Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

Szakmunkás­képzés A tavalyi, valamivel tobb mint 151 000-rel szemben eb­ben a tanévben előrelátható­lag 164 000 tanuló népesíti be a Munkaügyi Miniszté­rium irányítása alatt álló mintegy 200 szakmunkáskép­ző intézetet és iskolát. Szep­tember 2-re. amikor a taní­tás megkezdődik, a szüksé­ges másfél millió tankönyv várhatólag hiánytalanul ott lesz a tankönyvfelelős taná­roknál, akik azokat kioszt­ják a tanulóknak, mégpedig — akárhány tantárgyról is van szó — az idén is egész évre egységesen 10 forint kölcsönzési díj ellenében. Ebben a tanévben 648 féle tankönyv, jegyzet segíti ezek­nek az iskoláknak a mun­káját w Ev végére 15 Tárcaközi egyeztetés után Rövidebb munkaidő a szegedi vállalatoknál A kormány tavalyi hatá- latuk Szegeden — miniszté­rozatával lehetővé tette, ho® riumi kijelölés alapján — a az ipari és építőipari válla- XI. Autójavító Vállalat és a latok 1968. július 1-től kezd- Minőségi Cipőgyár szegedi ve fokozatosan 44 órás mun- telepe kapott lehetőséget el­kahétre térjenek át. Az át- sőnek, ho® január 1-ével térés az életszínvonal emel- bevezesse a 44 órás munka­kedését szolgálja, ezért csak hetet. A tapasztalatok sze­úgy lehetséges, ha a terme- rint mindkét vállalat felké­lés a régi szinten marad, s szülési terveinek megfele­a belső tartalékok feltárá- lóén, eredményesen tértekát sával a termelékenység az új munkarendre. Szegei! általános fejlesztési terve mm emelkedik. Mivel az áttérés előkészítéséhez a vállalatok­nak még nem volt tapaszta­Háromszög — arany négyzet-ben A kirakatokban, üzletek- vetkezet, s 9 vidéki üzem. ben mind ®akrabban látható Kilenc, s eg®el sem több! olyan áru, melynek csomago- Szegedről csak a Paprikafel­lásán kis arany né®zetben dolgozó Vállalat jelentkezett jellegzetes fekete háromszög- két termékével a Rekord ábra van, s ott a megfejtést marhahús leveskockával és a adó felirat is: kiváló áruk halászlé-kockával. Mint is­fóruma. Az Országos Piacku- meretes, meg is kapták a ki­tató Intézet a Kereskedelmi váló áruk fórumának jelét. Minőségellenőrző Intézettel Amennyire elismerésre és az Iparművészeti Tanács- méltó, ho® a Paprikafeldol­csal e®ütt időről időre pá- gozó mert és nyert, annyira lvázatot hirdet, melyre érthetetlen, hogy a többi minden ma®ar termelővál- szegedi ®ár, szövetkezet, lalat, szövetkezet, kisiparos va® akár magán kisiparos elküldheti ®ártmányait, tartózkodott a részvételtől, amelyekre a KERMI erre a Ho® nem termékeikkel van célra minőségi bizonyítványt baj, az bizonyos, mert azt adott ki. A pályázat feladata, senki nem állíthatja, hogy ho® a legsikerültebb forma- Szegeden sehol másutt nem tervezésű, műszakilag és mi- készülnek jó és tetszetős cik­nőségileg kitűnő cikkek bizo- kek. Az ok csak a kishitűség nyftványt és megkülönböztet va® a nemtörődömség lehet, tő jelzést kapjanak, s a ki- A kishitűséget az idei Szege­váló áruk fórumának kiállí- di Ipari Vásár remélhetően tásán, s azután persze az üz- szétoszlatta, hiszen sok-sok letekben is megismerkedjék szegedi termék osztatlan kö­velük a vásárlóközönség. zönségsikert aratott, s ezt bátran biztatásnak vehetik a S áruk "rumánakpá­lyázatához. Ami pedig a eligazítást, áruismeretet ad a tt vásárlóknak. olyan luxus manapság, amit készteti az ipart, s e®úttal e®etlen üzem sem engedhet A kiváló áruk fórumának meg magának az új gazda­jelzése látható például az új ságirányítási rendszer körül­kotyogó kávéfőző oldalán, a ményei között, nem törődni MOS—6 mosószer flakonján azzal, ho® ismeri-e a közön­és még sok más árúén. A ta- ség gyártmányainkat? Nem vasa pályázatra a KERMI- törődni azzal, ho® van-e hez 202 árucikket küldtek be, propagandája? E®enlő ez a az esztétikai zsűri elé 123 ke- vetélkedésben való lemara­rült, s 92 kapta meg végül a megkülönböztető jelzést. A pályázaton 37 ®ártócég vett részt, közöttük 4 kisipari szó­dással, a tisztes nyereségről való lemondással. K. F. A rövidebb munkaidő be­vezetésének határidejét a kormányhatározat 1970. de­cember 31-ben szabta meg. A felkészülési terv egyezte­tését, illetve a munkaidő csökkentésének városi szintű kihatásainak fi®elembe vé­telét a városi tanács vb el­nöke határozata alapján a szakigazgatási szervek koor­dinációja biztosítja. Eddig még a tanács vb elnöke min­den munkaidő-csökkentést tervező vállalat és szövetke­zet számára megadta az en­gedélyt, mivel a lakosság el­látását nem veszélyeztették. Július végéig 11 vállalat és 8 kisipari szövetkezet kért és kapott engedélyt, 12 vállalat! és ktsz július 1-ével át is | tért a rövidebb munkaidőre. I Most tehát Szegeden 7200 ember dolgozik kéthetenként sorra kerülő szabad szomba­tos munkarenddel. A tanács felü®elete alá tartozó vállalatok közül a nyomda augusztus 1-gyei, az Ecset- és Seprűgyár, vala­mint a fonalfeldolgozó októ­ber 1-gyel tér át a 44 órás munkahétre. Év végéig előreláthatóan 24 vállalat és ktsz minte® 10 ezer 600 dolgozója kap mun­kaidő-kedvezményt Szege­den. A szabadnap — kevés kivételtől eltekintve — szom­batra jut Munkaidő-csökke­nés nélkül — 48 órás mun­kahéttel — az építőiparban, a na®kereskedelmi vállala­toknál és az egészségü®i in­tézményeknél 4300 fő kéthe­tenként va® minden héten szabad szombatos. Mivel év végére a szabad szombatot már több mint 15 ezer dol­gozó veheti igénybe Szege­den, szükségesnek látszik, ho® a kereskedelmi, ven­déglátóipari, közlekedési, kulturális, egészségü®i és más intézményeknél a mun­karendet ú® alakítsák, ho® a több szabad idővel rendel­kező dolgozóknak minél meg­felelóbb le®en. Somogyi Károlyné felvétele A tízmillió forint költséggel épülő tarjántelepi víztorony makettje: az arányokat jól érzékeltetik a mellé állított többszintes épületek, meg a szinte eltörpülő házikó. A több mint 60 méter magas víztorony 1500 köbméter vizet tartalékol majd a ma­gasnyomású, 800 köbmétert pedig a felső túlnyomású tartályban, Ez utóbbi bizto­sítja a magasházak részére — kilenc-, tíz-, tizcnkét-emeletesek is épülnek majd ezen a lakótelepen — a vízellátást Néhány héttel ezelőtt váz- sabb alapokra helyezik az el- tékeli a fejlesztési terv el­latosan már ismertettük la- képzeléseket. készítését irányító Füle La­punkban Szeged új általános Az alapos demográfiai, jos (Várostervezési Vállalat) rendezési tervét, mely az funkcionális és gazdasági és Takács Máté (Szegedi Ter­Építésü®i és Városfejlesztő- elemzések, valamint a feltá- vező Vállalat) munkaját, s si Minisztérium megbízásé- rás alatt levő szénhidrogén- jobbára egyet is ért a terv ból a Szegedi Tervezó Vál- va®on hozzávetőleges isme- megállapításaival, koncep­lalatnál készült. A terv arra retében 1966-ban szükségessé cióival. Csak helyeselhető, hívatott, ho® hosszabb táv- vált a program felülvizsgá- ho® például az Országos latra, 70—80 évre előre kör- late. Az új program, mely- Vízü®i Hivatal kiegészítésül vonalazza a városfejlesztés nek alapján a fejlesztési terv vízgazdálkodási tanulmány irányát, lehetőségeit. Éppen készült, természetesen azzal készítését javasolta, s e®ben ezért fi®elembe veszi, a is számol, hogy Szeged Dél- vállalta is. Hasonló javaslat­tervbe minte® „beledolgoz- kelet-Ma®-arország regioné- tal élt a Mezőgazdasági és za" a várossal határos, ve- lis központja, termelési, igaz- Élelmezésü®i Minisztérium le e®beépült községek, Do- gatási, politikai, kulturális, is a város ellátását szolgáló rozsma, Szőreg, Tápé és Gyá- oktatási és egészségü®i sze- mezőgazdasági hasznosítási larét fejlesztését is, tehát repe mind tekintélyesebb, övezet tanulmányának kidől­környéktervvel egészül ki. E®etemi város, üdülőhely, gozására, melyet tudományos idegenforgalmi és ipari cent- intézetekre bíznak. A Belke­rum. Szegeden van Buda- reskedelmi Minisztérium fe' pest után az ország legna- hívta a fi®elmet arra. ho ®obb könnyűipara, később nem elégseges az új lakói Szeged és környéke első ál- pedig, az olajváros szerepkö- ®edekkel e®ütt épülő talános rendezési terve 1960- rének kibontakozásával a letek hálózata, közgazdasa ban született. E terv az el- ve®ipar jelentős bázisává számítások alapján meg ke Reális alapokon múlt nyolc év alatt betöltőt- válhat, te hivatását. Az 1963-ban ké­szült program már fi®e­lembe vette a Gazdasági Bi­zottság határozatát is a fő­város ellenpólusainak kifej-, lesztéséről, de nem számol­hatott azzal az adottsággal, melyet a közelmúltban fel Az országos terv része Mindez nyilvánvalóvá te­vizsgálni, ho® a jelenleg iparcikk árusító üzletek 1980­ban elbírják-e a forgalmat, s ha nem, üzletházak építésé­ről is gondoskodni kell. Többször is felmerült a jobb parti városrész új csa­tornarendszerének szüksé­meiyei a KozeimuitDan lei- hogy a távlati fejlesztési gessége, például a ivóvíz tisz­tert szegedi medence népgaz- ?ZI' nogy a !JGJf tasáeával a/ élővi/ek vériéi dacáffi ielentöcéon elai éc tarv nem csupán helyi terv, .agavai, az eiovizek veúel­JelentÖSégU _ °lal: eS hanem az ország e® részé- mévGl. az üdülőterületek ki­földgázkincse rejt magában. Ma a városfejlesztés lehe­tőségei messze felülmúlják a korábbiakat, s sokkal reáli­Jelentősen előrehaladt, de mlg nem fejeződött be az ál- aelméből folyó vívmányok és követelmények alapján. Ű® lami szocialista tulajdon kialakulása, csak az első lépést- véljük, ho® magában az alkotmányban kifejezésre kell ket tettük meg a szocialista szövetkezeti tulajdon kiala- majd juttatni az anyagi biztosítékok mellett a törvényi kulásához, s í® csupán mint programot vettük fel az biztosítékokat is, amelyeknek feltételei különben ugyan­alkotmány szövegébe a kizsákmányoló elemek kiszorítását csak megteremtődtek az alkotmány elfogadása óta állam. a népgazdaságból. Nem volt kellőképpen tisztázott a kis- és jogrendszerünkben. ai-utermelő tulajdon helye és szerepe sem. De ebben az Mindezek olyan kérdések, melyeknek megtervezésé­időszakban a vállalati és költségvetési gazdálkodás ket- ben és kimunkálásában az illetékes szervek nyilvánvalóan tóssége az állami va®on kezelésében ugyancsak tiszté- jelentős szerepet szánnak majd az egész dolgozó népnek, zatlan volt. Alkotmányunk csak utalhatott arra, ho® a termelő eszközök tényleges társadalmasításának, befeje­zése után milyen új problémák adódnak a gazdasági me­chanizmus irányításában, a termelés gazdaságosságának fokozására irányuló erőfeszítéseink során. Alkotmányunk meghozatalakori adottságainknak megfelelően csupán programszerűen fogalmazhatta meg az elosztás szocialis­ta elvét is. Mindezzel persze nem azt akarjuk mondani, amely az eltelt időszakban magasabb politikai kultúra és te®ük hozzá, jogi kultúrára is tett szert, amely alkalmas önsorsának irányítására, kialakítására. Messze van az az aíemézésT'tarvérfovtaT'ma idő, amikor Tisza István gróf még azt mondhatta, ho® a | T, ma®ar valaszto közönség na® része messze alatta van annak az értelmi színvonalnak, amely nélkül nem képzel­hető el öntudatos, saját lábán álló demokrácia. És sok idő telt el azóta is, amikor Ady Endre megma®arázta a nek, az ország e®ik legfon- alakításával kapcsolatban. A tosabb városának "fejlesztési megfelelő szennyvíz® űjtő terve, mely nemcsak abban kiépítése azonban messze fe­nyilvánul meg, ho® igen lülmúlja a város anyagi le­jó színvonalon reálisan és hetőségeit, ezt csak népgaz­megis perspektívát adóan , , . ' , * kell kidolgozni, hanem abban dasaS! beruházásból lehet is, ho® országos szerveknek, megoldani. Kiderült az minisztériumoknak és hiva­taloknak kell vele kapcsolat­ban állást foglalniuk, adató- ., ...... kat, tanulmányokat rendelke- ter JOVŐJe meg most sincs zésre bocsátaniuk, vélemé- kellőképpen tisztázva. A nyezniük. Nehézipari Minisztérium pe­Az általános fejlesztési terv dig most először tett eml,._ teruletfelhasznalasi, kozleke­déshálózati, zöld- és üdülőte- test arro1' hogy Szegeden rületei. közmű, városépítésze- gázturbinás erőműveket kí­ti, községrendezési, általános ván építeni. Két szerv nem szabályozási, intézkedési és nyilatkozott igen fontos kér­e®eztető értekezleten, ho® a használaton kívüli repülő­bo® az alkotmány kizárólag a gazdasági mechanizmus gyűlölt Tisza grófnak, de a népnek is: Ki felel azért, ho®­YAfnmiiáTiat. .ráaraVta .táca miatf can.-lll liiaKK io^i rpndp- Arná8 1. A l,: ___ reformjának végrehajtása miatt szorul újabb jogi rende­zésre, de szeretnénk azt is aláhúzni, ho® erre a gazda­sági viszonyok általános fejlődése és megváltozása kö­vetkeztében is szükség van. Az 1949-ben elfogadott alkotmány a politikai rend­szer kifejtésénél csak a szűkebb értelemben vett állami mechanizmust tarhatta szem előtt már csak azért is, Árpád hazájában jajj annak, — Aki nem úr és nem bi tang". Ho® mi minden történt azóta, ehelyütt szinte elmond­hatatlan. Röviden fogalmazva mégis elmondható: a dol­gozó ember ügye. vált közéletünk legfőbb elméleti és gya­korlati problémájává egyaránt. E problémák megoldása a mi korunkban összefügg a marxista—leninista forradalmi mert annak idején a társadalmi szervezetek szerepének humanizmus hagyományaival, az Októberi Forradalom hu­elméleti tisztázatlansága, lyozta ebben. a több párt létezése is akadá A mai valóság és fejlődés annak alkotmányjogi kifejezésére utal, ho® a politi­kai hatalom rendszerét nálunk az állami és a társadalmi szervek egymással szorosan együttműködő és a párt egy­séges vezetése alatt álló rendszer testesíti meg. A leg­utóbbi pártkongresszuson már hangot kapott az a helyes követelés is, mely az országgyűlés törvényhozó szerepé­nek fokozását írja elő, nézetünk szerint mindenekelőtt an­manista eszményeinek napjainkban való megvalósításával Alkotmányunk ünnepén SJ8 holTͰtt gozó ember viszonylatait középpontjába állító szocialista demokrácia nem csupán gazdasági és alkotmányos keret, adottság, hanem olyan mindennapi feladatokat szül, ame­lyek sikeres megoldásáért a társadalom minden terüle­tén sokat és felelősséggel kell dolgozni. De minte® intő tanulságul szolgálhat az elmúlt időszakra visszatekintve az is, ho® a szocialista demokrácia azok számára adatott nak az alapelvnek alkotmányos rögzítésén keresztül, hogy meg, akik valóban szocialista demokráciát akarnak, akik 1. ,;; ; .. 1..1 • olvan társadalmi nnlitikai á« inai tiirinltal ranrial l/aartalr minden jogszabálynak törvényre kell épülnie. De lehet­ne sorolni az alkotmányos rögzítést kívánó feladatokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány, az állam­hatalom helyi szervei, a bíróságok és az ü®észsegek vo­natkozáséban is. Ami az állampolgári jogokat illeti, ezek vonatkozásá­ban is átdolgozásra szorul az alkotmányi rendezés, első­sorban a szocialista társadalmi rend, a szocializmus ®ó­olyan társadalmi, politikai és jogi tudattal rendelkeznek, amelyben a demokrácia egyértelműen a néphatalmat igény­li. Szocializmus alatt pedig azt értik, ho® a néphatalom szerteágazó tevékenysége a dolgozó tömegek jogaiért, kul­turális és anyagi felemelkedéséért párosul mindnyájunk felelős kötelezettségeivel is. mert már Széchenyi is megmon­dotta; ..Nem n nép sokasága okozza egy vidék virágzását, hanem a ncp minemusege". gában. Általában három fej­lődési szakaszt vesz fi®e­lembe. Az elsőt 1980-ig szá- munkaerő-utánpótlás molták, a másodikat az ez­redefordulóig, a harmadikat pedig 2040-ig. A 200 ezer désekben: a Munkaü®i Mi­nisztérium nem adta meg a mód­jairól, összetételéről, a Mi­nisztertanács tanácsszervek va® még ennél is sokkal osztálya a közigazgatási te­több lakosú Szeged kifejlesz- rületrendezésről szóló elkép­tését szolgáló tanulmányt zeléseit megküldték valamennyi ér­dekelt szervnek, s az ú®ne- Az általános rendezési terv vezett tárcaközi e®eztető elkészítésének folyamatába értekezlet, melyet a napok- még beletartozik a különböző ban rendezett a városi ta­nács vb építési és közlekedé­si osztálya, gyűjtötte e®be írásban és szóban az észre­vételeket, kifogásokat, ja­vaslatokat. tárcák észrevételeinek, ja­vaslatainak bedolgozása, sőt miután a városi tanács vég­rehajtó bizottsága és a tanács ülése is megtár®alja, az ott elhangzó módosítások, he­lyesbítések fi® elembevétele is. A terv rangját jelzi, ho® végül a jövő év első negye­~__.ii. x , dében a Minisztertanács elé megnyilatkozásokból keriil jóváhagyásra itnofn l-K-vríxr trolo Újabb tanulmányok megállapítható, ho® vala mennyi szerv igen nagyra é HÉTFŐ. , 1068. AUGUSZTUS 19. Fehér Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom