Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Szeged bolygói 24. Sándorfalva A nagy szegedi árvíz sok magyart menekített Tápéról, Algyőről a sándorfalvi határba, a Pallavicini-uradalom területére. Itt jött létre a jobbágyfalu, az őrgróf nevére Sandorfalvaként. Már a 18. századtól virágzott itt a dohány- és a sáfrónykultúra. Aztán a „jószívű" gróf úr télvíz idején kergette vakvilággá a kertészeket, leromboltatta házaikat, idegen szuronyos katonaság zavarta fel álmaiból a jobbágynépet. Régi világ. Miként Féja Géza Viharsarok című regényéből idézett rész is: „Sándorfalva helyzete még az átlagos falunyomornál is vigasztalanabb. Az egész falu egyetlen nyomortanyának tekinthető. 1936-ban Keresztes Mihály lerángatta a padlására siető végrehajtót, ösz volt. Nyolcvan pengó volt az adóhátraléka, a télire eltett kis búzáját féltette. Nekirohant a csendőrszuronyoknak." Emlékművek a parkban A központban, mindjárt a tanácsházával szemben, kedves kis park, platánfák, szobrok, emlékművek. Az egyiken ez áll: „Az 1919-es Tanácsköztársaságért vívott harcban elesett és kivégzett elvtársak emlékét kegyelettel őrzi meg Sándorfalva dolgozó népe". Kissé távolabb a Felszabadulási Emlékmű, amely arról tanúskodik, hogy Sándorfalvát 1944. október 14-én szabadították fel a szovjet csapatok. Mindjárt a közelben Petőfi Sándor mellszobra, távolabb pedig a nagyméretű Határnéző látható. Mindkettő a falu szülöttének. Kelemen Kristófnak az alkotása. A Petőfiszobrot 1948-ban itt, a faluban készítette. Itt élt hoszszú ideig az édesanyja és testvérei. A mai falu; 9872 Jto'd köz" Igazgatási terület, 5900 lélek. A tanyavilágban 240 tanya, 550 ember található. Nagy területet foglal el a falu, 1930 házával, hosszú, széles utcáival. Évente 18—20 ház épül. Hatvankilenc személygépkocsit, 194 nagymotort, 559 televíziót, 1452 rádiót tartanak. Takarékban 10 millió forintot őriznek. A legtöbb adót, 9039 forintot Micziz András egyéni gazda fizeti. Utazó falu A központ rendezett, lényegében olyan, mint máshol, üzlethálózat, iskolák, óvodák, könyvtár, művelődési otthon, vendéglő található. Helyiipar is van. Sütőüzem, járási kisipari szövetkezet, háziipari szövetkezet, gépjavító áljomás üzemegysége és a halgazdaság, erdőgazdasag üzemegysége foglalkoztat a három termelőszövetkezet mellett jelentős munkaerőt. Ma már a munkakeresők fele dolgozik az iparban, fele pedig a mezőgazdaságban. Naponta 800 ember jár el, leginkább Szegedre. Korábban a sándorfalvi emberek Pécstől Nyíregyházáig eljártak, bányákba, hídépítésnél, s az építőiparban szinte pótolhatatlannak bizonyultak. Most Szegeden; a Csongrád megyei Építőipari Vállalat törzsgárdáját alkotják. Hajnalban jönnek a buszok, az autók, viszik az építőket, este pedig hozzák. A konzervgyárban, az EMERGÉ-ben. a kábelgyárban is keresethez jutnak. A szövetkezetek erősödnek, lassan-lassan vissza- Tsz tagja Gyermekeit, fiait hívják az iparból az eljáró- taníttatta, többre vigyék, kat. A háztájival együtt ma m!" ő' Virág . ,Jóska bác.s,i . szintén az uradalomban el. már a napi 100 forintos at- Gyönyörű házat vett a falulagjövedelem megkerül. Igaz, ban, a ktsz-nél még most is sokan úgy vélekednek; az besegít. A hajdani napszáiparban dolgozom, elmú.ik a ^b^tX^T nyolc óra, megtisztálkodom, s mehetek haza, azt csinálok, amit akarok. A szövetkezetben viszont van olyan hely, a réten, ahol még rendes ivóvíz sincs. Sajátos gondok Sándorfalva nagyközség. A járdák hossza 79 kilométer, az utcák hossza 48 kilométer. A legkeskenyebb utca is 21 méter széles. Kevés a községfejlesztési alap, évente 450 ezer forint gyűlik össze. Legszívesebben a borra, italra költött pénzből vennének el az illetékesek, ha tudnának. Abból futná is. Hiszen a sándorfalvi kocsmákban évente közel 8 millió forintot árulnak. Több sajátos problétársadalmi maía van a nagY közösségnek, hiszen elég például azt megemlíteni, víz, milesből. Ezért aztán korábban re egy-egy házhoz bevezetik, társadalmi munkával átala- 6 ezer forintnál többe van, kítottak egy épületet, ez lett va©' a másik: korszerű __ , ... ... .. egészségügyi rendelőt, komáz ép.tők kulturotthona. Ma binátQt építenének. Már több is működik. Hetente egy este mirit négy éve rakosgatják a kivételével mindig itt talál- pénzt, a tervek elkészültek, NövekvO Igények Egy ideig gond volt, hogy a sok eljárót se a munkahelyen, se pedig otthon a faluban nem tudták „összefogni", kiestek minden megmozdulásból, népműveH H«lJ0BtSMAe0R ' UJMÍCU AWKHÍJ iNíWMDtllNtTlUs] Jjl J KEH hatjuk az eljárók nagy részét, rádióznak, tévéznek, olvasgatnak, beszélgetnek. Itt tartják a politikai rendezvényeket, előadásokat is. ígéret is van, talán az idén megkezdik az építkezést. Csakhogy kevés a pénz. Segítség kellene. A mezőgazdasági termelés Nincs különbség az ipari és leginkább a hagyományos a mezőgazdasági munkások ^túrákra szorítkozik, bár életszínvonala között. Altalá- a közös gazdaságokban 165 ban egy-egy családból itt is, holdon szőlő, 101 holdon gyüott is megtalálhatni valakit, mölcsös, a háztájikban 180 Akik meg eljárnak Szegedre, holdon szőlő, az egyénieknél szabad idejükben ők se mon- ,. _„ . , , , danak le a földről, kapálgat- pedlg 88 holdon ugyancsak nak. mint a többiek. Az igények megnőttek, sokat adnak a lakáskultúrára, a gészőlő díszlik. Fűszerpaprikát a korábbi években 50—60 holdon termesztettek. Kerpesítésre. Róvó István terme- ,. , ,. -, , lőszövetkezeti tag háza is jól teszkedesrol nem nagyon beberendezett, tévé, ivóvíz, mo- szélhetünk, a fóliázás nem sógép, centrifuga. A tanács- terjedt el, a háztájikban a elnök említette, még neki legtöbb pénzt az állattenyészsem volt akkor centrifugája, .. . .. . „ ott látott először működésben tes és a átázás adja. A szoegyet, a tsz-parasztnál. vetkezetek közül az Uj Élet Sokan emlékeznek még a Tsz-ben hoztak létre egy-két hajdani szegénységre, a régi intenzív üzemágat, így a bauradalmi világra. Horváth romfitenyésztést és a lóleFerenc is ott élt az urada- -„a .,•.&„» lomban. Most tanácstag. Ak- nye z eiCtiv, mozgékony ember, nem Még nincs százéves se a zárkózik el a közügyektől, község. De már kinőtte a Nem is olyan régen építették, szűk falusi ruhát, sajátos csinosították a vendéglőt. . ... . .. . , _ • Társadalmi munkában me- ,parava1' gondja,va1' a varos szelték Ott volt 6 is. Fiait közelségével, nagyobb rangra taníttatta, üzemben dolgoz- tesz szert. Szép jubileuma nak Szegeden. Dobronyai Ist- lesz a 100. évfordulón, ván szintén cselédember volt világéletében, most a Béke Sz. Lukács Imre Emlékek utcáin Bánat és vigasz Az em- ryos fecskeszeretetének adott hajlékot még a hűbér, akit szimbólumát látja bennük, szas évek elején is a szeaz élet A hegedi kőművesek és g**1' újságírók törzsasztalaelszakított pátriájától, föl- Piktorok amikor szép új, ^L^h^^^ziportóraU földöhnti kők önt visszahull pasztellzöld vakolatruhaba neskavenaz. ni szipoi sazoii lolaobott keként visszárum r há Juhasz Gyula szelleme, itt olykor a regi falak közé, °"ö™k ^?Sekinkább folytak a végtelen viták hogy számba vegye a valto- j* £ a mindenféléről, és itt formázásokat, fölmerje az ujat, es a^kat„„15 *Z lódtak a szép szegedi áltitkon elsirassa azt, ami JJ- ^íSerrótek m* Még irodalmi nevezekedves volt, mert hiszen varta anul rolcsepei edtek . | , k a fiatalságát jelentette de bennük a =n, « eppen m^ányán a,7-al , "y^tótón"1 M álltak össze a „kollektív tereitűnt. Például a Tolbuhm ves»k ezernyi tarsuKrai fakadó versek" a sugárút, a régi Kálvária út egjmtt repulőgyakorlatarkat jg*™ tatad^ve^. dúslombu fasorát, amely tik- a 0SZi uua" . . négy olyan négy-négy strókasztó kánikulák idején hus Igazi meglepetés mégis az f4s köitemény, amelynek árnyékba takarta a hajdani Aradi vértanúk tere, az szakaszait variált sorrendre dakciót, pennaforgató pá- egykori Gizella tér. Nem ben négyen írtuk, Juhász lyájának első állomását egykönnyen ismer rá a ván- Gyula, Terescsényi Gyurka, Eszet hiaba győzik meg az dor. Eltűnt róla az ósdi ' ' . . .. ., érvek, hogy az öreg fasor pavilon, amelyet „zöld vil- Gacs Domotor, meg jómaútjában állt az úttest meg- lamosnak" becézett a szege- Ram. Aki kíváncsi rájiik, szélesítésének, amit a gyor- di polgár, bár a vörös rozs- könnyen meglelheti Jusan növekvő forgalom köve- da egyre nagyobb felületei- bász Gyula összes verseinek telt meg könyörtelenül, és ről marta le a rámázolt zöld kötetében, hogy a helyettes kissé bel- olajfestéket. Talán azért bújt meg szégyenkezve a föléje * tait* Ballagáboruló sűrű lombok alatt, az amelyek szintén eltűntek, biztosítva a teljesebb ®'akran bukkantam Juhász A költő sírjánál saimon igen 'gy rálátást a megifjított öreg tér vadonatúj építészeti műGyula emlékére, kisétáltam hát a szegedi őskertbe ts, remekére, amely rózsaszínű aho1 bizony mÁr sokkalta jebb ültetett fiatal csemeték egy-két révtized múlva úgyis visszavarázsolják utca meghitt árnyékát, a szíve makacsul ismételgeti, hogy a megkopasztott utca fájdalmasan sivár, A Jókai utcában egy kicsit megvigasztalódik mégis. Szépek, barátságosak a rendbehozott öreg házak, üvegeivel gyakorta épségben megőrizték a hely régi hangulatát. Különösen a 3-as számú ház előtt illetődik meg, fölfedezve a bal- HH . ... kon ja alatt a szorosan egy- nagyon modern bisztrót vagy arasznyi furnirlemezt találfecskefészke- ÉgÉÉMAMtMMÉMMg^aM ket. Szeged népe hagyomátéglafalaival, merészen motöbb az ismerősöm, mint az A dern vonalaival, csillogó eleven városban A költő egyszerű sírjánál Szeged lelkével volt megható találkozásom. A síremlék márvámegtéveszti a szabadtéri játékok vendégeit, azt a hitet keltvén bennük, hogy valami nyához támasztva időrágta. Hajnalpír és naplemente cukrászdát lelnek falai között. Pedig hát éppen — ellenkezőleg, lévén a kis palotácskának az a rendeltetése, mint ami az eltávolított rozoga „zöld villamosé" volt Üde nyári hajnalokon, hangulatos naplementéken gyakran gyönyörködik az ember a természet pompás színjátékában. A vörös naplemente már sok fejtörést okozott a természettudósoknak. Már régen tudják, hogy a természeti jelenségek egész sorával áll kapcsolatban, melyek közül még ma sincs mindegyik tisztázva. Egy azonban bizonyos: a fénytörés jelenségével állunk szemben, s a Föld légkörének feltétlenül szerepe van benne, mely részben megtöri, részben pedig el is nyeli az égitestek (jelen esetben a Napi fényét. Fizikai kísérletekkel könyn.ven bebizonyítható, hogy a levegőt alkotó gázok molekulái eltérítik eredeti irányuktól, szétszórják a velük ütköző fénysugarakat. A fényszórás a rövid hullámhosszú színeknél (például a kéknél) sokkal erősebb. ez a magyarázata annak is, hogy a felhőtlen eget kéknek látjuk. A lenyugvó Nap sugarainak sokkal vastagabb levegőrétegen kell áthaladniok, mint a delelőn álló Napból áradó fénynyaláboknak. A levegő molekuláival való gyakoribb „találkozás" következtében a kék sugarak teljesen „kiszóródnak" a fénykévéből, és ezért látszik rendesen narancs, vagy piros színűnek a naplemente. A zöld sugár megjelenése az égbolton különös és ritka fénytünemény, mely ugyancsak naplementekor észlelhető. A napnyugta előtti utolsó pillanatban, mielőtt a Nap eltűnne » látóhatár mögött, a napkorong felső pereme néhány pillanatig élénkzöld vagy zöldeskék fényben tündököl. A zöld sugár megjelenésének okát ugyancsak a fizikai jelenségek sorában kell keresnünk. A magyarázat viszonylag egyszerű: ha a légkör bizonyos mennyiségű az űrkutatás kiterjesztése során tudták fellebbentem a fátylat a kutatók. Az űrhajósok megfigyeléseiből azt a következtetést vonták le, hogy kb. 20 km magasságban olyan réteg veszi körül a Földet, amely 0,1—1,0 mikron átmérőjű részecskékből áll (köbcentiméterenként egyegy részecskével'). A napfelkeltét megelőző bíborszínű derengés abból ered, hogy a horizonton megjelenő napsugarak megvilágítják ezt a réteget, s megtörnek az apró szemcsék sokaságán. Először úgy vélték, hogy a szennyező részecskék kizárólag földi eredetűek. Ki is mutatták, hogy a fő alkotó részük kén, mégpedig ammóni párát tartalmaz, a látóhatár umsok alakjában, melyek a közelében levő Napból csak vulkáni gázokból kerültek a zöldes sugarak érkezhetnek oda a felszálló légáramlatok hozzánk, mert a vörös sugarakat a vízgőz elnyeli, a kék sugarakat pedig a légköri fényszórás „távolítja el". Ha a légkörben sok a por és szennyezés, ezek olyan útján. Később felfedezték, hogy a világűrből leszálló meteoritpor ugyancsak megtalálható az atmoszféra felső rétegeiben. A rendkívül kis tömegű részecskék csak naerős általános fényelnyelést gyón lassan_ _ közelítenek a okoznak, hogy a zöld sugarakat is „felemésztik". Nem csodálható tehát, hogy az oldják a természeti erők. földfelszín felé, így a réteg „felújítását" könnyedén meg4 DEL-MAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1968. AUGUSZTUS 25. egyre szennyezettebbé váló légkörünk egyre ritkábban mutatja e különös fénytüneményt (a tiszta tengeri és havasi levegőben érthetően sokkal gyakoribb). A hajnalpír titkáról csak Más elméletek a növényvilág speciális összetételű kipárolgásával hozzák kapcsolatba a fényjelenségeket, ezek azonban még nem nyertek kellő tudományos igazolást'. K. S. A rácson belül A DélMagyarország Idegenforgalom rovatában nemrégiben szó esett a Dömötör-toronyról egy - lelkes olvasó levele kapcsán. A levélíró azt hibáztatja, hogy a kis torony művészien kovácsolt vasajtaját szigorúan zárva tartják, pedig hát a belsejében „van valami freskó és keresztelő kút is ...". Ez a „valami freskó" Aba Nóvák alkotása, a világszerte régen elismert magyar művészé. A lezárt torony belsejében egyébként nem keresztelő kút, hanem művészien faragott keresztelő medence, baptisterium rejtőzik. A Dél-Magyarországnak ugyanebben a számában olvastam a „Hol volt a Korzó kávéház?" című cikkecskét is. A kérdésre dr. Csongor Győző muzeológus bennszülött szegedi válaszol, igen helyesen megállapítva, hogy a Dugonics tér és a Kárász utca sarkán állott, de megszűnésének időpontját nem jól tudja, Szerinte az első világháhorú alatt szűnt meg. Bár egyelőre még nem tartozom a legeslegöregebb szegediek közé, mégis tudom, hogy ez a kávéház tam, rajta félig elmosódott ceruza-írást, a költő Fejfámra című tizenkét soros, megrázóan szép versét. .., Mély szürkeségben Színeket látott, Magyar volt. költő: Átkozott, áldott! A dátum — 1967 — tanúsága szerint tavaly lopta ida valaki, alá is írta, de a nevét elmosták a havak és az esők, viszont egy idegen kéz rótta sor még jól kibetűzhető: „Áldott, jó ember volt". A málladozó lemez hátsó oldalán néhány egészen elmosódott aláírás, nyilván azoké, akik időközben elzarándokoltak a költő sírjához. Ahogy elnézem a szép emlékezésnek ezt a megható dokumentumát, megilletődve gondolom, hogy ez talán többet jelent, mint az, hogy Budapesten ma! napig sincs utcája a költőnek, akinek plakátokra nyomott gyönyörű versét néhány évvel ezelőtt úgyszólván a főváros minden sarkára kiragasztották, valamint annál Is, hogy a szegedi Dóm tér Nemzeti PantheonjábaTl a mai napig sem jutott hely emlékének. Igaz, hogy rajta kívül még jónéhány, országosan nagy szegedi emlékét is hiába keresi a vándor az árkádok alatt, a többi között Kelemen Lászlóét, Tömörkényét, Dugonicsét, Dankóét is ... Magyar László