Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

Szeged bolygói 12. Gaengele Karambol után Oénfélel tanyák kAz&tt Ott terem a gálám (ryrrök. Vitelt a hatszél gatyát A lábán á lúgos csizmát. Így mondja a hajdani nóta. Hamisan. Mert a falura mindég is a szegénység, a sivár homok, a beláthatatlan puszta, a birkalegelő volt jellemző. A földnélküli jánosok világa volt Ha a bérlő nem tudott fizetni, gyorsan tovább tették a szűrét., másfelé próbálhatott szerencsét. Igy vall arról a világról a régi bérlő: — Élni nem bírt meghalni se tudott ezen a földön az ember. A malom Mindenfelől Jötteik a mos- mélygépkocsit, 68 televíziót tani falu területére az em- 400 rádiót és 40 kisebb-naberek. Szegedről, akik a gyobb motorkerékpárt tartanagy árviz idején kitiltattak, nak. Naponta 150 sajtóters mégis annyi megmaradt mék kel el. nekik, hogy a szegedi gazdák barmainak őrzésével eltengethették életüket ezen a pusztán. A homok és agyag váltakozott sűrűn, szikessel tarkítva a tájat Néhány helyen kivirágzott a sziksó. Vadvizek, zsombékok, nádasok tarkították a füves, fátlan pusztaságot Silány kis élete volt az embereknek. A juhászok leginkább így éltek; legeltettek és legeltettek. A birkajárás szélére ástak egy kunyhót a földbe. Nádtetőt raktak rá. A gyerekek nem jártak iskolába, apjuktól ellesték a mesterséget, ették a tarhonyát, a szárított húst. Neves ünnepeken összeverekedtek. A valamikori nagy gazdáé, Kordás Mihályé volt a szélmalom. Tönkrement Az új molnár, Hajdú Répa Jenő ügyes, értelmes ember, négy ér alatt rendbehozta. A direktórium megalakulásában 6 ls részt vett. Az erdészházban rendezték be az irodát Pestről, a Láng GépBitó A falura a mezőgazdasági termelés a jellemző. A fiatalok közül sokan helyezkedtek el az iparban, vagy állami gazdaságban. Kettőszázán járnak el. Távol esik az állomás, s ez nagyon meghatározta korábban a termelési kultúrákat. Nincsen intenzív háztáji gazdálkodás, nem divat a fólia. Az emberek annyira se voltak tehetősek, hogy nagyobb területeken telepítsenek, így aztán ami szőlő, gyümölcsös díszlik, az is jobbára a nagyüzemekben található, összesen 579 holdon szőlő, 640 holdon pedig gyümölcsöst termeszlenek a szövetkezetek. Pontosan tíz esztendővel ezelőtt kezdték el propagálni a faluban az intenzívebb kultúrák hasznát, s a termelési tapasztalatokat. Gyengén működnek a szövetkezetek. Az egy főre eső jövedelem igy alakult: — A férjem idegeim ... megúszta néhány töréssel, de az én Szolidaritási pályázat Novella- és verspályázatot hirdet 14—24 éves fiataloknak központi szervek felhívása alapján a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a KISZ megyei bizottsága azzal a céllal, hogy szépirodalmi alkotásokban fejezze ki rokonszenvét és állásfoglalását a fiatalság a hős vietnami nép igazságos harcával. A jeligés pályázatot 1968. szeptember 15-ig kell eljuttatni a Hazafias Népfront megyei titkárságához (Szeged, Tábor utca 2.), ahol az érdeklődőknek egyéb felvilágosításokat is adnak. Aranykalász Tsz Egyetértés Tsz Honfoglalás Tsz Vadgerlés Tsz Az egy szántóegységre jutó gazdasági eredmény: 1966 9244 Ft 8521 Ft 5873 Ft 10 446 Ft 1967 18 750 Ft 7994 Ft 6640 Ft 15 760 Ft Aranykalász Tsz 720 546 Egyetértés Tsz 642 490 Honfoglalás Tsz 653 482 Vadgerlés Tsz 590 360 A műholdak üzenete Változó ólét keret Jellemző még manapság is bizonyos fokú szellemi si- eljárás, várság Ez a termelésben, a annyira szokásokban, az emberi viszonyokban is megmutatkoegy-egy űj termelési Korántsem tudják kihasználni a homok lehetőségeit, mint a közeli falvaik lakói. Igaz, alig | zik. Egy eset: a tanítónő talál- érdeklődnek a mezőgazdasákozik egyik tanítványával az utcán, aki két esztendővel korábban még az 6 osztági tudományok, szakkönyvek iránt, pedig a jövedelmező kultúrák, szamóca, lyába járt S a gyerek nem őszibarack stb., mindenképnem köszön. Szó nélkül megy el a tanítónő mellett gyárból Bitó nevű elvtárs Mégcsak e, ^ piruL Kc>_ jött a faluba, 6 vezette a direktóriumot Elkészítették a falu fejlesztési tervét, az iratokat a fegyvereket a malomban, a padló alatt rejtegették. rábban szokás volt ma is él még: a nők köszönnek elóbb a férfiaknak. Ezt aztán átveszik a gyerekek is. A vallásnak gyökere pen szakmai műveltséget is követelnek. A faluban 356 olvasója van a könyvtárnak, de a tanyák között is létrehoztak öt fiókkönyvtárat ahova többszázan járnak, főleg fiatalok, iskolások. Érdekes, hogy a pántlikai részen összetartóbbak az emberek, jobban nincs, a nagyobb ünnepeket Később, a fehér terror húsvét, karácsony, ma már Idején a molnár az iratokat divatbemutatónak használják érdrid6dnek a közösségi élet megsemmisítette. A vörös fel a falusiak Hatalmas ta- esemé'nyei iráflt őröket megverték, hogy he- nyavilág. 8 ez meghatározza teldg. hónapokig feküdtek Balogh Mihályt annyira ütötték hogy soha többé nem lett egészséges. Emolotos házak Senki sem gondolta volna, hogy emeletes házak lesznek a faluban, s a Pántlikán — határrész — villany legyen. Az általános kép; tanácsháza, gyógyszertár, egészségház, posta, orvosi rendelő, tűzoltószertár, művelődési otthon, presszó, kocsma, kápolna, két bolt, hat iskola és négy tsz; Honfoglalás, Vadgerlés, Aranykalász és Egyetértés. A közigazgatási terület 10 500 hold. 860 tanyában és 180 házben 3600 ember lakik Évente 6—7 űj ház épül. Divat az autó Hatvan szeAz ország egyik legelnrtaa napokat Többet adnak nadottab vidéke, a Földnélmár magukra a csengeleiek, küli Jánosok világa elmúlt, öltözködésük lakáskultúrá- megváltozott Emeletes hajuk nagyon sokat fejlődött zak nőttek föl a sivár hoDe a szellemi sivárság is jellemző még. A faluban 40 diplomás ember éi Nehezen ereszt gyámokon, a hajdani birkajárás helyén. A föld, a homok kárpótolta az embert. Sz. Lukács Imre — Nem vagyunk időjósok. A hozzánk érkező mérési adatok, felhőképek alapján adjuk a prognózist. Tengerparton, síkvidéken szabályos domborzati viszonyok között jóval könnyebb ez a munka. Nálunk a hegyek sok mindent összezavarnak. Vonul a ciklon, mely az Időjárást hozza, belegabalyodik a svájci, a Francia, vagy Olasz Alpokba, nekiütközik a Kárpátoknak. Most légy okos, meteorológus, — mondja dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, a Meteorológiai Intézet igazgatója. Elekt ronikus számítógépekkel Nagy erőfeszítések történnek azért, hogy a prognózis mind pontosabb legyen. A Meteorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket A lényeg a matematikai módszerek, elektronikus számitógépek alkalmazása. — Ehhez a fontos munkához drága berendezések, elektronikus számítógépek kellenek — folytatja az igazgató. — Márpedig a különböző országok gazdasági lehetőségei nem egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz, ehhez kell a világszervezet A meteorológiai műhold a Kétmilliárd forint - találmányokból Amikor az Országos Találmányi Hivatalhoz beérke- fogadtak el. zett találmányt bejelentése- A szabadalmakat ket négy évre visszamenőleg számszerűleg vizsgáljuk, aktosíthatjuk tulajdonos rint; ebből látható, hogy a ben 2358, 1966-ban 2663, 1967-ben pedig 2831 bejelentés érkezett Ebből 1964-ben 719-et, 1965-ben 770-et 1966Fénycsüveink Egyiptomban Az EAK-ban a fénycső- hogy az arab köznyelvben a gyártás magyar közreműkö- fénycső kifejezés helyett a déssel indul meg. A gépek Tungsram honosodott meg. és alkatrészek szállítása be- Az egyiptomi üzemekben fejeződött az új üzemet a ma már mindenütt fénycsőnapokban avatják fel Kairó- vei világítanak. Ez a korban. szerű világítási mód annyira Az Egyesült Izzólámpa és elterjedt, hogy például Villamossági Rt sok kész beérkezett és megadott szabadalmak közül 45 százalék volt a belföldi és 55 százalék a külföldi szabadalom. Ha iparágak szerint értéágazat — az elfogadott szabadalmak egyharmadát mondhatja magáénak. A második helyet — több mint tízszázalékos részesedéssel — az elektrotechnika foglalja többlettermelésből — keresel. Vállalataink közül a legtöbb szabadalmat a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára szerezte — Tungsram-fénycsövet tott Egyiptomnak. A annyira népszerűvé szállí- Piraml" Cheops fáraó híres márka sainak sírkamráit is magyar sMbadatommaí! vált, fénycsövekkel világítják meg. helyen pedig az következik az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt 14 harmadik ?! ' VASÁRNAP, 1968. JÚNIUS 2. Gyógyszer- és 10 szabadalommal. A kutatóintézetek első helyet az MTA ponti Fizikai Kutató második nagy, korszerű segítőtárs. A magasban keringő mesterséges égitestek világméretekben fényképezik a felhőzet alakulását és felvételeiket folyamatosan közlik a földi vevőállomásokkal. A mi lőrinci intézetünkben is van egy kitűnő, hazai gyártmányú vevőkészülék, amely állandóan veszi a mű— Egy grúzial felhőfizikai intézetben, amellyel kitűnő kapcsolatban vagyunk, már sok mindent kikutattak, s a gyakorlatban is kipróbáltak. Nekünk az a kellemes feladat jut, hogy mindezt jól alkalmazzuk. Ilyen tennivaló például a jégeső elhárítása. A professzor elmagyarázza. hogy a felhőképződéshez holdak által sugárzott felvé- nemcsak vízgőz telítettség szükséges, az is fontos, hogy kicsapódás), úgynevezett kondenzációs magvak keletkezzenek. — Vegyünk egy viharfelhőt. Ebből esik a jég, — magyarázza Dési professzor. — Ha kevés a kondenzációs mag, akkor a kevés magon nagy tömegű jégszemek keletkeznek. Ismerjük pusztításukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhőcellába, ahol a jégeső „szíve" van, olyan anyagot kell belelőni, amelv megszaporítja a magvak számát. így nagyon parányi jégszemek keletkeznek, amelyek elenyésznek esés közben. Agyúval, vagy rakétával lövik a felhőbe az ezüstjodid, szénsavhó magvakat. Megfelelő méretű, kémiai összetételű anyagokra van szükség. Így tehát a réglek kísérlete, hogy kartáccsal lójjék szét a felhőt, csak a megsejtése volt valaminek. A kartácsrepesz ugyanis nem megfelelő kondenzációs mag. A felhőképzéssel is folynak kísérletek. Az úgynevezett hldegködök eloszlatása pedig már megoldott dolog. Különösen repülőtereken van nagy jelentősége. — A Jövő évben — fejezi be a beszélgetést Dési professzor — mi ls szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sorakozik majd fel az „üteg", hogy megvédje az értékes szőlőket a pusztító jégveréstől. Kékesdi Gyula teleket, s automatikusan dobja ki a kész képeket. A felhőkép jó ismerete, különösen a tornádó, a hurrikánzónákban felbecsülhetetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonulási irányát. De a mi körülményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőképek alapján jobban lemérheti a domborzati viszonyok hatását, az időjárás várható alakulását Meteorológia és mezőgazdaság A meteorológia, az időjárás tudománya, azon kívül, hogy naponta többszőr kiadja jelentését a jelenlegi és előrejelzését a közeljövőben várható időjárásról, jelentős kutatásokat végez. Kutatásainak egyik célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak. — Iparkodunk a mezőgazdasági szakembereknek ts minél több hasznos tanácsot adni — mondja Dési profeszszor. — Mezőgazdasági távlati tervek készítéséhez szolgáltatunk különböző éghajlati jellemszámokat, tanácsot adunk, miként alkalmazkodjanak az időjárási viszonyokhoz. A jégeső ellen A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tennivalója az időjárás módosítása. — Nálunk nincs ilyen kutatás — mondja Dési Frigyes. ban 800-at és 1967-ben 927-et zet foglalja el — 12 szabadalommal. Második a Gyógycsopor- szerkutató Intézet 10 szabasze- dalommal, harmadik a Villamosipari Kutató Intézet 9 kor határozott emelkedést szabadalmak 17 százaléka szabadalommal, látunk. 1964-ben 2046, 1965- egyéni tulajdonban, míg 83 1967. január elsejével érszázaléka szolgálati-vállalati vényben levő úgynevezett tulajdonban volt Az Orszá- „élő" szabadalmak száma gos Találmányi Hivatalhoz 7269 volt Az év végére ez a szám 7627-re növekedett Ez a két szám természetesen nemcsak a hazai, hanem a külföldi szabadalmakat is tartalmazza, azokat, amelyek kelünk, a vegyészet — mint hazánkban is szabadalmi véegyik leggyorsabban fejlődő dettséget kaptak. A magyar szabadalmak révén elért gazdasági megtakarítás 1067-ben meghaladta a 300 millió forintot. Ezenkívül az új cikkekből és a kedelmi értékben kifejezve — 1 milliárd 750 millió forint gazdasági eredmény származott. Az elért eredszám szerint 19-et. Utána mények alapján a feltalálók mintegy 47 millió forint találmányi díjat kaptak. A fenti számok bizonyítEgyesült ják. hogy feltalálók az elTápszergyár múlt évben több mint kétmilliárd forint anyagi haszközött not biztosítottak a népgazdaságnak. Gáspár Judit KözIntéSZERENÁD Vannak nálunk őstehetségek, akikre ha akarunk, ha nem oda kell figyelni. Erre egy egyszerű összehasonlítás során jöttem rá. Voltam már szemtanúja annak, hogy neves operaénekesek Don Jósé szerepében a virágáriát énekelték a színházban s egyesek bóbiskoltak, szunyókálni kezdtek, pedig az alvás ideje még nem érkezett el. Ugyankkor úgy éjféltájt a nyugovóra tért város közepén feltűnnek — mind gyakrabban — az igazi őstehetségek, akik a világot jelentő deszkákra eleddig nem juthattak el. így hát fellépnek az utcákon s arról danásznak például, hogy hjaj fekete vonat, elvitted a páromat... Erre már bizony kénytelenek vagyunk odafigyelni. Más, mondhatnám minőségi Különbség is van a két előadás között. Don Jósé tizedes áriáját enyhe horkolások, hangos tüsszentések, ismétlődő köhögések tették élvezhetetlenné. Az éjszakák utcai szerenádozóit viszont nem zavarja meg senki. Olyan kitűnő hangulatot kellenek, hogy elillan az álom a szemünkből. Az összevetés során az érdeklődés, a figyelem felkeltésének métlege az ő javukra billen. Igy hát lenne egy szerény javaslatom: A felébresztett utcák ablakpáholyainak ingyen nézői fogjanak össze s egy soktagú zsűrit alkotva szavazzanak. Díjjazzák a legzengőbb hangú szabadtéri, utcai dalosokat. Ennyit igazán megérdemelnek, ha már a szabadtéri játékok városában élünk! Tóth Béla