Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Kombináció Új gyógynövény A Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti ta­gozatának kutatói nemrégen megállapították, hogy az ország távol-keleti vidékein termő eleuterococcus cserje kitűnő gyógynövény. A cser­je kivonata eredményesen alkalmazható szív- és vér­edény-betegségek, idegbeteg­ségek, valamint a cukorbe­tegség bizonyos formáinak és a vér egyes megbetege­déseinek a gyógyításánál. Mi okozza a közlekedési baleseteket? A Közlekedés- és Posta- életveszélyes. Ezt mindenki ügyi Minisztérium pályaal- tudja. Mégis, egy régebbi el­kalmasságot vizsgáló intéze- lenörzésünk megdöbbentő tének megszervezésével egy- eredményeket hozott. Az is­időben a kutatók megbízást mételt rajtaütésszerű vizs­kaptak a közúti balesetek gálatoknak meglett az ered­okainak tudományos vizs- ménye: a legutóbbi „alko­gálatára. Dr. Horváth László holrazzia" már csak a meg­Gábor, az Intézet vezetője vizsgáltak 1 százalékánál elmondta, hogy munkájuk mutatott ki italt, során olyan embereket kell a gépjármű-baleseteknél kiválogatniuk, akik orvosi, 20 százalékban fiziológiai és pszichológiai játszik közre, szempontból megfelelnek a munkatársainak tapasztalata közlekedésben rájuk váró szerint az alkohol utókövet­nagy feladatoknak, képesek kezményeként egyes esetek­huzamosabb időin át egészsé- ben az ivás után még 36 gük károsodása nélkül úgy órával később ls fennállhat dolgozni, hogy elérjék az a nagyobb baleseti veszély, átlagos teljesítményeket, s Jellemző a testi és ideg­ne okozzanak balesetet. rendszeri fáradékonyság, lá­— Húsz év alatt — ami- tászavar és a lehangoltság, óta intézetünk működik — Fél deci konyak elfogyasztá­több mint 114 ezer vasutast sa némelyik gépkocsi vezető­és 262 ezer gépkocsivezetőt nek olyan megterhelést je­vjgsgáltunk meg — mondja lent, mintha négy-öt órát Meggyőzően kimutatták, hogy az időjárási frontok átvonulása és a balesetek halmozódása között össze­függés áll fenn. Egyes embe­rek szervezete különleges ér­zékenységet mutat a külön­böző származású levegőfaj­ták cserélődésével szemben. az intézet vezetője. — Ér­dekes tapasztalatokat sze­reztünk. Ismeretes, hogy egy-egy közlekedési baleset tucatnyi okra vezethető visz­sza. Még ma is gyakori azonban az a sematikus vezetett volna mas úton. A baleseti veszély nem minden esetben az alkohol­fogyasztás utáni első órában a legnagyobb, amikor a tü­, , _ , _ netek a legszembetűnőbbek, elemzes, amely egyszer a hanem a f0&yasztás után gyorshajtást, máskor szabálytalan előzést, még általánosabban a a fogyasztás d három-négy órával később, amikor a balesetet okozó „„„,„." ember már teljesen józannak JL ~ látszik, sőt annak is érzi Lansagot jelöli meg a bal­eset forrásának. Emellett magal' minden esetben meg kell Egészen újszerű a magas vizsgálnunk a szeméiyiségi vérnyomásban szenvedő köz­ifizikai, élettani és pszicho- lekedési dolgozókkal végzett lógiai) tényezőket, amelyek munkájuk. Tizenhatezer együttesen hatnak a közle- vizsgálat összeredménye azt kedésben részt vevő embe- mutatta, hogy a hipertóniá­rekre. A vizsgálatok hosszú sok közlekedési munkavég­ideig csak olyan kérdésekre ző képessége állandóan rom­terjedtek ki, mint a látás- és lik, 39 százalékban pedig hallásélesség. de nem ele- balesetet idéz elő. Megállapí­rriezték gondosan, hogy mi- tották, hogy a munkával járó lyen a volánnál ülő ember megterhelés és pszichés fe­— Egyik vizsgálatunknál 215 gépkocsivezetőről, moto­az ittasság rosról készítettünk közleke­Az intézet désélettani diagnózist. Vala­mennyien olyan vezetők vol­tak, akik kisebb-nagyobb sza­bálysértést követtek el, vagy súlyos baleseteket okoztak. Érdekes eredményre jutot­tunk. Pillanatnyi kihagyást vettünk észre 50 vezetőnél, hiányzott a megfelelő gya­korlat és tapasztalat 43 au­tósnál. A KRESZ szabályai­val ellentétesen kialakult ve­zetési gyakorlatot 12 ember­nél lehetett kimutatni. 25 egy forgal- sofőrnél tapasztaltunk csök­kent látásképessséget, szín­vakságot, cukorbetegséget, hipertóniát, sőt alkoholisták­ra is jellemző tüneteket. Rosszul működtek a pszichi­kus funkciók 7 gépkocsiveze­tőnél. ösztönös magatartást és csökkent ítélőképességet tapasztaltunk a megvizsgál­tak 4 százalékánál. A balese­tek 12 százalékában az egyé­nek morális beállítottsága nem felelt meg annak a se­bességnek, amellyel hajtani képesek az országúton. Fá­radtságra, kimerültségre 23­an panaszkodtak, tehát mind­össze 14 autósnál nem tud­tuk kimutatni a káros lélek­tani tényezőket. . lelkivilága és morális be­> -éllítottsága. Most már ezek­kel a tényezőkkel is részle­tesen foglalkozunk. "" A "vasutasok és gépkocsi­A pályaalkalmassági kuta­tók vizsgálataiból önként kí­nálkoznak a következtetések s/.üíts ég gy a kra n' oko z" maga s és a tanulságok. Köziekedé­vérnyomást. Igy tehát a hi- sünk fejlődése sürgeti, hogy pertónia bizonyos mértékig ezeket az érdekeltek meg­22*?' tShetf ^ és Húszezer meteoropszicho­ben hasznosítsák. vezetők alkoholfogyasztása lógiai vizsgálatot végeztek. Kőszegi Frigyes Épül Somogyi Károlyné felvétele Bodai Ferenc, Süli Z. Jenő, Sánta László otthonosan dolgoznak a szelepeken Valamikor krumplit vagy tempó a cEvat, nagy értékek bői, hanem Kardoskútrót, kukoricát ültettek ide — forognak kockán, amit nem Orosházáról is eljöttek a fia, most kotrógép szakít árkot a szabad elvesztenünk. Itt Al- tal olajbányászok. Én is ta­földbe. Két betonkeverő zö- győn hirtelenében nagyon pasztaltam: nehezen hitték, rög, emelődarus autó feszül sok olajos berendezésre van hogy ml három hónap alatt egy fekvő villanyoszlopnak, szükség máról-holnapra. A „kulcsra készen" átadjuk az Algyő és Szeged között a vállalat főleg munkással győ- SZT—5-ös tankállomást Ér­frissen zöldellő tábla közepén zi nehezen a feladatokat, de zem, sikerülni fog, mert építeni mindenképpen kell! mindannyian ezt akarjuk. Ám hogy és kivel? Tankállo- A fiatal olajbányászod másunknak se jutott eleinte nagy vállalkozása az ország­apa, anya: az olajipari KISZ- ban tcbb pártfogóra akadt. A bizottság ezért vette védnök- Diósgyőri Gépgyár fiataljai egyhektáros sziget: ötven­négy fiatalember reggel hat­tól este hatig olajtankállo­mást épít. Az ágasbogas acélcső-rendszer, a szivaty­tyúk, az ormótlan kazánok ségbe. hamarosan működni kezde­nek, a megtalált olaj innen indul sokkilométeres utazás­ra a finomítókhoz. KISZ-védnökség A vakoló munkás, a he­gesztő, a szerelő és az irányí­tó mérnök nagyon hasonlít . egymásra; mindannyian húsz gonddal keveri a betont, egn és harminc között számlálják technológussal, aki hegesztő­éveiket. És még valami: ezt nek segít. _ a munkát maguk választották Meszszagu paranyl épüle­• segítettek, soron kívül küld­A szükségúton, néhány mé- ték a fontos szivattyúkat, da terre a lakókocsitól „Faka- ugyanígy segített a Budapesti rusz" áll, oldalán öles betűk Olajipari Gépgyár is. A Dél." hirdetik: KISZ védnökség! A magyarországi Áramszolgál-: fölszerelt bama acéltartályra tató Vállalat expressz gyor-; valaki piros festékkel ugyan- sasággal jelent meg a kérésié ezt írta. Csekő István körbe- — a villamosenergiát hozd kísér az egyhektáros „mun- vezeték már a tankállomásig ka szigetén" találkozom ér... Hajdúszoboszlóról jött olaj­„cjuuo^uuouuw, jvu, um,- T •• • ,, technikussal, aki nagy mu- | USKGK legszigorúbb számadással ten az utolsó simításokat Az első napok voltak á szokatlanok Amikor a te­nyér a kemény szerszám­nyéllel ismerkedett. Áz ál­saját maguknak tartoznak ^gzik. A malteroskanál gaz- iandó szelet a napsütést érte. A napégette ercú mér. nők, Csekő István felel a fia­talok munkájáért. Egyenesen Szolnokról, a .kőolajtermelő vállalat egyik csendes irodá­jából érkezett a kétkeréken „járó" lakókocsiba. A „cse­réről" szívesen beszél: — Az olajiparban expressz i4 kőműves Egy szép májusi napon kalapját feltolva homlokán, ezt a megjegy­zést tette: „Nem tudok olyan utcá­ban járni, ahol ne volna egy házam." Régi szokása szerint tövig szívta ci­garettáját, fakemény, görcsös ujjai­val mutogatott, mintha most is áll­ványok között tevékenykedne. Sok­szor láttam valahonnan előkarikázni rossz biciklijén, zörgő, malteros zub­bonyban, kőkori bakancsban, össze­szíjazott piszkos aktatáskával a hátsó ülésen. Szúrós, fekete szeme volt, kissé kurtalábú, mint a homoki ku­nok. Fent a Kiskőrösiben egyszer " berúgott, bort ivott, pedig mindég a sörhöz trenírozott — még pesti mun­káskorában. Reggeli előtt mindig megitta a féldecit. Hatkor kezdett, nyolckor leült egy téglarakás árnyé­kába. és kibontotta a csíkos szalvé­tát. Szalonnát, hagymát, kenyeret evett. Ritkán volt tréfás kedvében, néha ácsorgott a legfelső pallón, nézte a tájat, aztan az eget. Mint egy pa­raszti fi, aki Pusztaszerről lépte át az élet vasküszöbét. TégJa, beton, kő, ez volt az anyaga. Mások terveit valósí­totta meg, egyre gyarapuló tudással, végétnemérő napok hajnalában nyomva meg az ócska bicikli pedál­ját. Ezrek járkálnak az ő falai kö­zött, új és régi emberek nevetnek, dühőngenek, alszanak, szeretnek, esz­nek az ő házaiban, senkise ismeri őt, senkise tudja, hogy kicsoda. A házat, a lakást megszerezni kell, fizetni, örülni neki, cserélni, adni, venni ta­tarozni, bíróság elé menni érdekében, lefényképezni, vagy utálni, mert ré­gi már. 0 ezeréves épületet szeretett volna építeni. Tanulmányozta a vá­rakat. Látképekről. Ez volt balga ál­ma, mindenkinek van ilyen szakmai nosztalgiája. Tudálékos is volt, hi­szen egész élete mérnökök, hatósá­gok, építtetők között telt el. Sok mi­haszna tudományt felszedett. De egyet világosan értett — mit ér az ő munkája és hogy mennyit adnak ér­te. Mostanában már elégedettebb volt. Haza is lett, az ő sokéves te­remtő ereje által, s tudom — nem lo­pott fuvarokból. Még azt is tudtam róla, hogy mi a kedvees nótája. „Fú süvölt a Mátra szele — Ingem ga­tyám lobog benne..." Ki tudja mi­ért és hogyan mászott fülébe ez a kedves, búsongó dal. Nagyon nem is­mertem, bevallom. Amit eddig össze­hordtam — feündultságomban — belátom, kevés egy ember körvona­lának felrajzolásához. Kőműves sok van, talán a világ legnépesebb szak­mája. Tőle tudom, hogy nem mind­egy az ember hol dolgozik — Bos­tonban, vagy Szegeden, ö járt odaát a harmincas évek elején, azt mondta: „Mintha egy kőműves se lett volna köztünk." A futószalag egy kis rész­munkáját végezte. Itthon gondja van a házra, sokszor kellett valamin spe­kulálnia, s ezt szerette. Az alkotást. Ezért érezte az itteni házakat az ő házainak. Ahogy felnézett olykor va­sárnap egy-egy kémény peremére, melyet súrolt a fényes szabadon su­hanó levegő — elégedetten lépett odább. Boldog ember volt. Amit csi­nált — megvan, látható, tömör, va­lóság, hasznos. Ennél többet ember nem kívánhat magának. Utólag tudtam meg — cseppet sem volt alázatos. Az élet változó zúgá­saiban recsegett-ropogott az ő csont­ja is, s bármit mondtak is, ő bizton tudta, neki van igaza. Szakmája van. Az ő valóságos, tevőleges, hasznos élete az alap, mely mindég helyes irányba befolyásolja az élet intézőit. Miért haragudott volna egyes fiatal és pökhendi művezetők miatt? Miért bánkódott volna a jósző elmaradása miatt? Mindez nem fontos. Elmúlik, helyrejön. Az élet roppant dialekti­kája következetében a helyes és a maradandó tevékenység legyőzi a hamisat. Ez volt a titka. Szerettek a keze alatt dolgozni. Többen is tanú­sítják, akik nála kezdték. Elismerést hiú emberek keresnek, s akik ezért erőlködve dolgoznak, szerencsétlen kielégületlenek. Nem ismerik a munka önmagában születő és kiteljesedő örömét. Nincs miért kitüntetnünk őt, nem is kívánta. Jó tervet, jó anyagot, jó szervezést kí­vánt. És a többiektől a szakma be­csületét. Ö, a kőműves — egy bol­dog ember. V. A. dája Csató István. — Látom. hólyagos. a te­nyere — szólítom meg. — Bevallom, gyakorlatlan vagyok. Otthon, Szolnokon vegyésztechnikus az igazi munkám — feleli mosolyog­va. Felteszem az elkerülhetet­len kérdéseket, miért jött, szívesen csinálja-e stb. A vá­lasz tüzesebb, mint vártam. — Eleinte nem bíztak ab­ban, hogy mi, az Irodához szokott fehérkezűek felépít­jük az SZT—5-öst, a tankál­lomást. Amennyire csak tő­esőt a szerszámokkal együtt megszokták. Az önkéntes épí­tőknek jó fekhely került, es­ténként, ha kedvük tartja; Szegedre látogatnak moziba vagy a szabadtéri előadásai­ra. Csekő Istvánék mégsem elégedettek mindennel: — Valamiféle ellenfeleket látnak bennünk azok, akik a többi tankállomást „hivatal­ból" építik. Igaz, ez a reggel­től estig tartó munkanap nagy erőfeszítéseket követel.' Ritkán születik ennyi idő alatt egy tankállomás. Talán a példa kényelmetlen, ahe­lem telik szeretném az el- lyett, hogy segítenének benl lenkezojet bebizonyítani. Segítség Klemann Péter a szom­szédból — Szánkról került át az építkezésre művezetőnek, ö sincs harmincéves — ugyanazt a témát folytatja, amit Csató István abbaha­gyott. — A KISZ mozgósította tagjait, hogy rendkívüli fel­adatként építsük fel ezt a nyolc és fél millió forintot érő egységet. Szó nékül vál­lalkoztunk, azóta itt kéthe­tes turnusokban váltják egy­mást az önkéntesek. Nem­csak szegedi olajos üzemek­nünket, finoman tudatják a nemtetszésüket. — Előfordult, hogy egy nap nem találtuk meg a gázpa­lackjainkat, nem hoztak oxi­gént a számunkra — mondja Klemann Péter. — Nem kap. tunk deszkákat sem, ezeket én, saját felelősségemre sze­reztem Szánkról. Kötözkö­dött velünk a kőolajtermelő vállalat szállító üzeme is. Mi mégsem bánjuk a versenyt, a tüskéket meg elfelejtjük. Tizenegyezer erőfeszítéssel; szorgalommal teli óra ered­ménye már ott büszkélkedik az algyői „fiatalok szigetén": augusztus végén olajat húz­hatnak a szivattyúk... Malkó István Ma este a POTYKA CSÁRDABAN (Petőfitel., Csap u.) műsoros halvacsora Közreműködik: LÁSZLÓ IMRE magyarnóta-ének»s Belépődíj: 6,— Ft. Választékos halételek — hűtött ita­lok' Kellemes szórakozást kívánunk! Cs. m. Vendéglátó Vállalat S. 56 308 VASÁRNAP, 1968. AUGUSZTUS 25­A t l

Next

/
Oldalképek
Tartalom