyitották, főként télen a folyamok jég- A XVI. század második hídja, ez volt a középkori felében a királyi Hajóhíd dunai hídtechnika maximu- Hivatal négy magyarországi ma. A cölöphidakat — és hajóhidat építtetett. Ezeknek ilyent elsőként 1420 körül egyike Pozsonynál, másika Zsigmond király építtetett Komáromnál, a harmadik Pozosnynál — a vizafogók, Esztergom és Párkány kö­a folyamzáró cölöpsorok zött a Nagy-Dunát hidalta technikájához hasonlóan ké- át. A negyedik Komáromnál szítették. Az első pozsonyi a Vág torkolatánál állt. cölöphidat a folyam téli je- A Buda és Pest között állt ges zajlása előtt éppen úgy legutolsó hajóhidat 1849 má­felszedték. mint a vizafogók jusában, Buda honvédostro­cölöpsorait. ma előtt, az osztrákok gyúj­Fővárosunknak, egészen a tották fel. Megújítása helyett törökkorig nem volt sem cö- Széchenyi István lánchídja löp-, sem hajóhídja. Ennek — az első dunai állandó híd magyarázata az, hogy a Duna — vált Kelet- és Nyugat­— egész magyarországi sza- Magyarország összekötőjévé. Betörők és kocsi­fosztogatók réme A technika sokféle eszköz- ködtetése ellen nem tud sem- amelynek a gépkocsi tulajdo­zel gazdagította már eddig mi ellenhatást kiváltam a nosok örülhetnek a legjob­is a bűnüldöző szervek mun- legrafináltabb betörő sem. • ban. Kocsijukat bárhol par­káját, s ez a folyamat nap- kolhatják, különösen, akik­jainkban állandósult A tu- AUTOMATIKUSAN nek nincs még garázsuk, dományolc megannyi eszköze nyugodtak lehetnek: a kis készen áll, hogy adott eset- Az elektromos riasztó ké- elektromos berendezés azon­ben gyors eredmények szü- szüléket hálózati árammal nal működésbe lép, ha ide­lessenek a bűncselekmények táplálják, de akkor is éberen gen kezek a kocsi ajtaján, elkövetőinek leleplezésére, őrködik, amikor műszaki hi- ablakán matatnak. A sziré­Budapest után most már ba. átmeneti zavarok miatt názó, vésztjelző hang pilla­Szegeden is ismertté váltak kimarad az áram. Lehetőség natokon belül felhívja a ko­a különféle riasztó készülé- van kétszeres, sőt többszörös csifosztógatóra, autótolvajra kek, amelyek a betörők és biztosításra. Egyszerre és a figyelmet, s szinte bár­gépkocsifosztogatók rémeivé egy időben rá lehet kapcsolni mely járókelő könnyen fel­váltak ott. ahol ezeket már pénztárhelyiség ajtajára, és ismeri, hogy kitől „ered" a alkalmazták. a páncélszekrényre. Bárrne- riasztó hang. lyikhez nyúlnak erőszakkal, _ _ HA FÜRJAK A „MACKÓT" a készülék jelez, de nem A HORE IS ÉRZÉKENY ugyanabban a helyiségben, A Rádió- és Villamossági hanem valahol másutt, ahol Az előbbi riasztókészülé­Szolgálat Ktsz Budapesten fényjelzésre, szirénázásra, kek eSy másik típusa is szol­már számos helyen üzembe dudálásra vagy csengetésre £al5a a vagyonvédelmet Kü­helyezte az általa gyártott van beállítva. lönösen a nagy mennyiség­és a Találmányi Hivatalnál a páncélszekrény esetében hen tárolt gabona tűzvédel­bejegyzett elektromos riasz- nemcsak a fúrásra, vagy el- "töt. Olyan kis szerkezet ez, tókészülék különféle típusait mozdításra ilyen érzékeny ez am<?lyet _ a gabonában kellő amelyek felhasználhatók az elektromos berendezés, helyen és mélységben elhe­raktárak, páncélszekrények hanem arra is, ha lángvágó-^ ly^znok, s már az öngyul­és más értékek védelmére. pisztollyal közelítenek a ladást is azonnal jelzi, A A legkörültekintőbben „mackó"-hoz. hőérzékelőt beállítják a kellő „dolgozó" betörő is megbu- a készüléknek — mint értékre, s az elektromos ri­kik a páncélszekrény, vagy hangsúlyoztuk — nincs el- asztókészülék mindaddig ahogy alvilági nyelven ne- lenszere. Működését nem le- hallatja hangjót amíg kör­vezik, a „mackó" fúrásakor, hetséges hatástalanítani a nyezetében vissza nem áll noha a terepen semmi jel vezeték, vagy vezetékek el- az a hőfok, amelyhez iga­nem árulkodik arról, hogy a vágásával azok rövidre zá- zodntö kell normális körül­helyiséget titkos elektromos rásával. Ótt vannak az ele- "tönyek között, készülék figyeli. mek, amelyek önálló telepet Az érdekelt szervek, vál­Az ERIK nevet viselő képezve megszólaltatják a álatok és intézmények, szerkezet egyszerre több he- jelzőkészüléket s néhány perc ame!yek nagy értékekkel lyen és egymástól függetle- alatt a helyszínen tetten ér- rendelkeznek, örömmel fő­nül is tud biztosítani. Az hetik a mit sem sejtő betö- tódták a RÁVISZ Ktsz elek­alaptípus ugyanis négy vona- rőt. A vezeték hossza, eset- h"0"10® riasztókészülékeit, Ion működik, de szükség ese- leges beázása nem befolyó- a">elyek garanciában mű­tén a helyi adottságoknak solja a berendezés biztonsá- ködn®k s védelmet nyújta­megfelelően több vonalra is g0s működését, építhető. A berendezés egy központi vezérlőkészülékből BIZTONSÁGBAN áll, ide csatlakoznak a biz- — tosítást végző érzékelők és A GÉPJÁRMÜVEK érintkezők, amelyeket veze­ték köt össze. A készülék Az ERIK-készülék alapján akkora, hogy egy kisebb ak- működik egy másik elektro­tatáskában is elfér, és mű- mos riasztó készülék is. nak nagy értékeknek, ugyan­akkor bizonyító és leleplező erejűek. L. F. tára mégszüntette az ezüst szilárd áron való eladását. Ezzel most maga a kormány foglalkozik. Bizonyos idő elteltével a kincstár fel­újította az ezüstkereskedel­met, de már állandóan nö­vekvő piaci árakon. Arról van szó, hogy a je­lenlegi műszaki forrada­lommal kapcsolatban az elektronika és az elektro­technika, a foto- és film­ipar óriási módon megnö­velte az ezüstkeresletet. Az ezüstfelhasználók szövetségé­nek adatai szerint az 1966­ban ipari célokra felhasz­nált ezüstmennyiségből 55 százalékot ezek az új ágazatok nyeltek el és csak 17 száza­lékot használtak fel az olyan hagyományos fogyasztók, mint az ékszerészek és az evőeszközgyártók. Végső soron az ezüst árát erősen felhajtotta a font sterling, valamint több más kapitalista valuta devalvá­lása és az arany árfolyamá­nak emelkedése. Január kö­zepén New Yorkban az ezüstöt unciánként két dol­lárral jegyezték, május vé­gén pedig két dollár har­minc centet kértek érte. vagyis az 1965. évi árnak csaknem kétszeresét. Ennek következtében a foto- és filmiparban, vala­mint az elektronikában erő­teljes munka folyik abból a célból, hogy kidolgozzák az ezüst más fémekkel és öt­vözetekkel való helyettesíté­sének módszereit Nyolc hivatalos nyelv Guineában nagy erőfeszí­tést fejtenek ld, hogy a ha­gyományos afrikai kultúrát életre keltsék. Nyolc hivata­los nyelvet állapítottak meg, amelyet az országban élő több mint 50 törzs beszél. Azt tervezik, hogy 1971-ig az állam miden lakosa e nyolc nyelv közül legalább egy nyelven tudjon írni-ol­vasni. Ezért az ország egész területén írás-olvasási tanfo­lyamokat szerveztek. Hivata­los iratokat, anyakönyvi be­jegyzéseket, nyilvános fel­iratokat a francia nyelven kívül e nyolc nyelv valame­lyikén is el kell készíteni. VASARNAP, 1968. SZEPTEMBER 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom