Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-13 / 215. szám

Elutazott G. Paletta Budapesti Öszi Vásár II barkácsolók birodalma Nem lehet kitérni N Most a technika kedvelői­nek nevezték el őket, de ez a lényegen mit sem változtat: : a Budapesti Öszi Vásáron I külön pavilont kaptak a bar­! kácsolók, no meg azok a cé­, gek, melyek gyártmányaikkal kezükre dolgoznak. Körülbelül : 50 ezerre becsülik azok szá­! mát, akik az országban rend­j szeresen részt vesznek a mű­! velődési házak, az iskolák, az MHSZ, az úttörőcsapatok és más szervezetek szakköreinek munkájában, vagyis ennyi a szervezett amatőr. De meny­nyien vannak, akik csak úgy, saját szakállukra barkácsol­nak, bőrözik a tönkrement csapot, szerelik a villanyt, fúmak-faragnak a kamrában vagy konyhában? Az övék is ez a kiállítás, i Egy íelméres szerint az emberek évente 35 órát töl­| lenek el szabadidejükből bar­kácsolással, apróbb ház körü­li munkákkal. Nem lebecsül­hető feladata az iparnak, hogy gondoskodjék számukra clcsó alkatrészekről, anya­bányagepesítesi gokról és szerszámokról. A Az MáZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 9—12 között Bu­dapesten tartózkodott Gian­carlo Pajetla. az Olasz Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja. Giancarlo Pajetta a két testvérpártot kölcsönösen erdeklő kérdé­sekről folytatott eszmecserét Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Központi Bi­zottság titkárával. A megbe­széléseken, amelyek nyílt, elvtársi légkörben folytak íészt vett Várkonyi Péter, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Giancarlo Pajetta csütörtökön elutazott Budapestről. Automatizálás Kétnapos fcarkácskészleteket, s a keres­kedelmi vállalatok a helyszí­nen árusítják is őket. Sajnos egyedi darab, semmiből sincs két egyforma. Fafaragásokat, íovácsolt vasból, nádból, és automatizálási konferencia j kiállító vállalatok — közöt- azonban még itt is sok a hi- szalmából, műanyagból ké kezdődött csütörtökön Veszp- tdk a Szegedi Tömegcikk ™ Ktsz is - sok hasznos holmit banyamemokok es a szom-1 szédos országok sok szakte­kintélyének részvételével. hoztak ide a pavilonba: ké­ziszerszámokat, fúrógépeket, Hajdan volt kubikos... Félkönyékkel támasztottuk — A kubikmunka pecsétje totta. A mesterségre és em­a söntés pléhszegélyű pult- — nézett rám, majd elővett berségie. lat. Az öreg nem is rendelt, a tárcájából egy fényképet. A kendergyár új lakatos­elébe tették a nagyfröccsöt, Hajdan volt kubikusok néz- generációja a keze alatt nőtt kövidinkából. Ismerik. Fino- nek a lencséró. A lapátok fel. Mind. egytől-egyig ka­mabb bort csak kényszerű- rendesen, gúlába rakva, ők lapot emel az öreg előtt, ségböl iszik. A sört nem is pedig az ásó nyelét markol- Pista bácsinak, vagy még kedveli, legfeljebb reggelen- ják. lábuk az ásó rugós nyo- közvetlenebb hangon Tatá­te egy kupica pálinkát gyo- móján. Pista bácsi, az akkori nak szólítják, morerősítőnek. Nem részeges, fiatal Ungi István az álló — Akinek embersége, tisz­Sletritmusábóí következik sorban jobbról a második, tessége van, az a szakmát is minden, azt hiszem, hogy a Hátukmögött a kordélyosok, megtanulja — vallja most is hangulat kedvéért poharaz- gyerekek ülnek a lovak há- az öreg. cat. Kocsisokkal, orvosokkal, tán. Értékes felvétel, dofcu- Mindennap találkozom az lakatosokkal, mérnökökkel és mentum értékű. Az öreg is öreggel. Reggel az Expiess­njságírókkal.' Csendes ember, annak tartja. Más okból. A büfé előtt, halkan beszel és megfontol- hátuljára tintaceruzával irta — Mi van Pista bácsi? tan. rá negyvenöt évvel ezelőtt, — Leküldték tejért — Nyugdíjas. Ügy tudom 1600 hogy ..Szeretettel Pannikám- mondja, de a büfébe fép forintot kézbesít a postás nak. PistátóL'' Nekem is ne- be.. számára. A felesége. Pannika hezen. féltve adta át. — Hordunk egy kis homo­néni is nyugdíjas. Szeré- Később elhagyta a kubikos az uí osztásra — meg­ányzó cikk. szült használati tárgyakat, A látogatót az amatőrtár- miniatűr gépeket, mozgó, sak sok. szép barkácsmunká. ÚSZÓ, repülő modelleket mu­ja karpótolhatja. Valamennyi tatnak ^ Nézni is öröm őket. De van amihez hozzá is mmumm szabad nyúlni: az elektromos futball elve alapján működő játékasztal mellett bárki el­szórakozhat. A vendégeket a pécsváradiak robotembere fogadja, „aki" nemcsak sétál­ni tud, hanem be is mutatja önmagát és alkotóit. Szaktanácsokból sincs hi­ány. A kiállításon résztvevő cégek nemcsak áruikat, szak­embereiket is elhozták. Még falat festeni is megtanulhat a látogató a pavilonban. Az OKISZ teljes barkácsműhelyt rendezett be, olyat, amilyen már Tatabányán és Debre­cenben évek óta működik. Egy ilyen műhelyben minden alapvető anyag, szerszám és nyebb összeggel. Az öreg életet, amely csak olyan állnak az özike-büfé előtt és emegyszer megesik, hogy egyéni es kö/össegi ér­dekék ütköznek. A mi társadalmunkban az a tör­vény, hogy ilyenkor mindig a nagyobb, a maga­sabb érdek kerekedik felül. Már csak azért is. mert e/ fut mindig párhuzamosan rendszerünk te; mészetével, az általános és a helyi fejlődés igényeivel Olykor egyének­nek még bizonyos fajta kárvaliást is el kell fogadniuk, mert a többségi érdek megvalósítása másként nem lehet­séges. Tegnap két olyan levelet is hozott szerkesztőségünk­be a posta, melyekben éppen ilyen tipikus esetekről van szó. Kisteleken a lakosság ugy határozott, hogy korsze­rűsítik a vízvezetéket, s ehhez anyagi áldozatokat is r al­ialt. Szántó Sándor nyugdíjas, kispénzű ember, havi 430 forint a jövedelme — hogy fizesse meg azt az 1500 fo­rintot. ami ebből rá esik? O nem kerie, nem akarta — mondja —, és mégis, közadók módján vasalják majd be rajta a pénzt. Gránicz Pálék pedig azt panaszolják, hogy a Takaréktár u. 8. szám alatti lakóházban födémcserét, bizonyos korszerűsítő átalakításokat hajtanak majd vég­re, s ennek kárvaiiütíjai lennének, mert amúgy sem nagy lakásukból még a mellettük levö nagyobbhoz szabott va­lamennyit a tervező. A tényekhez haragos és kérlelő ér­vek és szavak kapcsolódnak. Meg lehet érteni mindkét problémát. Mikor az em­ber már nyugalmas öregkorra vágyik, s amúgy sem a padláson hullik be házába a pénz. érthető módon tilta­kozik akkora kiadástól, vagy egy födémcserével járó iz­galomtól, kellemetlenségtől. Hagyjanak minket békén: — írják is, mondják is. Az a régi kis fészek megteszi és az a víz sem olyan fontos már... Igen. de most majd valahol dönteni kell ebben a két ügyben. És senki sen: akarja, senki sem kívánja, hogy Szántó Sándor, vagy Gránicz Pál ezek miatt „ha­ragba" keveredjen a társadalommal. Márpedig a döntést meg lehet jósolni a dolgok természetrajzából: az 1500 forintpt kiróják és a Takaréktár utcai lakóházat is rend­be hozzák. Hiszen ahol döntenek, bizonyosan úgy mér­legelik az eseteket, hogy nem lehet kitérni. A nagyobb közösség érdekében hozott határozatot meg kell való­sítani. Kistelek népe hosszú idő óta szorgalmazza már a kényelmes vízellátást, s most jól fogadja a hirt, jószivvel nyúl a pénztárcájába is. Az emelet-ráépítéseknek, a fö­démcseréknek, a lakásótalakításoknak a kellemetlen ol­dalait senki sem fogadja örömmel — de ha távolabbi ér­dekeit és további kényelmét, s nem kevésbé a műszaki szükségszerűséget tekinti, hajlamos a belatásra. Nehéz lenne elképzelni, hogy egy töprengő tervező csak azért tett volna odébb egy falat a rajztáblán, hogy valakit ez­zel károsítson. S reméljük, olvasónk akkor is megtart­ja jó véleményét lapunkról és a panaszos ügyekben ta­núsított fáradozásunkról, ha most nem állunk egyertel­műen a pártjára. Hiszen azt is hozzá kell tenni, mert kétségbevonhatatlan igazság: a szóban forgó ház állam! tulajdon; a tulajdonos képviselője az IKV, így az ingat­lannal való rendelkezés őt illeti. Nagyon jó lenne, ha emiatt egyetlen bérlővel sem kerülne konfliktusba. Re­méhető, hogy meg is nézik ismételten azt a tervet — de végül a ház egésze, a lakók összessége lehet csak a meg­ítélés vezérlő szempontja is. Ezen belül nagyon érde­gép megtalalálhalo, s ezeket j mes mérlegelni, megegyezésre törekedni, arra, hogy a mindenki használhatja. Azt; nagyobb közösség érdekében hozott intézkedések körén iiiszem, Szegeden is lehetne j belül férjen meg minden tiszteletre méltó egyeni elkép­zelés és kívánság. valami ilyesmit létrehozni, ha másutt sikerült! Mert az bizonyos, hogy a „Csináld magad!" mozgalmat nemcsak /alamiféle kompromisszumra talán ígérkezik is mód mindkét esetben. A kisteleki idős nyugdíjas­nak bizonyára ki tudnak járni olyan fizetési ked­mégis dolgozik. Mondtam a kényszerűség volt abban az rákönyökölnek a pléhszegély­múltkor neki, hogy minek időben. Tanult mesterséget ye: A me,«gben j.°'e,slk egy lóri magát, hiszen nincs rá- A dorozsmai Kertész Márton íroccs a kovidinkabol. szorulva. kovácsmesternél szabadult A sárgán ás, lapátol, zárai — Kell. hogy éljek, — fel. A mester csak inasokat javít, a bográcsnak új fület, mondta. Csodálkozva és bó- tartott, segédet nem. ragaszt, betonoz, sorompói j azzal igyekezett a csirkékéi natosan nézett. fj;1 az üllőt hallom pön- kGSZ't> kerítést fabrikál, tetőt Cigarettával kínáltam. El- . , " ácsol .. és fáj a szíve, ha hárította. Valamikor erős genl- ma ls a &2iVem hasad meghallja a kovácsok üllőjé­dohányos volt. Passzióból, érte — felemeljük' poharam- nek csengését. Talán ebben a . fogadásból abbahagyta. Egy kat és könyököt váltunk a zenében visszacseng az ifjú­láda sör a tét. Másfél év piéhszegélyen. múlva megkínálhatom. szegedi kendergyár kö­Az arca napszítta es mo- & solygós. A Tisza partján, az vetkezett. Veglegesen. -Har­üdülőtelepen dolgozgat, de mincöt évvel ezelőtt lépett Titkán látni ing nélkül. A ^ a külső gyárba napszá­napokban klott nadrágjában k M ;d lakatos -—j­napozgatott. Nanozgatott? Maja a lakatos szak­Valamit lapátolt, vagy ásott, ""tt véglegesítette tarsolya- öreggel, s jol eso eiv.es talal­már nem is emlékszem pon- ban. Mint lakatos művezető kőzni vele. Valahogy meg­tosan. Észrevettem, hogy az vonult nyugdíjba több mint nyugtat, derűje, napszítta egyik combján egy tojás haiTOÍnc éves szolgá!at utón. mosolygós arca és csendes, nagysagu dudorodas van. „„.,.,. . , , , ,, Látta, hogy figyelem, ma- Mindent elvegzett, de legszi- halk szava .. jószóval, hanem mint az őszi! vezményt, olyan törlesztési lehetőséget, amely anyagilag sága is. Megjelenik előtte a hajdani kordélyos sereg a mostani üdülőnegyed helyén. Estefelé kérdem az öregtől. — Megyünk, Pista bátyám? — Menjünk, haza. Mindennap találkozom az vásáron tettekkel is lehet népszerűsíteni. Képünkön: Az egyik barkács-szakkör tetést szalonképessé tenni, hogy az egész keltetőberen­dezést, a melegítőlámpával együtt egy tévé készülék do­bozába építette be. F. K. nem roppantja össze. A iakás-átalakitásnál több szava van ugyan a műszaki megfontolásnak, mint a személyi megértésnek, de elvileg annak megoldása sem elképzel­hetetlen és föllebbezhetetlen. Csakhogy amikor ezeket mondjuk, azt sem hallgathatjuk el, hogy hasonló kész­séggel tartozik a közösségnek az egyén is. Mérje fel, hogy a közös érdekhez miként viszonyul az ő személyes dol­ga. s ennek keretéiben igyekezzék reálisan meghatározni belenyugvását vagy tiltakozását. SZ. S. I. gyalázkodott. iii vesebben a fiatalokat taní­Gazdagh Istváa Megalakult a KISOSZ megyei szervezete A 45 évvel ezelőtt készült fénykép Tegnap Szegedre, a megyei A megyei és a Szeged vá­tanács nagytermébe hívta rosi párt-végrehajtóbizottság össze taggyűlésre a Csongrád nevében Papdi József, a me­megyei magánkereskedőket gyei pártbizottság munkatár­os vendéglátókat a KISOSZ sa, a megyei tanács végrehaj­megyei titkársága. A tag- tó bizottsága nevében dr. Pa­gyűlésen részt vettek a me- ezuk István vb-elnökhelyet­gyei és a Szeged városi párt- tes, a népfront Szeged városi bizottság és tanács képvise- bizottságának elnöksége ne­lői is. vében pedig Lacsán Mihály­Dr. Marton osi István, a né országgyűlési képviselő KISOSZ Csongrád megyei üdvözölte a taggyűlés részt­titkára beszámolója és a vevőit és megalakult megyei megyei szervezet ügyrendje- szervezet megválasztott veze­nek ismertetése után a tag- tőségét. gyűlés résztvevői elhatároz- . ta2evülesen felszólalt dr ták a KISOSZ Csongrád me- A taggyűlésén leiszoian dr. gyei szervezetének megalakí- Gyürky Rudolf, a KISOSZ tását. Ezután került sor a országos elnökhelyettese, aki választmány 20, a számvizs- jubileumi oklevelet adott át gáló bizottság 5 és az elnök- o-„a„„„.lL. a seg 3 tagjának megválasztá- PdSzt°l Sdndornak- ^P0 sára. A megyei szervezet el- Imrenének, Szilágyi Mihály­nökéül Süli István szegedi, nénak és Böszörményi Sán­alelnökéül Iványi József sze- dórnak, több évtizedes keres­gedi es Szabó Béla hodme- k tevékenvséeükért zővásárhelyi kereskedőket vá- Keao1 teveKenysegukert. lasztotta meg a taggyűlés. Ugyancsak őket választották meg a KISOSZ országos köz gyűlésére a megye küldöttei ül. PÉNTEK, 1968. SZEPTEMBER 13. Magyar török megbeszélés A magyar—török közúti és fuvarozási egyezmény meg­kötésére kezdett tárgyalások folytatására Rahmi Gümrük­cüoglunak, a török Külügy­minisztérium nemzetközi gazdasági szervezetekkel fog. lalkozó főosztálya főigazgató­jának vezetésével török kül­döttség érkezett Budapest-e. A tárgyalások célja, hogy szabályozzák a két ország közötti, és a területükön át­haladó autóközlekedés es te­hergépkocsi fuvarozás szer­vezési és gazdasági kérdéseit. A török küldöttséget csü­törtökön hivatalában fogadta dr. Csanádi György közleke­dési és postaügyi miniszter (MTI) DÉL-MAGYARORSZÁG 3 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom