Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

Fejlődik a kéziszerszámgyár Űj műhelyek, korszerűsítések A fejlődő szegedi üzemek új, nagy teljesítményű ejtő- Jövőre két új típusú metszőközé tartozik a Szegedi Kéziszerszámgyár. Három esztendővel ezelőtt alig 36 millió, tavaly 44 millió forint érétkű termék született a műhelyekben. A régi vasipari kalapácsot vásároltak NSZK-ból. De a többi fontos munkaművelethez is a réginél sokszorosan termelékenyebb, gyár körülményei alaposan j feb gé ket esztergapadompKVHit.n7.tak. J kat, marógépeket szereltek megváltoztak, az elvégzett korszerűsítés következtében az idén több mint 57 millió forint értékű termelésre készül az üzem. fel az üzemben. Az egyetemes fogók egyik alapműveletéhez új gépeket használnak, amelyek segítségével nagymértékben csökkent a A kéziszerszámgyárban az seiejt. Míg tavaly ezer munaz ollóval, kombinált sör- és dugóhúzóval, újfajta variálható csavarhúzó-készletlel jelentkezik a gyár. A szakembereknek azonban ennél is fontosabb feladatuk van. Az egyetemes fogókat kívánják az eddigieknél is gazdaságosabban, olcsóbban előállítani. elavult, szűkös üzemrészeket kadarabból átlag 50 rosszul Ettől függ a kéziszerszámgyár további fejlődése. Ebből a szerszámból igen nagy mennyiséget exportálhatnának, ha a jelenlegi árnál olcsóbban tudnák előállítani a Magyar-svéd: árucsere 1 i Szerdán a Külkereskedel- ; mi Minisztériumban aláírták a jelenleg érvényes ötéves, hosszúlejáratú magyar—svéd árucsere-forgalmi megállapodást azt 1963. február 1-től 1969. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozó és június 20-án parafált árulistáinak jegyzőkönyvét. A magyar exportáruk túlnyomórészt szabadon vihetők be Svédországba. A most aláírt jegyzőkönyv magyar export árulistája ezért csak azokat a termékeket tartalmazza, amelyek bevitelét kontingensek szabályozzák. Ezek közül a következő évben nagyobb mennyiségben exportálhaátalakították, s új munkahe- tswljm, munar, . lyeket képeztek ki. Az üzem sikerült, az uj gepek bealli- fogókat Szegeden. A gyár célterülete mintegy 2400 négy- tásával az idén 15-re csök- ja hogy a köszörülés és a , , ..,., ... . , termékek csiszolás! műveleteket gépe- I tunk kuldnbozo konnympan sítse, gazdaságosabbá tegye. Amennyiben ezt sikerül meg zetméterrel növekedett. Azelőtt három különálló műhelyben dolgoztak a szerszámkészítők, az átépítés után jól felszerelt gépműhelybe költözhettek. Ugyancsak megfelelő körülmények közé kerültek a TMK-műhely dolgozói is. Juhász Géza, a kéziszerszámgyár igazgatója elmondta, ezzel nagyot javult a sorozatgyártás feltétele, zavartalanabb a szenszámellátás, rendszeresebb, jobb a : gépek karbantartása. Bővült, fejlődött a precíziós öntőműhely is: új csarnokot emeltek és a régi ívkemen- i céket több mint 1 millió forintos költséggel indukciós berendezésekkel váltották fel. Az átalakított precíziós öntöde így 4 és fél millió forint értékkel növelhette termelését egy évben. Így most már nemcsak a kéziszerszámgyár szükségletére dolgozik, hanem más gyárak megrendelésére is. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár exportra készülő gyümölcsosztályozóihoz például konvejorláncokat készítenek. Hasonló terméket szállítanak az Egyesült Izzóba is, ahol a szállítóláncokat komplett televízió képcsőgyártó berendezésekhez használják fel. selejtes kent a száma. A gyár munkája, terméklistája azonban nem nagyon változik az idén, továbbra is az egyetemes fogókat, valamint a kombinált csőfogókat oldani, a kéziszerszámgyár 1967-hez képest csaknem megkétszerezheti termelését, gyártják nagy sorozatban. De f^naíyobb^ a tervezők már """" — gondolnak. Magyarország „„ kéziszerszám1969-re gyártó üzemévé léphet elő. M. I. termékeket. Ezen túlmenően főleg élelmiszereket, szerszámgépeket, hengerelt árut, híradástechnikai cikkeket szállítunk Svédországba, míg onnan gépeket és berendezéseket, papírféléket, cellulózét és vegyi anyagokat vásárolunk; Hetvenezer új óvodás Tudnivalók a felvételekről Az idén előreláthatólag — most is szeptember 1 es bírálására felvételi bizottsátöbb mint hetvenezer új óvo- 7 között lehet jelentkezni. A §ot kell létrehozni. dást tudnak felvenni a ren- szeptemberi felvételtől né- elbírálásnál előnyben , „ . . , ,, - •.,• , reszesitik az egyedülálló szüdelkezesre allo mtezmenyek- hany rendkívüli esetben el- ldk gyermekét. Ugyancsak a tekintenek. Ilyen például, felvétel mellett szóló nyomós évközben érv, ha mindkét szülő dolFejlesztették helyt, a kovácsmübe. Velük együtt az óvodába járók száma megközelíti a amikor 200 ezret, azaz több mint a felét az óvodás korú népességnek. A felvételekkel kapcsolatos tudnivalókról a következő tájékoztatást adták a Művelődésügyi Minisztériumban: Az óvodai felvételekre — az előző évekhez hasonlóan az anya áll munkába, a család lakó- gozik' s nincs olyan felnőtt u / — csaladtag, aki a gyereket elhelyet valtoztat, vagy a csa- Ulhatn> Mérlegelnek ter- I ládi " láthatná. Mérlegelnek körülményekben olyan mészetesen egyéb szociális előre nem látott változás áll indokokat is. be, amely a gyermek évközi A tanácsi óvodából helyfelvételét indokolja. A rend- hiány miatt elutasított gyetartás előírása szerint, ha rekeket köteles átvenni a kötöbb a jelentkező mint az zelben levő üzemi óvoda, ha óvodai hely, az igények el- ott betöltetlen helyek vannak. Az óvodai „tanév" szépAkna és alap Mint arról április első napjaiban hírt adtunk, megkezdték Újszegeden a Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutatótelepének építését. A nagyszabású építkezés kivitelezője a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Most, öt hónappal az építkezés megkezdése után — amint a fénykép előterében látható — kazánház vasbeton aknája, mögötte pedig a laboratóriumi épület alapja készült el. A munka meglehetősen vontatottan halad, mivel nincs hozzá elegendő munkáskéz. tember 16-án kezdődik. A nyitvatartási idő az óvodákban napi öt óra; napközi otthonos óvodákban — a szülők igényeitől függően — napi kilenc-tizenkét óra, szombaton hét-kilenc óra. Az óvoda nyitvatartási idejét a szülők többségének — de legalább tíz szülőnek — indokolt és igazolt igénye alapján, a vezető óvónő javaslatára, a területileg illetékes tanács állapítja meg. A szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy gyerekeik a meghatározott időben ott legyenek az óvodában, illetve a megszabott időpontig elvigyék őket. (MTI) ÍRATLAN TÖRVÉNYEK E

gy állami gondozásból üzembe került munkáslány, nak az előleg kifizetése után elveszett a pénze. Körülbelül ötszáz forint. A fizetés utáni napon kisírt szemmel ült a varrógépe mellett, s nagyon el volt keseredve. A városban senki hozzátartozója nincs, drága albérletben lakik, mindenről önmagának kell gondoskodnia szerény fizetéséből. Érthető volt az elkeseredése, hiszen az az ötszáz forint hiány a teljes ..csődbe'-jutást jelentette. Arról nem is szólva, hogy csupán néhány hónapja állt a saját lábára és lett önálló kereső. A szegedi ruhagyárban viszont olvan környezetbe került. ahol az erkölcsi és morális dolgokban igazi megértésre talált. Selyem Erzsébet brigádja vette szárnyai alá az egyedül levő kislányt. A hovatartozás érzése könynyeket csalt a lány szemébe és őszinte hálával telt meg a szíve munkatársai iránt. Amikor egyszer szavakban is kifejezésre juttatta háláját, a brigád tagjai azt válaszolták neki, hogy ez náluk törvény, a közösség íratlan törvénye. Nem is tartanák magukat érdemesnek a szocialista címre, ha képtelenek lennének soraikba fogadni és támogatni őt, A brigád idősebb tagjai — évekkel ezelőtt szerveződtek, s azóta töbször elnyerték a szocialista címet is — inkább akkor lepődnek meg, ha valaki csodálkozik elhatározásukon. Akkor, amikor megtudták, hogyan járt védencük, a brigád legfiatalabb tagja, gyorsan elhatározták, hogy segítenek rajta. Mindenki adott valamennyi pénzt, s erejükhöz mérten „összehozták" az elveszett öszszeget. A kislány nagyon elcsodálkozott a kollektíva tettén. Ilyesmire nem számított. Nem is sejtette, nem is tudta, hogy a munkásemberek ilyenek. Pedig senkinek nem lett volna kötelessége ez a támogatás. Sőt, néhányuknál még tízforint is számít. Íratlan törvényekről beszéltek a brigád tagjai. Vannak-e ilyen törvények? Igen, vannak. Számos olyan „törvény" uralkodik az emberi viszonyokban, amelyek megsértése éppen úgy konzekvenciát von maga után, mint az írott törvények esetélben. Abban a munkateremben is, ahol az említett brigád dolgozik, segítenek egymáson az asszonyok. Nem is az az ötszáz forint a minősítő motívum, amelyet összeadtak, hanem a becsületes szándék, az új fajta gondolkodásmód, szemlélet, amelynek szülője és táplálója a szocialista közeg. Ezeket az íratlan törvényeket is a megváltozott körülmények teremtették és juttatják érvényre. A szakmai ismeretek átadása, a baráti viselkedés, az egymással való törődés, a gondok és az örömök megosztása törvénnyé vált a kollektívák tagjai között. Ezeket a törvényeket nem lehet, nem szabad megsérteni, önmagát zárná ki a brigádból az, aki nem igy cselekedne. Valamikor farkas-törvények kényszerültek az emberek kapcsolataiba. A gyakorlattal rendelkező szakmunkás féltette, óvta tudományát társaitól, s legfeljebb szánakoztak azon, akit valamilyen baj ért. Ki tartotta számon a névnapokat, az örömöket és a bánatokat? Senki. Most a brigád számontartja. Az újszegedi szövőgyárban a minőségi ellenőrök kollektívájában ez is törvényerőre emelkedett. Egy szál virág és egy tábla csokoládé. Nem valami nagy ajándék, de nem is az érték a mérvadó, a meghatározó, hanem a szándék és a jóakarat. A varrógépek között az egyik társ elmaradt a napi kvantummal. Valószínű bánthatta valami, vagy egyszerűen azon a napon nem ment úgy a munka. A többiek csak összenéztek, nem is beszéltek egymással és máris megszületett az elhatározás, ketten-hárman is segítettek megszüntetni az elmaradást. Nem önös célokért tették, hanem munkatársuknak az érdekében. Ez is íratLan törvény, segíteni a munkában. A gyárhoz való hűség, az egymáshoz való ragaszkodás éppen úgy ide sorolható, mint az előbbi segítőszándék. Nem kötelező egy munkahelyen eltölteni évtizedeket, de talán érdemes hűségesnek lenni a „kenyéradó" vállalathoz. A többszörösein kitüntetett brigádok névsorait lapozgatva kiderült, hogy a legtöbben hosszú évek. évtizedek óta dolgoznak ugyanazon a helyen. A hűségért hűség jár cserébe. Ez is íratlan szabály, amelyet mind a két félnek kötelessége betartani. S

ok kisebb-nagyobb esetet, példát el lehetne mondani a munkásélet hétköznapjaiból. Tudok olyan brigádot, amelynek tagjai házat építettek rászoruló társuknak. A beteg és egyedülálló kollégájuknak meleg ételt vittek minden nap, feltakarították a lakását. A másik brigád tagjai egy állami gondozott kisgyermeknek teremtettek otthont és családi légkört a hétvégi napokon. Az íratlan törvények betartása az emberiességből, a szocialista humanitásból, belső kényszerből következik. Ezek kötelezőek, és a becsületes munkásember kényes is arra, hogy betartsa paragrafusait. Gazdagh István Műemlékvédelem Eomogyi Kérolyné felvétele A műemléki albizottságok ötödik országos értekezletének második napján, szerdán a műemlékvédelem társadalmi alapjainak kiszélesítéséről tárgyaltak Sárospatakon. Dr. Barcza Géza, az MF osztályvezetője előadásában többek között ismertette, hogy az országban jelenleg 230 műemléki albizottság működik eredményesen a társadalmi erők támogatásával és indokolt lenne további tizenegy városban — például Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Szegeden és Szombathelyen — is ezek megszervezése. Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára bejelentette, hogy a mozgalom keretében tovább szélesítik a műemléki bizottságok szervezését, létrehozzák a figyelőszolgálatot Dr. Kis Gyula, a szombathelyi tanítóképző tanára a Vas megyében megszervezett és jól bevált figyelő-jelentő szolgálatról számolt be, Farkas Tibor, a győri városi tanács vb elnökhelyettese pedig arról a nagyszabású munkáról adott képet, amelyet a győri albizottság végzett. Dr. Dercsényi Dezső, az Országos Műemlék Felügyelőség Igazgatóhelyettese foglalta össze a kétnapos megbeszélés tapasztalatait. Végül Merényi Ferenc, az OMF igazgatója a műemléki albizottságok 39 tagjának — kiváló munkásságuk elismeréséül — jutalmat adott át. tanácskozása Augusztus 26—28 között Zalaegereszegen tartotta idei vándorgyűlését hazánk egyik legrégibb tudományos társulata, a 101 éve fennálló Magyar Történelmi Társulat. Az ország minden részéből érkezett történészek, levéltárosok és muzeológusok a helytörténeti írás elvi, módszertani kérdéseit és felhasználásának gyakorlati problémáit vitatták meg. A tanácskozás utolsó napján elhatározták: létrehozzák a Magyar Történelmi Társulat helytörténeti szekcióját. CSÜTÖRTÖK, 1968. AUGUSZTUS 29. DEL-MAGYARORSZÁG N