Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Koszigin Svédországban A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 162. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. július 12. Tanácskozik az országgyűlés Napirenden: a műit évi költségvetés végrehajtása, a külügyminiszter beszámolója, a magyar — lengyel szerződés, interpellációk Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést A jelentést dr. Pesta László jegyző ismertette. Beszámolt arról, hogy az elhalálozás folytán megüresedett Fejér megyei 4. számú és a Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben az Elnöki Tanács 1968. április 21-re időközi választást tűzött ki. A Fejér megyei 4-es számú választókerületben Váncsa Jenőt a Zala megyei 5-ös választókerületben pedig Varga Gyulát választották meg országgyűlési képviselőnek. Kállai Gyula közölte, hogy s jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentése és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta és a törvényben előirt feltételeknek megfelelőnek találta Varga Gyula és Váncsa Jenő képviselők megbízólevelét. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s Varga Gyula és Váncsa Jenő országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az elnök javaslatára az országgyűlés a kereskedelmi állandó bizottságban dr. Török Lajos elhalálozásával megüresedett helyet Varga Gyulával töltette be. Kállai Gyula ezután köszöntötte a két új képviselőt és az ülésszakon tanácskozási joggal most első ízben megjelent államtitkárokat. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év március 29-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Kállai Gyula közölte azt is, hogy Vályi Péter pénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, Péter János külügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968 május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot Mindkét törvényjavaslasiHHg fin. mmm ' ff^átSfc é' íSö mMM^^mBmTmMW • Et^^^m^mrfW mm 1 p^T&Tnr* .!.!!'1 ' ^ n feiSíj tot megkapták előzetes tárgyalásra az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képviselők között. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzettbe. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezt követően — Kállai Gyula indítványára — az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről; 3.-A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten Moszkvában a szovjet— svéd kapcsolatok jelentős állomásaként értékelik Alekszej Koszigin miniszterelnök svédországi látogatását. Mint politikai körökben rámutatnak: a két ország vezetőinek találkozója hozzájárul a hagyományos szovjet—svéd jó viszony ápolásához, azoknak az előzményeknek a továbbépítéséhez, amelyeket mindkét fél kölcsönösen kedvező alapnak tekint a kapcsolatok fejlesztéséhez. A szovjet fővárosban őszinte rokonszenvet keltett Tage Erlander svéd miniszterelnöknek a látogatás előestéjén szovjet újságírók előtt tett kijelentése, amely tömören összegezi a két ország közötti kapcsolatok jelenlegi állapotát és biztató távlatait. Svédország és a Szovjetunió között — mondotta a svéd miniszterelnök — nincsenek konfliktusok, éles ellentétek, lehetőség nyílik nemcsak a kétoldalú gyümölcsző együttműködésre, hanem arra is, hogy közösen megvitassuk a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, amelyeket illetően a két ország nézetei nem ritkán közel állnak egymáshoz. A szovjet közvélemény örömmel nyugtázza, hogy a semleges Svédország megnövekedett érdeklődést tanúsít az említett „legfontosabb nemzetközi kérdések" iránt. Svédország tevékeny részvétele az amerikai vietnami agresszió politikai és erkölcsi megbélyegzésében, a görögországi fasiszta puccs elítélése, Gunnar Jarring moszkvai svéd nagykövet erőfeszítései az ENSZ keretében a közel-keleti béke megteremtése érdekében, a szovjet emberek szemében azt jelzi: az ország és vezetői felismerik, Skandinávia sem lehet korunkban a „világ csendes zuga", az észak-európai helyzet alakulása attól függ, mi történik a világban és mindenekelőtt az európai kontinensen. A moszkvai kommentátorok nagy figyelmet szentelnek a szovjet—svéd viszony egyik legfontosabb elemének: a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak. Nasszer tárgyalásai Brioniban 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. PARLAMENTI TUDÓSÍTÁS Az országgyűlés megkezdte a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Már az első napon igen szélesen hullámzó tanácskozás részesei, nem kis részben aktív résztvevői voltak a képviselők. A tárgysorozat természetes módon szolgáltatta a témagazdagságot. Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjában, Arpó Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének hozzászólásában, a képviselői megnyilatkozásokban nem csupán a múlt évi gazdálkodás eredményei és tanulságai fogalmazódtak meg, hanem ezzel összefüggésben a reform jegyében indult első félév gazdasági munkája is. összefoglalva az első napon elhangzottakat: elsősorban a beruházások alakulása, a foglalkoztatottság aránya, a külkereskedelem, valamint a reform jegyében felvetődött néhány speciális probléma szerepelt az előadók és a hozzászólók napirendjén. A reform kezdeti hatásáról, bár szerényen, mértéktartással, de általában derűlátóan nyilatkoztak a képviselők. Ez megfelelt a (Folytatás a 2. oldalon.) Bozsán Endre felvétele Kádár János elvtárs a Parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget Csütörtökön délelőtt Brioniban megkezdődtek a tárgyalások a Nasszer vezette egyiptomi és a Tito vezette jugoszláv küldöttség között- Nasszer elnök kíséretében, csak úgy, mint Moszkvában, most is ott van Anvar Szadat, az EAK nemzetgyűlésnek elnöke és Mahmud Riad külügyminiszter. A csütörtöki jugoszláv lapok hangsúlyoztok a közelkeleti rendezés fontosságát és sürgősségét. A Borba arról ír, hogy Nasszer elnök kíséretének tagjai elmondták Brioniban: Moszkvában részletesen elemezték a Szovjetunió és az EAK együttműködésének különböző vonatkozásait és egész sor elképzelést vizsgáltak meg a közel-keleti válsággal kapcsolatban. Egyiptomi részről elégedettek a tárgyalásokkal és kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a két ország legmagasabb szintű vezetőinek tárgyalásai nyomán született megegyezések bizonyára jó szolgálatot tesznek majd az agresszió áldozatainak, elősegítik érdekeik megvédését és az igazságos béke megteremtését a forrongó Közel-Keleten — hangoztatja a Borba. Hájek a csehszlovákromán kapcsolatokról Jiri Hájek csehszlovák külügyminiszter romániai látogatása alkalmával Interjút adott a Lumea munkatársának. A külügyminiszter vázolta Csehszlovákia külpolitikájának fő vonásait, a szocialista országokhoz, főként a Szovjetunióhoz való viszonyát. A csehszlovák—román kapcsolatokról kijelentette: országaink rövidesen új, átfogó egyezményt kötnek, beleértve az együttműködés kérdéseit, a húsz évvel ezelőtt megkötött csehszlovák —román szerződés folytatásaként. Az FKP felhívása Az Humanité csütörtökön ismertette a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát, amelyet a Nanterreben július 8—9-én megtartott ülésen fogadtak el. A határozat elemző részében megismétli Waldeck Rochet beszámolójának főbb téziseit, rendelkező részében pedig meghatározza a párttagság feladatait a legközelebbi jövőre. A határozat leszögezi, hogy a gaulleista uralom tíz esztendeje alatt felhalmozódott elégedetlenség volt a mintegy kilencvenmillió francia fizikai és szellemi dolgozó sztrájkharcának és a2 egyetemi hallgatók tiltakozó mozgalmának fő oka. A Francia Kommunista Párt felhív minden dolgozót, minden demokratát, lépjenek sorompóba a gaulleista hatalom demokratikus felváltásáért. A párt demokratikus programja szavatolja a szabadságjogokat, biztosítja a demokratikus pártok megegyezésén alapuló kormány stabilitását és lehetővé teszi egy olyan eredeti utat, amelyen a demokráciában elehet haladni a szocializmus felé. Az FKP Központi Bizottságának határozata azzal zárul, hogy a gaulleista rendszer most csak haladékot szerzett, elítélése végérvényes, s a demokrácia diadalmaskodni fog.