Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

üj üzletek nyílnak Debrecent A városellátó szövetkezet hamarosan két új flzletet nyit Szegeden. A Kossuth Lajos sugárút és a Vadász utca sarkán az átalakítási munkák befejezésénél tartanak a szegedi járási építő ktsz dolgozói. Június második felében élelmiszerbolt nyílik itt. A Széchenyi téren viszont Július első feléhen kezdik árusítani a városellátó szövetkezethez tartozó termelőszövetkezetek saját temielvényeiböl előállítóit tejtermék- és húskészítményeket, tésztaféléket és palackozott borokat. A reprezentatív boltban tőkehús és frissensült, sőt presszókávé is kapható lesz. Somogyi Károlyné felvételei A Móra Ferenc Termelőszövetkezet csárdáját a tsz dolgozói építik. A csárdát még a szabadiéri játékok előtt megnyitják, benne a tsz gazdaságából juh és baromfi ételspecialitások, borok es különféle italok várják a vendéget Színházi napok Szép szegedi siker Kiküldött munkatársunktól. Debrecenben elégedetlen művészekkel és nagyon elégedett közönséggel találkoztam. Amikor odaértem, a fesztivál, a másodszor megrendezett debreceni színházi napok — már megkezdődött, lezajlott az ünnepi megnyitó, a szolnoki színház — Brecht Kurázsi mamájának, sajnos, kissé fáradt előadásával — megnyitotta az ünnepségsorozatot, s a városban, bár nem volt, fellobogózva — felpántlikázva, igazi fesztiválhangulat uralkodott. A művészek, legalábbis nagyon sokan, elégedetlenkedtek: az Aranybika tágas presszójában főképpen arról vitatkoztak, hogy kié tulajdonképpen ez a fesztivál. A közönségé vagy a művészeké? A szakmának — mondták — a fesztivál nem sokat ad. A színészek nem láthatták egymás produkcióit, a bemutatókról nem rendeztek vitákat: a fesztivál nem vált a művészek tapasztalatcseréjévé, vitafórumává. Elhangzottak ugyan szakmai előadások — Pándi Pál kritikus az idei színházi évadról, Both Béla, a Budapesti Nemzeti Színház igazgatója a színházművészet feladatairól beszélt, főképpen azt hangsúlyozva, hogy a modernség mindenekelőtt a darabok lényegének ökonomikus kifejtését jelenti — de még ezeket sem követték viták, szakmai beszélgetések, tanácskozások. Nincs rajta mit tagadni, a művészeknek igazuk volt. A debreceni színházi napokat a jövőben szakmai fórummá kell változtatni. Hogy hogyan: ez az illetékesek feladata. A közönség viszont, mindezzel mit sem törődve, elégedetten fogadta a színvonalas bemutatókat és izgatottan várta a következőket. A jegyek már hetekkel előbb mind egy szálig elfogytak. Ezt mindenki tudta ugyan, de azért nagyon sokan rnég az utolsó pillanatokban sem hagytak fel a reménnyel, hogy jegyet szerezzenek. Tucatnyi történetet hallottam arról, ki milyen, ravaszabbnál ravaszabb furfanggal próbált — általában sikertelenül — jegyhez jutni. A legnagyobb érdeklődés és a legnagyobb siker a Budapesti Nemzeti Színház Szerelmem, Elektra című előadását kísérte. Gyurkó László izgalmas gondolati anyagú drámájának végén negyedóráig zúgott a taps: a lelkes közönség újra és újra függöny elé hívta a produkció kitűnő művészeit, Bessenyei Ferencet, Lukács Margitot, Berek Katalint, a címszereplőt, Béres Ilonát, a Debrecenből indult művésznőt, Fülöp Zsigmondot és Major Tamást. Hasonló siker kísérte a szegediek csütörtök esti operaelőadását is. Hindemith Mathis, a festő című operájának első képét ugyan még bizonyos várakozó fenntartással fogadta a közönség, de aztán a darab és a jól kidolgozott produkció, a tökéletes zenekari hangzás és a kiváló művészi teljesítmények — mindenekelőtt Szabó Miklós. Gyimesi Kálmán, Karikó Teréz és Vadas Kiss László éneke-játéka — meghódították a debreceni közönséget. Ennek az előadásnak a végén is tapsvihar ünnepelte a művészeket, közöttük Vaszy Viktor karmestert és Bozóky István rendezőt. E prózai és zenei csúcson kívül szép siker köszöntötte Görgey Gábor Komámaszszony, hol a stukker című groteszk komédiáját a Thália Színház művészeinek előadásában, a Vidám Színpad Álom az államban című „csodaváró" kabaréját és a debreceni színház híres produkcióját, Kerekes Imre Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című tragikomédiáját. A debreceni színházi napokkal tehát a közönség elégedett, nagyon elégedett lehet. Hogy azonban a művészek is elégedettek legyenek, ahhoz az kell, hogy a rendező szervek, a Művelődésügyi Minisztérium, a Színházművészeti Szövetség, Debrecen tanácsának művelődésügyi osztálya, a Csokonai Színház és az Országos Filharmónia már jövőre biztosítani tudja, hogy ez a fontos előadássorozat szakmai fórummá is váljék. ökrös László Sáskarajok a Vörös-tenger partjai mentén A Vörös-tenger mindkét partján sáskarajok sötétítik el az eget. A sáskajárás Indiától Nyugat-Afrikáig 40 országot veszélyeztet. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) irányításával Szaúd-Arábiában, Jemenben, Etiópiában és Szomáliában megindult a sáskák elleni védekezés. Eddig mintegy 600 négyzetkilométer kiterjedésű területen észleltek sáskákat. Szakértők véleménye szerint számuk legalább 23 milliárdra tehető. E sáskatömeg együttes súlya meghaladja a 46 000 tonnát. A szakemberek tudni vélik azt is, hogy 1 tonnányi sáska napi élelem„fejadagja" 250 ember eledelével egyenlő. (MTI) Oktatás a gyárban A Szegedi Textilművek az országban másodikként bevezette a kártológépkezelők programozott oktatását. Az elméletet dr. Balázs Béla. a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense emelte pedagógiai szintre, s a Szegedi Textilművek vezetői céltudatos munkájának eredményeként most már a második újrendszerű vizsgára került sor a gyárban. Mi ennek a programozott oktatásnak a lényege? Elsősorban csak <ilyan területen alkalmazha«o, ahol betanított munkásokkal dolgoznak. Az új oktatásnak ugyanis nem célja, hogy helyettesítse a szakmunkásképzést. A betanított munkások szakmai ismerete ellenben bővült, és amint a vizsga is mutatta, még az olyan szakmunkás is, aki 15 éve dolgozik a szakmában, hasznosnak nevezte a tíznapos tanfolyamot. A munkások sajátos módszerrel szerkesztett tankönyvet használnak és munkájukban is pontosan kidolgozott programnak megfelelően haladnak. A programozott oktatásnak nemcsak hazai, hanem igen jelentős külföldi visszhangja is van. A kezdeményezés nemsokára meghozza a várt eredményét: a termelékenység növekedését, valamint a dolgozók szakmai ismeretének gyarapodását. Forró Péter A fülöncsípett markecoló Tüuel irt regény Nem tollal, hanem tűvel írt regény közlését kezdte meg a Kelet Csillaga című üzbég folyóirat. A regény szerzője, Vali Gafurov, vak. Tizenkét évi példátlan munkával, ezer meg ezer tűszúrással írta le a regényt, amelynek szereplői a szerző kortársai. Vali Gafurov a sztálingrádi csatában veszítette el látását. A „Tűvel írt regény" — ez a mű címe — izgalmas elbeszélés a szovjet harcos bőstettéről a Nagv Honvédő Háborúban. Fotopályázat A Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Budapesti Néprajzi Múzeum és a Központi Múzeumi Igazgatóság nyilvános művészi fotopályázatot hirdet néprajzi vonatkozású fényképekre. A pályázat célja olyan fényképek gyűjtése, amelyek kifejezik a fényképezésnek a néprajztudományban és a néprajzi ismeretterjesztésben játszott fontos szerepét. A pályázaton bárki részt vehet. Beküldhetők feketefehér, színes képek. vagy képsorok is. A képek mérete 18-szor 24 cm-től 30-szor 40 cm-ig terjedhet. Hátlapjukon fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakcímét, a fénykép tárgyára vonatkozóan: hol készült és — amennyiben nem magától értetődő — mit ábrázol. A pályamunkák beküldési határideje 1968. december 2. Cím: Magyar Fotóművészek Szövetsége. Budapest, V., Báthory u. 10., illetve Budapest. V., postafiók 203. Régi igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Hátha még az alkalmak megteremtését elő is segítik. Egy szombat este záróra felé kitámolygott a Takaréktár utcai halászcsárdából egy 50 év körüli férfi. A Horváth Mihály utca sarkáig haladt, amikor megállította egy másik „járókelő". Gyufát és tüzet kért tőle. A részeg ember akadozó nyelvvel válaszolgatott, s erővel le akart ülni a földre. A cigarettát, gyufát kérő „készségesen" támogatta, miközben kezével a részeg ember zsebében matatott. A levéltárca pénzzel és iratokkal pillanatok alatt gazdát „cserélt", s az új tulajdonos", a markecoló már éppen le akart lépni, amikor... Figyelték a tolvajt i A taxiállomásnál a fa J mögül mindezt látta Tamási András, Feltámadás utca 30. szám alatti lakos, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat tankállomásának vezetője. Az eset felháborította ugyanúgy, mint az ugyancsak hazafelé tartó Lele István, Tápé, Üjosztás 12. szám alatti lakost is. ö az utca más részéből látta a magával tehetetlen ember megkárosítását, s anélkül, hogy ismerték volna egymást Tamásival, rögtön közös elhatározásra jutottak: a tolvajt le kell leplezni, a részeg embernek pedig segítségnyújtásra van szüksége. Hol lehet még mulatni? A zsebes, mintha megérezte volna, hogy a részeg ember ölelgetése másoknak is szemet szúrt, megszólította először Tamásit, majd Lele Istvánt, hogy Szegeden hol lehet még mulatni. Pénze van, tartsanak vele. — Mehetünk a Jégkunyhóba — javasolták szinte egyszerre. s azzal megindultak hármasban. Űtközben a „zsebes'' le is pertusodott velük. Az áldozatra a sarokról még visszanéztek, összecsuklott. magatehetetlenül aludt a kövezeten. Tamási és Lele rögtön igazságot tehetett volna az éjszakában: ketten arra kényszeríthették volna, hogy adjon vissza minden holmit áldozatának. De tehettek volna másképpen is: az eset mellett közömbösen elmennek, nem törődnek azzal, hogy egy tehetetlen embertársukat a szemük láttára meglopják. Ügy döntöttek, kedvező alkalmat keresnek, hogy az éjszakai tolvajt átadják a rendőrségnek. Tilos telefonálni A Jégkunyhónál Tamási kint maradt, hogy vigyázzon alkalmi vendégére, amíg Lele bement a mulatóba, hogy telefonáljon a rendőrségnek. A pultos azonban nem engedett neki telefonálni, sőt kitanácsolta a helyiségből. Talán nem tetszett neki az öltözéke. Meglehet, hiszen Lele István munkából igyekezett hazafelé. Más mód nem volt, minthogy keressenek egy alkalmasabb mulatót. Alkalmi vendégüket igv vitték magukkal a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság felé. Tamási a bejáratnál egy pillanatra megállt, mintha cipőzsinórját kötné meg. Az őrszemmel két mondatot váltott, majd társai után haladt. A sarkon befordultak a Szeged városi és járási kapitányság felé. ahol már nyitották is a kaput. Tamási és Lele a gyanútlan zsebest belökte, aki azóta is „biztonságos helyen" van. Huszonötször büntetve Maguk sem tudták, hogy kit tettek ártalmatlanná. Ez most derült ki, amikor dr. Kelemen Miklós rendőrezredes, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője tegnap délelőtt hivatalában pénzjutalomban részesítette cselekedetéért, az állampolgári kötelességen túlmenő magatartásáért Tamási Andrást és Lele Istvánt. ök azok, akik áttörték a közöny, a közömbösség falát, nem hagyták, nem nézték tétlenül, hogy valaki bűncselekmény után meglépjen. Tragikus esetekről nemrégiben olvashattunk: Budapesten egy italbolt előtt sokak szemeláttára agyonvertek egy embert. Az újabb eset pedig mélységesen felháborított mindenkit; most értesültünk, hogy egy budapesti aluljáróban holtra rugdostak egy cigányprímást, miközben százak mentek el a tett színhelye mellett közömbösen. Tamási és Lele veszedelmes bűnözőt adott rendőrkézre Kancsár Pál 48 éves foglalkozás és lakásnélküli, sokszorosan büntetett rovott múltú személyében, aki eddig fele életét töltötte börtönben és csak nemrégiben szabadult. Erkölcsi bizonyítványa négy oldalnyi terjedelmű. Büntették több esetben hatósági közeg ellent erőszakért, lopások sorozatáért, garázdaságért, közveszélyes munkakerülésért. „Pályáját" 1934-ben javítóintézetben kezdte. Az utóbbi hónapokban Budapestről kitiltották, s ennek megsértése miatt csukták le 30 aiapra. Utána lerándult Szegedre, hogy mint ismeretlen könynyebben eltűnjön, miközben megvágja alkalmi áldozatait. Nem volt szerencséje, lebukott az első eseten. Áldozata V. P. Szeged, Londoni körúti lakos, aki egy családi szórakozásból kivonta magát, és egy kicsit kimaradt ... I.ődi Ferenc VASÁRNAP. 1968. JÚNIUS 2.