Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

KlSZ-vezető­képzö tábor Hétfőn ismét benépesültek az újszegedi KlSZ-vezető­képző tábor sátrai. Az első turnusban a Szeged városi és a Csongrád megyei középisko­lák KISZ-vezetői vesznek részt közös továbbképzésen. A mintegy 200 diák számára előadásokat tartanak mód­szertani kérdésekről, idősze­rű kül- és belpolitikai té­mákról. A fiatal táborlakók ezen kívül kulturális és sportfoglalkozásokon is részt vesznek. A jövő hétfőn újabb „vál­tás" érkezik majd Újszeged­re, s a későbbiek során is minden héten más-más cso­port vesz majd részt a to­vábbképzésben. Befejezés előtt AKÖV űj telephelye Négy esztendeje épül, s mondta a főmérnök, de azok az év második felében fel­lassan készen lesz a szegedi sohasem lesznek olyanok, szabadulnak. Ezek kozüi Autóközlekedési Vállalat és mintha eredetiben kifogásta- egyik helyen, a Bajcsy-Zsi­az Autójavító Vállalat közös Ianul készültek volna el. linszky utcában reprezenta­telephelye. A város nyugati Sőt továbbra is problémát tív kereskedelmi irodát léte­iparkörzetében épülő létesít- okoz a mosóhelyiségek falai- sít az AKÖV. Erre 750 ezer mény 15 katasztrális hold nak az átázása. Szakértői bi- forintot költenek, s itt a la­területet foglal el és 103 zottság vizsgálja, hogy a kosság rendelkezésére álla­millió forintba kerül. Épí- tervezők, vagy a kivitelezők nak: fuvarigények, taxi és tészeti, elrendezési és gépesi- követtek-e el hibát. Az olaj- busz megrendelések, szállo­tési szempontból ez a telep- tárolónál is volt már talaj- dai szobák foglalása ügyé­hely lesz az ország legmo- víz beszivárgás, de itt sem ben. dernebb „autós" létesítmé- tudják pontosan megállapí- A vállalat dolgozói jó kö­nye. tani, hogy milyen eredetű a rülmények közé kerülnek az Mivel e nagyösszegű beru- hiba. új telephelyen, megszűnik a házás sok hibával és kése- A nagyjavító, amely 2400 régi szétszórtság. A régi delemmel érkezett el a be- négyzetméter alapterületű, s épületeket a tanács rendel­fejezéshez — a hibákról és 24 javító állással rendelke- kezésére bocsájtja a válla­a vitákról annak idején be- zik, elkészült. A műszaki át- lat, csupán a Kossuth Lajos számoltunk olvasóinknak is adás és átvétel megkezdő- sugárúton levő műszaki tele­— most arról érdeklődtünk dött. Erre a csarnokra pet tartják meg, s ott tan­az Autóközlekedési Vállalat mondják, hogy igen modern, műhelyet létesítenek. A nép iskolái N főmérnökétől, Juhász J. Bé­lától, hogy miként áll az építkezés. A hibákat kijavították, Készülnek a díszletek Tóth Béla felvételei A lehető legújabb berende zésekkel szerelték fel — magyar, német, csehszlovák és lengyel gyártmányú gé­pekkel — s szinte teljesen megszüntetik a nehéz fizi­kai munkát. A telephely udvarát 12 900 négyzetméter területen be­tonburkolattal látták el. Itt parkíroznak a gépkocsik. A tároló tér közepére, egy ma­gas oszlopra, nagy fényerejű higanygőzlámpát helyeztek el, amely bevilágítja a térsé­get. Ugyanilyen nagyságú te­rület áll még a vállalat rendelkezésére, ahol gépko­csik parkírozhatnak, de ez egyelőre nincs szilárd bur­kolattal ellátva. A vállalat célja az, hogy minden gép­kocsit a kerítésen belül he­lyezzenek el, de később az egész parkolóteret beton­burkolattal látják el. Az új telephely előtt fut majd a leendő harmadik szegedi nagykörút. Ennek a Bakay Nándor utca és a Tolbuhin sugárút közötti szakaszát hamarosan meg­építik. Ez lesz a Vásárhelyi Pál körút. Az építkezés költ­ségeinek nagyobb részét a városi tanács fedezi, míg az autóközlekedés fél millió forinttal járul hozzá a ki­adásokhoz. Az épületük előt­ti szakaszon viszont saját rezsivel építenek gyalogjár­dát. A vállalat augusztus köze­pén költözik új helyére. Csupán az autójavító nagy­csarnokát építik még az év végéig, egyébként mindennel készen lesznek augusztus­ban. A központi irodaházban helyezik el mind a két vál­lalat tisztviselőit. Ebben az épületben alakítják ki a 800 személyes férfi fürdőt és öltözőket, valamint a 600 személy kiszolgálására al­kalmas konyhát és ebédlőt. Az autóközlekedési dolgo­zók régi vágya teljesül azzal, hogy külön műszaki klubot létesítenek, ahol az MTESZ szakcsoportja is otthonra ta­lál majd. A vállalat több helyen levő irodahelyiségei G. I. Küldöttségünk Varsóban A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására Háry Bélának, az MSZMP Központi Bizott­sága osztályvezető-helyette­sének vezetésével hétfőn pártmunkás-küldöttség uta­zott Varsóba. épi rendiink húsz esztendővel ezelőtt, 1948. június 11-én államosította az egyházi kezelésben levő is­kolákat. A bányák, a gyárak, az üzemek, a bankok után a kulturálódás, a tudomány várai is a nép, a szo­cializmust építő állam tulajdonába kerültek. Nem túlzás azt mondani, hogy ez az államosítás volt közolfiatásügyünk eddigi legnagyobb sorsfordulója, hi­szen nemcsupán formai változást jelentett. Gyökeresen megváltoztatta a nevelés és népoktatás szellemét, alap­jait, hogy egy merőben új világ felépítésére, meghódítá­sára készítse fel az ifjúságot. Évtizedes mulasztásokat pótolt az államosítás, hiszen már a fejlett kapitalista or­szágok egyrémelyikében is jóval előbb belátták, hogy a közoktatás sajátosan állami feladat, amelyet nem lehet különféle vallási ideológiák és érdekek szolgálatába állí­tani. S különösen nem lehetett egy olyan országban, amely a régi társadalmi renddel szakítva, a szocializmus építésének útjára lépett. Az egvházi iskolák idealista szemléletű, vallási megkötöttségekkel, előítéletekkel ter­hes szelleme nem illett bele szabad, friss, gyakorlati ten­nivalókkal, tervekkel, szinte túlzsúfolt életünkbe. Az iskolák államosítása volt. tehát kulturális forra­dalmunk alapköve. Kezdődött azzal, hogy gondolkodást megfellebbezhetetlen merev tételekkel helyettesítő okta­tás helyébe természettudományos módszerek léptek: a gondolkodásra, a cselekvésre való nevelés, amely gyakor­lati életre készíti fel az embert, s amely helyesen kap­csolja össze az elméleti ismereteket a termelőmunkával. Az egyházi iskolákban tanító pedagógusok nagy többsége is örömmel fogadta az államosítást, hiszen álla­mi iskolában tanítani méltányosabb bánásmódot, na­gyobb megbecsülést jelentett. Különösen a falusi iskolák nevelői érezték ezt, akik gyakran megalázó feltételek kö­zött, házról házra járva gyűjtölték össze járandóságukat, vagy a vallásos hívekre kirótt adókból kapták a fizetést. A tanuló ifjúság helyzete is más lett az államosított iskolában. Lépten-nyomon érezték a szocializmust építő ország segítő akaratát. Húsz év telt el azóta. Ma már az akkori első osztályos kisiskolások felnőtt emberek. Az államosítás napja, pe­dig történelmi dátum, amelyre mint távoli nagy ese­ményre emlékszünk vissza. K. GT. Hogyan lehet több? A hiányzó gyermekholmikról Évek óta szorít a cipő a számozású szandálokat. Ta- és a Csöpiben is sokan és gyermekcipő ellátásban, valy ilyenkor segített a hód- régóta érdeklödnek kisebb Ősszel a télre valók, ilyen- mezővásárhelyi szandálüzem, fiúkra való jersey nadrágok kor meg a nyári szandálok, most még csak ígéretük van után. Szintén kevés, illetve könnyű cipők hiányoznak a tőle a szállításra. A Kárász legtöbbször hiányzik minden boltokból. A gyér választék, utcai Hófehérke boltban ha- méretben a nylon vagy hab­ami van, nem elégíti ki az soló a helyzet, sőt itt az selyem fiúing. igényeket, mert vagy a mé- úgynevezett tipegő, 19—22­ret vagy a szín nem megfe- es számú cipőcskék ishiány- re"hefoek "be ár-^'s *a Hó­lelo. Van aztan nehany kor- cikknek szarnitanak. Volt ki­osztály, amelyikre szinte sebb mennyiségű színes egyáltalán nem gondol az lakkszandáljuk, ez a ipar és a kereskedelem. A nagyon kelendő volt, de már 10—16 éves lányok, fiúk tud- elfogyott, s nincs utánpótlás, valevőleg legjobban nyűvik Azt is kifogásulják a vá­a lábbelit, s ők már fazonok, sárlók, hogy — különösen a anyagminőség szerint is sze A boltok önállóan is sze­ezhetnek be árut, s a Hó­fehérke, a Csöpi él is ezek­"ítv kel a lehetőségekkel, ezért C1KK ezekben a boltokban több és választékosabb gyermek ­holmikat lehet vásárolni. A Csöpi például már egyezsc­sanuiv, "uy - n.uiu.««c.. a t kötöu egyik fctsZ-SZe' - fiu szandalok — sablonosan • .„„f retnének válogatni — a leg- egy színben készülnek, a több esetben hiába. Üj lehetőségek vevő hiába keres élénk színűeket. világos, A Lenin körúti gyermek- szállítói mellett új gyártók cipöboltban arról panasz- kai kötött üzletet, ilyen pél­kodnak az eladók, hogy — dául a ceglédi Lenin Tsz, rendeléseik ellenére — alig amely szandálok és papu rövidnadrágos fiúöllönyök készítésére, s ezekből hama­rosan megérkezik az első szállítmány. A Hófehérke, a cipőnagykereskedelmi pécsi nagykereskedelmi vál­lalattal tart kapcsolatot, a Eddigi legtöbbször az ki is elégi íi igényét. A felnőttekhez ké­pest, valamennyi gyermek­liolmit árusító üzletben ele­gendő gyermek-fürdőruha és vállalat javulást ígér a gyer­mekcipő-ellátásban kaptak az idén 35—38-as csok készítését kezdte el. úszónadrág készlettel rendel­Tucatnyi szakma munkásai • dolgoznak már a Dóm té­rén. Fából, vasból, vászonból összeállított kapuk, tornyok és egyéb diszletelemek so­rakoznak a Szegedi Szabad­téri Játékok színhelyén. El­sőnek a Bánk bán és a Hattyúk tava díszleteit ké­szítik el. Képeink a „díszletgyár" munkájának egy-egy részle­tét örökilették meg. Óvni az életet! Tanácskozás a polgári védelemről — Bemutatók, vetélkedők Ezen kívül a nagykereske­delmi vállalat a Fővárosi Kézműipari Vállalattal kö­keznek, bár ez az öröm sem teljes, mert bakfisoknak való, finomabb anyagból ke­züsen hamarosan gyártóüze- ... .... , . . met nyit Szegeden. A kéz- szuH furdoruhabol is keves múipari vállalat által lesza­bott és ide szállított anyag­ból csökkent munkaképessé­gűek és fiatalok alkalmazá­sával a Kis-Tisza utcai rak­tárban gyártanak majd köny- A gyermekholmikat — mi­nyű nyári cipőket és papu- vei nálunk olcsóbbak, mint Más is viseli Vízum a határnál A Magyarországra érkező külföldi állampolgárok a ví­zumot nemcsak külképvise­leteinknél szerezhetik be, hanem egyes közúti határát­kelőhelyeken is. A közel­múltban kiadott rendelkezés értelmében újabb közúti ha­tárátkelőhelyeken vezették bc a vízumkiadást. Így a jövőben a magyar—cseh­szlovák határon a balassa­gyarmati és a tornyosnémeti, a magyar—román határon pedig a nagylaki közúti ha­tárátkelőhelyen is — éjjel­nappal — a helyszínen vehe­tik át a külföldi állampolgá­rok a vízumot. delem Oszágos Parancsnok- kóinak jól meg kell tanulni­ságának a képviselője is. Ott ok — békében. Ezért a jára­Egv esetleges újabb világ­égésre békében kell felké­szülni. Az atomkorban, a voltak a megye járásainak, sokban is hatékonyabbá te­csokat. Ezeket az nagykereskedelmi hozza forgalomba. hadászat mostani körűimé- városainak párt- és állami nyei között — esetleges vi- vezetői, valamint a községek, lágháborúban — a hátország termelőszövetkezetek és álla­is hadszíntér. A haza oltal- mi gazdaságok képviselői, mazásában, az emberi életek. az anyagi javak mentésében, általában az élet fenntartásá­ban ezért alapvető a polgári védelem, a lakosság felkészí­tése. A honvédelmi törvénynek megfelelően a lakosság kö­rében Csongrád megyében is hosszabb ideje tart a la­kosság felvilágosítása, okta­tása a védekezésre. A jelen­ben és a jövőben átfogóbb, gazdagabb lesz ez a tevé­Török Lászlónak, a Csong­rád megyei tanács vb elnö­kének, a polgári védelem Csongrád megyei parancs­nokának megnyitója után Öze János alezredes, a pol­gári védelem Csongrád me­gyei törzsparancsnoka adott vetélkedő döntőjére, illetve érdekes tájékoztatót a pol- az összevont bemutatóra idén gári védelem helyzetéről és ősszel Makón kerül sor. A az ezzel kapcsolatos további polgári védelemmel kapcso­.szik a polgári védelemmel összefüggő feladatok elsajátí­tását. A Polgári Védelem Csongrád megyei Parancs­noksága erre folyamatos és hosszabb időre szóló progra­mot dolgozott ki. Idén nyáron a községek­ben. a járási székhelyeken polgári védelmi bemutatókat, vetélkedőket rendeznek. A feladatokról a megyében. Ki­emelte a lakosság felkészí tésének szerepét kenység. Ezt szolgálta Szege- ha az imperializmus szervezetek den, a megyei tanacsháza ' nagytermében a tegnap dél­újabb világháborút robban­tana ki. Rámutatott, hogy — adott atomháborúban — a előtt tartott tanácskozás is. amelyet a Polgári Védelem Csongrád megyei Parancs­noksága rendezett. A megbe­szélésen megjelent Rózsa Ist­ván, a Csongrád megyei pártbizottság titkára es Fóti kell, de lehet is, s ezt beket Pál alezredes, a Polgári Vé- akaró szocialista hazánk la­latos tömegfelkészítési fel­adatok elősegítésére az álla­arra az mi, a társadalmi és a tömeg­képviselőiből munkabizottság alakult. (A munkabizottság első ülését már megtartotta, s ezen fel­fegyveres erök és a lakosság szólalt Fóti Pál is.) Hasonló helytállása azonos Védekezni, életeket, javakat menteni rangú. anyagi céllal munkabizottságot hoz­nak létre a járási székhelye­nemcsak ken és a községekben is. A tanácskozás Török Lász­ló zárszavával fejeződött be. árukat a másutt — előszeretettel vásá­válialat rolják a külföldiek is, ezt nem lehet és nem is szüksé­ges korlátozni. Kétségtelen viszont, hogy boltjaink szű­kös árukínálatát ez a vásár­lás is befolyásolja. Ennek, s főleg a helybeli lakosság Kicsi a választék Bár korántsem olyan nagy :„A , . , ., , a hiánycikk a gyerekruhák S^l f^t^lZf és fehérnemük tekintetében, mint a cipőknél, azért ezek nyilván az a helyes teendő, hogy a boltok vezetői, a nagykereskedelmi vállalatok vásárlásánál sincs megfelelő " £íf választék. A legnagyobb V-ezetŐ1 ujabb cs u'abb 8yar" készlettel rendelkező Cent­A túvül kössenek megegyezést" Elsősorban olyan cikkeket rum Áruházban sincs egy­színű karton leányka ruha, rendeljenek, amelyekből nagy a kereslet és jelenleg szövetből vagy finomabb "e™ etégendö a készlet. Van anyagból készült rövid fiú­már példa, hogy ha máról holnapra nem is szüntethető nadrág, s elegendő világos meg, de enyhíthető a hiány színű fiúölíöny. Az áruház- cikkek gondja. S azok a ban is, a Csöpiben is sokan holtok, amelyek ezt az utat keresik a rövidnadrágos fiú- k°vetik' irgalmuk növekc­... _ ... , . desen, az eladok jövedelmen öltönyöket, de ezek az öl­tönyök kizárólag nadrággal készülnek fehérke boltban, a Lurkóban mérhetik le, hogy a hiány­hosszú zó cikkekért való utánajárás A Hó- mpgéri a fáradságot. K. J. KEDD, 1968. JÚNIUS 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom