Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

Nagyüzem a téren Jogászok világ­konferenciája Vietnamért Sikeres küldetés tiebmann Béla felvétele Ahogyan közeledik 5űlius 20, a szabadtéri játékok megnyitásának napja, úgy válik egyre serényebbé a mun­ka a Dóm téri színházi gyárvárosban. Képünk ennek a munkának két mozzanatét örökíti meg. Előtérben szere­lik a széksorok alá a hangszórókat — mintegy 3 ezer hangszórót helyeznek el — a háttérben pedig már a harmadik produkció, a Bánk bán és a Hattyúk tava után bemutatásra kerülő János vitéz díszleteit festik a szín­padon kifeszített vászonra. A csábítás nem Az ingatlankezelő vállalat igazgatója azon frissiben mondotta el az esetet. Az Árpád utca 3. szám alatt dol­goztak építő munkásaik. Feltűnt a munkahely egyik félreeső zúgában várakozó két idegen férfi. Munkaidő végén szóba elegyedtek a jö­vevények a dolgozókkal. El­mondották, hogy a helybeli építő ktsz-től jöttek, kőmű­vesekre, építőkre van szük­ségük, többet fizetnek, mint az IKV. A dolgozók egy ré­szének kínos volt ez a be­szélgetés, de akadt olyan, aki jobb kereset reményében fel­mondta munkaviszonyát, má­ról holnapra. A házkezelőség vezetője megjegyezte a „toborzóknak", hogy ha holnap az IKV-nek végez munkát a ktsz, talán ő is hasonló „agitációt" fejtsen ki dolgozóik között? A kér­dezettek nem válaszoltak, megelégedtek az eredmény­nyel: egy jó szakmunkást si­került elcsábítaniok. Tulajdonképpen sem tör­vény, sem rendelet nem tiltja a munkáskeresést, még az ilyen módszert sem. Sőt, szinte valamennyi építő vál­lalat él is a toborzás lehetősé­gével. Olyan vidékeken, ahol munkaerő fölösleg jelentke­zik, jó is, ha munkát kínál­nak az embereknek. Azt sem kifogásolhatja senki, ha egy­egy vállalat hirdetéseket ad fel, s ezek alapján esetleg éppen a szomszéd vállalat dolgozói közül jelentkeznek felvételre. De a jóízlés és a vállalatok egymás közt is kötelező íratlan munkaerkölcse igenis tiltja az olyan módszert, amilyenről a megtörtént példa szól. Vajon megenged­né-e bármelyik gyárigazgató, hogy az üzemi kerítésen be­lül, vagy akár a portán üs­sön tábort a konkurrencia ügynöke? Ha kényelmesebb lenne is így a meglevőben válogatni, a tisztesség nevé­ben kellene tiltakozni ez el­len a gyakorlat ellen. Jólehet, a ktsz vezetői nem ilyen megbízást adtak embe­reiknek, amikor munkások toborzására indították őket, mégsem árt megjegyezniük, hogy amit azok műveltek, az csábítás, inkorrekt eljárás volt, s nem ismétlődhet meg többé. K. .1 A Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségé­j nek kezdeményezésére és | szervezésében július 6—10. i között Grenoble-ban ül ösz­sze a jogászok világkonfe­renciája Vietnamért. A konferenciáin a többi között megvitatják az ame­rikai agresszió a nemzetkö­zi jog fényében, Dél-Viet­nam népének önrendelkezé­si joga a Nemzeti Felszaba­dítás! Front programja alap­ján, a nemzetközi jog meg­sértésével használt háborús eszközök az agresszív erők részéről című napirendi pon­tot. A Magyar Jogász Szövet­ség küldöttségeként dr. Prandler Árpád, a szövetség főtitkára és dr. Antalffy György egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem állam- és jogtudományi karának dé­kánja pénteken elutazott a konferenciára. Magyar—EAK munkaterv Pénteken a Parlamentben aláírták a Magyar Népköz­társaság és az Egyesült Arab Köztársaság között ér­vényben levő tájékoztatási egyezmény 1968/69. évekre szóló munkatervét. A kétéves munkaterv elő­irányozza — többek között — a két ország lapjainak, folyóiratainak, állami tájé­koztatási szervének és hír­ügynökségéneik képviselői­ből álló küldöttségek cseré­jét az újságíró szövetségek között, a közvetlen együtt­működés előmozdítását, az MTI és a MENA hírügy­nökség kapcsolatainak szo­rosabbra fűzését. A buda­pesti és a kairói rádió és televízió, valamint a film­híradó — a munkaterv ér­telmében — programjába iktatja a két ország életét bemutató prózai és zenei műsorok sugárzását, az eh­hez szükséges anyagok cse­réjét, továbbá tudósítók, ri­porterek, forgatócsoportok kiküldését. A munkatervet Naményi Géza, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának ve­zetője és Abdel Fattah Fou­ad, az Egyesült Arab Köz­társaság magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete írta alá. A moszkvai nagygyűlésen, amely a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli tartózkodásának zá­róeseménye volt, Kádár János így értékelte a delegáció nyolcnapos munkáját: „Láto­gatásunk, tárgyalásaink eredményével meg vagyunk elégedve, azokat nagyra értékel­jük ... Ügy érezzük, hogy célunkat elér­tük, megbízatásunknak sikerrel eleget tet­tünk." E megbízatás lényegét így foglalhatnánk egyetlen mondatba: a magyar—szovjet kapcsolatok bővítése, a két ország, a két testvérpárt együttműködésének kiszélesí­tése, a két nép barátságának további meg­erősítése. Amikor a Kádár János vezette küldöttség ezekről a kérdésekről a szovjet vezetőkkel tárgyalt, a magyar dolgozó nép érdekeinek, óhajának és akaratának meg­felelően cselekedett. Hiszen a magyar— szovjet barátság, túl azon, hogy pártunk politikájának pillére, egész népünk és a Szovjetunió népeinek bensőséges érzése; e barátság építésén, kapcsolataink elmélyí­tésén tíz- és százezrek munkálkodnak, ré­sze ez életünk hétköznapjainak, milliók őrködnek felette és ápolják, erősítik szün­telen. Az elmúlt nyolc napról elmondhatjuk, hogy azok igazi ünnepnapok voltak a két nép barátságának naptárában. Az őszinte szeretet, amellyel Volgográdtól Tallinnig mindenütt körülvették küldötteinket, meg­mutatta, milyen magas hőfokon él a szov­jet népben az internacionalizmus, a test­véri összetartozás érzése a szocialista or­szágok, s köztük a mi országunk népével. A látogatás során elhangzott hivatalos be­szédekből pedig kitűnik az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek a nálunk vég­bement sikeres szocialista fejlődés iránt tanúsított elismerése, problémáink megér­tése és az az őszinte törekvés, hogy a kö­zös feladatokat a kölcsönös érdekek, a ba­ráti együttműködés útján oldjuk meg. Szembetűnő volt az érdeklődés egymás tapasztalatairól különösen azokban a kér­désekben, amelyeket mostanában tűz na­pirendre a fejlődés, s amelyek az egyes szocialista országokban más és más kö­rülmények között, néha sajátos formákban jelentkeznek. Ezek a formai sajátosságok azonos talajon, a szocializmus, illetve a kommunizmus építésének talaján jelennek meg, s gazdagítják a marxizmus—leniniz­must. Ugyanakkor országainkat egységes elvek és célok egyesitik, internacionalista alapon állunk, s ennek megfelelően egész­séges a fejlődés, szocialista építőmunkán­kat kölcsönösen segítik gyümölcsöző kap­csolataink. E viszony gazdasági vetülete az évente 15—20 százalékkal fejlődő magyar—szov­jet árucsere-forgalom, a példás kooperáció olyan fontos iparágban, mint az alumíni­umgyártás, vagy például az autóbusz, a Diesel-vonatok és más, munkaigényes ter­mékek gyártásában. A most végetért tárgyalásokon a magyar és a szovjet vezetők számos fontos kérdés­ről folytattak eszmecserét, ideértve a két ország kapcsolatain túl a nemzetközi hely­zet időszerű problémáit is. Baráti és szívé­lyes volt a véleménycsere, amelynek során — mint Kádár János mondotta — „ismé­telten jól eső érzéssel állapíthattuk meg közösen, hogy az összes érintett kérdésben nézeteink és törekvéseink egybeesnek és pártjaink, kormányaink álláspontja azo­nos". ' Mindkét ország vezetőit élénken foglal­koztatják az olyan problémák, mint az imperialista országokban kiéleződő belső ellentmondások és krízisek, a vietnami nép hősi harca, az amerikaiak időhúzó taktikája a párizsi tárgyalásokon, a közel-keleti vál­ság újabb fejleményei, az európai bizton­ság kérdései, a békés együttélés, a nem­zetközi feszültség és a fegyverkezési haj­sza csökkentésének lehetőségei. Ennek megfelelően a két küldöttség megbeszélé­seiről kiadott közös közlemény állást fog­lal az összes antiimperialista erő összefo­gása és mozgósítása, a vietnami néppel való szolidaritás, az arabok igazságos ügyé­nek támogatása mellett, követeli a VDK elleni háborús cselekmények megszünteté­sét; szilárd kiállást fejez ki az NSZK re­vansista köreivel szemben és hangsúlyozza a Vársói Szerződés, valamint a KGST je­lentőségét. A két küldöttség ismét a ter­vezett összeurópai konferencia összehívá­sának szükségességére hívta fel a nemzetkö­zi közvélemény figyelmét. Az imperialistaellenes erők összefogá­sában a legnagyobb jelentősége a nemzet­közi kommunista mozgalom egysége erősí­tésének van, amely célért mindkét párt, az MSZMP és az SZKP szüntelenül munkál­kodik. M iután végetért a magyar párt- és kormánydelegáció látogatása a Szovjetunióban, méltán mondhat­juk, hogy a sikeresen teljesített küldetés eredményeként tartalmilag is, érzelmileg is tovább gazdagodott a magyar nép és a szovjet nép, a két testvérpárt, a két szoci­alista ország kapcsolata, s tovább erősödött a magyar—szovjet barátság. Nem lesz „alibi11 a rossz diáknak A Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat hagyományos évi sajtótájé­koztatóján pénteken Erdélyi György igazgató ismertette, hogy a nagykereskedelem már megkezdte az üzletek ellátását, az alapvető tansze­rek szállítását, s a tanév­nyitásig mintegy 400 vagon áru kerül az ország 11000 tanszert árusító boltjába. Autópiac Június eleje óta erre a célra kijelölt helyen, a Szent István téren kínálják vasárnap délelőttönként használt gépkocsijaikat tu­lajdonosaik. Legtöbb a Moszkvics 403-as és 407-es, a Wartburg 900-as és 1000­es, a Trabant 600-as és 601­es, a Skoda Oktávia és MB 1000-es. Fiat, Simca, Opel Somogyi Károlyné felvétele és Volga is főleg a régebbi szériákból akad. A kínálási árak 30 ezer és 85 ezer kö­zött mozognak, de ha el­adásra kerül sor, a megegye­zés általában 15—20 száza­lékkal alacsonyabb az elő­ször kért összegnél. A papírkereskedelem mint­egy másfél millió általános és középiskolás tanuló iskola­szereiről gondoskodik. Az idén örvendetesen javuló mi­nőségben, valamint válasz­tékban is kielégítik a vá­sárlók igényeit. A legfonto­sabb tanszerek közül egy sincs a „hiánylistán". A for­galomba kerülő 4500 tonná­nyi iskolai füzet fele — a kockás irka is — már margó­zott. Megszűnt a negyedíves rajztábla hiánya, s a mű­anyag vonalzóból is elegen­dő, több mint 750 000 kerül forgalomba. Négymillió fü­zetborító, 3 millióval több is­kolai füzet, 170 tonnával több kék csomagolópapír, s mint­egy háromszázötvenezer do­bozzal több pasztel irón áll az iskolák rendelkezésére. A kiskereskedelem felké­szülésében már ott tart, hogy július közepén megkez­dődhet a tanszervásár, amelynek során országszerte iskolaszer kiállításokat ren­deznek, iskolákban, művelő­dési otthonokban. A csúcs­idényben mintegy 150 ideig­lenes árusítóhelyet állítanak fel. A július 20. és augusztus 25. között legalább kétszáz forint értékű tanszert vá­sárlók között egymillió forint értékben, több mint 3000 nyereményt — motorkerék­párt, televíziókat, magnetofo­nokat, kerékpárokat, fényké­pező gépeket, ajándékcsoma­gokat stb. — sorsolnak. (MTI) ! Elutazott az indiai delegáció Az indiai parlament kül­döttsége, amely dr. N. Sand­zsiva Reddi, az alsóház el­nöke vezetésével — a ma­gyar országgyűlés meghívá­sára — járt Magyarorszá­gon, péntek délután eluta­zott Budapestről. A búcsúz­tatásra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Vass Ist­vánné és dr. Beresztóczi Miklós, az országgyűlés al­elnökei, a Külügyminiszté­rium több vezető munka­társa. (MTI) Szövetkezeti nap A szövetkezeti mozgalom­ban csaknem fél évszázada hagyomány, hogy az első jú­liusi hét végén a világ szö­vetkezeti tagjai megemlékez­nek a szövetkezeti szolidari­tásáról. A 46. nemzetközi szö­vetkezeti nap július 7-én lesz. öt világrész, 61 ország 612 000 szövetkezetének csaknem negyedmilliárd tag­ja ünnepel ezen a napon. SZOMBAT, 1968. JÚLIUS 6. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom