Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

44 ORA A

rövidített munkaidő örömet és gondot is jelent. A negyvennégy órás munkahét bevezetését nagy megelégedéssel fogadták a dolgozó emberek. Az idősebbek talán visszaemlékeztek gyermekkorukra, amikor naponta 10—12 órát kellett dolgozni, esetleg eszükbe jutott a háromszor nyolcas követelés is. A reális feltételek azonban csak a szocialista társadalmi rendben teremtődhettek meg. A kilencedik pártkongresszuson hangzott el a javaslat, hogy 1970-ig minden vállalatnál csökkentsék a heti mun-. kaidőt 44 órára. Mindössze két feltételt szabtak: a termelés mennyisége és a munkások keresete ne legyen kevesebb ezután sem. Két szegedi üzem — a Minőségi Cipőgyár és az Autójavító Vállalat — az úttörők közé tartozik, mert január elsején áttértek a rövidített munkaidőre, s kéthetenként szabad szombatot biztosítanak dolgozóiknak. Több vállalat az év közepén vezette be a heti 44 órás munkaidőt Ilyen szervezésben dolgoznak már a kábelgyárban, a ruhagyárban, a gumigyárban, az öntödében, a bútorgyárban, a vasútnál és a kőolajtermelőknél is. Rövidesen csatlakozik a nyomda vállalat, a gázművek, a jutaárugyár, a kéziszerszámgyár, a szőrmekikészítő. a rostkikészítő és az ecset- és seprűgyár munkásgárdája is a rövidebb munkaidőben dolgozók sorához. Az esztendő végére több mint 10 ezer szegedi dolgozó élvezheti a csökkentett munkaidőt. A vezetők és a munkások tudják, hogy nem könynyű áttérni és 44 órában ugyanannyit produkálni, mint előzően. A két szegedi vállalat azonban megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik, s dicséretükre legyen mondva, vállalták az úttörő szerepét. Mind a két üzemben kiválóan előkészítették, megteremtették a feltételeket A cipőgyárban tavaly naponta 3600 pár cipőt készftettek, most egy nap alatt 4200 párat gyártanak, sőt szeptember elsejétől 5000 pár lesz a kvantum. Ez azt is jelenti, hogy a munkaidő-csökkentéssel egy időben 16,7 százalékkal nőtt a termelés mennyisége. A keresetek nem csökkentek, mert tavaly az első félév során havonta 1511 forintot, az idén pedig 1516 forintot kerestek a dolgozók. A növekedés nem számottevő, de ennek oka elsősorban abban van, hogy alacsonyak a teljesítmények, mert az elmúlt hónapok során száznál több új dolgozót vettek fel, akik még nem szerezték meg a kellő termelési tapasztalatot. A 44 órás üzemek minden második héten egy szabad napot biztosítanak a dolgozóknak. A szombati napot. Ez a leghelyesebb, különösen ott, ahol a munkások többsége asszony vagy lány. így két pihenőnap áll az emberek rendelkezésére, s a vasárnap valóban vasárnappá válhat, nem pedig hetedik munkanappá. A szabad szombatok újabb, eddig nem tapasztalt problémákat is felszínre hoznak. A láncolat igen szerteágazó, érinti a tanácsot, a közlekedést, a vendéglátó ipart, más iparágakat, a kereskedelmet, sőt a tévét, a mozit, az IBUSZT és a fürdő vállalatot is. Ezt a kellemes gondot valahogyan egyenesbe kell hozni. Foglalkozott e témával már a szakszervezetek megyei szerve, a városi párt-végrehajtóblzottság és ezután sem kerüli el az arra hivatott szervek figyelmét. Van többféle nézet is a szabad szombatokkal kapcsolatban. Egyesek a hivatalokat ezekre a napokra gondolják „exponálni", hogy ekkor intézzék ügyeiket a dolgozók. Nem valószínű, hogy ez a járható út, mert szabad pihenőnapján a munkásember nem hivatalos ügyeket akar intézni. Pihenni, szórakozni, utazni, kirándulni szeretne, s ha lehetséges, azt is tegye, ne a hivatalokba járjon. A szabadnapon esetleg délelőtt is lehetne mozielőadást tartani; hiszen egyre több ember ráér szombaton délelőtt. Tudom, hogy a kétnapos szabad időt nem úgy rendezik el az asszonyok, hogy a régi utat járják, és legerősebb napjuk a szombat legyen: reggel piac. délelőtt munka, munka után az üzletek. Valószínű, e régi gyakorlat „átvándorol" a péntek délutánokra. Ha két nap szabad, legyen valóban kettő, ne pedig egy. I

tt a Tisza, természeti áldása a környéknek és a városnak. A partmenti üdülőnegyedek, a partfürdő kinőtte önmagát. Telített. De az igények ezután inkább sokszorozódnak. Ha a Sárga és az újszegedi fürdő szűkös, talán keresni kellene a lehetőséget a bővítésre. Az anyagi jólét növekedése, a több szabad idő előtérbe helyezi a víkendtelepek iránti keresletet. Segítsék ezt a tanácsok is, az OTP is, olcsó teleklehetőséggel, kölcsönökkel. S a közlekedésnek is figyelni kell a munkaidő változásaira. Egy dologra azonban feltétlenül ügyelni kell: a szabad szombatok nem jelenthetik azt, hogy minden terület „leáll" ezeken a napokon. A szolgáltatás, a vendéglátás, a kereskedelem, a közlekedés nem állhat le. Éppen a kiszolgálás iránti igény fog sokszorozódni. Nem szabad túlzásokba esni, azt a szabadnapot „beprogramozni", de érzékenyen számolni kell a reális igényekkel. GAZDAGH ISTVÁN VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' A MA G Y A R S Z O C I A L I S T A M U N K 58. évfolyam, 176. szám Ára: 1 forint rt lapja Vasárnap, 1968. július 28. a magyar—török tárgyalások támadás Da Nang ellen KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI Péter János külügyminiszter július 22—27 között hivatalos látogatást tett Törökországban, Ihsan Sabri Caglayangil-nak, a Török Köztársaság külügyminiszterének meghívására. Külügyminiszterünk hivatalos látogatásának utolsó napján, tegnap közös közleményt adtak ki a tárgyalásokról. Ebben a többi között a következőkrőT van szó: A látogatás során a magyar külügyminisztert fogadta Cevdet Sunay, a Török Köztársaság elnöke és Süleyman Demirel miniszterelnök. Az őszinteség és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalások módot adtak a külügyminisztereknek arra, hogy kicseréljék nézeteiket a nemzetközi kérdésekről és áttekintsék a magyar—török kapcsolatok számos területén elért fejlődést. A nemzetközi helyzet vizsgálata során a külügyminiszterek különös figyelmet fordítottak a világbéke megszilárdításának kérdéseire. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—török kapcsolatok a függetlenség, a teljes egyenlőség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartásával kedvezően fejlődnek. Kifejezték kormányaik szándékát. hogy kapcsolataikat minden lehetséges területen továbbfej lesztik. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a légügyi egyezmény végrehajtása új kapcsolatot hozott létre a két ország között. A két külügyminiszter országaik diplomáciai képviseletének nagykövetségi szintre történt emelését is úgy értékelte, hogy kormányaik ezzel ls kifejezésre kívánták juttatni azt a jelentőséget, amit a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének tulajdonítanak. A külügyminiszterek, figyelemmel a magyar—török kapcsolatok történelmi jellegére, megállapodtak abban, hogy tanulmányozni fogják a két országot érdeklő történelmi emlékek védelmének és fenntartásának módozatait. A magyar külügyminiszter rodostói látogatása során felavatta Rákócziról, a magyar nemzeti hősről elnevezett múzeumot. A két miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kereskedelmi kapcsolatai egyenletesen növekednek és kifejezték szándékukat, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tovább fejlesztik. Ügy értékelték a feleik a magyar külügyminiszter törökországi látogatását, hogy ez is hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere kormánya nevében hivatalos látogatásra hívta meg Süleyman Demirel miniszterelnököt és Ihsan Sabri Caglayangil külügyminisztert. A meghívásokat örömmel elfogadták. Az amerikai katonai szóvivő tájékoztatása szerint a dél-vietnami hazafias erők szombaton reggel újabb nagyméretű rakétatámadást hajtottak végre a Da Nang-i amerikai támaszpont ellen. A hírügynökségek megjegyzése szerint négy napon belül ez a harmadik támadás, amelyről az amerikalak csupán annyit közöltek, hogy „könnyebb veszteségeket szenvedtek el". A katonai szóvivő szerint 10 rakétalöveg és ezenkívül gránátok tucatjai zúdult a támaszpontra. Dr. Sík Endre átvette a Lenin-békedíjat Szombaton délelőtt az Országos Béketanács székházában ünnepélyesen átnyújtották dr. Sík Endrének, az Országos Béketanács elnökének a nemzetközi Lenin-békedí. jat. Részt vett az ünnepségen Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Dobi István nemzetközi Lenin-békedíjas, az MSZMP Központi Bizotságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Harmati Sándor, a magyar szolidaritási bizottság elnöke, és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapest nagykövete. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára üdvözölte az egybegyűlteket, s köszöntötte dr. Sík Endrét. Ezután P. N. Fedoszejev akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet—Magyar Baráti társaság elnöke emelkedett szólásra. Szavai befejeztével feltűzte dr. Sík Endre mellére a< Lenin portréját P. N. Fedoszejev köszönti dr. Sík Endrét ábrázoló aranyérmet és átadta a nemzetközi Lenin-békedíjról szóló diplomát. Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke köszöntötte ezután a magas kitüntetés — Dobi István után immár második — magyar tulajdonosát. Dr. Sík Endre meghatott szavakkal köszönte meg a kitüntetést. A többi között megállapította: — Ügy tekintem a nemzetközi Lenin-békedíjat, hogy az nemcsak nekem, hanem az egész magyar békemozgalomnak, azoknak a százezreknek szól, akiknek a békéért folytatott aktív, lelkes munkája, a mozgalomban való odaadó részvétele hozzájárulást jelentett és jelent a béke ügyének előrehaladásához. A karneváli menet Somogyi Károlyné felvételei Az 1955-ös varsói VIT szimbóluma Karnevál — 68 A II. Szegedi Ifjúsági Napok nyitó eseményeként tegnap, szombaton délután színpompás karnevált rendeztek Szegeden. .A fiatalok felvonulásáról szóló tudósításunk lapunk 3. oldalán. A gyékényesek tarka életképe