Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Az aszály okozta takarmány gondok leküzdésére 600 ezer tonna abraktakarmányt vásárol külföldről a magyar népgazdaság. Ennek során a napokban 500 tonna kukorica hajón érkezett meg Jugoszláviából. Képünkön: a csepeli Szabadklkötóben folyik az uszály kirakodása Mire tanított a szegedi Munkaiskola? A sárga papíron kék be- a Munkaiskolához kerülő tűk sorakoznak. A kék be- fiatalokról „összes szó és tűk formája azonban szokat- tettbeli" nyilatkozataik alaplan: nagyobb is, díszesebb ján feljegyzéseket készíteis, mint a mai írógépeken nek. s csak ezek megvitatása alkalmazott jeleké. A na- után döntenek majd kinekgyobb és díszesebb betűk kinek a sorsáról, tényleg nem mostanában Épp így meglepetéssel olíródtak. Egy fél évszázaddal vassuk ma azt a paragraezelőtt kopogtatta őket a fust is, amely a tanulók önsárgás papírra valaki... A kormányzatának megteremkék betűkkel teleszórt ív te- tésére tesz javaslatot A szütején ez olvasható: „A sze- lói értekezletek fontosságágedi Munkaiskola szervezeti ról szóló megjegyzés ugyanszabályzata". Alatta meg ez: csak nagyon mainak tűnik. „Altalános határozmányok." Arra a kitételre pedig, Egy pedagógia-történeti ér- amely a növendékeknek az dekesség fekszik előttünk. A intézetből való kilépése utómunkára nevelés fél évszá- nj időre is anyagi és erkölzados dokumentuma. Csi támogatást ígér, ma azt Hogy a szervezeti szabály- mondanánk: utógondozás, zatban foglaltakat megért- Jogos ezután a kérdés: mi sük, elöljáróban egy-két szó valósult meg a szegedi MunSzeged hajdani iskolarend- kaiskola tervezetéből? szeréről! Városunkban — a A Csókás! Etelka által századforduló után - étre- kezdeményezett új típusú tehoztak egy olyan oktatási kola Tanácsköztársaság intézményt is ahol az ugy- idején megkezdte munkáját nevezett bunos hajlamú" ^ásárhe?yi sugárúti _ ma gyerekeket tanított* Ebbe József Att/la °ugánití _ R többi intézet- é ületben megindult a szerből küldték át a tanulókat; vPzeü „ab^yzat szerinti hogy ott nagyobb szigorúság- k és az ^ dolgozó pe. & JSEf" JS^TSS! -ár rövid . idő tisztességes emberré neveljék őket. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor már élénken működött ez az iskola, annál is inkább, mert tanítói között alatt igen szép eredményeket értek eL A forradalom leverése után azonban — érthető okokból — mindinkább akadályozták a Munkaiskola működését, amely ÍSw ,„!ladtt «ondo!k°dásf- aztán 1924-ben kénytelen jól felkészült pedagógus is volt oktatási formáit telje_ volt Szocialista nézeteivel, társadalmi aktivitásával messze kiemelkedett közülük Csókási Etelka, aki a forradalom idején már a sen megváltoztatni. Csókási Etelkát is elérte az ellenforradalmárok boszszúja: óllásóból eltávolították, mozgalmi múltjáért ülváros életében is fontos sze- ke^dték, és még 1924repet játszott Tanítótársai vai együtt 6 kezdett hozzá az új típusú iskola működési elveinek kidolgozásához is. Célja ez volt: munkával nevelni. Ezért lett az új intézmény neve: Munkaiskola. Ismerkedjünk meg most j fontos p^g^ kér_ már a szegedi Munkaiskola * munkárben is csak mint óraadó kapott állást egykori iskolájában. A szegedi Munkaiskola ilyenformán nem válthatta be a hozzáfűzött reménye ket Most azonban, amikor A sarkvidék éghajlatának megváltoztatása Kanadai szakértők egy forradalmi jelentőségű szovjet tervet tanulmányoznak, amely a Bering-tengerszoros gáttal történő elrekesztése révén felmelegítené az Északi Sarkvidék éghajlatát. A P. M. Boriszovtól származó tervet a Priroda nevű szovjet folyóiratban megjelent cikk ismerteti. A terv megvalósulásánál a Jeges-tenger jege eltűnnék, a kanadai telek melegebbé válnának és a tundrákon szarvasmarhát lehetne tenyészteni. Visszatérnének az 5000 évvel ezelőtti éghajlati viszonyok, amikor a sarki medence egész éven át jégmentes volt A Borlszov által javasolt, 50 mérföld hosszúságú gáton át hideg sarkvidéki tengervizet szivattyúznának a Csendes-óceánba. A gát ugyanakkor lehetővé tenné a meleg óceáni víznek a sarki medencébe jutását. A sarki medence vize az óceáni víz hatására három év alatt annyira felmelegednék, hogy eltűnnék belőle a jég. ötven év alatt a világ óceánjainak vízszintje mintegy négy hüvelykkel (körülbelül 10 centiméterrel) emelkednék és a tengerek folyadéktöbblete növelné a vízi erőművek teljesítményét Boriszov cikkében nem közöl adatokat a gigászi terv megvalósításának költségeiről, de hangoztatja, hogy a világ számos országának — főként Kanadának, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak — együtt kellene működnie a terv megvalósításának finanszírozásában. ümikor CIZ önzés nem ismer hatért Egy kisteleki asszony — aki egyébként elismert szakhivatalos politikájával" Kisteleken üldözik a magánkisember a mesterségében —. ipart, ezért vetnek elé gánis unos-untalan azzal zaklatta: mondjon le ő is, lássa be, hogy nincs már élet ebömálló kisiparos akart lenni. delkezés alatt álló telephely megszerzésének igényével. csot mindenütt, pedig ő csak ben a vállalkozásban. Az Először a községi tanács vég- egy kicsinyke kézimunka évekig tartó következetes ásrehajtó bizottságához folya- üzletet akar. S akik ezt csi- kálódásnak, fúrásnak végül modott iparjogosítványért, nálják, egymással is torzsai- is beérett a gyümölcse: a Elutasították. A határozatot kodó, egymásra féltékeny- szövetkezet bezárt és az aszmegfellebbezte a szegedi já- kedő vezet*, s „úgy hírlik, szonyok végképp munka nélrási tanács végrehajtó bízott- hogy a magánéletükben kül maradtak. Most lépett ságánál. A válasz: elutasítás, sintas minden rendben". Le- ismét nyílt szinre Vígh LaKopogtatott a Csongrád vele hemzseg a közmegbe- jotsné az önálló üzlet megmegyei Tanács ipari osztá- csült választott vezetők rá- nyitásával és a tanácsi renlyán! Ott — nyilván a hát- galmazásaitól. tér ismerete nélkül — ki- Valóban üldöznék Kisteleállftották a nevére szóló ken a magánkisipart? Száziparigazolványt. Közben már harminc iparosnak van üz- m. elfoglalt magának a fő ut- lete, műhelye ebben a falucán egy jó üzlethelyiséget, ban. Az egész járás magán- A község vezetői közben melyről korábban egy állami iparos létszámának egyötö- megkérdezték tőle, miként vállalat lemondott ugyan, de dét a kistelekiek képviselik, akar itt megélni, hisz láthattanácsi rendelkezés alatt álL Akkor miért éppen egy ké- ta, hogy a szövetkezet is Ezért a törvények értelmé- zimunkakészítő iparos útját „megbukott". Kétszínű meben a helyiség csak akkor állnák el? sébe kezdett Tulajdonképu tal ható ki magáncélra,, ha Az ügy szálai messzire pen ő nem is akar önálló közületek — ez esetben a nyúlnak vissza. 1956-tól kisiparos maradni, csak áttsz-ek, vagy pedig a fogy asz- 1962-ig egyszer már volt ké- menetileg van szüksége az tási és értékesítési szövet- zimunka szaküzlete Vígh La- önállóságra. Ha egy kicsit kezet — nem tartanak rá josnénak Kisteleken. Amikor megszedi magát „tőkével", igényt A kisteleki közületek aztán a Szegedi Háziipari igazi nagy háziipari szövetpedig több igényt is bejelen- Szövetkezet is üzletnyitást kezetet alapít a faluban, tettek. Nem történhetett más határozott el a faluban, Ám, saját csapdájába esett ezek után, mint hogy Vígh Víghné önként jelentkezett: Tessék: már holnap kezdhet Lajosnénak kilakoltatási ha- belépne, sőt üzletét is fel- a munkához A Magyar— tározatot kézbesítettek. ajánlotta telephelyül, amen.v- Szovjet Barátság Tsz egyébnyiben őt nevezik kl telep- ként is foglalkozik háziipari _ vezetőnek. Célját könnyen részleg alapításának a gon• elérte. Négy évig telepveze- dolatával. Több száz aszAz ügy már így, az első tősködött. A szövetkezeti üz- szonyt kellene keresethez hallásra is, kissé bonyolult- ,et azonban igen rosszul juttatni főleg — téli uborka nak tűnik, de nem annyira, 010111 a keze alatt, majd szezon idején. A vállalkozó hogy három pártbizottság- csődbe jutott 1965 decembe- sanyarú képpel ugyan, de nak, s három tanácsappará- rében aztán Víghné maga is tárgyalt a tsz elnökével is, elérkezettnek látta az időt aki felajánlotta neki: annyi hogy kilépjen. „Maszekolás- pénzt bocsát a rendelkezéba" kezdett számos bedolgo- sére, amennyi éppen szüksézóval. Amikor a minapi tár- ges az alapításhoz, s meggy alá son a htsz tragikus kapja a telephelyet is. A sorsa került szóba, min- tárgyalás végül is abbamadenért a szegedi központot radt. Víghné pedig fogadott Vígh Lajosné" az üzlethe- okoIta, mert szerinte nem személyekkel aláírásgyűjtéslyiség törvényes kiutalása adtak munkát rendszeresen, ^ kezdett Maga a lakosság céljából - miután már min- pedig 6 tudott arról, hogy jSSj^Jf' , . . . .. , i « , .... sorban mint magánvállalkoden lehetséges fórumon el- közben több nagy megren- zóra van szükség. Magasabb utasították — a megyei párt- delést is kaptak. pártfogóira hivatkozott, nabizotteág ipari osztályához A központ Zelei Jánosnét Syon erősnek érezte magát tusnak kelljen vele foglalkozni. Az utóbbi napokban már a végsőkig éleződtek a fejlemények, s kilenc járási, községi közéleti vezetőnek kellett Víghnével együtt tárgyalóasztalhoz ülni. fordult. Terjedelmes levél- nevezte ki telepvezetőnek, A járási pártbizottságon „ „ xr -u x , . ,, lezajlott vizsgálatban résztben adta elő, hogy „ellen- Víghné utódjául. A volt fő- vevd vezetők egymásután tétben a kormány és a párt nök azonban ezt az asszonyt mondták el, hogy valóságos kis haditerve volt már, kinemrégiben előkerült szervezeti szabályzatával, amedéssé lépett elő a munkára nevelés, nem árt, ha emlékeztetünk erre a korai — «jnos, elfelejtett - haladó kísérletre. meg, és bocsátott most rendelkezésünkre. Az iskola célja — mondják a régi formájú betűk—, hogy a gyermekeket a saját hatáskörben az elemi ismeretekre kiképezvén, hasznos tevékenységre szoktassa és a szakszerű iparágak előiskolájéui tekintendő kézügyességi oktatás által az általános ismeretek elsajátítására képesítse, melyet idővel valamelyik iparágnál is eredménnyel érvényesíthessenek. De nemcsak a munkára való nevelésről vallottak ilyen haladó nézeteket a tervezet megfogalmazói, hanem egyéb pedagógiai kérdésekről is. Elhatározták például, hogy a dél-magyarorsiag Akácz László Válaszol az Illetékes Segít a KISZÖY „A Dél-Magyarország 1968. sze, új vezetőséget és ellenjúnius 30-án Zsákutcában őrző bizottságot választott, címmel a Szegedi Építőipari Az új vezetőség célul tűzte Ktsz-nél levő állapotokat bí- ki a hiányosságok felszámorálta. lását; az eredményesebb gazA megjelent cikk reflek- dálkodást, a szövetkezet fejtorfénybe állította a szövet- lesztését. A kitűzött reladakezet fejlődését, munkáját, tok megvalósításával a mafeltárta a hiányosságokat. A gunk részéről is egyetértünk, szövetkezet tagsága július és ehhez a munkájukhoz a 12-én közgyűlést hívott ösz- szükséges segítséget biztosítani fogjuk. Szövetségünk külön köszönetet mond a kibontakoztatást elősegítő íráVASARNAP. sért. 1968. AUGUSZTUS IL Tóth László, a KISZÖV osztályvezetője". Tábor a Tisza mentén Gólyalábakon, betoncölö- a nyaralósoron, estére ér- rajzolják. Estefelé szabadpökön szöktek talpra, nya- tünk a táborba. A füves foglalkozás, bárki tetszés ranta egyre többen, már- tisztás közepén üszkös ha- szerinti témákra hajol tábmár valóságos településekre mu, fölötte alkalmi fatákol- Iája fölé — az eredményt rajzanak a víkandházak. mány — minapi halászlé- kétnaponként értékeljük. Szúnyogsóhaj tásnyira a már- vacsora csendes maradvá- Több szakmai előadást is .. . ... . nyai. Szellemi vetélkedőre tartottunk a vásárhelyi Istélyi holt Tisza-ág füzesei- futottunk be> a t4bor fiatal koláról, a képzőművészet tői, Atlasz türelmű fák művészvezetői ötletes agy- és világnézet kapcsolatáról, csendes birodalmának ár- tornával, kézügyességet, le- a televízió Szerepéről, a lányékában Ezen a festői tá- leményt kívánó feladatokkal táskultúna fejlesztésében és . . ' ... . t. hozták lázba a táborlakókat, arról, hogy mit tesz az ifjon rakott fészkét, ütött tá- Izg^lmas verseny után a júsági szövetség a fiatalok bort a III. országos ifjúsági holdsütötte tisztásra kupo- képzőművészeti neveléséért, képzőművészeti tábor 47 rodva beszélgettünk Sebe Neves szakembereket hívlakója. Középiskolások, Jánossal, a megyei KISZ- tunk meg. „•..xi, ,••„„„• j„,„„ bizottság munkatársával, a — A tábor nagy lehetőséegyetemisták, uzerru dolgo- tábor v*ezetőjével: * ge. hogy vezetői maguk is zók, kétkezi munkásfiatalok; _ vásárhelyi kezdeménye- fiatal, vásárhelyi művészek, az ország legkülönfélébb vi- zésre két éve rendeztek elő- akiknek problémavilága, dékeiről Debrecentől Ka- ször tábort Mártélyon, csak. szemléletmódja rokon a fiaR,,Hirvt«ttnl középiskolásoknak. Később tatokéval, így hatásuk is rancslapujtőig, Budapesttől Mvüu a kör> g már tevaJy erősebb. Ugyanakkor nem Zalaszentgrótig jöttek el a Mohácson is valamennyi rejtjük véka alá: szeretnénk, Vásárhely környéki táborba, amatőr képzőművészeti ha ezek a fiatal táborozók augusztus 1—12-ig; Szeged- szakkörökben tevékenykedő valaTü,t ,magukka' vinnének ről és Csongrád megyéből 11 fiatal közül válogattak, "ébőll ktaőbb ta fiatal. Most a KISZ KB hathatós térnének. Az itt eltöltött naA töltésen átjövet motor- támogatásával, a megyei ta- pok eredményét reprezenkerókpárral berregtünk át nács vb művelődésügyi osz- tálja az augusztus ll-én táiva »c „ „,-, megnyíló kiállításunk: a talya es a vásárhelyi mu- vásárheiyi Tornyai János zeum aktív segítségével a Múzeumba a fiatalok képei megyei KISZ-bizottság ren- tanúskodnak majd, mennyit dezte be a tábort, melynek ért a mártélyi tábor, napi pro^amia két turnus- ^töS^ ban folyik. Vásárhelyi fes- mellénk, fiatal művészek, tők: Hézső Ferenc, Fodor még fiatalabb mflvészjelőlJózsef vezetésével délelőtt tek. Élményeikről meséltek, bebarangoljuk a környéket, amit a lehajló fűzfák poma fiatalok adott témákra — pája, a víz csendes méltófalu, halásztanya, állat- és sága nosztatott papírra, fatanulmányok, természetes Amikor világos virradatban és mesterséges formák egy- kirobogtunk a sátrak közül, bekomponálása — dolgoz- szél se rebbent, de a partnak. Délután a sátrak tövé- menti bokrok nevetve inben Holler László vezetésé- tettek utánunk. Csak a tőivel kroki, mozdulattanul- tésről vettük észre, hogy a mány következik: a fiatalok vízpart lomha ébredésből, körbeülnek, s néhány perces csendesen ásítva, milyen váltásokkal valaki mindig hatalmasat nyújtózott... modellt áll, a többiek le- N. L vei, mikor és hogyan fog „elbánni". Ezekbe az akciókba tartozott a megyei pártbizottságra menesztett áskálódó bejelentés is a falu és a járás egyes vezetői ellen. Próbált mást ta. Megjelent egy drága terítővel a járási tanács vb elnökének a lakásán is, mondván, hogy ezt a csekélységet csupán „figyelmességből" hozta. Természetesen ekkor ta elutasításra talált. Fegyvertárába tartozott vezetők egymás ellen hangolása is. A járási pártbizottságon szembesítésre került sor, s a tárgyilagos vizsgálatban lelepleződött a hamis játékos. Beismerte „hiháit" s mivel őszinte megbánást tanúsított, a becsületükben megbántott emberek lemondtak arról, hogy a bíróság útján kérjenek elégtételt. Víghné ügyét tehát lezárták, de a lakosságét még nem. Szükséges az új háziipari szövetkezet, melyre több száz ügyeskezű, dolgozni vágyó kisteleki asszony régóta vár. Csépi József Egyedülálló lelet Jereváni geológusok a Vorotan hegyi folyó medencéjében, Örményország délkeleti részén megtalálták egy történelem előtti fa törzsének alsó részét és gyökereit. A leletet az oligocén korszakból (25—30 millió évvel ezelőtti időszak) származó hordalék rejtette magában. Az egyedülálló leletet részenként szállították a jereváni egyetemre és restaurálták. A törzsmaradvány magassága 2,3 méter, átmérője pedig 1,8 méter. A biológusok feltételezik, hogy a lelet egy tűlevelű fa maradványa.