Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

Magyar-kanadai kereskedelmi megállapodás Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter meghívá­sára pénteken néhány napos magyarországi látogatásra Budapestre érkezett Jean­Luc Pepin kanadai ipar- és kereskedelemügyi miniszter. A kanadai miniszterrel és a kíséretében levő személyisé­gekkel dr. Bíró József hiva­talában megbeszéléseket foly­tatott Mindkét tárgyaló fél meg­elégedéssel állapította meg, hogy az 1964-ben aláírt meg­állapodás alapján a keres­kedelmi kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak és mind számottevőbbek. Egyetértet­tek abban, hogy a kereske­delmi kapcsolatok eddigi alakulása alapot jelent a gaz­dasági együttműködés fejlet­tebb formáinak felkutatásá­ra, kialakítósára. A tárgya­lások elsősorban e lehetősé­gek megvizsgálására irányul­nak. Pénteken délután a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban dr. Bíró József és Jean­Lue Pepin hosszú lejáratú, három évre szóló magyar— kanadai kereskedelmi meg­állapodást írt alá. Szovjet veteránok Szegeden Olyan turistacsoport, mint amilyennek G. Ny. Zaharov nyugdíjas légügyi vezérőr­nagy a vezetője, nemigen járt még Szegeden. A csoport tagjai valamennyien veterá­nok, akik közül többen részt vettek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomért ví­vott harcban és végigküzdöt­ték a Nagy Honvédő Hábo­rút, Moszkvától Berlinig. Za­harovon kívül a csoportból ketten viselik a Szovjetunió Hőse kitüntetést, mégpedig két asszony: Marina Pavlov­na Csecsnyeva és Galina Iva­novna Markova. Mindketten végigharcolták a levegőben a Nagy Honvédő Háborút. Re­pülők voltak, s gépeiket mindig visszahozták az el­lenséges vonalak közül, ahol pusztították a betolakodó fa­sisztákat. Városnézés előtt a Tisza Szálló halljában pár percnyi időt szakított a beszélgetés­re G. Ny. Zaharov, hiszen sietős az útjuk. Mindössze 17 napja jöttek hazánkba és sok mindent akarnak látni, Sze­ged után Dunaújvárost, a Balatont és környékét és ter­mészetesen hosszabban időz­nek majd Budapesten. Köz­ben a csoport vezetője be­mutatta Alekszandrovics Vet­rov nyugdíjas harckocsizó tábornokot és A. A. Sukajev repülőezredest. Mint kide­rült, hármukat sok évtizedes barátság fűzi össze. Mind­Somogyl Károlyné felvétele Szeged főterében, a Széchenyi térben gyönyörköd­nek a szovjet turisták. Képünkön balról jobbra: Galina Ivanovna Markova, G. Ny. Zaharov és Marina Pavlovna Csecsnyeva, a Szovjetunió Hőset hárman részt vettek a spa­nyol polgárháborúban ls. magukat. Sukajev ugyanis megjárta Franco börtöneit, s — Sukajev Franco barát- innen a „barátsága" a diktá­ja — ugratta társát Zaha- torral. rov. — Hogyhogy? Mindhárman KÉSIK AZ ÁTÉPÍTÉS Mikor nyit a Dobó utcai körzeti orvosi rendelő? Á jó munkához idő kell, tartja a szólás-mondás. A tü­relem azonban már fogytán, amivel figyelemmel kísérik az alsóvárosiak a Dobó és a Földműves utca sarkán a körzeti orvosi rendelő átala­kítását A házat az IKV kezeli. Az épület állaga azon­ban már olyannyira rossz volt, hogy tavaly ősszel el­rendelték a födémcserét A körzeti orvosi rendelőnek ki kellett költöznie, átmenetileg e Mátyás király téren, az úgynevezett Hunyadi-házban kapott helyet egy magánor­vosi rendelőben. Kétségtelen, hogy tavaly ősz óta kénysze­rű a megoldás, hogy felváltva egyetlen helyiségben két kör­eeti orvos rendeljen. A III. kerületi tanács egészségügyi csoportja ugyan igyekezett elviselhetőbbé tenni a szíves­Bégből bérbe adott magán­rendelőt. Bevezette a helyi­Bégbe a vizet, csatornázta­tott az épületben, beszerel­tette a telefont, gondoskodott korszerű fűtésről. Más lehetőség nem volt Az Április 4. útján, közel a Galamb utcához ugyan akko­riban megüresedett egy üz­lethelyiség. Volt, aki úgy vélte, hogy a Dobó utca sar­káról elhelyezett körzeti or­vosi rendelőt ott kell meg­nyitni az átmeneti időre is. A III. kerületi tanács végre­hajtó bizottsága és egészség­ügyi csoportja is úgy vélte, hogy az Április 4 útján kí­nálkozó helyiséget kereske­delmi célokra kell fordítani. Azóta megnyílt ott — a kör­nyékbeliek régi kérésére is — egy büfé, de nevezhetjük rétesboltnak, reggelizőnek és tejivónak is, amely népsze­rűvé vált. Meg kellett tehát elégedni a Mátyás király téri épületbe áthelyezett kettős körzeti or­vosi rendelővel. Igaz, nem örültek ennek a betegek és az orvosok sem. A napokban e témával kapcsolatban két levelet is kaptunk, amelyei a körzetekhez tartozó több beteg is aláirt. Alacs Margit nyugalmazott tanítónő példá­til ezt írja levelében: „A lépcsőzés sok. Tessék elkép­zelni, szívbajos, vérnyomásos, reumás betegek, öregek kénytelenek felvonszolni ma­gukat az emeleti, ideiglenes rendelőbe, ahova fulladozva érnek fel.". Csúszik a határidő Markos Károly, a III. ke­rületi tanács vb titkára és dr. Vitos György főorvos, a III. kerületi tanács egészség­ügyi csoportjának vezetője elmondották, hogy nekik is gondjuk és szívügyük a Dobó utcai körzeti orvosi rendelő mielőbbi helyrehozása. An­nak idején, amikor a födém­csere miatt ki kellett onnan költözni, akkor az IKV nyolc hónapi várakozási időt kért, amíg a munkával elkészül­nek. Az ígért határidőn már jóval túl vagyunk. Közbejött ugyanis, hogy az emeleti ré­szen lakókat nem tudták a kívánt időre megelelő váltó­lakásba költöztetni, s emiatt húzódott a födémcsere meg­kezdése. örvendetes viszont, hogy a munkában már ott tartanak: a csempéket rakják fel a rendelőben. Csal-e a látszat? Horváth István nyugdíjas (Április 4 útja 49.) olvasónk e témával kapcsolatban vi­szont arról tájékoztat levelé­ben, hogy sziszifuszi munka folyik a Dobó utcai körzeti rendelő korszerűsítésével kapcsolatban. Azt írja: „A múlt héten voltam a legkö­zelebbi gyógyszertárban. Utam ott vitt el a régi orvosi i rendelő előtt. A munkások közül ketten is az ablakon kihajolva nézelődtek az utcá­ra. Más alkalommal is arra mentem, s akkor hárman beszélgettek kint az utcán. Talán, ha kevesebbet néze­lődnének, a munka jobban haladna." Az IKV tájékoztatta a III. kerületi tanácsot, hogy két hónap múlva átadják rendel­tetésének az újjávarázsolt körzeti orvosi rendelőt a Dobó utcában. A helyiség alapterülete ugyan nem vál­tozik, viszont olyan megol­dást találtak — a kivitelezés költségeihez 50 ezer forinttal hozzájárult a III. kerületi tanács is —, hogy a jövőben a körzeti szakrendelések mellett a fogászat is nagyobb óraszámban működhet, s ugyanott megkezdi működé­sét kielégítő óraszámban a nőgyógyászati szakrendelés is. A türelmi időt most már ki kell várni, s reméljük, hogy a másodszor beígért határidőből az ingatlankezelő vállalat — mint az épület gazdája, s a még jelenleg is folyó munkák kivitelezője — nem csúszik ki. F. L. A nyugdíjas katona-vete­ránokról senki se mondaná elnevették me§. hogy életkoruk túl van már a hatodik ikszen. Moz­dulataik frissek, ruganyosak, noha a pilóta-ezredes a be­vetéseken ötször sebesült meg. Kilencszáz napon át mindvégig ott volt, amikor Leningrád vívta élethalál harcát a fasisztákkal. Alekszandrovics Vetrov csoportjuk vezetőjéről, Za­harovról beszélt, mert a nyugdíjas vezérőrnagy elég szűkszavú volt, amikor éle­téről és küzdelmeiről kér­deztük. — Zaharov örök fiatal ma­rad — mondotta A. Vetrov. — Nem győz eleget tenni a Komszomol kérésének. Ál­landóan előadásokat tart a fiataloknak, népgyűléseken beszél. Dolgozik a veteránok bizottságában és tagja a Vi­etnam megsegítéséért mun­kálkodó országos bizottság­nak is. Annak idején, mint a Normandia—Nyemen alaku­lat egyik parancsnoka har­colt a Nagy Honvédő Hábo­rúban. Innen ered a franciák iránti barátsága. Kitüntetései sorában büszkén visel három francia rendjelet is, amelyek közt van a francia becsület­rend lovagja kitüntetés is. Sok elfoglaltsága mellett be­tölti a Szovjet—Francia Tár­saság alelnöki tisztjét is Moszkvában. A beszélgetést a csoport vezetője azzal szakította meg, hogy reggeli után a társait siettette, hogy mielőbb in­dulhassanak Szeged megte­kintésére. Rövid az idő és zsúfolt a program, s még út­ba ejtik Kisteleket is, ahol látogatást tesznek a község vezetőinél, majd megtekintik a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdaságát. L. F. I A szervezés árfolyama I smerjük, s betéve tudjuk az alaptételt: a helyes szervezés nélkülözhetetlen feltétele gazdasági éle­tünk föllendítésének, a jó szervezőképesség meg­becsülni való. igazi kincs. Egy-egy területen a munka folyamatos előkészítése, megalapozása, a tárgyi és sze­mélyi feltételek megteremtése, az ügyes és ésszerű lebo­nyolítás valóságos tudomány. Olyan, amihez bőven kell tehetség, rátermettség is, de azért sok mindent meg is lehet tanulni belőle — évek tapasztalatai, gondos tájé­kozódás alapján. Nem vitás, hogy gazdasági vezetőink többsége jeles­re vizsgázna szervezéselméletből, ha katedra elé szólíta­ná őket egy vizsgabizottság. A gyakorlatban már sokkal nehezebb jó szervezőnek lenni, mint elméletben megin­dokolni a szükségességét, meghatározni útjait, módjait Az elmélet próbaköve a gyakorlat, s az új gazdasági me­chanizmus nem is csak vizsgára, hanem döntő fontos­ságú szigorlatra idézi ebből a tudományból a gazdasági élet kulcsembereit éppúgy, mint a középvezetőket, kisebb csoportok irányítóit. A rossz szervezés adóját mostmár senki helyett nem fizeti meg az állam, annál inkább ká­rát vallja a kollektív kassza, a nyereségrészesedés meg a prémium. Találkoztam — jó félév eltelte után — egyik írásom alanyával, egy kitűnő kőművesbrigád vezetőjével. Be­szélgettünk. Mint aki nagyon fontosat, emlékezeteset kö­zöl, úgy mondta: tudja, annak idején csak másnap délután hozták meg azt a meszet. Fölidéződött benne a régi kép: állnak az emberek, cigarettáznak, s ugyancsak emlegetnek valakit, aki miatt már félóra telt el mun­ka nélkül, mert nem küldik a meszet, anélkül persze nincs habarcs, nincs falrakás se. Most már azt is meg­tudtam, hogy egy egész napjuk telt el így. S azelőtt is, azóta is volt már ilyen — mondta a redőshomlokú szak­munkás. Anyaghiány — amikor nincs is anyaghiány, hisz van bőven a vállalatnak, csak éppen az intézés, időzítés, a „csatlakozás" rossz. S egyetlen szervezési hibából nega­tív események egész láncolata következhet. Persze súlyo-> sabb bajok is előfordulhatnak. Megtörtént már az is, hogy jónéhány méterrel odébb kezdtek alapozni egy épületet, csak napok múltán derült ki a baj. Kezdhették újra az egészet, tetemes kárral, amit figyelmes irányítás­sal el lehetett volna kerülni. A gyárakban, üzemekben, műhelyekben is megte­remnek ezek a nem egyszer sokba kerülő „bakik". Van. amit észrevesznek és szóvátesznek a dolgozók, van, amit már csak nagyobb látókörű szakemberek, vezetők lát­hatnak meg és javíthatnak ki. S végül van, ami számuk­ra is csak elmélyült, hosszabb tanulmányozás után buk­kanhat föl, mert elrejtőzik a megszokottság és beideg­ződés mögé. Szükség volna néha a kétkedés kisördögére: valóban jól csinálom-e? —, s szükség volna a „mi len­ne, ha" logikai játékra, egy kis jó értelemben vett szer­vezési formabontásra. Mostanában vitathatatlanul érezni pezsdülést ezen a téren. Szervezéssel kapcsolatos „agy-ostromlásra" — a vezetők, műszakiak, s gyakorta a szocialista brigádok alkotó együttgondolkodására gyűlnek a példák. A szer­vezés az a beruházás, ami nem igényel különösebb anya­gi befektetést, viszont annál nagyobb haszonnal kecseg­tet. Vitathatatlanul növelte ázsióját a 44 órás munka­időre való áttérés, illetve ennek előkészítése is. Az előkészítés során — s ezt, mint vissza nem térő alkalmat lehet kihasználni — ugyanis mindenütt átte­kintik az üzem egész struktúráját. A termelés minden kicsiny és nagy fogaskerekét átvizsgálva, illeszkedésü­ket figyelve, elemezve, sok új következtetést lehet le­vonni. Gépcsoport, brigád, szalag, munkaterem, üzem­rész; bizonyos, hogy sok dologban fölmerül, kínálkozik a változtatás lehetősége. Az eddigiek azt mulatják; a munkaszervezés kitűnő tartalékokat rejteget még, a kö­zösség látja hasznát, ha föltárják és élnek velük. P ersze a szellemi tőkét sem szabad sajnálni ettől a beruházástól. Például a textilművekben sem volt fáradozás- és töprengésmentes munka az a nagy­arányú átszervezés, amit a szövöde után a fonodában valósítanak meg, s a megyei építővállalatnál is számta­lan tapasztalatra, tanulmányra „építették" a „Sorrend optimális programozásának" nevezett új szervezési rend­szert. Az eredmények azonban a kezdeményezőket iga­zolják, a töprengés árfolyamát emelik. A termelés fej­lődésével egyre bonyolultabb, nehezebb leckét jelent a jó szetvezés, szükség van szakmai ismeretmélyítésre, lá­tókör-tágításra, példák — akár külföldi példák — ta­nulmányozására, hasznosítására. De ahol az alapokon kezdik, s következetesen folytatják a tanulást, ott való­ban a tudomány szintjére emelhetik. SIMÁI MIHÁLY Kozmosz— Pénteken a Szovjetunióban földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—235 jelzésű mes­terséges holdat, hogy műsze­rei segítségével folytassák a szovjet űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályá­jára. Kezdeti keringési ideje 89.4 perc, a Föld "eiületétől számított legnagyobb eltávo­lodása 303, legkisebb eltávo­lodása 207 kilométer. A pá­, lya síkjának az egyenlítő sík­jával bezárt hajlásszöge 51,8 fok. A szputnyikon elhelyeztek egy rádió-adókészüléket, amely a 19,995 MHZ frek­vencián dolgozik, rádióbe­rendezést a pályaelemek mé­résére, rádió távközlési be­rendezést, amely a Földre juttatja a tudományos mű­szerek által szerzett adato­kat. A mesterséges hold beren­dezése kifogástalanul múkp­dik. Augusztus 17—22, Mentesítő vonatok Az augusztus 19—21-1 ket­tős munkaszüneti napok előtt, alatt és után az elő­jelek szerint a MÁV az év legerősebb ünnepi forgalmát bonyolítja le. Ügy vélik, hogy augusztus 17—22 kö­zött mintegy másfél millió utas fordul meg a budapesti pályaudvarokon. A nyár vé­gét kihasználva sokan utaz­nak a Balaton mellé, s te­kintve, hogy az építőiparban, illetve jó néhány gyárban a munkaidő-csökkentés ered­ményeként háromnapos lesz a pihenő idő, rengetegen ki­rándulnak majd. A MÁV intézkedett, hogy minél több személykocsit bo­csáthasson az utasok ren­delkezésére. összesen 175 mentesítő vo­' nal indul Budapestről első­sorban Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba tér­ségébe, illetve a Balaton mellé, s ezekből a térségek­ből a fővárosba. A MÁV hivatalos közle­ménye szerint: Az augusztus 20-i kettős ünneppel kapcso­latos utazások jegyváltásá­nak megkönnyítése érdeké­ben valamennyi budapesti pályaudvaron, mindegyik jegypénztár augusztus 12-től kezdve egész napon át bár­milyen menetjegyet elővétel­ben is kiad. Nagyobb vidéki állomásokon, továbbá a vi­déki IBUSZ és Idegenforgal­mi Hivatalok menetjegyiro­SZOMBAT, 1968. AUGUSZTUS 10. dóiban ugyancsak váltható elővételben menetjegy. A vezérigazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy me­netjegyét lehetőleg elővétel­ben váltsa meg. Az elővéte­lért külön díjat fizetni nem kell. Aki menetjegyét elővé­telben váltja meg, közölje a pénztárossal, hogy melyik napon kíván utazni. A MÁV vezérigazgatóság értesítette az Autóközlekedé­si Trösztöt is a mentesítő vo­natok indításáról, hogy a na­gyobb állomásokhoz az autó­közlekedés időben megfelelő számú autóbuszt irányíthas­son.

Next

/
Oldalképek
Tartalom