Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

R Kutatók tapasztalat­cseréje A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének meg­hívására magyar kutatók utaztak a Szovjetunióba az ottani automatizálási és mű­szaki kibernetikai intézetek tanulmányozására és a to­vábbi tudományos együtt­működés megtárgyalására. A magyar delegáció: az MTA Automatizálási Kutató intézetének vezető munka­társai két csoportban tesznek eiget a meghívásnak. Kedden négyen indultak ei Vámos Tibor igazgatóhelyettes veze­teeévei, s a delegáció másik negy tagja 9-én követi őket Akkor utazik ei Benedikt Ottó akadémikus, az intézet igazgatója, a nyolc tagú kül­döttség vezetője is­VENDÉGLÁTÁS A színvonal marad KÉSZÜL AZ OMNIA. Elindult hódító útjára az OMNI A. az Élelmiszer- és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat kor­szerű űj gépen pörkölt és válogatott, magyaros ízlésnek megtelelő. 10 dekás csomagolású feketekávé. Az új kávé a meglevő választékot bővíti, olcsóbb az Extránál és az I. osztályú kávénál. Képünkön: itt készül az OMNIA Bara oros Elég sok olvasónk tette már szóvá, hogy sehogysem felel meg az osztályba sorolás követelményeinek egy s némely szegedi vendéglő, cukrászda. S lám, most mit hallunk? „Színvonalvizsgálatot" rendeztek az illetékesek, s ennek alapján három el­ső osztályú vendéglátóhelyet is vissza­minősítettek másodosztályúvá, a Szőke Ti­szát, a Búbos bárt, és az Éva eszpresszót is. A hír örvendetes: a színvonal további süllyedése nélkül, mondhatnánk úgy is, hogy az előző színvonalon szolgálnak ki ezentúl három helyen, de az eddiginél ol­csóbb áron. Ez a. hír tulajdonképpen szomorú. Az a szomorú benne, hogy a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat — a tulajdonos — képtelen volt az első osztályú nívót biz­tosítaná ezekben az üzleteiben. Pedig mindhárom aránylag új, erre a célra ké­szült, s mégsem. Elegáps, exkluzív ven­déglátóhely alig van a városban, s egyet­len egy sincs az ő kezelésükben. Végleges helyre Remélhetőleg nem hangzik furcsának, hogy ebben a sorozatban kerül szóba a városnéző mikrobusz is. De a mikrobusz igazán nem közlekedési eszköz, viszont a városnézés, a vendéglátás egyik hatásos, közkedvelt módszere. Legalább húsz le­vélírónk tette már szóvá tavaly nyár óta, hogy e kis autóbuszok állomásának vég­leges helyet kellene találni már valahol a város szívóben. Patai Miklós olvasónk legutóbb például azt javasolta, hogy te­gyék vissza a Klauzál térre, ahonnan va­lamikor is indult. Ez a javaslat nem túfeagosan szetecv­csés. A Klauzál térnek nagy a közüli for­galma, igen sok jármű parkirozik is koc­kakövein. Valami jobb megoldást kelle­ne keresni! A rendőrség szakembereinek az a véleménye, hogy a Széchenyi tér ta­nácsház felőli oldala lenne erre a legal­kalmasabb Ott az úttest széles, van meg­állási lehetőség is, s akik városnézésre in­dulnak, azok a platánfák árnyas lombjai alatt ülve várhatják meg a mikrobusz beérkezését. Remélhetőleg hamarosan itt latjuk vi­szont a városnéző mikrobuszt Négyon csendes. egyhangú volt ez a táj. Alföld, Tisza, szépen művelt táblák. A barázdák hátán búza és ku­korica. A zsíros, feketeföld mindig szépen fizetett, de ilyen bőségesen sohasem. Most acéltornyokat ringat­nak a barázdák, fényes tar­tályokat. kígyó módján kacs­karingózó csővezetékeket. Olajmedence Amerre a szeln eftát. tor­nyok, tornyok, tornyok. Olyanok, mint az óriás szi­takötők. Szipolyozzák a gló­busz vérét. Nekem nagyon tetszik em a látvány. Szeged határában uj vonalak rajzo­I ódnak. Csodásaik ezek a kontúrok. Fáklyák világítják he őket és félelmetesen, de mégis békésen imbolyog a IttS. A hárcxreaöfi befogójában — a műút és vasút között — épül az ipartelep. Itt az olaj­medence ssnve. Szemben az ipari létesítményekkel ba­Rakkváros. Fedelet nyújt az .Alföld új munkásrétegének, a bányászoknak. Algyő neve ifi asszociációt teremt az em­berben. Nem a folyót és nem a mezőgazdasagot, hanem a llöktgázt és az olajat. Finom Imoláját, s tízezer kalóriás fláat Most igazán '„neve van" a fWunak Falunak? Fehérre meszelt falai mellett várost alapítottak az olajos embe­rek. Barakkvárost. Szemben a, síneken olaj vonat mozdul. K* hitte volna? A barakk­epületek oldalán gazkonvek­torok nyílása Az üveggel elzárt portásfülkéből egy fe­hérköppenyes asszonyka néz rám kérdően. A tízes szoba lakói Hgy-egy épületben húsz szoba van. Egy szobában három ember lakik. A négyes épület tizes számú szobájá­ban Seprős Ferenc, Szabó Lájos és Robi József talált otthonra. Az olajmedence útjait, vasútjait építik. Ta­tán erre van a legnagyobb szükség. Seprős évek óta vándorol a kis Tápió6ülysáp községből. — Kellemesen csalódtunk a barakkvárosban — mondja. Elhiszem neki. Az albérlet drága. Hatan laktak egy szo­báján és lavórból mosakod­tak. A bejáratnál csizma­mosó. a tízes szoba közelé­ben kitűnően felszerelt für­dő. Hideg-meleg vízzel. A szobában három ágy, tiszta huzattal. Szekrény, székek, asztal. Az asztalon virág S három egymásban ts meg­bízó ember. — Nagyon szepen takaríta­nak. Barakk, de kényelme­sebb egy jólfelszerelt szállo­dánál — dicsérik otthonukat. Valóban kényelmes. Ba­rakk, földszintes, nincs a város központjában, nincs ze­nés bárhelyisége, de kiváló­an megfelel a célnak. Hajlé­kot ad a munkásoknak. Ezer­kilencszázhatvannyolc igé­nyeinek megfelelő hajlékot. S ez a lényeg! A tizes szoba lakói elégedettek. Ez is igen fontos. Az igazi olajmunkások ezután jönnek a lapos város­kába. Kétezer ember. Ennyi lesz a lakók száma. Űjabb tetők bontakoznak ki a tá­volban. A tetők alatt átlátni a vázon. Azt mondják, mo- , dul elemekből készülnék ezek a házak. Mindegy. Há­zak és gyorsan készülnek. Betérünk egy klubszobába. A sarakban televízió, az asztalokon napilapok. Csen­des, nyugodt zuga a város­nak. A lakók itt levelet ír­nak és olvasgatnak. Haza gondolnak, beszélgetnek az otthoniakkal. Eleinte úgy döntött a ve­zetőség, hogy a barakkvá­rosban nem mérnek szeszes | italt. Féltek tőle. Most lehet i kapni sört is. Egyszer far- i dult elő, hogy valaki tovább ..beszélgetett''. Aztán bocsá- ! natot kért a gondnoktól, i Megbocsátottak neki. Ember-; rel fordul elő ilyesmi is; Ho! a sör? Ez már igazán vendéglátási tenia? „Me­gint nincs sör — írja Balla Béla olvasónk. — Talán ismét a szabadtérire tartalékol­ják?" A söripari vállalat vezetőitől Tabi Lászlóig, szinte mindenki szóvátette mér a sörhiányt, s annak egyesek szerint nem elfogadható okait is. Hiába! Sörivó nemzet lettünk, csak 1966-hoz képest is 13,8 szá­zalékkal több sört gyártunk az idén, mégis kevés. Egy-két új sörgyár kellene ahhoz, hogy az igényeket kielégítsék ... Más megoldás nincs egyelőre, be kell osztani ami van. A nyári hónapokban az elosztást központi gazdálkodás irányítja. Mindig oda küldenek nagyobb készletet, ahol leginkább szükség van rá^-ftt hely­ben most az a baj, hogy a máfásra üteme­zett 15 vagon csehszlovákrisör helyett mindössze 3 futott be. tjtf tehát az ellátá­si nehézségek száll ításjf'biehéz.ségekkel is párosulnak, nyomibaflrmefútnak a reklamá­ló levelek. Erre inni kéneFDe mit? FEHÉR KALMAN Javult Csongrád megye közegészségügye Meddig él Korábban lesz őszibarack }ó közepes termés várható A szatymazi őszi barack­termő tájkörzetben a napok­hun tartották meg az eisö termésbecs lő szemlét a fel­vásárlási szakemberek. A iákon már kisebb diónagysá­gu gyümölcsök láthatók s az eddigi megállapítások sze­rint jó közepes termés várha­tó az idén A legtöbb fajtá­nál olyan sűrűn helyezkedtek el az ágakon a termések, hogy ritkítani kellett. Egye­dül a sárgahúsú őszibarac­koknál tapasztalható kisebb táti fagykártétel. Mennyiségi kieséssel azonban nem kell seámolni. mert Rúzsán. Szatymazon, Sandorfalván, asombón s mas községek ha­lárában is új nagyüzemi te­lepek lépnek be a termelés­be. Mivel külföldön a sárga­húsú fajtákat keresik legin­kább. ezekből telepítettek az utóbbi esztendőkben legtöb­bet a termelőszövetkezetek. V A híuarsaemlé alapiao a szegedi járás homokvidékén mintegy ezerötszáz N vagon őszibarackot ígérnek a fák. Ennek jelentős részét a Szövetkezetek Csongrád me­gyei Értékesítő Központja vásárolja fel s továbbítja or­szágszerte, illetve exportra. Konzervipari feldolgozásra körülbelül kétszázötven va­gon kerül mujd. Ezen túl a szövetkezeti gazdaságok ma­guk is szállítanak a nyári idényben az üdülőhelyeken, iparvarosokban létesített al­kalmi standjaikra közvetlen eladásra őszibarackot. Az idén egy héttel hama­rabb éri a legkoraibb fajta, a Mayflower mint más évek­ben s e hónap huszadika tá­ján megindulnak a szállít­mányok. Ma már a korai-, a közép- és a késői érésű fajták egyaránt elterjedtek s így folyamatos lesz a ham­vas gyümölcsből a piaci igé­iixek kietegÉteaere Afgyő is jól jár új kerüle­tével. Mi lesz itt? Borbély, fűszerüzlet. ABC-áruház. A víztorony már felépült. Ott csillog a hidroglóbusz a ba­rakksor szélén. A víz na­gyon fontos, önállósították magúikat ebben is. A modul épületek élettartamán vita folyik. Azt mondják, hogy csak ideiglenes valami. Kér­dem a gondnokot, hogy mennyi az az idő. amelyet ezeknek az épületeknek jó­solnak? öt év, tíz év? — Majdan meglátjuk — felel a gondnok. — Azt is mondják, hogy évente fel kell majd újítani. Én azt nem hiszem. Bár addig élnék, amíg ez a barakk város léte­zik. Azt hiszem hosszú élete lenne Kovács Józsefnek. Stabil ez, csak vigyázni kell rá. Most kezdenek a csinosításhoz. Füvet vetnek, virágot ültetnek, padokat ál­lítanak a pázsit szélére. Gazdagh István A lakossag részére meg­nyugtató, általános közegész­ségügyi helyzet megteremtése elsősorban társadalmi fel­fj yrírne ?' adat, közvetlen munkálói pe­U VUI UO . i az egészségügyi szakem­berek. A Csongrád megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás és a hozzátartozó járási, városi szervek felvilá­gosító és megelőző tevékeny­sége jó eredményekkel járt az utóbbi esztendőkben. Legnagyobb a fejlődés a termelőszövetkezetek köz­egészségügyi körülményeiben. Ugyanis néhány kivételtől eltekintve, a közös gazdasá­goknak vezetékes rendszerű ivóvizük van, s az új major­telepítéseknél már mindenütt terveznek szociális létesít­ményeket is. Ezekre elsősor­ban azért van szükség, hogy á dolgozók a mérgező nö­vényvédő szerekkel való foglalkozás után tudjanak hol tisztálkodni, munkaruhát cserélni. Az élelmiszerek gyártása, forgalomba hozása során végzett rendszeres vizsgála­tok eredményeként a megyé­ben közélelmezési jellegű ételmérgezés nem volt az el­Vlegjö tt cegre. Tegnap délután ért fél 4-kor Sze­ged fölé. Gyors szelek söpörték fel az utakat. meg­cibálták a fák koronáját. Jó­tékony vihar volt. Kicsit ijesztgetett is, megdörrent egyszer-kétszer az ég, azután hullani kezdett az eső, a nyári zápor. Vár­tuk nagyon. Megálltunk az ABLAKOKNAK FEDÉL Eső ala szaladtunk az utcákról, kint a határban, és nem bosszankodtunk egy cseppet sem. Néztük, hogyan esik, becsülgettük, talalgattuk, meny­nyi is hull. Mert még mindig na­gyon kell az eső. HatsssnáL Meaöia. tözi a határt, fel­frissül a növény­zet, üde esőszagú lesz a vidék, és termékeny. Kevés esett. Néhány millimé­ter. Nagy sebes­séggel hozta a vi­haros szél. de ha­mar el is vitte. Lehűlt a levegő, kabátot kaptunk magunkra és is­mét népesek let­tek az utcák. Jó utat esöcske. És gyere vissza. L L múlt évben. Az élelmiszer­boltokat korszerűsítik, foko­zatosan megfelelő higiéniát biztosító berendezésekkel látják el. Csak az általánosan rossz raktározasi adottságok nem felelnek meg a köz­egészségügyi követelmé­nyeknek. A járványos betégségek megelőzésére rendszeres oltá­sokat végeznek a megyében. Ennek eredményeként a hastífuszt és a paratífuszt gyakorlatilag megszűntnek ; lehet tekinteni, ugyanakkor a vérhas megbetegedések í száma még mindig nem J csökkent az országos átlag i alá. Ez a betegség egyes I gyermek- és szociális intéz- ! mények zsúfoltsága miatt lép fel leggyakrabban. A KÖJÁL megelőző mun­kájának alapja a nagyszámú] laboratóriumi vizsgálat. Ta­valy csaknem 250 ezer vizs­gálatot végeztek s több mint tízezer vizsgálat eredménye után kellett intézkedést ten­ni. A megyei KÖJÁL hódme­zővásárhelyi laboratóriuma azonban már nem felel meg a követelményeknek, ezért a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága — a közegészség­ügyi helyzetről szóló jelentés megvitatása után — úgy ha­tározott. hogy 1969-1970­ben új KÖJÁL laboratóriu­mot kell építeni.­A közegészségügy fejlődé­sében a hivatalos szerveknek sok segítséget ad a Vöröske­reszt, amely aktivistáival az ellenőrzési és a felvilágosító munkában vállal szerepet. Hasonlóan jó a KÖJÁL kap­csolata a szakszervezetekkel és az SZMT-vel, amely szer­vek főleg a dolgozók munka­körülményeinek és szociális ellátásának javításaban mű­ködnek közre. Magyar-indiai kereskedelem Bár Magyarország és In­dia kereskedelmi kapcsola­tai régi eredetűek, a két ország közötti árucsereforga­iom csaác 1961 óta fejlődött különösen gyors ütemben. Az import akkorra elérte; az export pedig már túl­szárnyalta a két ország 1938. évi kereskedelmi forgalmá­nak színvonalát. Azóta éven­te általában húsz százalékkal növekedeti a kölcsörTós for­Káldrti ós rövid idő alatt a fejlődő országok közül India vált Magyarország legjelen­tősebb partnerévé. 1967-ben már az export 231,5 millió, az import pedig 233,3 millió devizáiorint volt. ' Az áruforgalom fokozódá­sával együtt jár a cserélt aruk választékának bővülése. Az export-import listákon mintegy 400 féle árucikk szerepel. Újabban a magyar külke­reskedelem szélesebb skálá­ban vásárolja az indiai kése­termékeket, kézműipari cik­keket, textiliákat, cipőket és a gépipar különböző gyárt­mányait, amelyek közül leg­utóbb 500 vasúti teherkocsit kötött le. A magyar vállalatok India gazdaságfejlesztési céljainak megfelelően elsősorban gép­ipari berendezéseklet, felsze­reléseket szállítanak. Több magyar gyártmányú villa­mosenergia-termelő berende­zés működik Indiában. Az indiai gazdasági vezetö { szervek, ipari és mezőgazda­sági üzemek az utóbbi idő. ben több alkalommal for­dultak a magyar szervekhez azzal a kéréssel, hogy szak­embereket bocsássanak ren­delkezésű kie. SZERDA. 1968. JÚNIUS 5. DEL-MAGYARORSZAG 3 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom