Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

Népünk nyugalma és helytállása Munkásnagygyűlés a HÓDIKÖT-ben Győri Imre elvtárs beszéde A HÖDIKÖT munkásai, dolgozói nevében meghívást kapott és tegnap a nagy vásárhelyi üzembe látogatott Győri Imre elvtárs, az mszmp Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Kíséretében érkezett az üzembe dr. Törköly Ferenc elvtárs, a hódmezővásárhelyi pártbizottság első titkára. Délelőtt megbeszélés zajlott le az üzemi pártbizottság irodájában. A megbeszélésen Árvái Jenő igazgató és Pál János, az üzemi pártbizottság titkára adtak információt a politikai helyzetről és a termelésről. Győri elvtárs az üzem gazdasági helyzetéről, a dolgozók körülményeiről, az új gazdasági mechanizmus helyi tapasztalatairól érdeklődött. Kérdéseire a gyári vezetők elmondották, hogy alapjában véve jó a gyár gazdasági helyzete, a gazdasági mutató nyereségre áll, és ez azt is bizonyítja, hogy az üzem dolgozói és vezetői képesek feladataik ellátására a megnövekedett önállóság és verseny körülményei között is. Az üzemi pártbizottság ugyanakkor hibának tartja, hogy a nyereség zöme nem a termeléssel, hanem árpolitikai intézkedésekkel függ össze. A pártbizottság arra mozgósítja a kommunistákat, a gyár szakembereit és munkásait, hogy szüntessék meg ezt a hibát, törekedjenek a termelékenység fokozására, a minőség javítására, a költségek csökkentésére. Délután Győri elvtárs beszédet mondott mintegy 800. műszakot befejező munkás előtt a HÖDIKÖT belvárosi gyárának konfekció és szabásza ti műhelyében. A beszédet hangszórókon közvetítették a különböző részlegekbe is. Győri elvtárs a csehszlovákiai eseményeikről adott tájékoztatást — Megyénk közvéleménye egyetért pártunk és kormányunk bel- és külpolitikájával — mondotta. — A csehszlovák események kapcsán pártunk tagsága és a megye közvéleményének döntő többsége pozitív módon foglalt állást Ügy, mint az egész országban, megyénkben is a politkai és a gazdasági helyzet stabil és minden vonatkozásban a fejlődés a jellemző. Ezt mutatják az 1968-as gazdasági év eddigi eredményei és tapasztalatai, ezt mutatják a gazdaságirányítás reformjának kezdeti sikerei. Pártunk IX. kongreszszusának határozatai folyamatosan megvalósulnak. Elemezte Győri elvtárs azokat az okokat amelyek az ismert eseményeikhez vezettek Csehszlovákiában. Majd hangsúlyozta: , — Országunk és Csongrád megye dolgozóinak állásfoglalása arról győzött meg bennünket, hogy népünk helyesli pártunk politikáját. A dolgozók állásfoglalásaiban, magatartásában a bizalom nyilvánult meg, amely lemérhető a termelés zavartalan folytatásában, a megye lakosságának nyugodtságában is. És ez nem véletlen. Sem a párt, sem egész népünk nem óhajt sem jobbra, sem balra letérni az 1956 óta folytatott helyes politikai útvonaláról — mondotta Győri elvtárs, majd befejezésül köszönetet mondott a HÓDIKÖT munkásainak, dolgozóinál*, egész Csongrád megye népének a Központi Bizottság, a párt iránt tanúsított bizalomért, és hogy az elmúlt hetek nehéz helyzeteiben is derekasan helytálltak, politikailag és emberileg egyaránt. Az egyetértéssel és tapssal fogadott beszéd után Győri Imre elvtárs a HÓDIKÖT szocialista és szocialista címért dolgozó brigádjainak vezetőivel, tagjaival találkozott, beszélgetett. A brigádtagok kérésére emléksorokat írt az Előre, a Béke és a Kállai Éva brigád naplójába. Bejegyzéseiben újabb munkasikereket és boldogságot kívánt a szocialista brigádok tagjainak. Kaczúr István Losonczi Pa! Pesl meiyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán látogatást tett Pest megyében. Az alsógödi egyesült Duna menti Tsz-ben a váci járás pártés tanácsi vezetői és a termelőszövetkezet vezetői fogadták. Meglátogatták a termelőszövetkezet tóbb részlegét és elbeszélgettek a dolgozókkal. Délután Losonczi elvtárs meglátogatta a DÁV dunakeszi járműjavító üzemét, ahol találkozott az üzem dolgozóival, s beszélgetett a szocialista brigádok tagjaival. r Epül az új vendéglő a partfürdőn Jövő nyáron nyit a bisztró, az étterem, a bár Bár az idén nyáron so- val jól ellátott kunk gyakori strandprog- állított fel és ram ját zavarta meg a szeszélyes időjárás, annyit az egy-kétszeri látogató is megállapíthatott, hogy a partfürdán sokat javult az ellátás az előző évekhez képest. A Szegedi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ízléses, jól felszerelt és áruTöbb Járat, gyorsabb utazás Új autóbuszokat kapott az AKÖV A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — mint ahogy arról lapunkban annak idején beszámoltunk — tavaly országos vizsgálatot tartott valamennyi megyében a személyszállítás és annak további fejlesztése témájában. A többi megyékhez hasonlóan Csongrád megyéről is megállapította a vizsgálat, hogy a MÁV és a 10-es AKÖV a személyszállításban nem minden esetben tudja megoldani a jelentkező igényeket. Az átfogó vizsgálat alapján dolgozta ki a 10-es AKÖV személyforgalmi osztálya ez évi fejlesztési programját Szeged és Csongrád megye iparosításával egy időben jelentős személyszállítási problémák is adódnak. Az igények felmérésével az üzemi dolgozók szállítását- új autóbuszok beállításával igyekszik megoldani a 10-es AKÖV, méghozzá szeptember 30-lóL Ugyanakkor a tervek alapján Csongrád megye nagyobb városaiban a munkás-, a tanuló- és egyéb utasok szállítási problémái is megoldódnak. Űj autóbuszokat telepítenek Domaszékre, és Zákányszékre, Szegedre a három műszakban dolgozók, a tanulók és egyéb utasok elszállítására állítanak be járatokat Szeged—Zákányszék között 40 perces menetidővel köziekédnek a járatok. Szeged—Domaszék viszonylatban a menetidő 25 perc. Ezen a vonalon is kedvező lesz a személyszállítás, mivel naponként 8 pár járattal növeli a 10-es AKÖV az itt meglevő járatok számát. Október 6-tól új autóbuszjárat-párt állít forgalomba a 10-es AKÖV, amely Makóról indul mindennap 5.40 órakor és Szegedre érkezik 6.20-kor. Ugyanez indul Szegedről Budapestre 6.30 órakor. Kisteleket 7.04 órakor, Kiskunfélegyházát 7.40 órakor, Kecskemétet 8.08 órakor érinti és Budapestre érkezik 9.55 órakor. Budapestről indul ez a járat 15.40 órakor, Kecskeméten van 17.20 órakor, Kiskusfélegyházán 17.53 órakor, Kisteleken 18.30 órakor. Szegedre érkezik 19.03 órakor és Makóra indul 19.10 órakor, ahova 19.50 órakor érkezik. Az új járat Makóról Budapestre Szegedet is érintve a legkedvezőbb és a legrövidebb, a menetrendi időpontok az utazóközönség kényelmét szolgálja. szállítás céljára — új repülőteret igényel a városközponttól 11 kilométerre Zsombó mellett és helikopter állomást Újszegeden. Az iparfejlesztési igények mozgása: A tervezés alapját képező tervezési programban a lehetséges és előirányozható fejlesztés mértékét az addigi ismeretek alapján állítottuk össze. A program lezárásakor azonban a tervezést befolyásoló adatok jelentős része még vagy csak hozzávetőlegesen volt ismeretes, vagy pedig egyáltalán nem. Nem tisztázódtak például a szénhidrogén-vagyon kitermelésével kapcsolatos közvetett hatások a város fejlesztésére. Az iparfejlesztési igények és lehetőségek felmérése Szegeden és Szeged környezetében egyelőre éppen azokban az iparágakban nem lehetséges, melyek a joggal számításba vehető nagyarányú iparfejlesztés bázislétesítményeit fogják telepíteni. A várostervezésnek tehát meg kellett elégednie olyan alternatív lehetőségeket tartalmazó keretek felvázolásával, melyekben a fejlesztés lehetséges változatai beleférnek. Ez a felfogás az iparterületek túlméretezését, alternatív fejlesztési lehetőségek területének biztosítását és nyitott szerkezetet, vagyis a jelentősebb iparkörzetek bővítési lehetőségének biztosítását jelenti. A korszerű iparkörzetek kialakításának lehetőségei, az adottságokban rejlő nehézségek: Egy város iparterületeinek tervezése és szervezése során hálás feladat lenne a településtudomány mindenkori eredményeit alkalmazva „tiszta helyzetet teremteni" az adott település területén. Az új városok tervezését kivéve azonban minden esetben, így Szegeden is adott helyzettel kell számolnunk, melynek pozitív és negatív vonásai vannak: településszerkezeti szempontból megfelelő helyen üzemelő, fejlődő iparkörzetek és számos vállalat esetlegesen elhelyezett, idegen testként más rendeltetésű terület-egységekbe ékelődő üzemi telephelye sőt atomizálódott telepei. Szegeden 1966 végén 12 minisztériumi iparvállalat funkcionált 53 termelő teleppel és 21 kisipari szövetkezet 106 termelő teleppel, valamint a tanácsi vállalatok. A foglalkoztatottalt száma 30 261 fő volt, ebből a nők száma 16 102. A fejlődést jól szemléltetik az alábbi adatok; a város ipara és építőipara 1955-ben 18 ezer munkást és alkalmazottat foglalkoztatott, 11 év alatt tehát 40 százalékkal nőtt az iparban dolgozók száma. A termelési rendeltetés és termelési kapcsolatok szerinti területi szervezést csaknem mindegyik, többé-kevésbé kialakult iparkörzetben zavarják olyan meglevő vállalatok, létesítmények, melyek a múlt örökségeként maradtak vissza, vagy a korábbi gazdasági adottságok mellett az éppen legkönnyebben megszerezhető és legkisebb gazdasági megelőlegezéssel igénybevehető területekre települtek. Az organikus fejlődés adottságait tudomásul kell venni, a településtervező és a várospolitikus célja tehát úgy fogalmazható meg, hogy a célszerűen meghatározott kereteken belül „pozitív kompromisszumok" segítségével oldja meg a felmerülő problémákat. A szegedi ipartelepítést az elmúlt évtizedekben a fokozódó tervszerűség mellett bizonyos széttagoltság, esetlegesség is jellemezte. Míg egyfelől tudatosan törekedett a város iparkörzetek kialakítására, másfelől nem egy esetben a telepítés pillanatában legkedvezőbb beruházási feltételekkel kecsegtető lehetőség szabta meg a telepítendő üzem elhelyezését és kapcsolatait. Csak a közelmúltban kezdődött s nagyobb arányokban a jövőben kerülhet sor az Iparterületek olyan strukturális egységének, ipari üzemcsoportjainak megszervezésére, melyekben a termelést ellátó és kiszolgáló létesítmények, intézmények, műszaki hálózatok és berendezések előre meghatározott s a kooperáción alapuló közös célokat szolgálnak. Ilyen ipari üzemcsoportot képeznek már ma is például a szegedi textilművek létesítményei. Ilyenek kialakulásával számolhatunk a műszaki gumigyár részben már betelepített, részben kijelölt területén, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat és a szomszédságában telepítendő házépítő kombinát esetében. Az ipari területek méretezése: A városi iparkörzetekben és ipari telephelyekén dolgozók száma ma kereken 30 ezer fő, a funkcionáló ipartelepek nagysága meghaladja a 300 hektárt. A dolgozósűrűség átlaga tehát 100 dolgozó/ha körül van, míg a város 1000 lakosára 2,5 ha ipari terület jut. ^ A nagy dolgozó-sűrűségek 2—300 fő/ha a mikrókörzetekben és a lakóterületek közé ékelődő üzemekben alakultak ki. Az első fejlesztési időszakban további 300 ha ipari területet irányoz elő a terv mintegy 20 ezer új munkaerő belépésével számolva, míg a második fejlesztési időszakban további 200 ha iparterület igénybevételére nyújt lehetőséget. Az algyői területen települő olajipar mindkét fejlesztési időszakban további 100—100 ha területet igényel. A nagymennyiségű ipari ártalmat kiváltó üzemek elhelyezésénél és csoportosításánál a védőtávolságok növelésével, a védőterületek kedvező kijelölésével település egészségügyi szempontokat követtünk, s a zavaró hatású, lakótömbökbe ékelődő üzemek kitelepítésére tettünk javaslatot a gazdasági lehetőségek függvényében. Ahol a kitelepítés valamilyen okból nem vehető számításba, ott homogén ipari tömb kialakítását javasoltuk. Az egyes iparkörzetek közúttal, iparvágánnyal, közműhálózattal, energiával való ellátását, kiszolgálását a gazdaságos telepítés és üzemeltetés érdekében koordinált beruházás formájában feltételeztük. igyekezett a strandolok kedvében járni. Ez a törekvés általában sikerrel is járt s az idei tapasztalatok jó alapul szolgálhattak a szövetkezett jövőre tervezett sakkal nagyobb szabású vállalkozásához. A fürdővállalattal összefogva ugyanis azt tervezi a szövetkezet, hogy már a következő szezonra három szintes vendéglőt építtet a partfürdő vendégeinek kiszolgálására. A volt .bejáratnál előkészített területen 7—8 millió forintos költséggel a Csongrád megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében készül az épület. Alsó szintjén önkiszolgáló bisztró-étterem lesz, amelyben egyszerre ötszázan és a hozzá tartozó teraszon szintén ennyien tudnak étkezni. A második szinten helyezi el a fürdővállalat a kabinsorokat, az irodákat, az orvosi rendelőt, a harmadik szintre pavilonokat valósításának kulcsa az épimindenben tővállalatnál van. A szemlélődő a földfeltöltésen, az abban elhelyezett kehelylapokon, illetve alapozáson kívül még nem sokat lát a munkálatokból. Az épület ugyanis előregyártott betonelemekből lesz, ezek egyrészét előregyártó szítették el. telepükön kéMég mintegy negyedmillió forint értékű betonelemet gyártanak az idén, s az elképzelések szerint a téli olvadás, tehát a. Tisza áradása előtt öszszerakják az épületet. így sem a víz, sem a hideg nem akadályozhatja az épületen .belüli szakipari munkálatokat. Söt. az építővállalatnak is előnyös lesz, ha belső munkán tudja foglalkoztatni dolgozóit a zordabb időjárás beköszöntével. Persze, ehhez az kell, hogy a gyártási előkészületek tempója egyezzen a kiszámíthatatlan meteorológiával. Mert az épületnek jövő 300 adagos főzőkonyhát, ét- nyárra áUni kel,ene' ^galább termet, bárt és mellékhelyiségeket terveznek. Ezen az emeleten nemcsak strandszezonban, hanem egész évben fogadják a vendégeket. A szép elképzelések megannyira kész állapotban, hogy strandnyitásra a bisztró működhessen, az ünnepi hetek kezdetén pedig már az egész a vendégek rendelkezésére álljon K. J. Tartósak és szépek Tartós és szép használati tárgyak, divatcikkek és ipari eszközök készülnek a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában előállított anyagokból. A gyártmányfejlesztési osztály mintatermében láthatók a polypropilenfóliáhól készült termékek, ezeket már külföldön is szívesen vásárolják, jelentős mennyiség készül belőlük exportra. CSÜTÖRTÖK, 1968. SZEPTEMBER 26.