Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-03 / 154. szám
Évadzáró társulati Magyar hús ülés a színházban I belföldön és külföldön Elkészült a jövő évad műsora Az Isten véled édes Piroskám, július 7-i csongrádi előadásával befejeződik a Szegedi Nemzeti Színház idei évadja, melynek 10 hónapja alatt a szegedi művészek öszszesen 559 előadást tartottak. Ebből háromszázat a nagyszínházban, 124-et a Kamarában és 135-öt tájban. Hagyományos évadzáró társulati ülésüket tegnap, kedd délelőtt tartották a színház művészei. Az évi munkát Vaszy Viktor értékelte. Áttekintve az eredményes évadot, ismertette a színház új műsorszerkezetét (erről már tájékoztattuk olvasóinkat), s bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban a Kamaraszínház nevét Szegedi Játékszínre változtatják Az új szerkezetnek megfelelően ebben a színházban a hagyományosnál jóval több, 210 előadást tartanak. Ugyancsak a struktúra változásának következtében csökkentik a tájelőadások számát, de a hódmezővásárhelyi és az operastaggione előadásokat változatlanul megtartják. A személyi változásokról szólva az igazgató bejelentette, hogy a színház Keresztúri/ Dezsőt, az ismert esztétát és írót a j(»vő évadra dramatúrgként szerződtette. Meleg szavakkal búcsúzott az igazgató a társulat három nyugdíjba vonuló tagjától, Károlyi István színművésztől és két zenekari tagtól, Hajnal Mártontól és Lantos Sebestyéntől. Az ülésen Bozóky István főrendező ismertette a jövő évad műsortervét. Ezek szerint a nagyszínházban a szeptemberben kezdődő új évadban színre kerül Lehár Ferenc Víg özvegy című nagyoperettje, Gáspár Margit—Erdődy János—Patasich Iván Az állam én vagyok című zenés vígjátéka, Offenbach Hoffman meséi című operája, Plskator feldolgozásában Tolsztoj Háború és béke című műve, Leoncavallo Bajazzok című egyfelvonásos operája és vele egy műsorban Rimszkij-Korzakov Seherezádé című balettje. Ezen kívül sor kerül még egy önálló balettestre, továbUj gazdálkodási rendszer a színházaknál bá Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjének és Bizet Carmen-Jének bemutatójára. A modern operát jövőre a világhírű nyugatnémet zeneszerző, Verne-Egk Peer Gynt-je képviseli. Bemutatja a színház Romáin Rolland Július 14. című történelmi színművét, Jan Schneider és B. Ondracek Gentlemanek című musicaljet, valamint egy később kiválasztandó új magyar zenés vígjátékot. A Szegedi Játékszín Katona József Bánk bánjának előadásával nyitja kapuit. A színház gazdag programjában szerepel Tom Jones és Harvey Schimdt Ez fantasztikus! című musicálja, T. S. Eliot Koktél hatkor című vígjátéka, Móra Ferenc Aranykoporsójából Berczelli A. Károly dramatizálásában készült színmű, továbbá Gyárfás Miklós Mizantróp, 69 — és vele egy műsorban Moliére Scapin furfangjai című vígjátéka. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára Gyöngyösi István Simon pap című színművének bemutatásával emlékezik a Szegedi Játékszín, s évadzáró darabként bemutatja Joe Masterot—John Kander—Fred Ebb Kabaré című musicaljét. Alig vettük észre, hogy a szegedi utca is „szegényebb lett" egy légen megszokott kellemetlen jelenséggel. Nem állnak már sorban a vásárlók a húsüzletek előtt. Van elegendő hús, jelentős a választék is. Rövid idő alatt született ez a változás, talán eszünkbe se jutott még azt vizsgálni: mi Is történt, milyen összefüggésben áll ez a gazdasági irányítás új rendszerével. Miként lehetséges az, hogy károkat okozó belvizes esztendő és hosszú aszály után sem esett vissza az állattenyésztés, pedig máskor hasonló esetben az ilyesmi törvényszerűen következett be. Most pedig elmondhatjuk. hogy szocialista mezőgazdaságunk fennállása óta az idén bonyolítja le legnagyobb élőállat és húsexportját, miközben a hazai szükségleteket is kielégíti. Lobkovicz Sándor, a Csongrád megyei Adatforgalmi Vállalat igazgatója mondotta el, hogy például megyénk gazdaságai 1964-ben még csak 1500 szarvasmarhát exportálhattak, az idén pedig marhaexportjuk eléri majd a 9 ezer darabot Változások A sertéstenyésztésben és hizlalásban is mélyreható változások jelentkeznek. Pedig a nagylélegzetű állami és termelőszövetkezeti beruházások — melyeket az új mechanizmus tett folyamatba a nagyüzemi sertéstenyésztés fejlesztése céljából — még csak a jövőben éreztetik hatásukat. A javított felvásárlási árak a kedvezményes takarmány juttatás, a differenciált árakon történő süldőneveltetési akciók gyors sikert hoztak a háztáji tenyésztésben. Íme a tények: az idén mintegy 33 ezerrel értékesít több hízott sertést a megye mezőgazdasága, mint egy évvel korábban. Tavaly a háztáji gazdaságok összesen 54 ezer 500 sertést adtak el szerződésre, az idén 5 hónap alatt hoztak 56 ezer 200-at. Segített az is, hogy lehetőség nyilt a háztáji állománynak a közös útján történő értékesítésére. Ez további kedvezményekhez, nagyüzemi felárhoz, a homokon pedig árkiegészítéshez is juttatja a gazdaságokat A partnerválasztás joga örvendetesen megélénkült a szövetkezetekben a juhtenyésztés fejlesztése iránti kedv is. A gazdák élni kívánnak az újabban lehetővé Napvilágot látott a Művelődésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes utasítása a színházak és a színház jellegű intézmények gazdálkodási és anyagi ösztönzési rendszeréről. A népgazdaságirányítási reform szellemének megfelelő rendelkezés az eddiginél fokozottabban szolgálja a nívós színházkultúra ügyét — s nem utolsósorban magát a közönséget. Az anyagilag is sikeres arinház megteremtését célzó utasítás a többi közt kimondja: az állam a következőben nem támogatja egyenlő módon minden színház minden előadását, megszűnik az „egyenlősdi": a legszínvonalasabb, művészileg értékes darabok az idén bevezetett kulturális alapból részesülnek külön juttatásban, míg a kultúrpolitikailag kevésbé értékes, az elsősorban csak szórakoztató jellegű produkciókat kulturális járulék terheli. Az egyes színházak műsorrendjét, darabválasztékát továbbra sem szabhatják meg kizárólag Fűrész porral kevert FAFORGÁCS díjmentesen, elszállítható „Felszabadulás" Asztalos Ksz Szeged, Bárka u. 1. sz. gazdasági, illetve „kassza" szempontok. Az eddigi gyakorlat szerint, ha egy színház túlteljesítette bevételi tervét, a többlet 60 százalékát kellett befizetnie felügyeleti szervéhez, s csak a fennmaradó 40 százalék egynegyedét fordíthatta jutalmazásra. Az új évadtól viszont a teljes többletbevétel a színházé marad. Ennek az összegnek 40 százalékát kaphatják meg jutalomként a tagok, 10 százalékot fordíthatnak szociális, kulturális kiadásokra, a színház jóléti eszközeinek gyarapítására, s húsz százalékot kell tartalékként kezelniük. A fennmaradó összeget a felügyeleti szervekhez kell befizetni. Újdonság, hogy a színházak nagyob önállóságot kaptak béralapjuk felhasználására. A béralap-megtakarítást mostantól egyebek között társulatbővítésre és vendégszereplők szerződtetésére is felhasználhatják. A rendelkezés rögzíti az Országos Rendező Iroda és a Nemzetközi Koncertigazgatóság anyagi ösztönzési rendszerét is. Az utasítás a továbbiakban szabályozza a színházak és a színház jellegű intézmények költségvetési előirányzatát — azok évközi változtatását — bérgazdálkodását és pénzellátását. Több kedves fogyasztónk kérésének eleget téve, a Somogyi utcai BORKÓSTOLÓNKBAN állandóan kapható a közkedvelt Kövidinka literes palaokoxott bor 15,10 ít-ós, IV, osztályú egységáron. Magyar Állami Pincegazdaság szegedi üzeme A TITKOS LEVÉLTÁRAK NYOMÁBAN FIGYELEM! A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat (Bp. IX. üyáU ut 3/b.) az 1963 évi SZEGEDI IPARI VASAR helyszíni építési munkáit megkezdte. Helyi építésvezetőségünk: Szeged, Horváth M. u. A kiállítás építésével kapcsolatos munkák elvégzését a helyszínen vállalja FORDULJON BIZALOMMAL MEGRENDELÉSÉVEL VÁLLALATUNKHOZ! öt hetet töltöttem Jugoszláviában, a vajdasági tartományi levéltári igazgatóság vendégeként. Többek között az volt a célom, hogy a városok ún. titkos levéltárait megismerjem. Azért tűztem magam elé ezt a feladatot, mert Szegeden is őrizzük levéltárunkban a titkos levéltár anyagát. Ügy gondoltam, többet tudunk meg a szegedi iratokról, ha más területen is megkeressük az ilyen iratokat Mi is a szegedi „titkos levéltár"? Amikor Szeged felszabadult a török elnyomás alól — 1686-ban — a királyi kormányszékek, elsősorban a királyi kamara, amelyet a mai Pénzügyminisztérium elődjének is tekinthetünk. igyekeztek a városból mentől többet kisajtolni. Ugyanerre törekedett a vár osztrák katonai parancsnoka, és a Csanádi püspök, gróf Nádasdy László is. A város vezetői védekeztek. Előszedték a levéltárból a régi okleveleket és bizonyították, hogy Szegedet a királyon kívül Mohács előtt sem adóztatták. Szabad város volt, nem volt földesura, lakói polgárok voltak és nem jobbágyok. A felszabadulás után három évtized telt el, amíg a város nem csekély áldozatok árán 1719ben elérte, hogy III. Károly király megújította a város szabadságait. Az ünnepélyes oklevélbe, amelyet ebből az alkalomból kiadtak, bemásolták a régi privilégiumokat és a város szabadságait tartalmazó okleveleket. A város akkor új címert ls kapott. A veszély azonban továbbra is fennállott. A város jogaiért még harcolni kellett. Az okleveleknek nagy lett a becsülete. A legértékesebbeket elkülönítették a többi közönséges és naponként keletkezett iratoktól. A XVIII. század végén az elkülönített legfontosabb jogokat biztosító Iratokat és okleveleket egy vasládába zárták és átvitték a Dömötör templomba. A templom és a plébánia fenntartója amúgy is a város volt. A vasládát a toronyba helyezték el, mert úgy gondolták, ott éri a legkevesebb baj a város legnagyobb értékeit. Ott nem éri tűz és víz, és a rablók sem juthatnak hozzá. Közel 180 éve nyoma van annak, hogy ezeket az Iratokat nevezték a „titkos levéltár"nak. Az 1879-ben bekövetkezett nagy szegedi árvíz után az iratokat ládástól együtt az új tanácsházára hozták. 1883-ban egy új páncélszekrényt szereztek be, amelynek négy kulcsa van. Csak a polgármester, a főjegyző, a főszámvevő és a főlevéltáros kulcsaival együttesen lehetett az iratokhoz hozzájutni. A szegedi titkos levéltárat 1950-ig, a tanács alakulásáig fenntartották. Már régtől fogva ide utalta a tanács a város legfontosabbnak ítélt iratait, többek között a boszorkányperekét is. Az utolsó iratot Dénes Leó adta le 1950-ben, ez az irat a Szeged határából kialakított 9 község határára vonatkozott. Amikor a Tanácsköztársaság hatalma Szegeden is megszilárdult, a titkos levéltár kulcsát dr. Czibula Antal, a direktórium tagja jegyzőkönyvileg vette át a város pecsétjével együtt 1919. március 23-án. A legfontosabb iratokat Jugoszláviában, utam két első állomásán, Szabadkán és Zomboron is külön választották. A különleges Iratok közé helyezték Szabadka mezővárossá, majd szabad királyi várossá történt kiemeléséről kiállított díszes okleveleket 1743-ból és 1777ből. Rijekában és Zadarbail, az egykori Fiúméban és Zágrábban nem találtam nyomát az elkülönített iratoknak. Splitben- Spalatóban- a középkori városi kommuna időszakaban keletkezett iratok az érsekség káptalani levéltárában vannak ma is. A tarlókban láthatjuk a magyar királyok: 111. Béla. Imre és II. Endre által a város részére adott szabadalomleveleit. Ugyanitt látható Tamás spalatól híres müve, a História Saloiiltana, amelyet 1260 körül írt, és többek között értékes részleteket tartalmaz a tatárok magyarorszagi cselekedeteiről. Utunk legérdekesebb állomása Dubrovnik volt. A raguzal köztársaság levéltára a főtéren, a Ponza-palotaban van. A város egyik legszebb palotájának földszintjén az egyik teremben állandó kiállítást rendezett be a levéltár. Jugoszlávia legértékesebb levéltári anyagát itt láthatják a világ minden részéből ide érkező kutatók. A levéltár gazdagságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a tanácsülés! jegyzőkönyvek 1301-től hiánytalanul megvannak. Van olyan év a XV. századból, amikor a jegyzőkönyv vastagsága a 25 cm-is meghaladja. A városi jegyzők levelezési könyvei ugyancsak megtalálhatók. A nagymenynyiségű anyagban az élet minden részletére találhatók adatok. A Dalmát-tengerparton utolsó állomásom Kotor, olasz néven Cattaró volt. Ez is városi kommuna, azaz olyan város volt, amely a velencei uralom alatt a velencei tanács, másképpen a slgnoria irányítása alatt állott, amelyet a velenceiek a helyi nemesi patríciusok útján kormányoztak. A fontos iratokat itt is a székesegyházban őrizték. A levéltár helyisége ma is meg van, sajnos, az iratok a napóleoni háborúk zűrzavarai alatt eltűntek. A városok nagy gondot fordítottak irataik különleges megőrzésére, mert ehhez fontos érdekeik fűződtek. A feudális-korban a városi polgárok érdekei sok tekintetben szemben állottak az uralkodó nemesi osztály érdekeível. A nemesség a polgárságot mindenképp akadályozta szabad járás-kelésében, a kereskedelemben. A városok a széthúzó nemességgel szemben a királyoktól kaptak segítséget. Ez a támogatás a privilégiumokban és szabadságlevelekben nyert látható emieket. Amikor már sok irat gyűlt össze, a legfontosabbakat ajánlatos volt külön választani, es biztonságba helyezni. így keletkeztek a titkos levéltárak. Ma ezek a leveltárak a tőrténetkutntast szolgálják. OLTVA1 FERENC vált kétcsatornás értékesítési rendszer előnyelvel. Korábban a juhtenyésztök csak a Gyapjú- és Textilalapanyagl'orgalmi Vállalattal köthettek értékesítési szerződéseket. Gyakorlatilag ez diktált arakat jelent. Most viszont szabadon választhatják meg kereskedelmi partnerüket, köthetnek szerződést az állatforgalnü vállalattal Is aszerint, ki jelentkezik jobb ajánlattal. Jelenleg az állatforgalmi vállalat kilogrammonként mintegy 50 fillérrel kínál többet u húsjuhokért, mint a korábbi partner. A vállalat igazgatója szerint megvan a lehetőség arra, hogy jövőre már ők vásárolják fel az értékesítésre kei-ülő juhállomány 50—60 százalékát. Az idén első lépésként négyezer vágó juhra kötöttek szerződést az állatforgalmi vállalattal a tenyesztő gazdaságok. Sokan tartanak attól ma még, hogy gazdasági retorzió éri majd őket a gyapjúforgalotnban. Ennek elhárítására alakult meg a gyapjú felülmínősítő bizottság, mely afelett őrködik, hogy a gazdaságok valóban a minőségnek megfelelő árat kapják termékükért. Bár a GYTV-nak ls jól felfogott gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy minősítési vitákra akkor se adódjék lehetőség, ha a hűsjuhok értékesítésére, a bárányexport lebonyolítására a konkurrenciával köt szerződést a gazdaság. Hiszen a magyasabb felvásárlási árak kedvezően hatnak vissza a gyapjútermelésre is. Egyenletes kínálatot! Számos jel mutat arra máris, hogy állattenyésztésünk örvendetes fejlődését nem veszik jónéven a Közös Piac kormányai. Nagymértékben emelkedő vámtarifákkal kell megbirkózni. A nyugati védővámok számos cikkünkkel szemben a 100 százalékot ls elérik. Ebből kívánnak jelentős gazdasági bázist teremteni saját mezőgazdaságuk fejlesztésére. Az élesedő nemzetközi versenyben csak a minőség szakadatlan javításával állhatják meg helyüket" gazduságaink. A verseny még rugalmasabb árpolitikát kíván. Például eddig a nagy súlyra hizlalt fiatal marhákért fizették itthon a legtöbbet, ezek adták a legtöbb es a legjobb minőségű húst. Az utóbbi időben külföldön kapósabbak lettek a kisebb súlyú jószágok, mert számos nyugati kereskedelmi partner bizonyos továbbtartással igyekszik a védővámok által okozott üzleti nehézségeket áthidalni. Szükséges tehát, hogy vevőinknek mindig igényük szerinti választékot biztosítsunk. Az új helyzet nem tűri el az állattenyésztés, hizlalás hagyományos szezon jellegét. El kell érni, hogy a kínálat az év minden szakában egyenletes maradjon. Ezt kivánják a hazai fogyasztók érdekei is. Csepl József Dohánytermesztési verseny A cigarettafogyasztás növekedése miatt a dohányiparnak egyre több jó minőségű nyersanyagra van szüksége. A dohánytermesztés fokozasa érdekében, a termelök ösztönzésére a magyar dohányipar az idén is meghirdette uz országos dohánytermesztési versenyt. SZERDA. 1968. JÜLHJS 3. DEL-MAGYARORSZÁG