Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

Évadzáró társulati Magyar hús ülés a színházban I belföldön és külföldön Elkészült a jövő évad műsora Az Isten véled édes Pi­roskám, július 7-i csongrádi előadásával befejeződik a Szegedi Nemzeti Színház idei évadja, melynek 10 hónapja alatt a szegedi művészek ösz­szesen 559 előadást tartottak. Ebből háromszázat a nagy­színházban, 124-et a Kama­rában és 135-öt tájban. Hagyományos évadzáró társulati ülésüket tegnap, kedd délelőtt tartották a színház művészei. Az évi munkát Vaszy Viktor érté­kelte. Áttekintve az eredmé­nyes évadot, ismertette a színház új műsorszerkezetét (erről már tájékoztattuk ol­vasóinkat), s bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban a Kamaraszínház nevét Szege­di Játékszínre változtatják Az új szerkezetnek megfele­lően ebben a színházban a hagyományosnál jóval több, 210 előadást tartanak. Ugyancsak a struktúra vál­tozásának következtében csökkentik a tájelőadások számát, de a hódmezővásárhe­lyi és az operastaggione elő­adásokat változatlanul meg­tartják. A személyi változásokról szólva az igazgató bejelen­tette, hogy a színház Keresz­túri/ Dezsőt, az ismert eszté­tát és írót a j(»vő évadra dra­matúrgként szerződtette. Me­leg szavakkal búcsúzott az igazgató a társulat három nyugdíjba vonuló tagjától, Károlyi István színművésztől és két zenekari tagtól, Hajnal Mártontól és Lantos Sebes­tyéntől. Az ülésen Bozóky István főrendező ismertette a jövő évad műsortervét. Ezek sze­rint a nagyszínházban a szeptemberben kezdődő új évadban színre kerül Lehár Ferenc Víg özvegy című nagyoperettje, Gáspár Mar­git—Erdődy János—Patasich Iván Az állam én vagyok cí­mű zenés vígjátéka, Offen­bach Hoffman meséi című operája, Plskator feldolgozá­sában Tolsztoj Háború és béke című műve, Leonca­vallo Bajazzok című egyfel­vonásos operája és vele egy műsorban Rimszkij-Korza­kov Seherezádé című balett­je. Ezen kívül sor kerül még egy önálló balettestre, továb­Uj gazdálkodási rendszer a színházaknál bá Kálmán Imre Cirkuszher­cegnő című operettjének és Bizet Carmen-Jének bemuta­tójára. A modern operát jö­vőre a világhírű nyugatné­met zeneszerző, Verne-Egk Peer Gynt-je képviseli. Be­mutatja a színház Romáin Rolland Július 14. című törté­nelmi színművét, Jan Schneider és B. Ondracek Gentlemanek című musical­jet, valamint egy később ki­választandó új magyar zenés vígjátékot. A Szegedi Játékszín Kato­na József Bánk bánjának előadásával nyitja kapuit. A színház gazdag programjá­ban szerepel Tom Jones és Harvey Schimdt Ez fantasz­tikus! című musicálja, T. S. Eliot Koktél hatkor című vígjátéka, Móra Ferenc Aranykoporsójából Berczelli A. Károly dramatizálásában készült színmű, továbbá Gyárfás Miklós Mizantróp, 69 — és vele egy műsorban Moliére Scapin furfangjai cí­mű vígjátéka. A Tanácsköz­társaság 50. évfordulójára Gyöngyösi István Simon pap című színművének bemuta­tásával emlékezik a Szegedi Játékszín, s évadzáró da­rabként bemutatja Joe Mas­terot—John Kander—Fred Ebb Kabaré című musicaljét. Alig vettük észre, hogy a szegedi utca is „szegényebb lett" egy légen megszokott kellemetlen jelenséggel. Nem állnak már sorban a vásár­lók a húsüzletek előtt. Van elegendő hús, jelentős a vá­laszték is. Rövid idő alatt született ez a változás, talán eszünkbe se jutott még azt vizsgálni: mi Is történt, mi­lyen összefüggésben áll ez a gazdasági irányítás új rendszerével. Miként lehet­séges az, hogy károkat okozó belvizes esztendő és hosszú aszály után sem esett vissza az állattenyésztés, pedig máskor hasonló esetben az ilyesmi törvényszerűen kö­vetkezett be. Most pedig el­mondhatjuk. hogy szocialista mezőgazdaságunk fennállása óta az idén bonyolítja le legnagyobb élőállat és hús­exportját, miközben a hazai szükségleteket is kielégíti. Lobkovicz Sándor, a Csong­rád megyei Adatforgalmi Vállalat igazgatója mondotta el, hogy például megyénk gazdaságai 1964-ben még csak 1500 szarvasmarhát ex­portálhattak, az idén pedig marhaexportjuk eléri majd a 9 ezer darabot Változások A sertéstenyésztésben és hizlalásban is mélyreható változások jelentkeznek. Pe­dig a nagylélegzetű állami és termelőszövetkezeti beru­házások — melyeket az új mechanizmus tett folyamat­ba a nagyüzemi sertéste­nyésztés fejlesztése céljából — még csak a jövőben érez­tetik hatásukat. A javított felvásárlási árak a kedvez­ményes takarmány juttatás, a differenciált árakon történő süldőneveltetési akciók gyors sikert hoztak a háztáji te­nyésztésben. Íme a tények: az idén mintegy 33 ezerrel értékesít több hízott sertést a megye mezőgazdasága, mint egy évvel korábban. Tavaly a háztáji gazdasá­gok összesen 54 ezer 500 ser­tést adtak el szerződésre, az idén 5 hónap alatt hoztak 56 ezer 200-at. Segített az is, hogy lehetőség nyilt a ház­táji állománynak a közös útján történő értékesítésére. Ez további kedvezmények­hez, nagyüzemi felárhoz, a homokon pedig árkiegészí­téshez is juttatja a gazdasá­gokat A partner­választás joga örvendetesen megélénkült a szövetkezetekben a juh­tenyésztés fejlesztése iránti kedv is. A gazdák élni kí­vánnak az újabban lehetővé Napvilágot látott a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes utasítása a színhá­zak és a színház jellegű in­tézmények gazdálkodási és anyagi ösztönzési rendszeré­ről. A népgazdaságirányítási reform szellemének megfe­lelő rendelkezés az eddiginél fokozottabban szolgálja a nívós színházkultúra ügyét — s nem utolsósorban ma­gát a közönséget. Az anyagilag is sikeres arinház megteremtését célzó utasítás a többi közt ki­mondja: az állam a követ­kezőben nem támogatja egyenlő módon minden szín­ház minden előadását, meg­szűnik az „egyenlősdi": a legszínvonalasabb, művészi­leg értékes darabok az idén bevezetett kulturális alapból részesülnek külön juttatás­ban, míg a kultúrpolitikailag kevésbé értékes, az elsősor­ban csak szórakoztató jelle­gű produkciókat kulturális járulék terheli. Az egyes színházak műsorrendjét, da­rabválasztékát továbbra sem szabhatják meg kizárólag Fűrész porral kevert FAFORGÁCS díjmentesen, elszállítha­tó „Felszabadulás" Asz­talos Ksz Szeged, Bárka u. 1. sz. gazdasági, illetve „kassza" szempontok. Az eddigi gyakorlat sze­rint, ha egy színház túltel­jesítette bevételi tervét, a többlet 60 százalékát kellett befizetnie felügyeleti szer­véhez, s csak a fennmaradó 40 százalék egynegyedét for­díthatta jutalmazásra. Az új évadtól viszont a teljes több­letbevétel a színházé marad. Ennek az összegnek 40 szá­zalékát kaphatják meg juta­lomként a tagok, 10 százalé­kot fordíthatnak szociális, kulturális kiadásokra, a szín­ház jóléti eszközeinek gya­rapítására, s húsz százalékot kell tartalékként kezelniük. A fennmaradó összeget a felügyeleti szervekhez kell befizetni. Újdonság, hogy a színhá­zak nagyob önállóságot kap­tak béralapjuk felhasználá­sára. A béralap-megtakarí­tást mostantól egyebek kö­zött társulatbővítésre és vendégszereplők szerződte­tésére is felhasználhatják. A rendelkezés rögzíti az Országos Rendező Iroda és a Nemzetközi Koncertigaz­gatóság anyagi ösztönzési rendszerét is. Az utasítás a továbbiakban szabályozza a színházak és a színház jelle­gű intézmények költségve­tési előirányzatát — azok év­közi változtatását — bér­gazdálkodását és pénzellátá­sát. Több kedves fogyasztónk kérésének eleget téve, a Somogyi utcai BORKÓSTOLÓNKBAN állandóan kapható a közkedvelt Kövidinka literes palaokoxott bor 15,10 ít-ós, IV, osztályú egységáron. Magyar Állami Pincegazdaság szegedi üzeme A TITKOS LEVÉL­TÁRAK NYOMÁBAN FIGYELEM! A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat (Bp. IX. üyáU ut 3/b.) az 1963 évi SZEGEDI IPARI VASAR helyszíni építé­si munkáit megkezdte. Helyi építésvezetőségünk: Szeged, Horváth M. u. A kiállítás építésével kapcsolatos munkák elvégzését a helyszínen vállalja FORDULJON BIZALOMMAL MEGRENDELÉSÉVEL VÁLLALATUNKHOZ! öt hetet töltöttem Jugo­szláviában, a vajdasági tar­tományi levéltári igazgatóság vendégeként. Többek között az volt a célom, hogy a vá­rosok ún. titkos levéltárait megismerjem. Azért tűztem magam elé ezt a feladatot, mert Szegeden is őrizzük le­véltárunkban a titkos levél­tár anyagát. Ügy gondoltam, többet tudunk meg a szege­di iratokról, ha más terüle­ten is megkeressük az ilyen iratokat Mi is a szegedi „titkos levéltár"? Amikor Szeged felszaba­dult a török elnyomás alól — 1686-ban — a királyi kor­mányszékek, elsősorban a királyi kamara, ame­lyet a mai Pénzügymi­nisztérium elődjének is te­kinthetünk. igyekeztek a vá­rosból mentől többet kisaj­tolni. Ugyanerre törekedett a vár osztrák katonai pa­rancsnoka, és a Csanádi püs­pök, gróf Nádasdy László is. A város vezetői védekeztek. Előszedték a levéltárból a régi okleveleket és bizonyí­tották, hogy Szegedet a ki­rályon kívül Mohács előtt sem adóztatták. Szabad vá­ros volt, nem volt földesura, lakói polgárok voltak és nem jobbágyok. A felsza­badulás után három évtized telt el, amíg a város nem csekély áldozatok árán 1719­ben elérte, hogy III. Károly király megújította a város szabadságait. Az ünnepélyes oklevélbe, amelyet ebből az alkalomból kiadtak, bemá­solták a régi privilégiumo­kat és a város szabadságait tartalmazó okleveleket. A város akkor új címert ls ka­pott. A veszély azonban to­vábbra is fennállott. A vá­ros jogaiért még harcolni kellett. Az okleveleknek nagy lett a becsülete. A legértékesebbeket elkülöní­tették a többi közönséges és naponként keletkezett ira­toktól. A XVIII. század vé­gén az elkülönített legfon­tosabb jogokat biztosító Ira­tokat és okleveleket egy vasládába zárták és átvitték a Dömötör templomba. A templom és a plébánia fenntartója amúgy is a vá­ros volt. A vasládát a to­ronyba helyezték el, mert úgy gondolták, ott éri a legkevesebb baj a város leg­nagyobb értékeit. Ott nem éri tűz és víz, és a rablók sem juthatnak hozzá. Közel 180 éve nyoma van annak, hogy ezeket az Iratokat ne­vezték a „titkos levéltár"­nak. Az 1879-ben bekövetke­zett nagy szegedi árvíz után az iratokat ládástól együtt az új tanácsházára hozták. 1883-ban egy új páncélszek­rényt szereztek be, amely­nek négy kulcsa van. Csak a polgármester, a főjegyző, a főszámvevő és a főlevéltá­ros kulcsaival együttesen le­hetett az iratokhoz hozzá­jutni. A szegedi titkos levél­tárat 1950-ig, a tanács ala­kulásáig fenntartották. Már régtől fogva ide utalta a tanács a város legfontosabb­nak ítélt iratait, többek kö­zött a boszorkányperekét is. Az utolsó iratot Dénes Leó adta le 1950-ben, ez az irat a Szeged határából kialakí­tott 9 község határára vo­natkozott. Amikor a Tanács­köztársaság hatalma Szege­den is megszilárdult, a tit­kos levéltár kulcsát dr. Czi­bula Antal, a direktórium tagja jegyzőkönyvileg vette át a város pecsétjével együtt 1919. március 23-án. A legfontosabb iratokat Jugoszláviában, utam két első állomásán, Szabadkán és Zomboron is külön vá­lasztották. A különleges Ira­tok közé helyezték Szabad­ka mezővárossá, majd sza­bad királyi várossá történt kiemeléséről kiállított díszes okleveleket 1743-ból és 1777­ből. Rijekában és Zadarbail, az egykori Fiúméban és Zág­rábban nem találtam nyo­mát az elkülönített iratok­nak. Splitben- Spalatóban- a középkori városi kommuna időszakaban keletkezett ira­tok az érsekség káptalani levéltárában vannak ma is. A tarlókban láthatjuk a ma­gyar királyok: 111. Béla. Im­re és II. Endre által a vá­ros részére adott szabada­lomleveleit. Ugyanitt látható Tamás spalatól híres müve, a História Saloiiltana, ame­lyet 1260 körül írt, és töb­bek között értékes részlete­ket tartalmaz a tatárok ma­gyarorszagi cselekedeteiről. Utunk legérdekesebb ál­lomása Dubrovnik volt. A raguzal köztársaság levéltára a főtéren, a Ponza-palota­ban van. A város egyik leg­szebb palotájának föld­szintjén az egyik teremben állandó kiállítást rendezett be a levéltár. Jugoszlávia legértékesebb levéltári anya­gát itt láthatják a világ minden részéből ide érkező kutatók. A levéltár gazdag­ságát mi sem jellemzi job­ban, mint az, hogy a tanács­ülés! jegyzőkönyvek 1301-től hiánytalanul megvannak. Van olyan év a XV. század­ból, amikor a jegyzőkönyv vastagsága a 25 cm-is meg­haladja. A városi jegyzők levelezési könyvei ugyancsak megtalálhatók. A nagymeny­nyiségű anyagban az élet minden részletére találhatók adatok. A Dalmát-tengerparton utolsó állomásom Kotor, olasz néven Cattaró volt. Ez is városi kommuna, azaz olyan város volt, amely a velencei uralom alatt a ve­lencei tanács, másképpen a slgnoria irányítása alatt ál­lott, amelyet a velenceiek a helyi nemesi patríciusok út­ján kormányoztak. A fontos iratokat itt is a székesegy­házban őrizték. A levéltár helyisége ma is meg van, sajnos, az iratok a napóleoni háborúk zűrzavarai alatt el­tűntek. A városok nagy gondot fordítottak irataik különle­ges megőrzésére, mert ehhez fontos érdekeik fűződtek. A feudális-korban a városi pol­gárok érdekei sok tekintet­ben szemben állottak az uralkodó nemesi osztály ér­dekeível. A nemesség a pol­gárságot mindenképp akadá­lyozta szabad járás-kelésé­ben, a kereskedelemben. A városok a széthúzó nemes­séggel szemben a királyoktól kaptak segítséget. Ez a tá­mogatás a privilégiumokban és szabadságlevelekben nyert látható emieket. Amikor már sok irat gyűlt össze, a legfontosabbakat ajánlatos volt külön választani, es biz­tonságba helyezni. így ke­letkeztek a titkos levéltárak. Ma ezek a leveltárak a tőr­ténetkutntast szolgálják. OLTVA1 FERENC vált kétcsatornás értékesítési rendszer előnyelvel. Koráb­ban a juhtenyésztök csak a Gyapjú- és Textilalapanyag­l'orgalmi Vállalattal köthet­tek értékesítési szerződése­ket. Gyakorlatilag ez diktált arakat jelent. Most viszont szabadon választhatják meg kereskedelmi partnerüket, köthetnek szerződést az ál­latforgalnü vállalattal Is aszerint, ki jelentkezik jobb ajánlattal. Jelenleg az állat­forgalmi vállalat kilogram­monként mintegy 50 fillér­rel kínál többet u húsjuho­kért, mint a korábbi part­ner. A vállalat igazgatója szerint megvan a lehetőség arra, hogy jövőre már ők vásárolják fel az értékesí­tésre kei-ülő juhállomány 50—60 százalékát. Az idén első lépésként négyezer vágó juhra kötöt­tek szerződést az állatforgal­mi vállalattal a tenyesztő gazdaságok. Sokan tartanak attól ma még, hogy gazda­sági retorzió éri majd őket a gyapjúforgalotnban. Ennek elhárítására alakult meg a gyapjú felülmínősítő bizott­ság, mely afelett őrködik, hogy a gazdaságok valóban a minőségnek megfelelő árat kapják termékükért. Bár a GYTV-nak ls jól felfogott gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy minősítési vi­tákra akkor se adódjék le­hetőség, ha a hűsjuhok ér­tékesítésére, a bárányexport lebonyolítására a konkurren­ciával köt szerződést a gaz­daság. Hiszen a magyasabb felvásárlási árak kedvezően hatnak vissza a gyapjúter­melésre is. Egyenletes kínálatot! Számos jel mutat arra máris, hogy állattenyészté­sünk örvendetes fejlődését nem veszik jónéven a Közös Piac kormányai. Nagymér­tékben emelkedő vámtari­fákkal kell megbirkózni. A nyugati védővámok számos cikkünkkel szemben a 100 százalékot ls elérik. Ebből kívánnak jelentős gazdasági bázist teremteni saját mező­gazdaságuk fejlesztésére. Az élesedő nemzetközi versenyben csak a minőség szakadatlan javításával áll­hatják meg helyüket" gazdu­ságaink. A verseny még ru­galmasabb árpolitikát kíván. Például eddig a nagy súlyra hizlalt fiatal marhákért fi­zették itthon a legtöbbet, ezek adták a legtöbb es a legjobb minőségű húst. Az utóbbi időben külföldön ka­pósabbak lettek a kisebb sú­lyú jószágok, mert számos nyugati kereskedelmi part­ner bizonyos továbbtartás­sal igyekszik a védővámok által okozott üzleti nehézsé­geket áthidalni. Szükséges tehát, hogy vevőinknek min­dig igényük szerinti válasz­tékot biztosítsunk. Az új hely­zet nem tűri el az állattenyész­tés, hizlalás hagyományos szezon jellegét. El kell érni, hogy a kínálat az év minden szakában egyenletes marad­jon. Ezt kivánják a hazai fogyasztók érdekei is. Csepl József Dohány­termesztési verseny A cigarettafogyasztás nö­vekedése miatt a dohány­iparnak egyre több jó mi­nőségű nyersanyagra van szüksége. A dohánytermesz­tés fokozasa érdekében, a termelök ösztönzésére a ma­gyar dohányipar az idén is meghirdette uz országos do­hánytermesztési versenyt. SZERDA. 1968. JÜLHJS 3. DEL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom