Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

MSZBT­küldöttség a Szovjet­unióban Az Észt Baráti Társaságok Szövetségének meghívására csütörtökön Kiss Lászlónak, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkárának vezeté­sével tíznapos baráti láto­gatásra a Szovjetunióba uta­zott az MSZBT háromtagú küldöttsége, A delegációt a Ferihegyi repülőtéren a társaság több vezetője, munkatársa bú­csúztatta. Ott volt I I. Ba­gyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára. (MTI) Az első fél év tükre PIAC, TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS Az új gazdasági mechaniz­musnak egészen konkrét ha­tása érződik a termelés és a piaci kapcsolatok alakulá­sában. A piac egyre inkább meghatározó szerepet játszik a gazdasági életben. Az első fél év végén már ilyenfor­mán értékeltek a vállalatok: sikerült-e eladni a megter­melt áruféleségellet, hogyan alakult a vállalati nyereség? A legegészségesebb az len­ne. ha a gyárak termékei az előállítás után azonnal ve­vőre találnának. A készletek Mélyépítés Tarjántelepen Mint minden nagyaranyú építkezésnél, Szeged-Tarján­telepen is sok millióra rúg a mélyépítési beruházás össze­ge. Üj épületek sora születik a körtöltés szomszédságában, s ezalatt a hozzájuk tartozó közművek, csatornák rendsze­ret is mindjobban kiépítik a megyei építővállalat dolgozói. Mivel jórészt a föld alá építenek, munkájuknak kei^és lát­szatja marad a felszínen, viszont annál több haszna lesz a lakótelepiek szempontjából. Wk : A vasszerelés véget ért. készülhet a vasbetonozás a csa­padékvízátemelő szivattyúházánál. Mogyoróssy Mihály kubikosbrjgádja munkához lát a szállítószalag segítségével is indokoltak, de csak bizo­nyos határig, addig, amíg a vállalat anyagi alapjait nem „rozsdósítják". Ami előnyösnek mondha­tó: a gazdasági reform cél­kitűzéseit megértették a vál­lalatok vezetői. A vállalati tevékenység legfontosabb mozzanatává vált a megter­melt áruk realizálása. Tud­ják, hogy ezen alapszik az üzemek anyagi érdekeltségi rendszere, s az értékesítés szerepének növekedése vég­ső soron a szükségleiek fi­gyelembevételével folytatott termelésre készteti az ipar­vállalatokat. Az elmúlt hat hónapban a megyei székhelyű miniszté­riumi ipar termelésének 2 százaléka nem került értéke­sítésre, s így a késztermék­készletek a könnyű- és élel­miszeriparban több mint másfélszeresükre emelked­tek. A készletnövekedés dön­tően az év első néhány hó­napjában következett be. A ruhagyárnál a közületi megrendelésre gyártott ter­mékek évközi 10—12 millió forintos készlete a költség­vetési elszámolás miatt az elmúlt ev végére lecsökkent, de 1968-ban újból emelke­dett- Ugyanakkor néhány cikkből azonnal értékesíteni tudnának, például iskolai kö­penyekből hiány v an Szege­den is. A jelentősen megnöveke­dett sertésfeldolgozás követ­keztében a Csongrád megyei Húsipari Vállalat mintegy 70 vagonnal több zsírt termelt a tavalyinál, de a kereske­delmi igények hiányában ezt alig tudja értékesíteni és raktározásra kényszerül. A megjavult friss húsellátás hatására jelentősen vissza­esett a lakosság erdeklődése a hűskonzervek iránt. A ke­reskedelem az év első felé­ben 38 millió forinttal keve­sebb értékben vásárolt hús­konzervet a konzervgyártól. A piaci hatás másik olda­la, hogy néhány vállalat vi­szont nem tudta a termékei iránti keresletet kielégíteni. Leginkább a tégla iránti ke­reslet haladja meg a kínála­tot. A vállalatok általában ele- | get tettek szerződésben vál­lalt kötelezettségeiknek, bár 12 millió forint értékű áru leszállítása áthúzódott a má­sodik félévre. Sajnos, ezek i. késedelmei: tovább gyű­rűznek más iparágaknál, il­letve vállalatoknál. A piac értékítélete a nye­reség mértékében jut kife­jezésre. 1968 első félévét va­lamennyi megyei székhelyű minisztériumi iparvállalat nyereséggel zárta. A nyere­ség a lekötött eszközérték­hez viszonyítva nyolc válla­latnál 5 százalék alatti, öt vállalatnál 5—10 százalék közötti, míg négy vállalat­nál 10 százalék feletti volt. A legmagasabb nyereséget a falemezgyár és a tejipari vállalat mondhatja magáé­nak. A belföldi eladás mellett az exportértékesítés körül­belül 11 százalékkal emelke­dett a tavalyi hasonló idő­szakhoz viszonyítva. A nö­vekedés mértéke nagyobb az 1967. évinél, de elmarad a korábbi időszakok ütemétől. Csökkent a tőkés országok­ba irányuló export. Míg ko­rábban a tőkés országokba szállított áruk aránya meg­közelítette az 50 százalékot, addig az idei első félévben a 30 százalékot sem érte eL Az exportbonyolítás 1968­fól megváltozott formája je­lentősen megnövelte az átfu­tási időt és nagymértékben emelte a hiteligényeket. A vállalati forgóalap-kiegészí­tések során viszont nem ve­szik figyelembe a megvál­tozott külkereskedelmi kap­csolatok által keletkezett for­góeszközigényt, s ez indoko­latlanul súlyos kamatterhek­kel sújtja az exportra — fő­ként a tőkés exportra — ter­melő vállalatokat. Az árak változása nem volt számottevő. A megyé­ben megfigyelt ipari termé­kek egy tizedénél — zömé­ben a szabad árkategóriába tartozó cikkeknél — került sor kisebb-nagyobb árválto­Majd tíz méterre „gyökerezik" a földben ez az építmény: a szennyvíz-átemclőmü. A körben sugarasan elhelyezett zsaluzat egy külön kezelőhelyiség alapját képezi, iít dol­gozik majd a kezelőszemélyzet Megtermett az ország kenyere Somogyi Károlyné felvételei A szennyvízcsatorna építői már végefelé járnak a mun­kának: a 200 méteres szakasz befejeztével ez a csatorna csatlakozik az átemelőmúhöz. De még sok száz méternyi csatornát kell cpiteni ezután is A Mezőgazdasági és Élel­mezésügy i Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az egész országban befeje­ződött a gabona betakarítá­sa. A korai és gyors aratás nyomán lényegesen csökkent a szemveszteség. Fajsúlyából is kevesebbet vesztett a ga­bona. Több idő maradt a szalma kazlazására, előbb megkezdhették a tarlóhán­tást és a mélyszántást, na­gyobb lehetőségek adódtak a másodvetésre, s ezzel a szá­lastakarmány-hiány enyhíté­sére. A több mint 3 400 000 ka­tasztrális holdnyi gabona 92—93 százalékát az idén már gépekkel, ezen belül 90 százalékát kombájnnal taka­rították be. Ma már annak a gabonának a 80 százaléka is a raktárban van, amit nem kombájnnal csépeltek, s augusztus közepére a csép­lés is befejeződik az egész országban. A termés a vártnál jobb, elegendő az ország ellátásá­ra, külföldről kenyérgabonát nem kell behoznunk. A ked­vező eredményben a terme­lőszövetkezeti parasztság és az állami gazdasági dolgozók szorgalmán kívül része van a gépesítésnek, kérni zálás­nak. Műtrágyából, növény­védőszerekből többet hasz­náltak fel. mint az előbbi esztendőkben, nőtt az inten­zív fajtákkal bevetett terü­let. Egyértelmű álláspontunk K özponti Bizottságunk augusztus 7.-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzet néhány kérdését — es mint la­punk tegnapi számában közöltük — állást foglalt . ezekben. Ez az állásfoglalás egyértelmű marxista—leninista, I félreérthetetlen platform pártunk és egész dolgozo népünk számára. Az utóbbi időben az osztályharc nemzetközi méretekben I éleződik — állapítja meg a Központi Bizottság állásfoglalása —. s ez nagy feladatokat ró pártunkra, párvszerve .eleinkre, a kommunistákra es a szocialista haza minden hívére. Az Imperializmus nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy megaka­dályozza a népek békéjéért, nemzeti függetlenségért és a haladásért folytatott harcot. Ezek az imperialista törekvések jutnak kifejezésre abban, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban elfogadták a szükségállapot-törvényt, Francia­országban pedig a jobboldal előretörése zajiott le az elmúlt hetekben. Görögországban szélsőséges jobboldali erők kerül­tek hatalomra stb. Ezzel az erőszakos törekvésekkel szem­ben lép fel egyöntetűen a szocialista államok közössége, s azok a haladó erők, amelyek Európában és más földré­szeken velünk vállvetve állják útját a rekació előretörésé­nek. Ez jut kifejezésre abban, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok vietnami politikája az egész világon lelepleződött, el­szigetelődött. Ezt a politikát mindenütt elutasítják, mert ki­fejezi az, elnyomásra, más országok elpusztítására irányuló imperialista törekvéseket. Nincsen Amerikában egyetlen nagy tudós, vagy író. aki egyetértőleg nyilatkozott volna (kivéve Steinbeck néhány cikkét), de másutt sem találunk művészt, tudóst, aki ne az elítélés oldalán állna. A szocialista országok közössége fokozottabb mértékben támogatja a vietnami nép igazságos harcát és számára meg­ad minden szükséges segítséget ahhoz, hogy az imperializ­mus vereségével befejeződjék ez a háború. A közel-keleti válság a másik olyan háborús gyújtó­pont, ahol az imperializmus az izraeli agresszióval robban­tott ki egy veszedelmes tűzfészket. Az izraeli kormány Amerika és más tőkés érdekeltségek biztatására tanúsít olyan magatartást, hogy nem vonja ki csapatait a meg­szállt arab területről és nem hajtja végre a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22.-i határozatát. e Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Központi Bizott­ságunk helyzetértékelése helyes, az osztályharc nemzetközi méretekben éleződik. Ezért nagy jelentőségű, hogy hat kommunista testvér­párt Pozsonyban megegyezett az időszerű nemzetközi kér­désekkel kapcsolatos azonos álláspontban és teendőkben. Ez az állásfoglalás azért is különösen nagy jelentőségű, mert az imperialisták megkísérlik az egyes szocialista or­szágok között is az ellentétek szítását, s megkísérlik lazí­tani, bomlasztani a szocialista országok egységét, a Var­sói Szerződést és a KGST-t. A fokozódó imperialista kí­sérletekre frappáns válasz volt a hat testvérpárt Pozsony­ban aláírt nyilatkozata; e pártok és országok eltökélt egy­ségben lépnek fel a nemzetközi reakcióval szemben. A pro­letár internacionalizmus eszméje, a népek szabadsága, bé­kéje és függetlensége érdekében cselekedett Pozsonyban az okmányt aláíró hat kommunista párt képviselője. Nem elég azonban megállapítani, hogy fokozott erőt kell szembefordítani a nemzetközi reakcióval, hogy egyse­günket és tevékenységünket összehangolt cselekvés alap­ján kell folytatni. Itt a határokon belül szintén nagyobb éberségre, ideológiai és politikai éberségre kötelez bennün­ket az a kialakult helyzet, amely a nemzetközi osztály­harc erősödésében, kiélezettségében jelentkezik. Szükséges ezt hangsúlyoznunk, mert nálunk helyenként nem tartják lényegesnek a nyugati ideológia és politika leleplezését és visszautasítását. Előfordul, hogy meghunyászkodnak, vagy jobb esetben nem tartják szükségesnek a fellépést az an­timarxista világnézetből sarjadt politikai felfogásokkal szemben. A jövőben sokkal nagyobb ideológiai és poltikai éber­ségre lesz szükség. Az imperializmus íellazítási po­i litikáját azzal leplezzük le igazán, ha megmutatjuk e politika eredőjét, szándékát és hatását, ha egészen érthe­tővé tesszük lakosságunk előtt, hogy e világméretű osztály­harcban a velünk szembenállók nekünk sohasem akarnak jót. Nem változásról van szó tehát, hanem nagyobb figye­lemről és szélesebb körű politikai tevékenységről, mert ezt tőlünk most a nemzetközi helyzet megköveteli. Ehhez ad szilárd támpontot pártunk Központi Bizottságának egy­értelmű állásfoglalása. K. A. H jegyuaStcastol Csütörtökön Kovács Fe- lóvendége van renc, a Turistaellátó Vállalat zaknak — és igazgatója és Juhász József, az Autóközlekedési Tröszt főosztályvezetője sajtótájé­koztatón bejelentette, hogy — elsősorban a belső ide­genforgalom szélesítésére — a két intézmény együttmű­ködési szerződést kötött Ell­nek éltelmében az ország­ban működő 26 Volán uta­zási irodában felvesznek je­lentkezéseket turistaházakba, együttesen szervezik meg az iskolások kirándulásait, ol­csó hétrégi autóbusztűrákat turistahá­látogatott kirándulóhelyen több mint 70 vendéglőben, büfében szolgálják ki a turistákat. A vállalat 1968-ban és 1969-ben saját erőből összesen 20 mil­lió forintot fordít a turista­házak fejlesztésére, új ven­déglők, büfék építésére, a meglevők korszerűsítésére, bővítésére. így például Do­bogókőn, Lajos-forráson. Ki­sinócon. Párádon, Hollóste­tőn építenek új vendéglőket, rendbehozzák a bükkszent­kereszti, a fehérkőlápai tu­ajánlanak a szabadszombatos ristaházakat stb. Különösen dolgozóknak az ország leg­szebb helyein . felevő turista­házakba, ahol gondoskodnak a szálláson, étkezésen kívül sportolási (természetjárási, horgászás, síelés stb.) lehető­ségekről is. Az ország 48 turistaházá­ban egyszerre s összesen 2500 vendéget fogadhatnak — évente mintegy 298 000 szál­nagy gondot fordítanak Tel­kibánya bekapcsolására a belső idegenforgalomba, ahol a turisták megtekinthetik az egykori aranybányát. Külföldön tanulnak Az új tanévben 315 ma­gyar ösztöndíjas kezdi meg egyetemi tanulmányait a Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztaisaság, Csehszlovákia. Lengyelor­szág, Románia és Finnor­szág felsőfokú intézményei­ben. Az ösztöndíjasok közül 230 magyar fiatal már el is utazott a Szovjetunióba, hogy a tanév megkezdése előtt Kijevben és Harkovban nyelvi előkészítő tanfolya­mokon vegyen részt. (MTI) PÉNTEK, 1968. AUGUSZTUS 9. DEL-MAGYARORSIAG 3 i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom