Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

A megyei A megyei tanács tegnap megtartott ülésén dr. Paczuk István vb-etnökhelyettes a megye 1967. évi mezőgazda­sági termelésének és felvá­sárlásának helyzetéről: Ko­vács Imre vb-elnökhelyettes a megyei tanács 1967. évi költségvetési és községfej­lesztési gazdálkodásúról, to­vábbá a tervek teljesítésé­ről; Török László vb-elnöfc pedig a megyei tanács ha­tározatainak végrehaj tusáról számolt be A tervek teljesítéséről szó­ló beszámolóhoz Hajnal László, Nagyistók Sándor, Kocsis Imre, Forgó László, Bódi János, Katona Ferenc­né dr.. Katona Sán­dor, Darabos György és dr. Katona Zoltán tanácsta­gokon kívül hozzászólt dr. Kővári Miklós, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium képviselője is. Ezután a tanács a beszá­molókat elfogadta. Dr. Bozó Sándor vb-titkárnak a ta­nácsi rendeletek felülvizsgá­latáról tett előterjesztése és Morschhauser Józsefné is­kolavillamosítás ügyében el­mondott interpellációja után a tanácsülés befejezte mun­káját. Kereskedelmi készletek, árak az üzletekben fl szegedi piac is jó A Központi Statisztikai Hivatal érdekes adatokat kö­zöl az év első négy hónap­jának kereskedelmi forgal­máról és az árak alakulásá­róL Az új mechanizmus indu- ; lására kereken 24,5 milliárd fo- | rint értékű árut tartalé­kolt a nagy- és kiskeres­kedelem. Ez a jelentős készlet vi­szonylag lassan csökken, áp­rilis 30-án még mindig 22,7 milliárd forint értékű áru volt a kereskedelem raktá­raiban. Az új mechanizmus hatá­sára ez év első négy hónap­jában a piaci felhozatal or­szágosan körülbelül 18 százalékkal volt na­gyobb, kereken 25 százalékos, a vi­déki városokban pedig 19 százalékkal nőtt a kínálat A községekben viszont egy százalékkal csökkent a piaci felhozatal, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a termelők most több árut szállítanak a városi piacok­ra. Legnagyobb mértékben a piaci gyümölcsfelhozatal nőtt: 48 százalékkal. A kiskereskedelmi árak egy év alatt átlag 17,7 szá­zalékkal csökkentek. A piacokon országosan 3 százalékkal csökkentek egy év alatt az árak, ezen belül zalékkal drágult, míg a vi­déki városokban 5,2, a köz­ségekben pedig 6,9 száza­lékkal olcsóbban vásárolhat­nak a háziasszonyok. Az „személyi ország igazolványa" Ötvenezer dobozban fsor«*» kőzik valamennyi 16 éven felüli magyar állampolgár nyilvántartó lapja.' Ezekről napra le lehet olvasni, ki hol lakik, dolgozik, mi a szak­képzettsége. hogy hívják, nős-e, férjezett-e, hány gye­oeke van. A Beiügvminisztérhrm Központi Lakcímnyilvántartó Hivatalában tulajdonképpen az ország személyazonossági igazolványát őrzik. Teszünk egy próbát Az újágiró be­mondja a nevet és a szüle­tési helyet a szaktisztviselő pedig alig 15 másodperc múlva közli as illető jelen­legi lakcímet. Megtalálható A saemélyazoQossági Iga­zolvánnyal ellátott állam­polgárok kartonjain minden lényeges adat szerepel. A 16 even aluli gyerekeket a szü­lők lapjára vezetik fel. Ez az úgynevezett fényképes nyil­vántartás, az egyik kép a személyazonossági igazol­ványban van, a másik pedig az ott levő nyilvántartó kar­tonon. A lakásbejelentő la­pokat külön rekeszekben tartják nyilván, s ez tartal­mazza az összes állandó, vagy ideiglenes lakcímvál­tozást, és a bejelentkezési időpontban fennálló állapo­tot Egy harmadik rendszer a személyazonossági igazol­ványok száma szerint re­gisztrál. Itt megtalálható a napjainkig kiadott vala­mennyi személyazonossági igazolvány száma. A magyarországi lakcím­nyilvántartás rendkívül fej­lett Ugyanis nemcsak a je­lenlegi állapotokat tükrözi a keresett személy esetében, hanem 1945-töl minden vál­tozást. Ha valaki akár tízszer változtatta meg a nevét, vagy 120-szor költözött új lakásba (egy ilyen eset való­ban előfordult) ha bármelyik nevén keresik, és bármelyik előző lakcímén, másodperceit alatt megtalálható a jelenle­gi neve, és a jelenlegi lak­címe. Rendkívül nagy jelentősége van a lakcím pontos nyil­vántartásának. A bűnüldö­zésben segít, a körözött sze­mélyek felkutatására, azono­sításéra is szolgálhat. Gyorsan — Milyen formában átt. « ötkosság szolgálatában a hi­vatal? — Nagyon sokan keresik hozzátartozóikat, ismerősei­ket barátaikat ötforintos okmánybélyeg lerovása és a kereső formanyomtatvány kitöltése után a lakosság ké­réseit is teljesítjük — mond­ta a lüvatal vezetője. Mosta­nában különösen föllendült a forgalmunk, sokan keresik volt osztálytársaikat érettsé­gi találkozó miatt, katonatár­sak volt bajtársaikat. Ha a keresett személy családi és utóneve, születési helye va­lóságos adat, és a keresett személy 1945. után élt Ma­gyarországon. rendkívül rö­vid időn belül kiszolgáltat­hatjuk a kért adatot — Milyen adatokat mon­danak el magánfeleknek? — Csak a lakcímet mond­juk meg, semmiféle egyéb adatot, foglalkozást családi úlapotot, iskolai végzettséget nem. Hivatalos szerveknek természetesen más adattal is rendelkezésére állunk. Sok esetben fordulnak hozzánk az OTP fiókok és a tanácsok. Leggyakrabban gyermektar­tási perek ügyében keresnek munkahelyet és lakást sűrűn változtató családapákat. — Naponta 6—7 ezer kü­lönböző természetű változást kell a kartonokra rávezetni. Természetesen a legdöntőbb a lakcím változás. De fölke­rül az adatok közé a névvál­tozás, magyarosítás, házas­ság, örökbefogadás. Volt egy izgalmas esetünk nemrégi­ben, egy gyermek kereste édesanyját, mindössze any­nyit tudott, hogy 1945-ben a szegedi vasúti fővonal men­tén levő őrházban laktak. Ezen a nyomon indultunk el, és minden lapon utaló megjegyzéseket találtunk a következő lakcímre, sikerült összehoznunk a családot. Speciális ábc Különleges módszerrel cso­portosítja a hivatal az ál­lampolgárok kartonjait. Ér­dekes már a spéci áSs ábc­jük is. Nem használják föl mind a 32 betűt, hanem fo­netikai rendszer alapján 15­re redukálják, öt magán­hangzó szerepel, és tíz más­salhangzó mindössze. Egy csoportba kerülnek például az ajakhangok, b, p, külön kerülnek a c, ck, k betűk. Röviden ez azt jelenti, hogy egy dobozba kerülnek a ha­sonlóan hangzó, vagy írt be­tűs nevek. A magánhangzó­kat a besorolásnál egyálta­lán nem veszik figyelembe. Ha adva van egy név, a más­salhangzók alapján keresik vissza. Például, ezt a nevet, hogy Back, csak a B és a ck képviseli. így lehetséges, hogy rendkívüli gyorsasággal kereshető elő a kívánt sze­mély kartonja. Lássunk még egy kis név­statisztikát is. Percek alatt megalapíthatjuk, hogy Ma­gyarországon a leggyakoribb utónév a József, és a családi­és útónevek között együtte­sen a Kovács József, vala­mint a Tóth János vezet, mindegyikükből mintegy 14 ezer van. Magyarország első állampolgára Ábel Alaldár. Természetesen csak a nyil­vántartás besorolása szerint. Regős István I gaz, nem mindenkinek. Akadnak városok, Buda­pest, Miskolc, Tatabánya, Pécs, Dunaújváros, Szé­kesfehérvár, nem is szólva a Balaton környéké­ről, ahová már kora tavasszal megindul a Szeged-kömyó­azonban a pesti piac 0,7 szá- | ki áru, primőr, díszeleg, kínálja magát az elárusítóhelye­ken, pavilonokban. Szóval minél messzebb, annál jobb; Meglehet, több haszonnal jár. Magasabb árakat kémek a zöldség-gyümölcsfélékért, az élelmiszerekért. Kétségtelen azonban az is, hogy messzire, több száz kilométeres tá­volságra utaztatják az árut, az elárusítóhelyek, pavilonok, üzemeltetése, fenntartása többe kerül, mintha Szegeden jutna el a fogyasztókhoz a termék. A közreműködőket is igen-igen meg kell fizetni, akik általában nem termelő­szövetkezeti tagok, a közöst csak pénzforrásnak tekintik, gondolunk itt másodállású ellenőrökre, utcai elárusítókra. Félreértés ne essék: nem ellenezni akarjuk mi a ki­alakult gyakorlatot, a termelőszövetkezetek kereskedel­mi tevékenységét, sőt, félhívnánk a figyelmet arra, hogy a szegedi piac se kutya. Azt sem sajnáljuk, hogy az el­múlt esztendőben a járás közös gazdaságai 62 vagon bur­gonyát, 54 vagon zöldséget, 57 vagon gyümölcsöt; 3 és fél vagon baromfit, 9 és fél millió tojást és 140 hektoliter bort utazta tak leginkább messzi tájakra, ahol gazdám talált Az esik rosszul, hogy a 27 elárusítóhelyből 16 nem ezen a tájon működik. Pedig a szegedi piac is jó. Fejlődik a város, egyre több, jobb és olcsóbb árura lenne szük­sége. A felhozatal, a kínálat nem elégíti ki az igényéket1 Jelenleg 12 piaci pavilont, egy borkóstolót és egy üz­letet üzemeltetnek a teremlöszövetkezetek és a földmű­vesszövetkeaet Lehetne több is. Miért mondjuk él mindezt? A közeli napokban az üllési Kossuth Tsz Tatabányán a Kassai és a Baross Gá­bor úton, a kertváros és újváros köztéri pavilonban, Mis­kolcon pedig a Kilián-lakótelepen, a Béke-téri csarnok­ban, Selyemréten és Miskolc-Tapolca köztéren zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás, termény és száraztészta árusí­tását kezdi meg. örülünk neki. Évek óta mérleghiány­nyal bajlódik ez a közösség, most talán beválnak a gaz­dasági számítások, megtalálják értelmét, hasznát a fent említett nyolc elárusítóhely működ tetéséveL Jól hozhatnak a konyhára. Csakhogy több Ilyen példát említhetnénk. A szegedi tájban megtermelt áruk elutaznak szerte e hazába, 10— 20 fillér többlet reményében. A baj ott kezdődik, amikor a hazai piacról elfeledkeznek, nem látják el elegendő, bő választékkal, álcsó áruvaL Megint lehetne példákat sorol­ni, a városhoz igen-igen közel álló szövetkezetekről, ahol ez idáig ilyesmire még nem ls gondoltak. Pedig a szegedi piac is jó. A fogyasztók mindenütt egyformák. Talán az üllésiek sem jártak volna rosszul, ha a nyolc elárusító­helyből egyet esetleg Szegedre szánnak. Az ő dolguk. A szegedi fogyasztó „csak" azzal töb­bek, hogy beletartoznak a tájba, a maguk módján tesz­nek is érte. Csinosabban fogalmazva; így vagy úgy, de segítjük megteríteni az asztalokat, furcsa tehát, amikor a teli tányért elhúzzák előlünk. SZ. LUKACS IMRE Ésrlcexnelc sk Naponta érkeznek fíj gé­pek a megyei AGROKER telepére. Év végéig 46 Or­kán járvazúzót várnák. A hét elején hat érkezett meg ebből a keresett munkaesz­közből. Azonnal gazdára is talált. A szegedi FelszaJba­dulás Tsz kettőt vásárolt. E gépek szezonja most kez­dődik, ugyanis a zöldtakar­mányok betakarításánál nél­külözhetetlenek. Éppen ezért a közeli napokban még 24-et szállít az AGROKER a ter­melőszövetkezetekbe. Somorrt Károlyné íetvéteSe m Óvári Miklós látogatása Csongrád megyében Káposzta­járatok Csütörtökön Szegedre ér­kezett Óvári Miklós elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság tudományos, köz­oktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Délelőtt aktuális kultúrpolitikai kér­désekről megbeszélést foly­tatott a megyei pártbizotst­Moszkvai pedagógusok szegedi tapasztalatcseréi Huszonnégy tagú szovjet pedagógusküldöttség érkezett háromnapos tapasztalatcse­re látogatásra csütörtök este Szegedre. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége vendégei­ként városunkban tartózkodó moszkvai zene- és képzőmű­vészeti pedagógusok tegnap délelőtt a Tömörkény gim­náziumba látogattak, ahol Diós József igazgató ismer­tette a gimnázium és művé­szeti szakközépiskola mun­káját, megtekintették a Magnokorr oktatógépet, a szőnyegszövő-. kerámikus­és szobrászműhelyt. Kölcsönös ajándékcsere után a küldöttség vezetője: Marija Alekszandrovna Sari­kova, a Moszkvai 8. számú zeneiskola tanára elismerés­sel szólt a látottakról, majd a szovjet pedagóguscsoport a zeneművészeti szakiskolába tartott, ahol a növendékek | penszki házi koncert lat fogadták. Délután a Tábor utcai ze­neiskola idei utolsó tanítási első titkára is. napjára látogattak el. A ! program ma városnézéssel folytatódik, s a moszkvai küldöttség vasárnap utazik el Szegedről. súgón. A tanácskozáson je­len volt Siklós Jáno6 elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára, valamint a kulturális élet és a közoktatás számos megyei, városi és Járási funkcionáriusa. Még aznap délután hasonló megbeszélés volt Makón, ahol Övári Miklós a járási és városi ve­zetőkkei tanácskozott kultu­rális és közoktatási kérdé­sekről. Pénteken Óvári Miklós Tiszaszigetre látogatott. Fel­kereste a Tiszakalász Tsz-t, ahol Niezner Ferenc elvtárs országgyűlési képviselő, a tsz elnöke fogadta. Óvári Miklós megtekintette a kö­' zös gazdaság állatállomá­nyát, gépparkját, majd talál­| hozott a község vezetőivel, ' akikkel megbeszélést foly­tatott. A tanácskozásra elkísérte Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, valamint Cső­István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság A baksi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet és a Szentes környéki gaz­daságok újabb primőrrel je­lentkeztek a hazai és a vi­lágpiacon. Tömegesen szál­lítják a fejes káposz.ta , amelyre a Szövetkezetele Csongrád megyei Értékesítő Központja kétszázhetven va­gonra kötött szerződést. Ma már naponta tíz-tizenöt va­gonnal vásárolnak fel. Kü­lönösen szép áruja van a baksi termelőszövetkezetek­nek. Öntözéses kertészetük­ben harminc holdon átlag­ban száznegyven mázsa kö­rüli hozamra számítanak. Svédországba. Finnország­ba és a Német Demokratikus Köztársaságba indulnak rendszeresen „káposztajára­tok". A megrendelők igé­nyeit messzemenően kielégí­tik. A skandináv államokba kisebb, hatvan-hetven dekás, az NDK-ba pedig általában nyolcvan dekán felüli súlyú terméseket küldenek. Finn­országba és Svédországba utazva a tengeren is átkel a szállítmány. A Keleti-ten­ger partján komphajóra tol­ják rá a vagonokat, s a szá­razföldön vonatszerelvény­hez csatolva viszik tovább. A csomagolás is különböző kívánságoknak megfelelően történik. 25 kilós netzzsá­kokba, illetve ládákba rakva indul a hosszú útra a ker­tészkedő gazdaságok kedvelt zöldségfélesége. SZOMBAT, 1968. JÜNIUS RSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom