Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R 58. évfolyam, 213. szám SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ara: 70 fillér Szerda, 1968. szeptember 11. -csensz tárgyalások Gazdasági megállapodást kötöttek Fokozza termelését a WO éves szalámigyár A Csongrád megyei Hús­ipari Vállalat és a szegedi szalámigyár méltón ünnepli a szegedi szalámikészítés százéves jubileumát. Már a.: év elején valamennyi szo­cialista brigád nagyértékű munkavállalást tett azért, hogy a vállalat jó gazdasá­gi eredményt érjen el, a szalámigyár pedig elnyerje a szocialista gyár címet, vala­mint a SZOT és a Minisz­tertanács vándorzászlójót. Az első félesztendő után úgy t'nik, valóra válik a hús­ipari dolgozók célja, hiszen hat hónap alatt csaknem teljesítették az egész évre vállalt ígéreteiket. Az üzemgazdasági osztá­lyon számontartott adatok szerint 1968 első félévében mintegy 80 millió forinttal több húsipari terméket adott a vállalat a kereskede­lemnek. Nagymértékben nö­vekedett a Szegedi Vágóhíd termelése; jellemző, hogy az Itt levágott sertések csak­nem 18 kilométer hosszú vo­natszerelvényt töltenének meg! Jól dolgozott a hentes­üzem is, a tervezettnél mint­egy három vagonnal több húskészítmény került ki az üzletekbe. Kiemelkedő ered­mény született a szalámi­gyárban: a fontos téliszalámi termelést 10 vagonnal tetéz­te meg a lelkes kollektíva. A szép eredményék eléré­sében elsősorbán a lendüle­tes munkaverseny segítette a vállalatot. Eredetileg mint­egy 2 millió 400 ezer forint értékű felajánlás született, ezzel szemben 6 hónap alatt o millió 130 ezer forint ér­tékű többletmunkát végez­tek a dolgozók. A gazdasá­gosabb, hasznosabb munka­végzést tanúsítja, hogy míg 1967. első félévében 97 és fél mázsa késztermék jutott egy dolgozóra, addig az idén ugyanebben az időszakban 114 mázsa termék készült el, átlagosan egy ember munká­ja nyomán. A szalámigyá­riak dicséretére legyen mond­va, hogy mindemellett nem változott a híres termékük minősége sem, sőt, hat hó­nap alatt mindössze 5 má­zsa szalámi nem érte el az exportminőséget a tavalyi 34-gyel szemben. A munkásokkal együtt ter­mészetesen a gyár vezetői is készülnek a jubileum meg­ünneplésére. A szalámigyár szerződést kötött az MTA mellett működő Magyar Tör­ténelmi Társulattal, a gyár történeti emlékeinek felku­tatására, összegyűjtésére. A tervek szerint a jubileumi ünnepségre 200 oldalas ösz­szefoglalóban adják közre a Pick szalámigyár születését, fejlődését és mai utóda éle­tét. Azonban nemcsak az ország közvéleménye értesül a jubileumról: a TERIMPEX segítségével a gyár — első­sorban megrendelői részére — több nyelvű prospektust jelentet meg, amelyet az NSZK-ban, NDK-ban, Auszt­riában, Csehszlovákiában, Görögországban. Angliában, Svájcban és Franciaország­ban terjesztenek majd. Nemrég jubileumi szerve­ző bizottság alakult a sza­lámigyárban, amely elhatá­rozta, hogy jövőre Szegeden kiállításon mutatják be a gyár fejlődését és termékeit, az évforduló alkalmából élelmiszeripari tudományos tanácskozásokat rendeznek. Jövőre érdekesen, újmódon propagálják a szegedi sza­lámit. A gyár szerződést kö­tött a Csemege Vállalattal: jövőre Budapesten az V. ke­rületben egy reprezentatív csemege üzletben árusítják a külön erre az alkalomra ké­szült szalámigyári terméke­ket, amelyeket újszerű cso­magolásban, s újszerű már­kajelzéssel hoznak forgalom­ba. Természetesen jubileumi árusítást tartanak majd Sze­geden is a két csemege üz­letben. M. I. KGST ülés Szeptember 5—10 között Budapesten ülésezett a KGST szénbányászati állandó bi­zottságának a mélyműveléses széntermelés állandó bizott­ságának a mélyműveléses széntermelés fejlesztési kér­déseivel foglalkozó tudomá­nyos műszaki tanácsa. Az ülés munkájában részt vet­tek a bolgár, a csehszlovák, a magyar, az NDK-beli, a len­gyel, a román és a szovjet képviselők. A tanács meg­vizsgálta a fejtési fő- és se­gédmunkák gépesítéséhez szükséges új gépek és beren­dezések létrehozásának és be­vezetésének kérdéseit. 839 Réven és vámon H ibás gépére panaszkodott a munkásnő. Hiába, nem lehet vele rendesen dolgozni. Már régen generálozni kellett volna. De mindig csak ígérgetik, hogy majd a következő hónapban. Igy aztán „meg lehet nézni" a teljesít­ményt is, meg a selejtet is; egyik folyvást kisebbedik, a má­sik meg egyre nő. A művezető válaszában nem ígért semmiféle „ekkor — meg ekkort", egyszerűen megmagyarázta, hogy az említett gépet nem lehet kivonni a termelésből. A generáljavítás napjaira sem. Szó se eshet ilyesmiről: „ha az a gép össze­csuklik, akkor is dolgoznia kell". Igy mondta. Hogy miért? A gép exportra dolgozik, s az export nagy úr. Nem ismer tréfát a szállítási határidők­ben, a rendelésnek napra eleget kell tenni. Egy vállalat sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy piacot veszít­sen, hisz a termelési fronton ez csatavesztést is jelent. A gépet tehát dolgoztatni kell, gömbölyödjön róla a külföldre szánt, devizát érő anyag, ne érje veszteség a vállalatot. Ne érje veszteség — eddig és ebben egyet lehet érteni a művezető, s az üzemvezetés álláspontjával. De az indok­lás, a további halasztás hallatán a munkásnő nem állhatta meg közbeszólás nélkül: „és mennyi tönkre megy közben". Tudniillik az anyagból. S ez a közbeszólás nagyon is fi­gyelemre méltó. A gép ugyan dolgozik, de nagy hibaszá­zalékkal. Az export ugyan meglesz, de a kötelezettség telje­sítése közben sok veszendőbe megy; ami pedig szintén ex­portra kerülhetne, ha tökéletes volna a gép. Nem éri, úgy­mond' veszteség a vállalatot és mégis kára származik belő­le; az a kára, ami közben tönkremegy. Gordiuszi csomó? Gazdasági életünkben, a munkás hét­köznapok során sokszor találkoznak vezetők-dolgozók efféle, gordiuszinak látszó csomókkal. Azért csak „látszó", mert igazában ezek megoldására is van eszköz. Persze nem a Nagy Sándor-féle kard. Sokkal inkább az odüsszeuszi gondo­lat. Az ötlet, a kezdeményezés, az újítás. Es itt ne feledkezzünk meg az ösztönzésről sem. Alig hihető, hogy a fenti esetben, ha a generálozásra hivatott szakembereknek célfeladatként, az annak megfelelő prémi­um jelölésével adták volna fel a nehéz leckét, akár éjszakák, akár vasárnapok feláldozásával is meg ne találták volna valahogy a kivezető utat. Mert ilyen út nemcsak lehet, ha­nem lennie is kell; nemcsak a nagy veszteség elkerülése fon­tos, hanem az is, hogy a kisebb károk ne „faragjanak" le összegeket a vállalat, a kollektíva hasznából. Nyerni a vámon, de a réven sem veszíteni — ez sem egy utolsó célfeladat. Simái Mihály ró/ró: rórórórórós II /ró/Il rórórólróró •...,.. liiililli III ' /v; Ifillll ró'róró. .' » II íré:::/:: • rólíIIII III mmmw^-mm-: •wróiíró;/ ÍÍ; rórs; II ró/-ró: Ilii Hl! róróróróróróSis/is róró rórói! •vi I • ij:'II :".' III rórórórólróróíró I.illl:!: III I •lillll:.;-! I III Ili .......... .... III IIIIIIIIIIIIII íiróró; Ili •ró-^róróróróróró fe -w,v>> it"< ® ; > . ígyj y rórófróró/róró Somogyi Károlyné felvétele A tervek szerint Szegeden, csőinek szervezésében. Az a Bécsi körút 37—39. szám épületet cölöpökre alapozzák alatt tízemeletes lakóház majd. A próbacölöpölést már épül az orvosegyetem KISZ- megkezdték. Kedden Moszkvába érke­zett Oldrich Cernik, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, hogy tárgyalásokat folytas­son a szovjet kormány kép­viselőivel A vnukovói re­pülőtéren Cerniket Alekszej Koszigin miniszterelnök és más hivatalos személyiségek fogadták. A repülőtéren dísz­század sorakozott fel Cernik tiszteletére és a zenekar eljátszotta a két ország ál­lami himnuszát. Cernik miniszterelnökkel együtt Moszkvába érkezett Frantisek Hamouz miniszter­elnök-helyettese és Václav Vales külkereskedelmi mi­niszter. Az érkezés után a csehszlo­vák kormányfő és a Szovjet­unió miniszterelnöke gépko­csin a csehszlovák kormány elnökének szálláskelyé­re hajtatott, majd a Kremlben megkezdődtek a szovjet­csehszlovák tárgyalások. A tárgyalásokon szovjet rész­ről Alekszej Koszigin mi­niszterelnök, Nyikolaj Baj­bakov miniszterelnök-helyet­tes, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Mihail Kuz­min, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese és Nyikolaj Inozemcev, az ál­lami tervbizottság tagja, csehszlovák részről Oldrich Cernik miniszterelnök, Fran­tisek Hamouz miniszterel­nök-helyettes, Vaclav Vales külkereskedelmi miniszter és Vladimír Koucky cseh­szlovákiai nagykövet vett részt. A Szovjetunió és Cseh­szlovákia kormánya meg­állapodást kötött arról, hogy a Szovjetunió több éven át földgázt szállít Csehszlo­vákiának és együttműködik Csehszlovákiával egy gáz­vezeték építésében a Szov­jetunió területén. A meg­állapodásról készült okmá­nyokat a Kremlben Alekszej Koszigin, a Szovjetunió mi­niszterelnöke és Oldrich Cernik, a csehszlovák kor­mány elnöke írta alá. A szovjet kormány kedden ebédet adott Cernik cseh­szlovák kormányelnök tisz­teletére. Mint a TASZSZ jelentette, Cernik kedden délután re­pülőgépen hazautazott Moszkvából Rekord szőlőtermés FELKÉSZÜLT A PINCEGAZDASÁG Tegnap Szegeden, a Ma­gyar Állami Pincegazdaság Csongrád—Szolnok vidéki üzemének kultúrtermében a Szeged Járási Városi Tsz-ek és Tszcs-k Területi Szövet­sége és a Pincegazdaság ren­dezésében tanácskoztak a szegedi járás szőlőtermesztő gazdaságainak vezetői, szak­emberek és a felvásárlásban résztvevők. Árendás György, a szövetség elnöke nyitotta meg az értékesítéssel, a fel­vásárlással kapcsolatos ta­nácskozást, majd Túri József gazdasági igazgató, a Ma­gyar Állami Pincegazdaság Központja képviseletében is­mertette hazánk szerepét a világ szőlőtermesztésében. Egyre inkább termőre for­dulnak az új, nagyüzemi te­lepítések. Ezek egyben azt is jelentik, hogy jelentősen nő a termésátlag, évről évre több szőlőre, több borra szá­míthatunk. Nálunk évente 3—3,3 mil­lió hektoliter bor fogy el, s az egy főre eső fogyasztás Növekszik a DNFF ereje Választási kampánya során Humphrey amerikai alelnö­köt nagyszabású háborúelle­nes tüntetésekkel fogadták. A közhangulat készteti Humph­reyt arra, hogy egyre mesz­szebb megy a békeígéretek útján. Most például kijelen­tette, a VDK és az USA kö­zötti párizsi tárgyalások ki­menetelétől függetlenül még az idén, de legkésőbb a jövő évben sor kerülhet egyes amerikai csapatok kivonásá­ra Dél-Vietnamból. Hogy ez mennyire voks­gyűjtögető kortesdemagógia csupán, azt bizonyítja, hogy Rusk amerikai külügyminisz­ter az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságában haladék­talanul leintette az alelnö­köt és azt hangoztatta, hogy „nem lehet menetrendet ké-. szíteni az amerikai csapatok kivonására". Humphreynak higgyen te­hát az USA állampolgára, vagy Rusknak? A tények pil­lanatnyilag Humphrey ellen szólnak. Az amerikai hadi­tengerészet ugyanis egyre több hajót összpontosít a Tonkini-öbölben, a légierő változatlanul sűrű bevetésben támadja a VDK területét. Méltán ad hangot tehát fel­háborodásának a New York Times, az USA legkomolyabb napilapja. Miután nyíltan megírja, hogy Humphrey vá­lasztási kampányában csu­pán az amerikaiak békevá­gyát akarja meglovagolni, így folytatja: „Egyesek furcsa üzletnek tartják, hogy bárki is politikai tőkét kovácsoljon azoknak félelméből és re­ménységéből, akiknek fiai, testvérei Vietnamban har­colnak". Kivált, hogy a félelemre egyre több ok van. A leg­újabb harctéri jelentések sze­rint a DNFF harcoló alakula­tai már fényes nappal ls folytatják kiterjedt tüzérségi akcióikat az amerikai expedí­ciós seregek katonái, erődít­ményei, hídfőállásai és más katonai létesítményei ellen. Katonai megfigyelők szerint a dél-vietnami népi fegyveres erők legutóbbi hadműveletei — például 140-es kaliberű ra­kéták bevetése — újabb bi­zonyítékai a szabadságharco­sok egyre tökéletesedő had­műveleteinek, a szervezés és a parancsnoklás mind na­gyobb érettségének. 32—33 liter. Az idén, ha az időjárás lényegesen nem vál­tozik, megteremhet több mint 5 millió hektó is. A világpiacon is fokoz­nunk kell a magyar borok jó hírnevét, hogy verseny­ben maradhassunk. Az utóbbi időben megnöve­kedett exportunk, különösen a baráti államokba, elsősor­ban a Szovjetunióba, Cseh­szlováklába, az NDK-ba és Lengyelországba irányítanak évente nagyobb szállítmá­nyokat. Sajnos — a termelőket na­gyon foglalkoztatja már, mi­lyenek lesznek az idei fel­vásárlási árak — mind ez ideig nem kaptak felvilágo­sítást, ezen az értekezleten sem. Az űj árrendelet még nem jelent meg, rövidesen a Minisztertanács elé kerül, valószínű, hogy nem lesz lényegesebb árvál­tozás. Király Ferenc, a Csongrád —Szolnok vidéki üzem igaz­gatója vitaindítójóban is­mertette a termésbecslések eredményeit. Az idén gaz­dagon fizet a homoki táj, rekordterméssel ajándékozza meg a szorgos földművelő­ket. Négy évvel korábban, 1964-ben igen szép termést szüretelhettek a szegedi kör­zetben, ekkor 216 ezer má­zsa szőlőt vásároltak feL Ezekben a hetekben 280— 300 ezer mázsára számíta­nak. Rekordra. A termés­becslések tanulsága szerint igen jó a cukorfok, a 24—25 fokot is eléri. A szegcdi járásban 150 ezer mázsa szőlő átvételét tervezik. Sem a feldolgozással, sem az átvétellel nem lesz problé­ma, hiszen a pincegazdaság jó előre felkészült erre a nagy munkára, s 430 ezer mázsa feldolgozására képes. Megfelelő tárolótérrel állnak rendelkezésre. A nagyüzemi felárat mind szőlőre, mind borra, mind mustra megkapják a gazdaságok, csupán az a ké­rés, ne húzzák el nagyon a szüretet, mert, főleg a ka­darkánál, már nagy a rom­lási veszteség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom