Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Koszigin Svédországban A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 162. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. július 12. Tanácskozik az országgyűlés Napirenden: a műit évi költségvetés végrehajtása, a külügyminiszter beszámolója, a magyar — lengyel szerződés, interpellációk Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az ország­gyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést A jelentést dr. Pesta László jegyző is­mertette. Beszámolt arról, hogy az elhalálozás folytán megüre­sedett Fejér megyei 4. számú és a Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerü­letben az Elnöki Tanács 1968. április 21-re időközi választást tűzött ki. A Fe­jér megyei 4-es számú vá­lasztókerületben Váncsa Je­nőt a Zala megyei 5-ös vá­lasztókerületben pedig Varga Gyulát választották meg or­szággyűlési képviselőnek. Kállai Gyula közölte, hogy s jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság az országos választási elnökség jelentése és a választási jegyzőköny­vek alapján megvizsgálta és a törvényben előirt feltéte­leknek megfelelőnek találta Varga Gyula és Váncsa Jenő képviselők megbízólevelét. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelenté­sét tudomásul vette, s Varga Gyula és Váncsa Jenő or­szággyűlési képviselőket iga­zoltnak jelentette ki. Az elnök javaslatára az országgyűlés a kereskedelmi állandó bizottságban dr. Tö­rök Lajos elhalálozásával megüresedett helyet Varga Gyulával töltette be. Kállai Gyula ezután köszöntötte a két új képviselőt és az ülés­szakon tanácskozási joggal most első ízben megjelent államtitkárokat. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év március 29-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésé­nek megfelelően bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az ország­gyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Kállai Gyula közölte azt is, hogy Vályi Péter pénz­ügyminiszter benyújtotta hozzá az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, Pé­ter János külügyminiszter pedig a Magyar Népköztár­saság és a Lengyel Népköz­társaság között Budapesten 1968 május 16-án aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatá­sáról szóló törvényjavasla­tot Mindkét törvényjavasla­siHHg fin. mmm ' ff^átSfc é' íSö mMM^^mBmTmMW • Et^^^m^mrfW mm 1 p^T&Tnr* .!.!!'1 ' ^ n feiSíj tot megkapták előzetes tár­gyalásra az országgyűlés ál­landó bizottságai és szétosz­tották a képviselők között. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzettbe. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismer­tette. Ezt követően — Kállai Gyula indítványára — az or­szággyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. Az 1967. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása; 2. A külügyminiszter be­számolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság kül­politikai tevékenységéről; 3.-A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság között Budapesten Moszkvában a szovjet— svéd kapcsolatok jelentős állomásaként értékelik Alek­szej Koszigin miniszterel­nök svédországi látogatását. Mint politikai körökben rá­mutatnak: a két ország ve­zetőinek találkozója hozzá­járul a hagyományos szov­jet—svéd jó viszony ápolá­sához, azoknak az előzmé­nyeknek a továbbépítéséhez, amelyeket mindkét fél köl­csönösen kedvező alapnak tekint a kapcsolatok fejlesz­téséhez. A szovjet fővárosban őszinte rokonszenvet keltett Tage Erlander svéd minisz­terelnöknek a látogatás elő­estéjén szovjet újságírók előtt tett kijelentése, amely tömören összegezi a két or­szág közötti kapcsolatok je­lenlegi állapotát és biztató távlatait. Svédország és a Szovjetunió között — mon­dotta a svéd miniszterelnök — nincsenek konfliktusok, éles ellentétek, lehetőség nyílik nemcsak a kétoldalú gyümölcsző együttműködés­re, hanem arra is, hogy kö­zösen megvitassuk a leg­fontosabb nemzetközi kér­déseket, amelyeket illetően a két ország nézetei nem ritkán közel állnak egy­máshoz. A szovjet közvélemény örömmel nyugtázza, hogy a semleges Svédország meg­növekedett érdeklődést ta­núsít az említett „legfon­tosabb nemzetközi kérdések" iránt. Svédország tevékeny részvétele az amerikai viet­nami agresszió politikai és erkölcsi megbélyegzésében, a görögországi fasiszta puccs elítélése, Gunnar Jarring moszkvai svéd nagykövet erőfeszítései az ENSZ kere­tében a közel-keleti béke megteremtése érdekében, a szovjet emberek szemében azt jelzi: az ország és ve­zetői felismerik, Skandiná­via sem lehet korunkban a „világ csendes zuga", az észak-európai helyzet ala­kulása attól függ, mi törté­nik a világban és minde­nekelőtt az európai konti­nensen. A moszkvai kommentáto­rok nagy figyelmet szen­telnek a szovjet—svéd vi­szony egyik legfontosabb elemének: a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcso­latoknak. Nasszer tárgyalásai Brioniban 1968. május 16-án aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. PARLAMENTI TUDÓSÍTÁS Az országgyűlés megkezd­te a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitáját. Már az első napon igen szélesen hul­lámzó tanácskozás részesei, nem kis részben aktív részt­vevői voltak a képviselők. A tárgysorozat természetes módon szolgáltatta a téma­gazdagságot. Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjá­ban, Arpó Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének hozzászólásában, a képviselői megnyilatkozások­ban nem csupán a múlt évi gazdálkodás eredményei és tanulságai fogalmazódtak meg, hanem ezzel összefüg­gésben a reform jegyében indult első félév gazdasági munkája is. összefoglalva az első na­pon elhangzottakat: elsősor­ban a beruházások alakulá­sa, a foglalkoztatottság ará­nya, a külkereskedelem, va­lamint a reform jegyében felvetődött néhány speciális probléma szerepelt az elő­adók és a hozzászólók napi­rendjén. A reform kezdeti hatásáról, bár szerényen, mértéktartással, de általában derűlátóan nyilatkoztak a képviselők. Ez megfelelt a (Folytatás a 2. oldalon.) Bozsán Endre felvétele Kádár János elvtárs a Parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget Csütörtökön délelőtt Brio­niban megkezdődtek a tár­gyalások a Nasszer vezette egyiptomi és a Tito vezette jugoszláv küldöttség kö­zött- Nasszer elnök kíséreté­ben, csak úgy, mint Moszk­vában, most is ott van An­var Szadat, az EAK nemzet­gyűlésnek elnöke és Mah­mud Riad külügyminiszter. A csütörtöki jugoszláv la­pok hangsúlyoztok a közel­keleti rendezés fontosságát és sürgősségét. A Borba arról ír, hogy Nasszer elnök kíséretének tagjai elmondták Brioniban: Moszkvában részletesen ele­mezték a Szovjetunió és az EAK együttműködésének különböző vonatkozásait és egész sor elképzelést vizs­gáltak meg a közel-keleti válsággal kapcsolatban. Egyiptomi részről elégedet­tek a tárgyalásokkal és ki­fejezik azt a meggyőződé­süket, hogy a két ország legmagasabb szintű vezetői­nek tárgyalásai nyomán született megegyezések bizo­nyára jó szolgálatot tesznek majd az agresszió áldozatai­nak, elősegítik érdekeik megvédését és az igazságos béke megteremtését a for­rongó Közel-Keleten — hangoztatja a Borba. Hájek a csehszlovák­román kapcsolatokról Jiri Hájek csehszlovák külügyminiszter romániai látogatása alkalmával Inter­jút adott a Lumea munka­társának. A külügyminisz­ter vázolta Csehszlovákia külpolitikájának fő voná­sait, a szocialista országok­hoz, főként a Szovjetunió­hoz való viszonyát. A csehszlovák—román kap­csolatokról kijelentette: or­szágaink rövidesen új, átfo­gó egyezményt kötnek, be­leértve az együttműködés kérdéseit, a húsz évvel ez­előtt megkötött csehszlovák —román szerződés folytatá­saként. Az FKP felhívása Az Humanité csütörtökön ismertette a Francia Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának határozatát, amelyet a Nanterreben jú­lius 8—9-én megtartott ülé­sen fogadtak el. A határo­zat elemző részében megis­métli Waldeck Rochet be­számolójának főbb téziseit, rendelkező részében pedig meghatározza a párttagság feladatait a legközelebbi jö­vőre. A határozat leszögezi, hogy a gaulleista uralom tíz esztendeje alatt felhalmozó­dott elégedetlenség volt a mintegy kilencvenmillió francia fizikai és szellemi dolgozó sztrájkharcának és a2 egyetemi hallgatók tilta­kozó mozgalmának fő oka. A Francia Kommunista Párt felhív minden dolgo­zót, minden demokratát, lép­jenek sorompóba a gaulleis­ta hatalom demokratikus felváltásáért. A párt demok­ratikus programja szavatolja a szabadságjogokat, bizto­sítja a demokratikus pártok megegyezésén alapuló kor­mány stabilitását és lehető­vé teszi egy olyan eredeti utat, amelyen a demokráciá­ban elehet haladni a szocia­lizmus felé. Az FKP Központi Bizott­ságának határozata azzal zá­rul, hogy a gaulleista rend­szer most csak haladékot szerzett, elítélése végérvé­nyes, s a demokrácia di­adalmaskodni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom