Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

Kapuzárás az építőtáborokban A legutóbbi nyolc hét alatt — kéthetes váltással — 11 ezer fiatal fordult meg BácsKiskun megye építő táboraiban, s ez idő alatt becslések szerint négymillió forint értékű munkával segítették a gazdaságokat. Pénteken a vidék 15 építőtáborában ünnepélyesen levonták a táborzászlókat. Az utolsó csoport búcsúztatásán ott voltak a gazdaságok vezetői, valamint a mezőgazdasági üzemek KISZ fiataljai. A táborlakók nemcsak munkájukkal, hanem fegyelmezett magatartásukkal is kiérdemelték a gazdaságok dolgozóinak, vezetőinek elismerését. Pénteken dolgoztak utoljára a somogyi önkéntes ifjúsági építőtáborok diáklányai is. A negyedik turnusban több mint 1000 középiskolás lány segített a balatonújhelyi és a balatonbogiári állami gazdaságnak a zöldség- és gyümölcsfélék szedésében, a szőlőszüretben, a válogatásban és csomagolásban. Pénteken este Balatonújhelyen, Balatonbogláron és Lengyeltótiban táborzáró ünnepséget rendeztek a fiatalok. A piac hatása és lehetőségei — a kenderfeldolgozó Iparban Fogadás a román nagykövetségen Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken este fogadást adott et nagykövetségen. Megjelent a fogadáson dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, továbbá a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. * Dumitru Turcus román nagykövet pénteken délelőtt a nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta a rákosligeti román hősök sírják A mozgó szállások egészségügyi követelményei Az év eddig eltelt időszakában a vállalatok már éltek a piaci lehetőségekkel, s döntéseiknél érvényesítették gazdasági érdekeiket. Ez az érvényesítés persze lehet negatív és pozitív hatással is az iparvállalatra, illetve a fogyasztóra. Vitán felüli, hogy az ilyen irányú törekvések elsősorban a monopol helyzetben levő vállalatoknál érvényesülhetnek legjobban. Ezért is érdemes áttekinteni két szegedi székhelyű nagyvállalatnak — a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, mint feldogozó, s a Rostkikészítő Vállalat, mint alapanyagellátó — eddigi tapasztalatait. A nyereségért A Rostkikészítő Vállalat, mint az iparág egyetlen — monopol helyzetben levő — vállalata szervezi az egész országban a kender- és lentermeltetést, a felvásárlást, valamint végzi a rostkikészítést. A rostipari termékeket három vállalat dolgozza fel, közülük a szegedi székhelyű Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a legnagyobb kenderfeldolgozó az országban, a hazai kenderfonal-termelés több mint 80 százalékával. A két nagyvállalat termelési kapcsolatai tehát igen jelentősek. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat alapanyagszükségletének több mint a felét a Rostkikészítő Vállalattól szerzi be, ahol ez a termelés egyharmadát teszi ki. Korábban a két partner j egymásközti forgalmát részletes tervutasítások szabályozták. A gazdaságirányítás új rendjében a gazdasági kapcsolatok piaci formái ki| szélesültek, s a piac szereplőinek mindegyike a ráfordításokhoz viszonyított legnagyobb nyereség elérésére törekszik. körét nem szűkítették, bár a felsőbb szervek véleménye szerint igen nehéz lesz a készletek lecsökkentése után a rostkender vetésterületét ismét felemelni. Ennek a hatása valószínű csak jövőre, vagy az azután következő évben érződik majd. A felesleges készletek csökkentésének persze lehetne más útja is: a rostkikészítési tevékenység fokozása. Ez az út jelenleg azért nem járható, mert nincs elegendő áztatókapacitása a vállalatnak. S a vállalat nem is szándékozik bővíteni a hagyományos biológiai úton történő áztatókapacitást, helyette inkább a gyorsabb áfutást biztosító vegyi feltárás bevezetésére törekszik. Ennek lehetőségeit a műszaki egyetem tudományos kutatói most formálják Árváltozások A rostkender 23 százalékos rosthozamából 43—44 százalékban tilolt kendert — kenderszálat —, 56—57 százalékban pedig kenderkócot nyernek. Az utóbbi időben azonban a finomabb kendertermékek gyártása került előtérbe, s így a szál és a kóc árainak a használati értéktől való eltérése ugyancsak a felesleges készletek lerakódásához vezetett A Rostkikészítő Vállalat problémáit a piaci mechanizmus segítségével igyekszik megoldani, s 1968. július elsejével módosította a szabad árformába tartozó kenderszál és kóc árarányait, valamint csökkentette a termékek minőség szerinti differenciáltságát. A kóc árát 10—12 százalékkal mérsékelték, a kenderszál árát pedig 4—8 százalékkal felemelték. Az árváltozások összességükben ugyan kiegyenlítették egymást, de a feldolgozóipar termékösszetétele alapján az árváltozások több mint 4 százalékos alapanyag-áremelkedést idéztek elő. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat — bár termékei ugyancsak a szabad árkategóriába tartoznak — egyelőre nem hárítja át az árváltozást megrendelőire. Ezt ugyan meg sem tehetné jelenleg, mert a harmadik negyedévre megkötötte szerződéseit partnereiveL Történt azonban más dolog, amely szintén a piaci hatás eredménye. Az áremelkedésből származó veszteségét nyilvánvalóan csökkenteni igyekszik a feldolgozó vállalat, s ennek érdekében, élve a szabadabb piaci lehetőségekkel Lengyelországból hoz be jelentős mennyiségű alapanyagot, amely a belföldi árnál tonnánként 10 ezer forinttal olcsóbb. Az idei harmadik negyedévre már a szükségleteinek 42 százalékát import alapanyaggal elégíti ki a szegedi kenderfeldolgozó ipar. A fentebb elmondott tapasztalatokat a statisztikai összesítés féléves anyaga rögzíti, amelyhez bővebb kommentárt fűzni felesleges. A piaci hatás teljesen egészséges, mert végsősoron a gazdaságosabb termelésre ösztönöz, arra, hogy állítsunk elő idehaza olcsóbban és jobb minőségben finom kenderszálat G. L A mezőgazdaság kemizálása Keszthelyen, az Agrártudományi Főiskolán pénteken megkezdődött a már hagyományos Georgikon ülésszak, amelyen a hazai s külföldi szakemberek két napon át tanácskoznak a mezőgazdaság kemizálásáról. A tudományos eszmecserét dr. BeIák Sándor rektor nyitotta meg. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában a vegyipari termékek széleskörű felhasználásáról beszélt. Elmondotta, hogy hazánk mezőgazdaságában évente csaknem 5 milliárd forint értékű kémiai anyagot használnak feL A növényvédőszerek száma meghaladja a százat, s a vegyszerrel védett terület a 3 millió hektárt. Ugyancsak gyors iramban fejlődött a gyomirtószerek használata. Nagymértékben növekedett a műtrágya-felhasználás, s a hektáronkénti felhasználás elérte a 400 kilogrammot. A növényvédő-szereken és a műtrágyákon kívül a takarmányok dúsításában is nagy szerepe van a kémiai anyagoknak. Hazánkban je, lenleg 100 000 tonna karba! midot termelnek, de ennek csupán 5 százalékát használják takarmányozási célra, noha a fehérjetartalmat leginkább ezzel lehet növelni. A növényvédőszerek és a műtrágyák, valamint a tápok megfelelő használata csak az analitikai kémia mezőgazdasági alkalmazásával lehetséges — hangsúlyozta az ülésszak következő előadója, dr. Pungor Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettese. Az analitikusok feladata, hogy meghatározzák: mi marad a terményekben a növényvéI dő-szerekből. Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki a gyakran változó munkahelyeken dolgozók, valamint a szórakoztató vándorüzemek (cirkusz, vidám park stb.) dolgozói részére munkásszállásként használt vasúti és közúti mozgó szálláshelyek egészségügyi szabályairól. A mozgó szállás telepítését be kell jelenteni az illetékes közegészségügyi járványügyi szolgálatnak A mozgó szállást lehetőleg szélvédett, árnyékos, nem mély fekvésű, száraz, tiszta területen kell elhelyezni, és külön részlegben, lehetőleg külön kocsin kell gondoskodni a férfiak és nők elhelyezéséről. A mozgó mállásokra gyerekeket egyáltalán nem, házaspárokat együttesen pedig csak külön kocsin szabad elhelyezni. A hálóhelyiségek előírt légtere személyenként hét köbméter, j ettől még emeletes ágyak1 esetén sem szabad eltérni. A rendelkezés meghatározza a kocsik hőszigetelését, a hálóhelyiségek bútorzatát, az ágyak felszerelését. Szabályozza a vízellátást is: személyenként legalább 25 liter ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani. Ötvennél több személyt befogadó szál-' láshoz külön mosdó-fürdőkocsit kell beállítani, ha nincs mód köztisztasági fürdő igénybevételére. Főzni, étkezni csak erre kijelölt helyen vagy külön főző-étkezőkocsiban szabad. Az utasítás előírja az élelmiszertárolás módját, valamint a helyiségek világítását, hőmérsékletét is. Ugyancsak szigorú előírások gondoskodnak a higiéniáról, f Kisebb készletek A gazdaságosság egyik kritériuma, hogy annyi készlet legyen, amely elegendő a za. vartalan termeléshez. Régebben nem így volt, mert a hazai kendertermelés évek óta meghaladta a felhasználást, és ez jelentős kórókészletek felhalmozódásához vezetett. A készletek pénzügyi terhei radikális lépésre késztették a vállalatot. Az idei esztendőre egyharmadával csökkentették a rostkender szerződéses vetésterületét. Amíg 1965-ben 41 ezer holdon, addig 1968ban csak körülbelü 24 ezer holdon termeltetnek kendert. Ennek kapcsán a tavalyi 111 ezer tonnás kórókészlet várhatóan 66 ezer tonnára mérséklődik az év végére. A vetésterület csökkentését előrelátóan hajtották végre, a kendertermelő gazdaságok Megérte? sorsa Bányából kerámiagyár A megszüntetett herendi bánya ftíeniépületeiben ma jolik agyárat rendeztek be. Képünkön: az üzem szakemberei égetés után kiveszik a mintadarabokat az elektromos kemencéből Az olajkutatás és feltárás ezután is zöld utat kap, hiszen a föld alól feltárt kincsre nagy szüksége van az országnak. A Szeged környéki nagyszabású olajfeltárás miatt került sor az algyői sportrepülőtér kiköltöztetésére is. Egyelőre más terep nem állt a sportrepülés rendelkezésére, mint a meglevő, de használaton kívüli polgári repülőtér a Bajai út mellett. Az elképzelések szerint a polgári légiközlekedés és légi áruszállítás Zsombó térségében kap majd helyet. Egyelőre azonban az a terület még i feltáratlan, a repülőtér kije! lölésére csak elképzelések i vannak. j Nem véglegesen A sportrepülőtér berendezkedése a Bajai út mellett csak ideiglenes, átmeneti jellegű, hiszen Szegednek arra a területre az ipar további kiépülése folytán szüksége lesz, nem is olyan sokára. A Bajai úttól balra és jobbra, a városban egyébként is hangosan működő és tovább terjeszkedni már nem tudó ktsz-üzemek települnek majd ki. A városnak tehát a szóbanforgó terület fontos tartalékát képezi. Az olajipar fizet Az algyői sportrepülőtérről a kiköltözést hosszú tárgyalások előzték meg az érdekelt minisztériumok képviselőivel. E tárgyalások legtöbbjén részt vett Kaza Zoltán, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának főmérnöke is. Hangsúlyozta, hogy lényegében a Csongrád megyéhez, illetve a szegedi járáshoz tartozó alnácsnak nem volt, hogy területén mit építenek és mennyi időre. győi sportrepülőtér gondját Szeged vette a nyakába, mivel területén helyet adott a sportrepülésnek, ha ideiglenes jelleggel is. Félő ugyan- y, , , , . akkor, hogy a város a nya- l\érúéSeK kába vett egy későbbi szanálási problémát is, amikor majd a ktsz-eknek kell a Bajai út melletti terület, a sportrepülőtérnek pedig Zsombón kell helyet adni. 6,5 millió Szeged általános rendezési tervének tárcaközi egyeztetése kapcsán derült ki, hogy az algyői repülőteret mintegy 6,5 millió forintos költséggel a kőolajipar kitelepítette a szegedi volt közforgalmi repülőtér területére. S ilyenformán a végleges repülőtér építése az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztöt anyagi vonatkozásban annak idején nem érintheti, amikor a sportrepülőtérnek Zsombó térségébe kell költöznie. Az aggodalom tehát, hogy Szeged rosszul járhat, mégsem hiábavaló, hiszen 6,5 milliót beruházni ideiglenes jellegű építményekre nem kis pénz. S vajon a sportrepülés új építményei tükrözik-e az ideiglenes jelleget? Annyi bizonyos, hogy a terület közigazgatásilag érdekelt gazdájától. a III. kerületi tanácstól már csak akkor kértek építési engedélyt, amikor a létesítmény félig elkészült. Erről Gladics József, a III. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportjának vezetője tájékoztatott. Sok beleszólása a III. kerületi taA hangárokat és különféle tartozékokat nyilvánvalóan csak az építési és technológiai előírásoknak megfelelően lehet felépíteni. Hevenyészett építkezés aligha képzelhető el 6,5 millióból. Már most ezeket majd annak idején megmozdítani, csak pénz kell ismét. Vajon ki telepiti ki majd annak idején a sport, repülőteret Zsombora, ha az ideiglenes jellegű áttelepítéssel az olajipar letudja tartozását? E kérdésben egy másik tárcaközi megbeszélésen Kaza Zoltán főmérnök szót emelt, s annak kapcsán a Nehézipari Minisztérium képviselője kijelentette, hogy annakidején majd vállalják a rájuk eső í-észt. Ez máiminden esetre elfogadhatóbb álláspont, hogy a város ne kerüljön majd kellemetlen helyzetbe. Azzal a gondolattal is lehetett volna talán foglalkozni, hogy nem jártak volna-e jobban, ha az algyői sportrepülőteret rögtön a zsombói térségben kezdik berendezni. A most felépített új hangárakat és tartozékait majd lebontani és elvinni aligha lehet, mindent szét kell bontani, amit építettek, mert kell a hely az ipari fejlesztésnek már az első ütemében a ktsz-eknek. Aligha hihető, hogy azok majd átveszik arakat az építményeket, amelyek kifejezetten speciális célokra épültek. Mindez amellett szól, hogy Zosmbón érdemesebb lett volna építkezni, éspedig véglegesen. Lödi Ferenc SZOMBAT, 1968. AUGUSZTUS 24.