Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-09 / 159. szám

VV-AG PROLIT 41.7,47 EGVFSVT JFTvrri MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART LAPJA 58. évfolyam, 159. szám Ara: 70 fillér Kedd, 1908. július 9. Az aszfaltozok forró masszával dolgoznak, aécukba csap a hőség, hátukat a nap égeti A fekete vas ügy áttüzesedik, hogy nem lehet hozzáérni csupasz kézzel, mégis dolgoznak rajta emberek, a hajójavító telep szerelői Szegeden is befejeződött az aratás A szokatlan forró nyár a szegedi szövetkezetekben is csaknem két héttel hamarabb érlelte meg a gabonatermést. A korai érést követő aratás hétfőn délelőtt már szerte az egész szegedi határban befe­jeződött. Szabó Zoltán, a megyei jogú városi tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának főagronó­musa mondotta el: Szeged négy termelőszövetkezete összesen 1343 kataszteri hol­don termelt búzát, 280 hol­don őszi árpát, 1397 holdon pedig kétszeres takarmány­gabonát. A felesleges búzatermés zömét a szegedi tsz-ek már a tarlón átadták a felvásár­lóknak, s így lényegében már az állami értékesítésre tervezett 141 vagonnyi búza is a tett helyen van. Több gazdaságban esett szó arról, hogy most az össztermés lát­tán pótszerződéseket is köt­nek mert a hozamok lénye­gesen jobbak lettek, mint amilyenekre a szárazság miatt egy hónappal ezelőtt számítottak. Az újszegedi Haladás Tsz gazdái például 10 vagonnal készülnek több búzát eladni az államnak, mint amennyit eredeti ter­vük előírt. Az eddig összesített szegedi adatok alapján a búza ter­méshozama 17—18 mázsa kö­zött alakul ki, s nefh sok híja lesz a tavaly elért 18,6 mázsás rekordtermésnek. Szinte az utolsó pillanatban érkezett tavaszi esőket jól hasznosították a vetések. Az ö. V. Vasöntödéjébe hőmérőt vittünk, de az „csak" 50 fokos hősé­get mér, így nem tudjuk, milyen melegben dolgoznak az 1500 Celsius fokon kiömlő vas közelében A LEMP KB plénuma Július 8-án, hétfőn Varsó­ban megkezdte tanácskozá­sát a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak plénuma. A napirend a pontokból álh következő L A párt V. kongresszusa téziseinek jóváhagyása; 2. Az V. kongresszus Idő­pontjának kitűzése és a kül­döttek megválasztása szem­pontjainak meghatározása; 3. Szervezési kérdések. A tanácskozást Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottság első titkára nyi­totta meg. Ezt követően meg­kezdődött az első napirendi pont megvitatása. Magyar-ukrán javaslat a munkaügyi konferencián Hazaérkezett Genfből a magyar delegáció, amelynek tagjai a kormányt, a mun­kaadóikat, . illetve a munka­vállalókat képviselték a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 53. konferenciá­ján. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, delegá­ciónk vezetője elmondotta, hogy a konferencián a többi között határozat született a dolgozó lányok, asszonyok jobb szakmai felkészítéséről, a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének javi­tásáróL A magyar küldöttség ls tevékenyen részt vett a vi­tában. sőt a magyar és az ukrán delegáció közös ja­vaslatot is terjesztett elő napon A mentőautó egy embert vitt el építkezésről, mert rosszul lett Harmincöt-harmincnyolc fok a meleg, alig mozdul a levegő. Aki csak teheti, hűvös helyre húzódik. Legalább is kevés mozgással pró­bálja enyhíteni azt a kínt, amit ez a hőhullám előidéz. Felkeresik a strandokat a Tiszát, és ki ide nem jut el, megpróbálja a kútnál vagy lavórban, fürdőszobában enyhíteni az alig viselhető kánikulát. A vízfogyasztás olyan nagy, hogy Szegeden alig lehet biztosítani a vízellátást. Hasonló a fagylalt iránti igény, ez is olyan méreteket ölt, amit teljesíteni alig tudnak a cuk­rászdák, eszpresszók, vendéglők. Nagy keletje van a hűtött sörnek, de ebből azután valóban nem tud­ják kielégíteni az igényt, mert min­denki hűtött sört szeretne inni. A hűsítő italok szezonja ez, felnőttek, gyerekek egymás után pusztítják el a kis üvegecskék színes tartalmát. Panaszkodnak a háziasszonyok, hogy alig lehet eltartani a tejet, megsavanyodik. A hentesek és bol­tosok a töltelékáruk miatt ideges­kednek. hiszen néhány óra alatt veszendőbe megy még a friss áru is. Ezek azonban elviselhető és meg­előzhető dolgok. Nehezebb azoknak, alciket munkájuk a tűző napra szó­lít. Az építőmunkásoknak nyolc-tíz órákat kell eltölteniök az építkezé­seken, s ez a munkakör, ami egyéb­ként is nagy fizikai igénybevételt támaszt. Különösen ahol előregyár­tott elemek beemelésével foglalkoz­nak, betongerendákat cipelnek. Ez még akkor is nehéz, amikor nincs meleg, hát még most, amikor dél­időben a higanyszál eléri a negy­ven fokot. Nem csoda, ha rosszul lesznek az emberek. Még nehezebb elviselni ezt az időt a flaszterozóknak. Hiszen az aszfalt meleg, forró masszáját tér­delve, fasimítóval húzzák egyenes­re. S a kátrány közelében olyan meleg van, hogy eléri az 50—55 fokot. A forgalmat irányító rendőr is abba a kategóriába tartozik, aki nem bújhat el a meleg elől. Szol­gálata alatt idegfeszítő munkát vé­gez, ami fokozza a belső feszültsé­get. Ott kell állnia a tűző napon, nem is mozdulhat, mert ellenkező esetben baleset, karambol előidé­zője lehet. Ez csak néhány szakma az olya­noké közül, akik a szabadon dol­goznak, a tűző napon. Külön tisz­telet és elismerés jár mindazoknak, akik munkájukkal ezekben a rend­kívüli napokban megteszik, amit egyéb időben. Nagy lelki erőre, kitartásra és szívósságra van szük­ségük, hogy képesek legyenek dol­gozni. S ha az ember végignéz egy építkezésen a városon, látja ezeket az embereket, szorgalmas lendüle­tes munkában, ernyedtség nélkül. Megkérdeztük az építőket, hogy birják ezt a hőséget? Egyik-másik vállát vonogatta, homlokát töröl­gette és tréfásan azt mondta — „majd elmúlik". De az emeletek rakodnak egymásra szaporán, meg­állás nélkül. Az aratók, kombájnosok kora hajnaltól késő estig kint vannak a földeken és megállás nélkül arat­nak, mert gyors volt a gabona éré­se és ninles annyi gép, hogy egy­szerre mindenhova eljusson. Ezért a meglévő gépi erőt sokkal gyor­sabban kell felhasználni mint más esztendőkben. Nem ritka, hogy egy-egy kombájn naponta 40 ka­tasztrális hold gabonát levág, hogy megmentsen minél több kenyérnek valót a pusztulástól. Mert ha so­káig talpon áll a gabona kipereg, s a kombájn már nem tud teljes­aratást végezni. Őket is megkínozza ez az afrikai hőség, s a zsákotokat, akik rakják szállítóeszközökre és viszik be a magtárakba. Mindenki esőre vár. Nemcsak a parasztember, de a munkás is, a városi éppen úgy, mint a falusi la­kosság. Nem is annyira a rekkenő hőség miatt, hanem a jövő évi kenyér és élelem sorsa aggasztja az embereket. Mi lesz velünk ak­kor, ha még egy hétig nem esik az eső? Ez a várakozás és idegesség jogos, hiszen már hetek óta nincsen eső és veszélybe kerülnek a kapá­sok; krumpli, kukorica, szálas ta­karmány és ezáltal a sertés- és szarvasmarha-állomány is, mert nem terem megfelelő értékű és mennyiségű téli takarmány. Ennél­fogva érthető, hogy ha egyszerű emberek a földeken úgy mondják, hogy „bánja a fene azt, hogy most milyen meleg van, de legalább hol­napra esne az eső". Nem a tűző nap kínja foglalkoztatja őket első­sorban, hanem az eső hiánya. Iga­zuk van. De mégiscsak hősies munka, amit végeznek, s valóban nagy tisztelet­tel tekintünk mindazokra, akik munkájukat ebben a nehéz helyzet­ben is jól ellátják. Tamás Ferenc azzal kapcsolatban, hogy egyes fejlett tőkés országok elszívják a fejlődőben levő országok különösen jól kép­zett szakembereit. A konfe­rencia a javaslatot elfogad­ta, s megbízta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igaz­gató tanácsát, vizsgálja meg az átáramlás okait. Dolgoz­zon ki javaslatot, milyen módon lehetne hozzásegíteni a fejlődő országokat ahhoz, hogy kvalifikált szakembe­reik ne vándoroljanak! ki, megtalálják boldogulásukat hazájukban. A magyar munkaadók képviseletében Sellő Dénes, a Beloiannisz-gyár vezér­igazgatója szólalt fel a köz­gyűlésen és ismertette, hogy a szocialista Magyarorszá­gon a törvények milyen sokrétűen biztosítják a dol­gozóknak azokat a jogait, amelyeket a tőkés országok­ban csak sztrájkokkal vív­hatnak ki. A munkavállalók képviselője. Geréb Sándomé, a SZOT titkára a magyar dolgozók helyzetét elemezte. (MTI) Új Molnyija—1 Moszkvában hivatalosan közölték, hogy július 5-én Molnyija—1 típusú távköz­lési mesterséges holdat bo­csátottak fel. A mesterséges hold elliptikus pályán mozog, a földtől legtávolabb eső pontja 39 770 kilométer, leg­közelebbi pontja pedig 470 kilométer. A Molnyija—1 11 óra 55 perc alatt kerüli meg a Földet, pályájának hajlás­szöge 65 fok. A mesterséges hold fel­adata a nagy távolságú táv­beszélő, távíró, rádióössze­köttetési rendszer működésé­nek biztosítása, valamint a Szovjetunió központi televí­zióműsorának továbbítása Szibériába, a Távolkeletre és Közép-Ázsiába. A televízióműsor közvetí­tését és a sokcsatornás rádió­távközlés biztosítását szol­gáló műszereken kívül a Molnyija—1 fedélzetén ve­zérlő-mérő komplexumot, valamint tájoló, pályakorri­gáló és energianellátó rend­szert is elhelyeztek. A Mol­nyija—1 műszerei normáli­san működnek. (MTI) Francia atomkisérlet Hétfőn hajnalban francia atomrobbantás törte meg a Csendes-óceán csendjét. Mu­ruroa korallsziget térségében légköri kísérletsorozatot kez­dett Franciaország, félre­téve minden erkölcsi és gaz­dasági ellenvetést. A soro­zatra — előreláthatólag a jö­vő hónapban — az első fran­cia hidrogénbomba-robban­tás tenné fel a koronát. A hétfői robbantás, kö­zepes erősségű volt. A to­vábbiakban 200—250 kiló­tonnás robbantásokat is ter­veznek, végül a hidrogén­bomba-robbantás becslések szerint egy megatonna ha­tóerejű lesz. Japán és Ausztrália után most Peru is erélyes tilta­kozást jelentett be Párizs­ban. Ütést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád me­gyei Bizottsága tegnap ren­des ülést tartott Szegeden, a városi pártbizottság szék­házában. Az első napirend keretében Bese Vilmos elv­társ, az Országos Kőolaj­és Gázipari Tröszt vezér­igazgatója adott tájékozta­tót a megye olajipari be­ruházásairól, a szénhidro­gén-kutatás helyeztéről és a földgáz-hasznosítás tapaszta­latairól. Mind a tájékoztatót, mind a kérdésekre adott választ a megyei pártbizott­ság tudomásul vette. Ezt követően Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára beszámolt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának június 19—20-i üléséről. A beszá­molót a megyei pártbizott­ság egyetértéssel, egyhangú­lag elfogadta. Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra jelentést adott a megyei pártbizottság és megyei párt-végrehaj tóbizottság 1968. első félévében végzett munkájáról, valamint elő­terjesztette a második fél­évi munkatervet. Mind a jelentést, mind a második félévi munkatervet a párt­bizottság egyhangúlag jóvá­hagyta. Siklós János elvtársnak, a megyei pártbizottság titká­rának előterjesztése alapján a megyei pártbizottság a Dél-Magyarország új fő­szerkesztőjévé kinevezte F. Nagy István elvtársat

Next

/
Oldalképek
Tartalom