Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
Mentőöv *9 VTt.AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK' — ravaszsággal T öbb külföldi lap „mentőövet" dobál a magyar külpolitikának. Szeretnék, ha belekapaszkodnánk. A csehszlovákiai események „elemezgetése" közben magyarázzák a világnak, ho® Ma®arország tulajdonképpen csak ú® „belesodródott" a fe®veres akcióba; kelletlenül és kényszeredetten, s külső nyomásra szánta el magát ... Hiszen a magyar párt kezdettől szimpatizál a csehszlovákiai megújulás gondolatával, a CSKP sok-sok megértést és támogatást kapott az MSZMP-től a januári plénum után... stb. Irt ilyet a párizsi Le Monde, és számos nyugati lap, hírü®nökség, s mintho® a gondolatmenet alkalmasnak kínálkozik a megosztást szolgáló propagandára, a szocialista országok közötti bizalom ®engítésére, bizonyára felkapják és feltálalják még más orgánumok is. Különösképpen azok, amelyek máig sem mondtak le ostoba rögeszméjükről, miszerint „a szovjet típusú szocializmus erőszakolt hegemonizálása" érdekében léptek fel a szövetséges szocialista hadseregek. Elhiszem, ho® közvéleményünkben is vannak olyan emberek és talán rétegek is, amelyeknek tetszik ez a logika. Különösképpen, ha fi®elembe vesszük azt a hisztériakeltést, amit a nyugati sajtó kerekített és még e®-két szocialista ország is „megsegített". Mert olcsó és talán kényelmesnek tetsző magatartás lenne ez; a felelősség áthárítása. Csakhogy csalódást kell okozni azoknak is, akik ezt a politikai levest megfőzték, s azoknak is, akik elégedetten szürcsölgetik. Mert ez a fajta „ítélkezés" a ma®ar párt politikájának igen hézagos és felületes va® rosszindulatú ismeretéről tanúskodik. Itt nem hangulatok, rábeszélések, s végképpen nem rászoritások döntöttek, hanem a legkomolyabb helyzetelemzés, a legparancsolóbb elvek és a legszigorúbb történelmi szükség. Mindenki tapasztalhatta, ho® a mi pártunk a legőszintébben internacionalista, politikája hosszú évek óta egyenes és következetes — s elhatározásunk ennek a politikának része és kézenfekvő következménye. És e®általán i ?m csorbítja az elhatározás hitelét pártunknak az események előző szakaszaiban kialakult álláspontja. Gondoljuk c ak meg: mivel voltak szolidárisak a magyar kommunisták a CSKP januári és májusi plénuma után? A szocializmus egészséges erőivel és irányzataival; a jobb- és baloldali torzulások kiküszöbölésének igényével. Sok tekintetben előbb és hathatósabban támogatták a Csehszlovákiában megindult folyamat pozitív erőit, mint akik ma a nyugati „siratókórusban" énekelnek. S mennyi politikai és tapasztalati segítséget kínált a mi pártunk ehhez a csehszlovák elvtársaknak! Nem különben persze a másik négy testvérpárt. Hiszen minden politikai segítséget megajánltak es megadtak együtt a csehszlovák testvérpártnak, hogy a szocializmus megerősödve kerüljön ki az ellentmondásos folyamatból. Csakho® a jobboldali szorítás malomkövei felőrölték a CSKP e®ségét, s egészen addig hömpölyögtek az események, s odáig romlott a belső helyzet, ho® politikai eszközökkel már nem lehetett feltartóztatni a csöndes ellenforadalom veszélyét. S a helyzet megértésének ez a sarkpontja. Ma még ezt sokan nem ismerik fel. Magában Csehszlovákiában is lassan terjed a felismerés. A történelem azonban na® és hiteles tanú — meg fogja majd győzni azokat is, akik ma még nem látják, ho® igenis a munkáshatalom forgott kockán, ami nélkül a szuverenitás és a függetlenség is üres deklaráció. Az európai biztonság volt a másik na® tét. ami Csehszlovákia politikai megingása, pálfordulása esetén egészen labilis sors elé nézne. Ezek a na® internacionalista érdekek szólítottak minket aktív segítségre! A szocializmusnak és az európai biztonságnak ezek a létfontosságú érdekei. Ez messze több, mint Csehszlovákia belügye! De ha csupán annyi lett volna a tét, hogy Csehszlovákiában fennmarad-e a munkáshatalom, akkor sem maradhat tétlen internacionalista párt. A „nyomás", a „kényszerítés" fogalma avas nyugati mánia. Ez nem módszer, nem ®akorlat a kommunista pártok viszonyában — ennyi a magyarázat az abszurd feltevésre. A szuverénitás, az önállóság élő norma. S a mi pártunk ennek tudatában és légkörében hozta meg saját elhatározását. Nem kell tehát semmiféle kacér mentőöv. A ma®ar kommunisták, a magyar nép értik, tudják ennek a döntésnek mély internacionalista értelmét; nem röstellkednek sem elvtársak sem polgárok előtt. Az idő és a körülmények a mi igazságunk erejét hordozzák és gyarapítják, s a sziszegők, a tiltakozók, a szidalmazók pozícióját rongálják. Nyugat veszett reményeken kesereg, az új ellenforradalmi taktika csődjét siratja. Még lassabban, még óvatosabban kellett volna — ezt szavalja. S ezek az önleleplezö sírások minket igazolnak. Mint aho® javunkra szól és igazunk mellett beszél még az is, amit olykor „®engeségünkként" idéznek Nyugaton. Felhozzák, ho® a ma®ar katonai e®ségek rendkívül tapintatosak, korrektek Csehszlovákiában. Köszönjük a bókot. Igaz. Mi osztálytestvéreinkhez mentünk, segíteni mentünk — természetesen ez a magatartás illik katonáinkhoz is. De hogy ezt „szégyenérzetként" magyarázzák Nyugaton, az nem lep meg bennünket. Nálunk viszont ez a fajta magatartás éppen az internacionalizmus, az igazi proletár testvériség természetes velejárója. A mentőövnél kezdtem, hadd kanyarodjak vissza u®anoda. Köszönjük, nem kérjük! Döntésünket ne mentegesse és ne ma®arázza senki. Ezt a jogot magunknak tartjuk fenn, miként a felelősséget is magunk vállaljuk döntéseinkért. SZ. SIMON ISTVÁN MAG Y A R S Z O Cl A L I S TA M U N K A SPÁ RT LAP JA 58. évfolyam, 228. szám Ara: 70 fillér Szombat, 1968. szeptember 28. Hatásosabb együttműködés a KGST-ben Befejeződött e VB ölése A KGST Végrehajtó Bizottsága szeptember 24—26án tartotta 36. ülését Moszkvában. Az ülésen Apró Antal, a Ma®ar Népköztársaság képviselője, a Minisztertanács elnökhelyettese elnökölt. A VB meghallgatta és megvitatta irodájának tájékoztatóját, jóváhagyta a gazdasági együttműködéssel kapcsolatban felvetett problémák listáját, megvitatta a KGST-országok 1980-ig terjedő fűtőanyag- és energetikai mérlegével kapcsolatos számítások meghatározásáról, valamint az arra vonatkozó elgondolásokról szóló jelentést, hogy ezen a területen miként fejlesszék együttműködésüket az érdekelt országok. Napirenden szerepelt a rádiótechnikai és elektronikai, valamint az élelmiszeripari állandó bizottság jelentése is, továbbá a belkereskedelmi munka területén célszerű e®üttműködés fejlesztése. Az ülés a barátság és a teljes kölcsönös megértési légkörében folyt. A TASZSZ szerkesztősége a VB-ülés alkalmából interjút készített Apró Antal elvtárssal. A kérdések között szerepelt a következő is: — Ho®an értékeli a KGST eddigi szerepét a testvéri országok szocialista gazdasági fejlesztésében és milyen elgondolások vannak az együttműködés továbbfejlesztésére. Erre a kérdésre Apró elvtárs a következőket válaszolta a TASZSZ munkatársának: — A KGST-tagállamok népgazdasága rendkívül dinamikusan fejlődik. A termelőerők ®ors fejlődése az iparban és a mezőgazdaságban jelentős változásokat, életszínvonal emelkedést és nagy társadalmi átalakulást eredményezett. Ez a fejlődés lehetővé teszi, ho® gazdasági kapcsolatainkat az észszerű munkamegosztás alapján tovább fejlesszük. — Ű® vélem, ho® a következő időszakban előrelátó, összehangoltabb gazdaságpolitikát kell folytatnunk. A fejlődés a KGST-tagállamokban a szükségletek olyan kielégítését tűzi napirendre, amelyet külön-külön a nemzeti határokon belül megoldani nem tudunk. — Törekednünk kell a gyártásszakosítás továbbfejlesztésére, az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére. Fejlesztenünk kell a KGST-tagállamok közötti valutáris és pénzügyi kapcsolatokat és ösztönzőbb hitelrendszert kell kialakítanunk. — A műszaki, tudományos kutatások jobb koncentrálásával, helyes gazdasági ösztönzésével meg kell ®orsítani országainkban a műszaki fejlődést. — Ennek kapcsán szeretném megemlíteni, hogy pártunk központi bizottsága és a ma®ar kormány ú® látja, ho® a következő években az említett kérdések megoldására konkrét lépéseket kell tenni. — Az a meggyőződésünk, ho® a KGST keretében kell me®alósítani a szorosabb gazdasági e®üttműködést De törekszünk arra is, hogy a kétoldalú együttműködés tovább fejlődjék. Olyan e®üttműködési módszereket és szervezeti formákat kell alkalmazni, amelyek a nemzetközi munkamegosztás leghatékonyabb növelésére vezetnek a különböző kormányzati, ágazati-irányító szervek, valamint a termelő és felhasználó vállalatok között — A KGST-n belüli kapcsolatok elmélyítésével e®idejűleg arra is törekszünk, ho® ez a szorosabb integráció ne vezessen a világgazdaság egészétől való elszigetelődésre. Közös érdekünk továbbfejleszteni kapcsolatainkat a nem-szocialista országokkal is. ima KiildöitségiiÉ Koreában A Kállai Gyula vezetésével Koreában tartózkodó parlamenti küldöttségünk csütörtökön meglátogatta a phenjani Kim Ir Szen e®etemet s találkozott a professzorokkal és diákokkal. Délután a koreai forradalom múzeumát keresték fel. Este a phenjani nagy színházban küldöttségünk megtekintette a „Dicső hazánk" című előadást Küldöttségünk pénteken megkezdte vidéki körútját. Bolgár-magyar-szovjet társaság A Szovjetunió kormánya elfogadta Magyarország és Bulgária javaslatát az Agromas társaság tevékenységében való részvételre. Ezt az elhatározást Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese szeptember 26-án Moszkvában közölte Tano Colovval, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesével és Apró Antallal, a Ma®ar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesével. Ezzel egyidejűleg megállapodtak abban, ho® az Agromas-t bolgár—magyar—szovjet társasággá alakítják át. Az 1964 decemberében létesült Agromas a szőlő-, gyümölcstermesztési gépek és géprendszerek gyártásának és fejlesztésének koordinálására, valamint értékesítésének elősegítésére alakult (MTI) PártkííSdöltségek érkezése Budapestre A kommunista és mun- munista Pártjának, az Indiai káspártok nemzetközi tanács- Kommunista Pártnak, az kozását előkészítő bizottság ír Dolgozók Pártjának és ülésére pénteken Budapestre Na®-Britannia Kommunista érkezett Észak-Írország Kom- Pártjának küldöttsége. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és módosította a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló korábbi törvényerejű rendeletét; és ennek alapján a Minisztertanács külön jogszabályban jelöli ki az iparhatósági jogkört gyakorló hatóságokat. Az Elnöki Tanács az állampolgársági törvény alapján magyar állampolgárságtól megfosztott tizenkilenc olyan külföldön tartózkodó személyt, aki bűnöző életmódjával érdemtelenné vált a magyar állampolgárságra. Az Elnöki Tanács végül e®éb ü®eket tár®alt A törvényerejű rendelet alapján kiadott kormányrendelet értelmében a kisiparosok Ipargyakorlására vonatkozó előírások alkalmazása során a következő szervek gyakorolják az iparhatósági jogkört: Első fokú iparhatóság a járást (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának ipari szakigazgatási, valamint a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, amennyiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága a feladat végzésére kijelölte. Másodfokú iparhatóság a megyei (fővárosi, megyei jogú városit tanács végrehajtó bizottságának ipari osztálya, valamint a járási tanács végrehajtó bizottságának ipari szakigazgatási szerve azokban az ügyekben, amelyek első fokon — a megyei tanács kijelölése alapján — a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartoznak. Nagyobb községekben a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölheti az első fokú ipari szakigazgatási feladatok végzésére a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét abban az esetben, ha tárgyi és személyi feltételei ennek biztosítottak A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (MTI) a fsókszöwöde Somogyi Károlyné felvétele \ szegedi textilművekben idén új szövőcsarnokot alakítottak ki a nagy szövődé szomszédságában. A munkálatokat nagyban segítette és gyorsította a vállalat KISZfiataljainak társadalmi munkája ls. A „fiók-szövöde" már teljes kapacitással termel, 120 kínai szövőgép dolgozik benne. Jelenleg szaténanyagot gyártanak, ez új termék a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi üzemében • „i ,.:jis t-j