Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

Panaszok — kerülővel Kutyadolog Tizenkilenc Kistisza utcai lakos írta alá azt a levelet, amelyben kutyaugatásra pa­naszkodnak. Persze, a ku­tyáknak ezt a szokását nem lehet megtiltani éjszaka sem, de a kutyatartó kis jóakarat­tal tehet róla, hogy ne legye­. nek ilyen panaszok. Ez áll a levélben: „Alulírottak a Kis­tisza utcában lakunk, abla­kaink a Tisza-parti gimná­zium sportpályájára nyílnak. Itt estétől hajnalig két ko­mondor van szabadon és uga­tasával felveri a környéket. Kértük a kutyák gazdáját e lehetetlen állapot megszünte­tésére, de kérésünk süket fü­lekre talált." Ügy tűnik, ezek a fülek az ugatást sem hall­ják, Telefonon mentőket Schuszter Jánosné,' Szeged, Marx tér 20. szám alatti la­kos olvasónk kislánya játsza­dozás közben üvegcseréppel megvágta a lábát, mentőket kellelt hívni hozzá. A legkö­zelebbi telefon a 48. számú élelmiszerboltban volt, itt azonban nem engedték azt használni. Így egy távolabbi, a paprikamalomban levő te­lefonon hívták ki a mentő­ket." Meglehet-e tagadni ilyen esetben a telefon használatát, mint azt a 48. számú boltban tették?" — kérdezi levelé­ben olvasónk. Utánajártunk a szóbanfor­gó ügynek, s megállapítottuk, hogy levélírónk jogtalanul tett panaszt a telefonhaszná­lat megtagadásáért. A boltba ugyanis nem levélírónk ment el telefonálni, hanem egy ál­tala megbízott személy, aki a boltost kérte meg, hogy hív­ja a mentőket. A boltos sze­mélyi igazolványt kért az előtte ismeretlen egyéntől, nehogy ráhárítsák az esetleg feleslegesen kiszállt mentők költségeit. (Tekintve, hogy ilyen eset már előfordult.) Az illető nem tudta magát iga­zolni, saját maga pedig nem volt hajlandó a felajánlott te­lefonkészüléket igénybe ven­ni, hogy ő hívja a mentőket. Ezért történt a félreértés. Kisebb-nagyobb ügyek gyors elintézése azért kése­delmes, mert sokan nem ott kopogtatnak, ahol kellene. Ha a boltban udvariatlan az el­adó, vagy drágábban számol­ja az árut, mint szabad lenne, arról feleslegesen tesz pa­naszt a sértett például szer­kesztőségünkben. Különösen helytelen módja ez az elinté­zésnek, ha a panasztevő név­telen levelet küld, de akire panaszkodik, azt tüzetesen le­írja, megnevezi. B. J.-né Asotthalomról küldött leve­let, amelyben a rágalmazás határáig elmegy az egyik bol­tossal szemebn. Nyilvánvaló, hogy egyszerűbb és eredmé­nyesebb az ilyen ügyek elin­tézése, ha az észrevételt pa­naszkönyvbe jegyzik, illetve a boltos felettesének jelentik. Ugyanúgy nem foglalkozha­tunk Szűcs János, Batthyány utca 13. szám alatti lakos ol­vasónk panaszával sem ér­demleges módon, mert azt ki­fogásolja, hogy magasabb gáz­dijat fizettettek vele egy év­vel ezelőtt, mint amennyi gázt fogyasztott. Ezt a vitát csak a gázdíjbeszedővel, illetve a gázművel lehet eldönteni, mert nekünk nem áll mó­dunkban és nem kötelessé­günk ellenőrizni levélírónk gázfogyasztását és számláját sem. Természetes, hogy minden hozzánk érkezett levelet a bizalom jelének tekintünk, de éppen a gyorsabb ügyinté­zés érdekében tanácsoljuk, hogy első lépésként minden panasszal a közvetlenül ille­tékeshez célszerű fordulni, mert a kerülővel sok idő és munka vesz kárba. Hogy elvihessék az ebédet... Ferencz Vince. Szeged, Eg­ressy Béni utca 36. szám alat­ti lakos olvasónk a maga és mások nevében azért tesz pa­naszt, mert szeptember 6-a óta nem kapnak ebédet el­hordásra a Fasor vendéglő­ben. „Igen ízletes ételeket kaptunk ezen a helyen, nem is kellett messze menni érte. Most azt mondják, csak hely­ben fogyasztásra szolgálnak A Területi Szövetség egyik munkabizottsági ülésén a rú­zsai Szivárvány Tsz főköny­velője elég logikusnak látszó érvekkel bírálta a bankot. Nem jó az — mondta —, hogy a gyenge tsz-ek — Rú­zsán mind a négy az — a részükre amúgy is kijáró állami támogatást csak utó­lag, a termelési folyamat be­fejezése után kapják meg. Szükséges volna, hogy a pénz egy részét előlegképpen már az év elején átutalják. Idő­ben meg tudnák igy vásárolni a műtrágyát, a vetőmagokat, az üzemanyagot, ami kell. Mondom, logikusnak látszik az érvelés: az utólagos álla­mi támogatás valóban nem hozhat olyan eredményt, mintha előbb érkeznék. De­hát miért nem lehet ezen se­gíteni? Önkritika ki. ebédet hordani legköze­lebb a Vigadó étterméből le­het. Igenám, csakhogy a Vi­gadó a mi lakóhelyünktől két kilométerre van. Azt kér­jük a vendéglátó vállalattól, I hogy — mivel mind a két ét- | terem azonos osztályba van [ sorolva — állítsák vissza a régi rendet, hogy ezentúl is a Fasor vendéglőből vihéssük haza ebédünket." Horgászok Napokkal később már a rú­zsai Juhász Gyula Tsz-ben kerestem a kérdésre választ, azért itt és nem a Szivár­ványban, mert ez a falu egyik legnagyobb közös gazdasága. A vezetőkkel való hosszas be­szélgetésből végül is ezt a kö­vetkeztetést kellett levonnom: a dolog sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy a siker­telenségek okát csak a bank­nál keressük. Eljutottak — kór, hogy ilyen későn — az önkritikáig is. Belátják, nem lehet mindent csak az állami segítségtől függővé tenni. A főkönyvelő adataiból ki­derült; kb. egymillió forint állami támogatásra számíta­nak az idén. Ebből a Nem­zeti Bank 891 ezer forintot június 5-én kiutalt. (Egy ki­sebb összeget — 138 ezer fo­rintot — még március elején adott.) Ekkor már régesrég vége volt a tavaszi vetésnek, a növényápolás járta. Csak­hogy a késedelmes átutalás­nak előzményei is vannak. Sokáig nem volt a tsz-nek jóváhagyott gazdasági terve sem. Az első tervben 698 ezer forint fedezetlen mérleg­hiányt állították be, túl a vár­ható állami támogatáson. E tervet a járási tanács illeté­kesei elfogadták ugyan, de a bank később visszaadta az­zal, hogy dolgozzák át, s úgy készítsék el, hogy a vár­ható jövedelem az állami tá­mogatással együtt fedezze a kiadásokat. A bank álláspontja világos volt, mégis olyan terv készült másodszorra is, melyet ismét vissza kellett adni. Ugyanis egyszerűen azt tették, hogy papíron olyan mértékben megemelték a várható ter­mésátlagokat, hogy az így elővarázsolt „többletjövede­lem" kifussa az előző tervben sehonnan sem fedezhető vesz­teségeket. Gondolták: lesz ami lesz. Végülis a járási ta­nács vb közbenjárására a Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottsága 430 ezer forintnyi különleges rövidle­járatú hitelért a tsz érdeké­ben kauciót vállalt a bank­nál. Amíg ez lezajlott, más ol­dalról is történtek pénzügyi manőverezések. A tavaszi munka megkezdéséhez tiszta jószívűségből hallgatólagos pénzügyi segítséget adott az AGROKER és a dorozsmai gépjavító üzem. Leszállítot­ták az igényelt műtrágyát, nö­vényvédő szereket, üzem­anyagot, gépalkatrészeket, s belementek abba, hogy csak később fizessen a termelőszö­vetkezet, majd ha lesz pénze. Tehát így fest a helyzet: a bank — jogosan — biztosíté­kot követelt pénze fedezetéül. A fedezet hiányzott, de a ma­nőverezések révén azért min­den előkerült ahhoz, hogy a termelést folytatni lehessen. A látható eredmény mégis ez: 893 ezer forint mérleghiány keletkezett mostanáig, azon túl, hogy a kapott támogatást a szövetkezet már mind el­költötte. Erőtlen földek Ha csak valami csoda nem esik, az év végére az 1 millió 300 ezer forintot is meghalad­ja majd a gazdálkodási vesz­teség. Menti a vezetőséget, hogy aszályos volt a nyár. De azt maguk is beismerik, az aszályra kenni mindent azért nem lehet. Például terveztek 45 hízott marhát, de azután nem állítottak be egyet sem. Sertésállománya nincs a gaz­daságnak, mert úgy talalták; ez sem kifizetődő Rúzsán. 1138 hold közös szántóterüle­te, javítható legelői vannak a tsz-nek, a marhaállomány mégis csak 43 a legkisebbtől a legnagyobbig. A kenyérga­bona-termés országszerte jó Volt az idén, de itt ez is na­gyon rossz lett, mert a földek kiuzsorázottak, erőtlenek. Az őszibarack, és a szőlő hozza a tervét, valamivel többet is. Ám a szőlőtermés — 73 hold van — 20 mázsa alatt ma­rad, de mint más jobb homo­ki gazdaságokban, 40 mázsa is lehetne. Ok: nincs szerves­trágya. Hogyan is lehetne, amikor a közös állatállomány most kisebb, mint akkor volt, amikor a tsz megalakult. Virágzó háztáji Különös módon a tagság azért nem sinyli ezt a sze­génységet, mert miközben a közös gazdaság lemaradt, a háztájiakban eddig sosem lá­tott belterjes gyümölcs-, szőlő­kultúra, állattenyésztés ala­kult ki. A háztájin túl ré­szes műveléssel is foglalkoz­nak. Időről időre érkeznek új autók a tagok udvarába, s új házakat is építenek. Lehet-e még ezután is panasz a bank­ra, amikor igyekszik érvénye­síteni a gazdasági irányítás új rendjének szabályait, me­lyek nemcsak előnyöket je­lentenek, ha szükséges, kény­szerítően is hatnak. Jól fel­fogott nemzeti érdek az, hogy az ilyenféle, mondhatjuk úgy is, álszövetkezeteknek — ahol a „szegénységből" is jól le­het élni, csatlakozzanak fel végre a derékhadhoz, vagy akár az élenjárókhoz! Csépi József 'KJiniKIÜ!-.. Nyugdíjasok az építőiparban L. Z. olvasónk építőipari nyugdíjas arról kér fel­világosítást, hogy ha elhelyezkedik szakmájában,' van-e lehetőség 500 forintnál magasabb munkabérért dolgozni anélkül, hogy nyugdíj folyósítását emiatt szüneteltetnék. I. KERÜLET Házasság: Balázs Antal és Ha­tók Rozália. Kapronczai Emil László és Dobra: Ildikó, Bus Gusztáv Lőrinc és Drexler Er­zsébet, dr. Kovács József és Je­nővári Katalin, Terebessy Ká­roly Lajos és 2lmányi Anna Mária. Rády Sándor István és Horváth Julianna Hajnal, Polgá­Sándor és Nagy Margit Gizella, Gábor László és Gyulai Francis­ka, dr. Szirtes! Mihály Zoltán és Csanádi Zsuzsanna Mária, dr. Brasnyó Tibor és dr. Bakos Etelka, dr. Nagy István és dr. Dávid Gyöngyi, Trényi Ferenc Gergely és Gombkötő Mária, Kovács Mihály és Majláth Erzsé­bet, dr. Szűcs Attila Pál és dr. Pólay Anna házasságot kötöttek. Születés: Méhesl Józsefnek és Nóvák Juliannának Zoltán, Far­kas Imrének és Zsigmond Irén­nek Mária, Szekeres Dezsőnek Anyakönyvi hírek és Farkas Jolánnak László De­zső, Ferenczl Istvánnak és Szűcs Piroskának Klára, Gár­gyán Istvánnak és Kispéter Má­riának József, Kancsár Sándor­nak és Tódor Évának Tamás, Zsadányi Sándornak és Tarl Er­zsébetnek Sándor, Koza Dezső­nek és Bakos Rozáliának Ágnes, Ildikó, Zámbó Ferencnek és Szi­rákl Margitnak Ferenc, Papp Antalnak és Pamuk Annának Anna Gyöngyi, Erdélyi Sándor­nak és Pintér Ilonának Sándor, Selyem Gyulának és Győri Mar­gitnak Zsolt, Kormányos And­rásnak és Majoros Piroskának Kiváló marosi homok azonnali szállításra MEGRENDELHETŐ!!! 1969. évre már most szerződést kötünk! CSONGRÁD MEGYEI VEGYESIPARI VALLALAT Hódmezővásárhely, Vörös csillag u. 6. Távbeszélő: 108. Gépjármű-tulajdonosok, intézmények: A mórahalmi gépállomás telephelyén autószerviz működik Vállaljuk mindennemű au­tó paritását, karbantartá­sat, szervizellátását. Intéz­ményekkel. vállalatokkal éves szerződést kötünk. Haladás Tszcs, Mórahalom. Telefon: 10. Iroda részére sürgősen ke­resünk magánostól, közü­lettől. vállalattól bérelhető 1—5 helyiségből álló lakást, épületet, esetleg átadható építményt. Ajánlatot ..DK 860" Jeligé­re a Sajtóházba. Zoltán. Csányi Józsefnek és Ka­tona Kataunnak András, Hidasi Józsefnek és Mikula Magdolná­nak Andrea, Fekete Laszlónak és Szegesdi Gizellának Judit, Hajós Ferencnek és Petró Zsu­zsannának Ferenc, Szűcs Sán­dornak és Vattai Márianak Sán­dor, Pető Péternek és Szabó Margitnak Zoltán, Győrfi Fe­rencnek és Bárányi Évának Ti­bor Péter, Bálint Lajosnak és Biacsi Erzsébetnek Erzsébet, Nemes Józsefnek és Lovászi Ju­liannának Norbert, Lékó Imré­nek és Kószó Rozáliának Piros­ka Mária, Flórián Mihálynak és Tanács Ilonának Eva, Miklós Györgynek és Talmácsi Kata­linnak György, Simon Gézának és Széplaki Teréziának Géza, Herczeg Lászlónak és Nagyvára­di Annának Ildikó, Tőfök La­josnak és Török Juliannának Tibor, Füzesi Mihálynak és Hor­váth Erzsébetnek Tibor, Kószó Józsefnek és Rácz Franciskának Edit, Tóth Nándornak és Csa­mangó Valériának Nándor Jó­zsef. Sötét Ferencnek és Kato­na Katalinnak Ferenc, Fehérvári Istvánnak és Sirolc Erzsébetnek Valéria Julianna. Tasnádi József­nek és Borsos Ilonának Zoltán Gyula. Reseterics Gyulának és Opauszki Máriának Attila, Fo­garasi Györgynek és Hesz Edit­nek Judit Rita. Kling Antalnak és Fogarasi Ilonának Csilla, Kál­mán Jánosnak és Paplógó Mári­ának Katalin. Balogh Lajosnak és Varga Máriának Mária, dr. Jáksó Lászlónak és Endrényi Vilmának László. Kálmán Jó­zsefnek és Kiss-PaMk Móriának Katalin, Bárkányi Imrének és Kovács Máriának Mária, Sárt Jánosnak és Lévay Zsuzsanná­nak Tamás Zsolt nevű gyerme­kük született. Halálozás: Berta Istvánné Kis Erzsébet. Zsámboki Imre Gyula, Fodor Antalné Kispéter Erzsébet, Pálmai-Pallag Lajosné Pálmai Terézia. Gaál Imre. Bíró László­né Kovalcsik Rozál. Sánta Kata­lin, Virág Beáta. Szúnyog Lász­ló, Fagygyas Sándorné Kószó Etelka, Tulipán József. Bárkányi Antal, Németh Andrásné Hor­váth Erzsébet, Mikácsi Józsefné Donáth Irén. Csikós Ferenc, Vá­radi László, Török János, Pálfy­Budinszki Endre, Harangozó Andrea, Ballabás Katalin, Balla­bás Veronika, Alexa Edit. Hor­váth Jánosné Takó Julianna meghalt. II. KERÜLET Házasság: Keresztes Zoltán és Nagy Mária, Marosvári György István és Vígh Magdolna Kor­nélia. Szűcs István és Megyesi Aranka, Szentmiklósi Imre La­jos és Horváth Ilona Mária. Zsurka Ferenc és Lászlai Etel­ka házasságot kötöttek. Halálozás: Özvegy Nándor, Ko­vács Bálint meghalt. III. KERÜLET Házasság: Jenel Kálmán és Rácz Mária Sarolta, Szabó Fe­renc és Kövesdi Mária házassá­got kötöttek. Születés: Fülöp Istvánnak és Schiller Ilonának Ilona. Kurun­czi Andrásnak és Varga Anná­nak Attila, Baráth Lászlónak és Jakaö Erzsébetnek Tünde, Vitáris Imrének és Molnár Má­riának Margit, Bencs Ferenc Ist­vánnak és Vincze Veronikának Ferenc, Kovács Ferencnek és Kolompár Arankának László, Kató Imre Gábornak és Rekett­Nagy Irénnek Zoltán, Kovács Dezsőnek és Zsemlye Erzsébet­nek Anikó, Kolompár Pálnak és Kolompár Gizellának Gusztáv, Mihály Elemér Pálnak és Sajtos Máriának Tamás. Török Sándor­nak és Gulyás Irén Angyalká­nak Sándor Gábor. Joó Pál Im­rének és Dobó Erzsébetnek Pál László, Kiss Péternek és Gyuris F.rzsébetnek Györgyi. Komáromi Lászlónak és Jenel Máriának Gábor László. Kovács Istvánnak és Varga Klárának Aranka Klá­ra. Csonka Vincének és Batki Máriának Tamás. Csonka Vin­cének és Batk'í Máriának Zsu­zsanna, Dunai Jánosnak és Terhes Annának János Árpád. Kazl Istvánnak és Csóti Margit­nak István. Dodonyi Károlynak és Biacsi Piroskának Márta. Fe­hér Ferencnek és Balog Mária Magdolnának Zoltán. Tóth Kál­mánnak és Czibolva Erzsébetnek Hőt író ncű gvermekük született. Halálozás: Csabai Mlhá'.v. Mik­lós Sándorné Ruzsáli Etelka. 1.6­riez János. Vígh Pál. Nagv Tst­vánné Gvöngvi Mária. Tóth Im­réné. Tóth Lídia, meghalt­Most 1968. évre vonatko­zóan van lehetőség arra, hogy az építőiparban mun­kásállománycsoportban dol­gozó nyugdíjas havi 500 fo­rintot meghaladó munka­bért kapjon, ugyanis a SZOT társadalombiztosítási főigazgatósága a Munkaügyi Minisztériummal egyetértés­ben hozzájárult ahhoz, hogy az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó építő-, szak- és szerelőipari, tégla és cserépipari, kő és kovács­ipari vállalatok, az épület­asztalosipari és faipari vál­lalat, a cement és mészmű­vek, az építőipari szállítási vállalat, az építőipari szol­gáltató vállalat stb.. vala­mint a tanácsok felügyelete alá tartozó építő-szerelő­Ipari és építőipari vállala­toknál munkásállománycso­portban foglalkoztatott nyugdíjasok 1968. január 1­től 1968. december 31-ig ter­jedő idő alatt korlátozás nélkül abban az esetben is megkapják a nyugdíjukat, ha havi keresetük 500 fo­rintnál több, azonban évi összkeresetük a 6 ezer fo­rintot nem haladja meg. Ebbe az összegbe azonban beszámít a nyugdíjasnak az 1968. évben más vállalatnál elért keresete. valamint egyéb kereső foglalkozásából (föld stb.) származó jövede­lem is. Az 1968. évben meg­állapított nyugdíj esetében a nyugdíjfolyósítás korláto­zás nélkül elérhető összes kereset mértékét a nyugdíj­megállapítás napjától az év végéig terjedően időarányo­san kell megállapítani. (Pl. a dolgozó 1968. szeptember 1-től kapja a nyugdiját, a 6 ezer forint időarányos ré­sze 2 ezer forint.) KEDD, 1968, SZEPTEMBER 17. A nyugdíjasokat alkalma­zó vállalatoknak a foglal­koztatott nyugdíjas dolgo­zókról nyilvántartást kell vezetniök. A nyilvántartás­nak tartalmazni kell a nyugdíjas nevét, születési idejét, lakcímét és anyja le­ánykori nevét, nyugdíjfolyó­sítási törzsszámát és — a nyugdíjas büntetőjogi fele­lőssége tudatában adott nyi­latkozata alapján — az 1368. évben a munkaviszonyba lé­pését megelőzően más mun­káltatóktól kapott kereseté­nek összegét, a vállalattól kapott havi munkabéreket, valamint a munkaviszony megkezdésének és megszű­nésének időpontját. Az 1968. évben foglalkoztatott nyug­díjasról az alkalmazó válla­lat a nyugdíjfolyósító igaz­gatósághoz bejelentési köte­lezettséggel csak akkor tar­tozik, ha a nyugdíjas mun­kaviszonya megszűnik, vagy az évi 6 ezer forintos kere­setet már elérte. Ha a nyugdíjas munkavi­szonya a vállalatnál megszű­nik, a vállalat köteles a nyilvántartásban szereplő összes munkabérekről a nyugdíjas részére igazolást adni. Az igazolásban fel kell hívni a nyugdíjas figyelmét arra. hogy ha a naptári év végéig bárhol munkavi­szonyba lép, az ott megke­resett munkabérét az éves keretbe beszámítják és amennyiben az éves kerese­te az engedélyezett keretet eléri, ebben az évben csak a nyugdíjának szüneteltetés? mellett dolgozhat tovább. A vállalat köteles a nyugdíjas részére adott igazolás máso­latát a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak megküldeni. Dr. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom