Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

íáviraíok 1 veseátültetések helyzete Nem szerencse Vietnamba és kilátásai Beszélgetés dr. Petri Gábor sebészprofesszorral dolga A Hazafias Népfront Országos Tanácsa táviratban üdvözölte pénteken a háromezredik amerikai kalózgép lelövése alkalmából a Vietnami Demokrtikus Köztársaság Hazafias Frontját. — Az egész magyar nép — hangzik többek között a távirat—, nagy örömmel értesült vietnami testvéreink újabb csodálatra méltó sikeréről. A háromezredik amerikai kalózgép lelövése olyan fegyverlény, amely minden eddiginél ékesszólóbban bizonyítja, hogy Vietnam földjén csúfos vereség vár az imperialista agresszorokra. — A Magyar Népköztársaság valamennyi lakójának nevében forró szeretettel köszöntjük harcoló népüket. Megígérhetjük: a jövőben is számíthatnak szolidaritásunkra, proletár internacionalizmusunkra. Az Országos Béketanács a Vietnami Demokratikus Köztársaság Béketanácsát üdvözölte. Táviratában a többi közt hangsúlyozta: — örülünk újabb nagyszerű sikerüknek, amely arra lelkesít bennünket, hogy még magasabb fokra emeljük a vietnami népet övező szolidaritást. fi parlamentből jelentjük Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága dr. Bognár József elnöklésével pénteken ülést tartott. A bizottság megtárgyalta az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, amellyel kapcsolatiban Vályi Péter pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket A Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján — mint lapunk | tegnapi számában hírt adtunk róla — e héten, szerda este két betegen végeztek egy időben veseátültetést Mindkét beteg állapota kielégítő. A nagy jelentőségű és a közvéleményt is mostanában élénken foglalkoztató beavatkozásokról munkatársunk kérdéseire dr. Petri Gábor professzor, a szegedi I. számú Sebészeti Klinika igazgatója a következőket válaszolta: 0 Mikor, miért kell alkalmazni a veseátültetést? — A vese átültetése akkor kerül szóba, amikor a vesebaj következtében a veseműködés végérvényesen károsodott, tehát a beteg állapotának javulására már nem lehet számítani. Ilyenkor két út között lehet választani. Egyik a veseműködés pótlása az úgynevezett művesével, tehát egy orvosi készülékkel; a másik út működő vese átültetése a beteg szervezetébe a nem működő vese munkájának pótlására. 0 A most új vesét kapott embereknél is bizonyára ez volt a helyzet. A betegek élőtől, vagy meghalt emberektől kapták-e az n,j vesét? — A napokban operált betegek valóban az említett kategóriába tartoztak, sőt az egyik beteg mindkét veséjét már több mint három hónapja műtét útján magunk távolítottuk el, mert a vesebaj kapcsán kialakult magas vérnyomás közvetlenül veszélyeztette életét. A szóban forgó esetekben egy halálos betegségben elhunyt fiatal férfi egyik veséjét az egyik betegbe, a másik veséjét pedig a másik betegbe ültettük át. Véletlen, kedvező körülmény, hogy az említett három személy vércsoportja azonos volt. ) Szegetlen mikor kezdódött a veseátültetéssel kapcsolatos tudományos munka? — A klinikán 1954 óta foglalkozunk művesekezeléssel, és 1961-ben kezdtünk foglalkozni a veseátültetés technikájával. A klinika több tagja a kérdést külföldön is tanulmányozta. 1962 végén ültettük át egy fiatal férfibetegbe élő testvérének egyik veséjét. 0 Hazánkban és a világon hol foglalkoznak még a gyógyításnak ezzel a ma már kb. 1200-ra lehet becsülni. Ez arra mutat, hogy jelentős tapasztalat gyűlt össze, a veseátültetés módszerei kialakultak, és elfogadottaknak tekinthetők. A kérdés természetesen távolról sincs lezárva, mert a jelenleg ismert módszerek nem nyújtanak teljes biztosítékot arra, hogy a befogadó szervezet tartósan „magáénak tekinti" az átültetett „idegen" szervet. 0 Mit várhatunk a jövőtől a veseátültetések tekintetében? módszerével? — Hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának kezdeményezésére és az Egészségügyi Minisztérium segítségével a budapesti Urológiai Klinika és a pécsi Urológiai Klinika szintén kialakította az ilyen műtétekhez szükséges feltételeket, de a szervátültetés és a szervtárolás kérdéseivel minden magyar orvostudományi egyetemen foglalkoznak. Épp így egyre intenzívebb munka folyik a szövetés szervátültetés elméleti — immunológiai — alapjainak tanulmányozásában. — Külföldön az első sikeres veseátültetést ún. egypetéjű ikrek között 1953-ban végezték Bostonban. Az első, nem ilyen szoros rokonságban levő élő egyénből származó vese eredményes átültetése 1959-ben Párizsban történt. Azóta egyre gyakrabban ültetnek be elhalt egyénekből eltávolított vesét. (Az 1962-ben operált első szegedi beteg műtéte a világirodalomban nyilvántartott első 40 veseátültetés között volt.) A külföldön végzett ilyen műtétek számát Uj KRESZ-táblákat helyeznek ki Ellenőrzés Szeged közútjain Szeged közlekedési rend" jehez tartozik a rendszeres ellenőrzés is, hogy az utak eléggé biztonságosak, megfeleinek-e minden tekintetben a mai közlekedés követelményeinek. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának és a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának képviselői közös szemlén állapították meg, hogy néhány fontos útvonalon bőven akad javítani való forgalomszabályozás szempontjából is. Intézkedési tervet hagytak jóvá, hogy a Kossuth Lajos sugárúton a Budapest felól jövő forgalom számára három helyen kell elhelyezni a Várakozni tilos! jelzőtáblát: az SZVSE pályánál, a munkásszállás mellett, a Peu-es és az Ilona utca, illetve a Puskás utca torkolatánál. Az így kihelyezett jelzőtáblák ugyanakkor feloldják az Izabella híd lejárójánál elhelyezett Várakozni tilos! jelzőtábla érvényességét. A jövőben tilos lesz íogatos járművel behajtani a Damjanich utca és a Párizsi körút közötti szakaszon. Az erre utaló jelzőtáblát a Pulcz utca és a Hétvezér utca felöl, a Kossuth Lajos sugárútra vezető utak torkolatában helyezik majd el. A Párizsi körút és a Csongrádi sugárút torkolatában a Tisza-part felé haladó járművek részére Gyermekek! veszélyt jelző táblát helyeztek el. Megállapították, hogy ez a tábla zavaró jellegű, mert gyalogátkelő helynél állították fel. Ugyancsalt; zavaró értelmű a Ságváritelepen, az E—5-ös főközlekedési út átkelési szakaszán az Útkereszteződés alá rendelt út jelzőtábla elhelyezése, hiszen ott az út balra kanyarodik. Az Elsőbbségadás kötelező! jelzőtábla felállítása kívánkozik a Kálvin tér és a Lenin körút torkolatához. Ugyanilyen táblát kell elhelyezni Újszegeden a Csanádi utca és az Odessza lakótelepi kocka-házak közötti űttorkolathoz is. A vizsgálat nemcsak a jelzőtáblákkal kapcsolatos hiányosságokra terjedt ki. A legtöbb jelzőtábla ugyan ott áll, ahol szükséges, hatásuk azonban lecsökken, mivel a legtöbbje átfestésre szorul. Ezek közé tartozik a Dorozsmai úti .bezintöltő állomásnál a tájékoztató tábla, a rókusi pályaudvar előterénél a kötelező haladási irányt jelző tábla stb. Szinte állandó veszélyt jelent a motorosoknak, hogy egyes útszakaszokon mély kátyúk keletkeztek. Ilyeneket találni például a Lenin körútnak a Dugonics téri szakaszán. Sok belesetet okozott már a Bakai Nándor utcában a nemrég készült úttest megromlott állapota. Némely helyen 25—30 centiméteres szintkülönbséget is lehet találni a „hullámos" úton. A Szabadkai úton, az E— 5-ös főközlekedési út városi átkelő szakaszán sürgősen javítani kell a padkát. Az ott folyó építkezés miatt ugyanis sok helyen egyenetlenné vált, s néhol tíz centiméteres „lépcsők" is kelet- ; keztek. Ugyanez vonatkozik | Újszegeden a Vedres és a Csanádi utca torkolatára is. Találtak javítani valót — a Kossuth Lajos sugárút torkolatát követően a József Attila sugárút felé haladva — a Nagykörúton is. Lassítják a közlekedést a város különböző területén folyó csatornaépítések, gázhálózatfejlesztési munkák Ls. Nagy a torlódás például a Bajai út felé, a Tolbuhin sugárúton. A régi csatornarendszer ugyanis korábban beszakadt, s annak kicserélésén dolgozik a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat. A bizotság azt látta jónak, ha ezt a munkát mielőbb befejezik, legalább június végére. Nagy munka folyik a Nagy Jenő utca Lenin körűt és Mérei utcában: cserélik a régi gázvezetéket. E munka ütemét is gyorsítani kell, hogy a forgalom viszszakaphassa kellő ritmusát. A Török utcai építkezésnél a forgalmi akadály elkerülése végett ismételten rendezik a területet !>, K. — Világszerte nagy erőfeszítések történnek arra, hogy a különböző egyének szöveteinek egyezését előre fel lehessen ismerni, körülbelül abban az értelemben, ahogyan ez már a vérátömlesztés terén több mint fél százada mindennapos tény. Épp így sokat fejlődtek az utolsó években azok a módszerek, amelyekkel a befogadó szervezet védekezését az idegen szervvel szemben le lehet küzdeni. Sajnos, ezek a módszerek még nem érték el a tökéletességnek azt a fokát, hogy egy-egy konkrét esetben a szervátültetés tartós sikerét biztosan előre meg lehessen ítélni. Ennek ellenére a nemzetközi eredmények évről évre javulnak. — Éppen a veseátültetés dolgában az a szerencse, hogy esetleges sikertelenség esetén újabb átültetést lehet végezni a siker reményében, és végső soron a művesekezelés enélkül is módot ad a beteg életben tartásóra. A beteg szempontjából természetesen a sikeres átültetés a kedvezőbb. — Jogosnak látszik az a remény, hogy a magyar tudományos és egészségügyi szervek támogatásával a magyar orvostudomány is hozzá tud majd járulni a nemzetközi fejlődéshez. A szervátültetés módszerében nemcsak tudományos „divatot" kell látni, hanem a gyógyításnak olyan ígéretes módszerét, amely az emberiség régi álmát teheti valósággá. — Mindezektől függetlenül — mondotta befejezésül Petri professzor — egyelőre aggódva figyeljük, hogyan alakul két betegünk sorsa. Morvay Sándor K

ét nappal ezelőtt egy tanárnő panaszkodott, hogy szeretne elhelyezkedni Szegeden. Már a mult évben végzett és még mindig nem tud katedrához jutni. Pedig megvannak a nyomós indokai: itt ment férjhez, lakása is ebben a városban van, anyai nevelésre szoruló kisgyermekét nem tudja itthagyni stb. Később pedig egy gyógyszerész jelentkezett hasonló igénnyel és szintén alapos indokokkal. Hiába kérvényeznek, kilincselnek, keresik az összeköttetéseket — nincs eredmény. — Bezzeg másoknál, akiknek van magas rangú protektoruk, elintéződik az ilyesmi! Szerencse dolga ez kérem! — mondják szomorúan és persze cinikusan. Igaz volna, hogy szerencse dolga csupán, ki mit csinál? Nem magyarázkodás céljából íródnak a következők; hanem a sokszor ismertetett alapkérdés kerül újra említésre. Szegeden is, éppen úgy, mint más „nagyvárosban", több az állásra jelentkező pedagógus, orvos, gyógyszerfez stb., mint amennyi állás évről évre megürül. Ezen a helyzeten az nem változtat, ha valaki nem veszi tudomásul ezt az állapotot, de annak, aki itt szeretne elhelyezkedni fe ez nem sikerül, a fenti magyarázkodás szintén vajmi keveset jelent. De mégis csak szembe kell nézni e körülménnyel, mert ezeknek a nagyvárosoknak a vonzása erősebb, mint a községeké, nem is szólva a tanyavilág igen gyönge vonzásáról. Valaki bármennyire is itt szeretne dolgozni, ha nincs több státusz, nincs szükség több munkaerőre egy-egy tanári, vagy orvosi szakban, vagy a gyógyszerfez pályán, akkor nem tudnak részére a szakmájában állást biztosítani. Ki kerül be és ki nem — ezt nagyon sok körülmény befolyásolja. Akikre a döntések tartoznak, sok mindent mérlegelnek: kinek hány évi szolgálata, munkaviszonya van, hány esztendőt töltött a városból eljárva, „vidéken" levő munkahelyén, milyenek a családi körülményei, gyerekek stb., s az üres állások szakmai milyensége is lényeges. Nem könnyű azoknak a dolga, akik ezekben a kérdésekben döntenek és nem is irigylésre méltó munkakör. A lehető legnagyobb jóindulattal fe igazságérzettel próbálják megoldani az elhelyezéseket, úgy, hogy hivatásuk magaslatán maradjanak, igazságérzetük ne szenvedjen csorbát, tárgyilagosak, körültekintőek maradjanak minden egyes ügy megoldásánál. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert ezek a vonások alapmotívumok abban, hogy valaki olyan munkakört töltsön be, amilyenben azok dolgoznak, akik elhelyezkedési ügyeket intéznek. Mégis: van-e kivétel? Közrejátszanak-e szubjektív tényezők? Egészen biztosan meg van a szubjektivitás, már csak azon egyszerű oknál fogva is, hogy ezt a munkát is emberek végzik. De itt a legkevésbé sem abból a szempontból, hogy a magas rangú protektoroknak az ajánlásaira érvényesülne a szubjektivitás. Ezzel egyáltalán nem akarjuk azt bizonygatni, hogy nincs protekció. De a protekcióval sem sokra lehet menni ott, ahol nincs is üres állás. A szubjektív tényezők főként abban jelentkeznek, hogy az összes körülmények mérlegelésénél ezt vagy azt. választják, ennek vagy annak fogadják el a pályázatát, az azonos körülmények között levők közüL Ez a szubjektivizmus viszont kikerülhetetlen, s e munka természetével együtt jár. Igen ám, de minden döntés valakit érint; kedvezően fe kedvezőtlenül. Aki elnyert egy ilyen városi munkahelyet, azt mondja, hogy rendkívül objektív munka folyik itt. Akit kedvezőtlenül érintett a döntés, az meg azt mondja, hogy ..szerencse dolga ez kérem". Lehetséges, hogy Amerikában szerencse dolga, hogy kiből lesz köztársasági elnök — így mondta R. Kennedy —, de nem valószínű, hogy szerencse dolga az, hogy ki hol nyer el egy-egy állást, munkakört a szakmájában. S

zükséges vitatkozni azokkal, akik szerencsejátéknak tekintik a kenyérkereseti lehetőséghez jutást. csak azért, mert nem akarnak a körtöltésen kivül menni. Szakmájuk értéke ugyan az egész társadalom javára gyümölcsözne, de ezt csak Szegeden képzelik el. Vajon ez nem szubjektivizmus? Amennyire érthető, hogy nagyvárosokhoz ragaszltodnak emberek, annyira természetes, hogy ennek is megvannak a maguk szubjektív ösztönzői is. Nem szerencse dolga az, hogy valaki hol kerül állásba. De sokkal kevesebb gond fe keserűség keletkezne akkor, ha a szellemi szakmát megtanult emberek nagyobb lelkesedéssel mennének oda, ahol üres helyek várják őket, községekbe, falvakba stb. Talán érdemes volna jobban figyelembe venni ezt az objektív szükségletet, s nagyobb ambícióval törekedni a kielégítésére. Ez nem az elhelyező szerveken múlik, hanem azokon, akik ilyen helyekre nem szívesen pályáznak. F. A. goiicioskodeis Pénteken az Egészségügyi Minisztériumban kétnapos tanácskozás kezdődött a szociális gondoskodás helyzetéről és időszerű feladatairól. A tanácskozáson a megyei, megyei jogú városi, fe fővárosi szociálpolitikai csoportvezetőkön kivül részt vettek a szociális gondoskodásban érdekelt társadalmi szervezetek képviselői is. Az értekezletet dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának vezetője nyitotta meg. A főosztályvezetőn kivül az egyes részterületek vezető munkatársai foglalták össze a szociális gondoskodás helyzetét és feladatait. Többek között beszámoltak arról, hogy jelentősen nőtt a szociális segélyezésre fordított összeg és a rászorulók a korábbinál magasabb összegű segélyben részesülnek. Nagy jelentőségű, hogy a közeljövőben megjelenik a szociális foglalkoztatók működési szabályzata. Beszámoltak a területi gondozás kiépítésének feladatairól is. Itt főként arról van szó, hogy azokat a munkaképtelen, önmagukat ellátni nem tudó öregeket segítsék a házi munkában, életük adminisztrálásában, akiket az idő szerint hely hiányában nem lehet elhelyezni szociális otthonban. Gépek a mezőgazdaságnak A szovjet ipar, amely messzemenően kielégíti a magyar mezőgazdaság igényeit, az idén az AGROTRÖSZT útján 20 millió rubel feletti értékben szállít mezőgazdasági gépeket, berendezéseket és felszereléseket hazánkba. Ezekben a napokban kezdi meg a munkát a földeken a legújabban vásárolt ezer gabonakombájn. A szállítmány egy részét eredetileg csak a harmadik negyedév végére igazolta vissza a szovjet Traktor-Export Vállalat, de az AGROTRÖSZT kérésére még az aratás kezdetéig valamennyit leszállították. SZOMBAT, 1968. JÜNIUS 29. 'DÉLt