Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

n MOKKA SZERETETE I dősebb, sovány ember állt a sütőkemence előtti gö­dörben. Fényes volt a háta és homlokáról csorgott a verejték. Begyakorlott mozdulatokkal, precízen dol­gozott. Nyolc óra alatt háromezer darab kenyeret vetett be a kemencébe, majd később kiadta a szárító sütőterekbe. Láttam, hogy nehéz munkát végez, de azt is észrevettem rajta, hogy fásultság nélkül csinálja. Később, a műszak letelte után beszélgettünk. A szak­májáról. Manapság kevesen kopogtatnak a sütödékben, hogy a pék mesterséget válasszák foglalkozásuknak. Az öreg mester ezt érti is, meg nem is. Elmondta, hogy negyven esz­tendeje süti a kenyeret és nagyon szereti mesterségét. „Ha újra kezdeném, megint csak ezt a nehéz szakmát válasz­tanám." De mit szeret benne? Ezen gondolkodott a legkeve­sebbet életében. Filozófikusan nem is tudja megmagyaráz­ni. De azt megállapította, hogy ő senkinek se szeretne rossz hangulatot szerezni. Ezért kényes a mesterségére és az ál­tala végzett munkára. „Nem, hogy az üzem címét, de arra a kenyérre, amit én sütöttem, a saját nevemet is rá merem írni." Mondhatnák esetleg, hogy persze, az öregnek már mind­egy, ha szereti, ha nem szereti, csinálnia kell. Beletörődött, belenyugodott. Bezzeg a fiatalok, vagy a fiatalabbak, kizá­rólag kényszerűségből maradnak szakmájuk mellett. Nincs bennük szeretet a tanult mesterség iránt. Sok fiatal szak­munkással beszélgettem. Lapunkban cikksorozatot is írtunk róluk, Mesterségem címere megjelöléssel. Ifjú emberek val­lottak munkájukról, szakmájuk rejtelmeiről és arról, hogy szívesen végzik-e mindennapi tevékenységüket, szeretik-e mesterségüket. Jóleső érzés volt hallani okos és megfon­tolt válaszaikat, s látni arcukon, szemükben az őszinte örö­met. De ki szereti igazán a szakmáját és mit jelent neki, valamint a közösségnek, ha szereti? Egy bizonyos; aki sze­reti munkáját, eleve rendesen végzi. A kényszeredettség, a fásultság testet, lelket öl. Nehéz elviselni annak is, akit ér, de azoknak is, akik ilyen ember környezetében élnek. A kényszeredett, a szeretet nélküli tevékenység lesöpri a mo­solyt az ember arcáról. Az ilyen munkának soványabb a hozama is. Van igazság abban a megjegyzésben ls, amelyet egy lakatos művezető mondott: „Aki nem szereti- a szakmáját, tanult, választott mesterségét, ott hiba van a tudással is." Tény és való, hogy minél többet tud valaki, annál jobban szereti, szeretheti munkáját. S ha szereti, akkor eleve nem elégszik meg annyival, amennyit ma ismer belőle. Minden­nap többet és többet akar tudni belőle, önmagába vissza­térő vonal: Aki tud, az szereti szakmáját, aki szereti a szak­máját, az tud. A másik: az emberi jóérzés. Emberek vagyunk, van büszkeségünk, tartásunk, s nem tesszük rá a névjegyün­ket akármilyen produktumra. Legalábbis az nem teszi, aki ad magára. Egymáshoz kapcsolódnak a motivációk. Ha szeret! szak­máját, tud is, ha tud kiváló terméket hoz létre, ha kiváló i érmékét kap, jobb a hangulata, ha jobb a hangulata, jobb •a közérzete, akkor minden más az ember körül... Egy TSSZÚ és felmérhetetlen láncolatot indít útjára a tudás­sal és szeretettel végzett munka. Olyan lesz az eredménye, mint a hegyről elinduló kicsinyke hógolyónak: hatalmassá válik. De ebben az esetben a pozitívumok vannak túlsúly­ban. Ha fordított előjelű az indítás, fordított a láncolat hatása is. " E zekről beszélgettem egy fiatál szakemberrel. El­mondta, hogy sokat foglalkozik munkaköri feladatai­val, s szinte szerelmes szakmájába, de olyan messzire még nem jutott a következtetésekben, hogy százak, esetleg ezrek életét, hangulatát, közérzetét befolyásolhatja minden­napi tevékenysége. A kőműves azt vallotta, hogy jó érzés látni munkájának maradandó nyomát. „Nekem minden ut­cában van házam, bár lakást még nem kaptam" — mondta tréfásan, és örömmel sorolta, hogy merre építkeztek. Ha minden kőműves úgy szeretné mesterségét, mint ez az em­ben, a lakásokban nem lenne utólagos hibajavítás. Szakmánkat szeretni kötelesség is. Aki szereti, az meg­becsüli és tiszteli embertársait, s önmagát is. Az így vég­zett munka jelenthet csak boldogságot, megelégedettséget és becsületet. GAZDAGH IS TV Ali VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» WARORSIAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 211. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. szeptember 8. Komócsin Zoltán elvtárs flfro-ázsiai látogatásai szolidaritási Konzultációs előadás az egyetemen — Szövetkezeti |||«mIo gazdák között Zákányszéken RölllüICiliid Somogyi Károlyné felvétele Látogatás és megbeszélés az egyetemen. Képünkön balról jobbra: dr. Szalay László egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese, dr. Tóth Károly egyetemi tanár, az Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Serfőző La­jos docens, a tudományegyetem pártbizottságának titkára, dr. Perjés! László, a Sze­ged városi pártbizottság első titkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Tegnap, szombaton Szeged- társaságában Zákányszéket számban jöttek el a gyűlésre, re látogatott Komócsin Zol- kereste fel. A vendégeket el- Tóth Szilveszterné országgyű­tán elvtárs oz MSZMF Po- kísérte Győri Imre, az lési képviselő, q községi ta­Kairóban szombaton meg­kezdte munkáját az afro­ázsiai népek szolidaritási szervezetének konferenciája az amerikai imperialista ag­resszió ellen küzdő vietnami nép megsegítésére. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára távirat­ban üdvözölte a konferencia részvevőit. Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és Alekszej Koszi gin, a szovjet minisztertanács elnöke szin­tén üdvözlő táviratot inté­zett az afro-ázsiai szolidari­tási szervezet rendkívüli konferenciájához. A konfe­rencia megnyitása előtt a delegátusok már szombaton a délelőtti órákban tartottak egy előkészítő ülést. A kon­ferencián 72 afro-ázsiai or­szág küldöttel és 30 ország megfigyelői vesznek részt. A délelőtti ülésen Khaled Mo­hieddint, az EAK delegáció­jának vezetőjét választották Iitikai Bizottságának tagja, a MSZMP Központi Bizdttságá- nács vb elnöke üdvözlő sza- meg a konferencia elnökévé. Központi Bizottság titkára, nak tagja, a megyei pártbi- vai után Győri Imre a megye Délelőtt a megyei és a váró- zottság első titkára, valamint helyzetéről, eredményeiről si pártbizottság vezető tiszt- Csápenszki István, a szegedi számolt be. Péter János és ségviselőinek- társaságában az járási pártbizottság első tit- Komócsin Zoltán időszerű egyetemek Dugonics téri köz- kára is. A községi művelődé- nemzetközi kérdésekről tájé­ponti épületének aulájában si otthonban népes hallgató- koztattak. találkozott a szegedi felsőok- ság gyűlt össze, s szövetkezeti A vendégeket az úttörők és tatási intézmények párt- és gazdák nemcsak a faluból, a KISZ-isták virágcsokorral állami vezetőivel. Dr. Serfő- hanem Mórahalomról is nagy köszöntötték, ző Lajos docensnek, a József Attila Tudományegyetem pártbizottsága titkárának be­vezetője után konzultációs előadást tartott a csehszlová­kiai eseményekkel kapcsola­tos kérdésekről, majd több — a helyszínen feltett —• kér­désre is válaszolt. Az esti órákban Komócsin Zoltán Péter Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, külügyminiszternek A két alelnök Van Huong, a VDK küldöttségének veze­tője, a VDK nemzetgyűlésé­nek alelnöke, illetve Nguyen Phu Soai, a dél-vietnami afro-ázsiai szolidaritási bi­zottság alelnöke lett; A nyílt politika a bizalom biztosítéka I CSKP KB RKÜKSECÉNEK ÜLÉSE A Budapest! őszi Vésér újdonságai A találmányok pavilonja Pénteken tartotta első ülé­sét a CSKP KB augusztus 31-én megválasztott elnöksé­ge. Az ülésen Alexander Dubcek elnökölt. Megtárgyal­ták az augusztus 31-i plénu­mon hozott határozatok vég­rehajtásának módját, vala­mint azokat az intézkedése­cet, melyeket az állami szer­vek hoznak a moszkvai meg­állapodások végrehajtásával összefüggésben. Az elnökség elemezte a pártban és az or­szágban fennálló politikai helyzetet és jóváhagyta a pártszervezetekhez továbbí­tandó levél tartalmát. A levél, amelyet a KB el­nöksége az alapszervezetek­hez intéz, a jelen helyzet szá­mos napirenden levő kérdé­sére ad választ. Tájékoztat a moszkvai tárgyalásokon elfo­gadott megállapodásokról. Foglalkozik a párttagság előtt álló feladatokkal. Felhívja a pártaktivákat és a pártszer­vezeteket, segítsék a párt egészséges erőit, azon az úton, amelyre az augusztus 31-i plénummal léptek. A le­vél fellép a politikai szélsősé­gek és mindenfajta felelőtlen irányzat és általában a janu­ár utáni politika veszélyez­tetése ellen, valamint a moszkvai tárgyalások határo­zatait ellenzőkkel szemben, bármilyen oldalról jelentkez­zenek'is. A CSKP alapszer­vezeteiben e levél tartalmát a jövő héten vitatják meg. A CSKP KB elnökségének üléséről kiadott közlemény többek között hangsúlyozza, hogy az elnökség nyílt poli­tikát kíván folytatni. Ennek eredményei lesznek a fő biz­tosítékai, hogy a CSKP iránt megnyilvánuló bizalom soh: ne szűnjék meg. A párt- é: állami szervek a konszolidá­ciós folyamat fontosabb gya­korlati eredményeiről fokoza­tosan tájékoztatni fogják a nyilvánosságot. Az elnökség végül foglalko­zott a CSKP kongresszusá­nak tartalmi és szervezeti előkészítésével. A kongresz­szus napirendjén szerepel majd egy beszámoló a jelen­legi politikai helyzetről és, a párt fő feladatairól, a fe­derációs államforma kérdé­séről, valamint a CSKP cseh területi vezető szerveinek megválasztásáról. Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára szombaton Prágában a párt központi székházában fogadta a Szov­jetunió Minisztertanácsának képviselőjét, V. V. Kuznyeco­vot, a külügyminiszter első lelyettesét, az SZKP KB tag­at, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttét. A nyílt, elvtársi légkörben foly­atott megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást, •s kicserélték nézeteiket a mindkét országot és pártpt érintő aktuális kérdésekről.' Jiri Hájék csehszlovák kül­ügyminiszter szombaton visz­szaérkezett Prágába. A Budapesti Osrí Vásár térképén a 9. számmal jelzett pavilon az újdonságoké, ta­lálmányoké. A találmányo­kat ezúttal nemcsak bemu­tatják, hanem el is adják. A gazdaságirányítás új rendsze­rében megszűnt az újítások és találmányok kötelező in­gyenes tapasztalatcseréje. A bevált újításokat és talál­mányokat felkínálhatják el­adásra. A feltaláló, az újító az értékesítéskor megkapja alkotásának ellenértékét, de jól jár a vásárló vállalat is, mert hozzájuthat olyan új­donságokhoz, amelyeket sa­ját maga csak később és nagy költséggel bírna elké­szíteni. A pavilonban tartják az újítá­sok, találmányok, ipari minták börzéjét. Szabad megállapo­dás alapján a vállalatok, il­letve a feltalálók átenged­hetik egymásnak a szellemi alkotások használati jogát, átruházhatják a tulajdonjo­got, vagy szerződéseket köt­hetnek a találmányok kivite­lezésére, egy-egy új cikk gyártására. Mintegy száz újí­tást, találmányt, ipari min­tát állitanak ki. A börzén különösen sok tudományos intézmény kí­vánja hasznosítani szellemi termékét. A SZOT Munka­ivédelmi Tudományos Kutató •Intézete például legújabb le­vegőtisztító berendezését mutatja be, és azt a talál­mányt, amely megakadályoz­za a daruk túlterhelését. Ki­állított néhány oltalom alatt álló ipari mintát is, mint pél­dául a zaj ellen védő fülto­kot és a szilikátmentes vé­dőszemüveget A Központi Fizikai Kutató Intézet 8 ezer angol fontot takarított meg egyik talál­mányával. Amikor az intézet új elektronikus számítógépeit szerelte fel, úgynevezett ál­padlóról is gondoskodni kel­lett, amely a műszaki kábe­leket eltakarja s egyben ki­bírja a nehéz gépeket is. A berendezéseket szállító angol cég 8 ezer fontért szállította Volna az álpadlót. Végül az intézet maga készíttette el a tökéletesen bevált speciális műanyag padlóbevonatot, ami a 8 ezer font (körülbelül egymillió forint) helyett 260 ezer forintba került. Ez a ta­lalmány más géptermekben, laboratóriumokban, kiállítási csarnokokban is kiválóan al­kalmazható. A Vasipari Kutató Intézet megoldotta a különleges öt­vözetű mangánacél alkatré­szek hegesztését. Ez lehetővé teszi, hogy a vasúti keresz­teződéseknél használt man­gánacélból készült sinrésze­ket a szénacélból gyártott vasúti sínekhez hegeszthes­sék és az esetleges öntési hi­bákat is kijavítsák. A Szegedi Vas- és Fém­ipari Ktsz találmánya a fényelektromos vezérléssel működő síkkötőgép, amely a kötöttáruk készítését gyor­sítja meg és jelentős anyagi megtakarítást is eredményez. A gép automatikusan, előírt méret és idom szerint köti a ruha egyes részeit, önmű­ködően váltja a síneket és működteti mindig azt a tűt, amely a művelethez szüksé­ges. Megtalálják a lenyelt sze­get Csanda Ferenc új talál­mányával. A könnyen hor­dozható kis készülékkel az állatorvos pillanatok alatt felleli a lenyelt tárgy helyét, és szükség esetén azonnal el is távolíthatja a veszedelmes „táplálékát". Tucatnyi édesség feltaláló­ja, Vajda Gábor, a tavaszi BNV-n már bemutatta a hosszú ideig tárolható fagy­laltot, az úgynevezett fridzsi­fagyit, és a valódi gyümölcs­ből készült, zselészerű frugi­desszertet. Ezek a cikkek most már nemcsak a talál­mányok pavilonjában látha­tók, hanem meg is vásárol­hatók az őszi vásáron. Az elmondottakból is lát­ható, hogy a találmányok pa­vilonjában mennyi nagyérté­kű és közhasznú cikk kapott nyilvánosságot. Szabad érté­kesítésük a népgazdaság és a vásárlóközönség számára is az eddiginél gyorsabban hoz­za meg a hasznot. F. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom