Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

Magyar-jugoszláv tárgyalások Magyar—jugoszláv árucse­reforgalmi tárgyalások foly­tak június 10-től 17-ig Belg­rádban. Megvitatták a két ország közötti árucserefor­galmat befolyásoló problé­mákat és javaslatokat készí­tettek a forgalom további növelésére. A jegyzőkönyvet magyar részről Darvas Lász­ló. jugoszláv részről Teodo­szije Glisics külkereskedel­mi miniszterhelyettes írta alá. Darvas Lászlót fogadta dr. Vaszil Grivcsev jugo­szláv külkereskedelmi mi­niszter is. A tárgyalásokon részt vett magyar küldött­ség hétfőn délután hazauta­zott Belgrádból. t&ZLEfcEDE* Várakozóhely, ábt elzárt terület Mind nagyobb gondot okoz a járművezetőknek és ható­ságoknak a várakozó jár­művek számára megfelelő és elegendő hely biztosítása. És nemcsak ez a fontos, ha­nem annak gazdaságos ki­használása is. A KRESZ egyébként előírja, hogy jár­müvei úgy kell az úttest szélén megállni, hogy a jár­mű kei-ekei a járdaszegély­lyel párhuzamosan álljanak. Ebben az esetben azonban túlságosan sok helyet foglal el egy-egy jármű, és akadá­lyozza a várakozóhelyre besoroló, vagy onnan kiha­ladni szándékozó többi jár­műveket Ahol erre megfelelő nagyságú szabad terület áll rendelkezésre — akár utcán, akár téren — célszerű a vá­rakozóhelyet útburkolati je­lekikel ls kijelölni. A várakozás elől elzárt te­rület (2. ábra) az előbbivel ellentétes értelmű. A járdá­í-a merőlegesen felfestett két L alakú vonal azt jelenti, hogy közte közforgalmú jár­mű megállóhelye van, vagy egyéb okból indokolt a vára­2.ÁMA 3. AMA kozás megtiltása. Az L alak járdával párhuzamos nyitott szára a szabad irányba mu­tat. Végeredményben úgy kell felfogni ezt a jelzést, mint a Várakozni tilos! tábla úttestre felfestett változatát. Szükségessége többek között azzal magyarázható, hogy — külön fákkal beültetett ut­cákban — nehezen észlelhe­tő az autóbuszmegállóhelyé­nek táblája. Ezt a jelzést mindkét irányból át szabad lépni, tehát nem záróvonalat jelent, azonban úgy kell előtte vagy mögötte megáll­ni, hogy a védett területre még a kocsiszekrény sem érhet be. Forgalom elől elzárt te­rület (3. ábra.) Egyes for­galma csomópontokon a for­galom gyorsabbá és .bizton­ságosabbá tétele érdekében szükségessé válhat forgalom elől elzárt terület kijelölése. Ezt az egyszerűség kedvéért úgy kell felfogni, mint egy terelőszigetet, melyen sem­milyen más jelzést nem al­kalmaztak. Nagyon sok hiva­tásos gépjárművezető sem ismeri azt a nagyon fontos szabályt a járműforgalom elől elzárt területtel kapcso­latban, hogy az mellett csak úgy szabad elhaladni, hogy a csíkozás irányai a haladási iránnyal hegyes szögben álljanak, tehát a csíkok mintegy vezetik a forgalmat. A járműforgalom elől el­zárt terület határait záróvo­nalak képezik, melyekre rá­hajtani, és így a járműfor­galom elől elzárt területre ráhajtani tilos. Nagy hibája ennek az útburkolati jelzés­nek is — mint mindegyik útburkolati jelnek —, hogy csak nehezen és későn ész­lelhető. Csáki László rendőr százados Régészek a levegőtlen A régészek hagyományos eszköztára ezen a nyáron, a muzeológusok világában egy kissé szokatlan újdonsággal bővül, mégpedig egy repülő­géppel. A levegőből is a földet vallatják. Légi felvé­telek segítségével kutatnak a tájba olvadó, s így közelről észrevehetetlen, de a magas­ból jól kivehető várárkok, épületmaradványok nyomai után. Ezek alapján kezdik meg azután az ásatásokat. Egyébként már megkezdő­dött a régészek szezonja. Száz régész, s mintegy 1200 főnyi segédcsapat kezdett hozzá a föld vallatásához. A minden eddigieknél na­gyobbszabású ásatás kiter­jed az ország csaknem vala­mennyi tájára. Hat hónapon keresztül több mint hatvan ásatást végeznek a Nemzett Múzeum, az Országos Mű­emlék Felügyelőség, a Bu­dapesti Történeti Múzeum, n Magyar Tudományos Akadé­mia és a vidéki múzeumok szakemberei. Folytatódik a hatvan—gombospusztai ró­mai-kori erőd feltárása, amely az egyetlen római-ko­ri építkezés, amelyet Pan­nónia határain kívül az Al­földön találtak. Tiszafüreden a bronzkori temetők marad­ványai után kutatnak. A magyarhomorogi temető honfoglalás-kori leleteket ígér. Régészek szállják meg a Fekete-Kőrös egyik kanya­rulatában meghúzódó Doboz falu környékét. Egy 1075-DŐI fentmaradt írás emlékezik meg arról, hogy itt akkori­ban kis falu állt, ennek ma­radványait akarják feltárni. Találkozhatunk a múzeu­mok szakembereivel Eszter­gomban, Visegrádon, Sáros­patakon, Hollókőn, Székesfe­hérvárott és Budapest egyes részein, így Óbudán, Aquin­cumban és a Várban. Parkírozás Bíró István (Magyar Ta­nácsköztársaság útja 1.) ol­vasónk kifogásolja levelé­ben, hogy az SA 82—56-os rendszámú tehergépkocsi rendszerint ott parkíroz la­kása ablaka előtt, amely a Móra Ferenc parkra néz. A nagy teherkocsi elveszi elő­lük a kilátást. Szólt már a gépkocsi vezetőjének, hogy parkírozzon máshoL Azt vá­laszolta, hogy ő csak éjszaka áll oda. „Szombaton déli 1 óra előtt volt — írja olva­sónk —, mikor a gépjármű­vel ablakunk elé álltak. A Vár utca kevésbé forgalmas, nyugodtabban parkírozhatna a szóban forgó tehergépko­csi, ha már mindenképpen oda kell állnia." Panasz külső városrészből Bozóki József (Makkosházi út 21.) olvasónk utal egy korábbi cikkünkre, amelyben az északi városrész beépí­tésével kapcsolatban írtunk. A cikkben a többi között sze­repel, hogy a Szegedet átszelő főcsatorna mikorra ér az északi városrészig. Olvasónk türelmetlenségét fejezi ki, mondván, hogy azt a területet vagy tízszer felmérték es térképezték már. Reménykedtek, hogy mielőbb megoldják annak a környéknek a vízhálózattal kapcsolatos problémá­ját is. Olvasónk azt kéri, hogy a II. kerületi tanács vegye programjába a Makkosházi út és a Gyöngyvirág utca kö­zötti rész vízhálózatának bővítését, kiépítését. Az ügyben már kaptak választ a II. kerületi tanácstól, az ügyirat szá­ma 2250/1967. A válasz óta azonban — mint olvasónk írja — nem történt érdemben lépés. Parkosítás — zökkenőkkel Cérna és tábla Szabó Zsigmond (Jósika utca 14.) olvasónk szóvá te­szi, hogy januártól kezdve keres a boltokban fekete gombvarró cérnát „Sajnos, mindig azzal utasítanak el, hogy fekete cérna még nem érkezett". Olvasónk azt is szóvá teszi, hogy a város különböző helyein levő em­lékeztető táblák feliratai megkoptak. Ma már az idő­járás viszontagsága miatt szinte olvashatatlan például a Tisza-híd múzeum felőli oldalán elhelyezett emlékez­tető tábla márványba vésett szövege. Egy lakásszövetkezet gond­ja címmel lapunk május 17-i számában levél alapján köz­zétettük, hogy a Torontál tér és Vedres utcai lakásszövet­kezet több lakója a ház kö­rüli területet parkosítani akarja, mintegy csatlakozva a Virágos Szegedért mozga­lomhoz. Fodor István, Holló Pálné, valamint még több ottani lakó aláírásával a té­mával kapcsolatban újabb levelet kaptunk. A többi kö­zött írják: „Akik a társa­dalmi munkát vállalták, örömmel dolgoztak. A ne­mes törekvés azonban nem ment zökkenők nélkül. Akad­tak ellenlábasai, akik kifeje­zetten ellenezték a parkosí­tást, éspedig azok, akiknek gyermekeik idő és térbeli korlátozás nélkül uralták az épületek körüli területet, ter­mészetesen szülői felügyelet nélkül. Tájékoztatásul csak annyit, hogy tavaly a szö­vetkezet vagyonában a gyermekek által okozott kár meghaladta a 7 ezer forin­tot. Letörték a tetőhöz ki­vezető ajtó lakatját, kilin­cseket, ajtókat, kerítéseket tettek tönkre, betörték a lépcsőházi ajtók üvegét stb." Levélíróink hangsúlyozzák, hogy a házban lakó egyes autótulajdonosok a 48 ezer forint költséggel épített ho­mokozót szétverték, hogy megfelelő útjuk legyen ga­rázsaikhoz. Olvasóink kifo­gásolják május 17-1 cikkünk­nek azt a részét, miszerint a gyermekek elől nem sza­bad elvenni a futkározási le­hetőséget. A probléma meg­oldásával kapcsolatban tol­mácsoltuk dr. Varga János­nak, az I. kerületi tanács vb elnökének válaszát atekin­tetben, hogy a szövetkezeti házak környékén miképpen lehet parkosítani. A szövet­kezeti lakók kollektívája dönt afelől, hogy hol legyen szabad tér a gyermekek ré­szére és hol parkosítsanak. Ügy véljük, ebben egyetért­het velünk a lakásszövet­kezet vezetősége is, amely ténylegesen hivatott a szö­vetkezeti lakók gondjainak megoldására. Kellemetlen „látogatók" özv. Kuntz Henrikné (Kor- togatók" fúrnak lyukat n mányos utca 1.) azt teszi szó- szomszédban levő lakásban vá, hogy patkányok járnak t ozv. Mamusits Istvánnó­be a lakásaba. Hasonló „la- ., „ . , . nál. Fordultak már a III. ke­Á fiatalkorúak pótszabadsága T. M. olvasónk fia ügyeben ír, aki 1968 április 20-án töl­tötte be a tizennyolcadik életévét. Mint szakmunkás dolgozik egy vállalatnál, ahol kérte, hogy erre az év­re járó szabadságát adják ki. Vállalata közölte, hogy erre I. KERCT.ET Házasság: Verebély Gyula es Tandari Margit, Gombás József es Dénes Mária. Csajbók Ernő es Papp Eva. Papp István éa Várhelyi Katalin. Csatordal Jó­zsef és Csábi Hona, Fock Jó­zsef és Tóth Anna, Csanádi Ist­ván és Süli Margit. Ónozó Ka­rol v es Bojtos Maria. dr. Erdős Sándor és Tóth Márta. Belovai János és Krobák Gizella. Pap János és Goriva Ildikó. Hődór Antal és Hajna! Ilona. dr. Sze­pesy Gábor es Klonkai Edit há­zasságot kötöttek. Születés: Márta Imrének és Nagy Zsuzsannának Zsuzsanna, Insperger Tivadarnak és Gránicz Zsuzsannának Zsuzsanna Gab­riella. Just Józsefnek és Hajdú Annanak Ágota. Turi Péternek es Dávid Jolánnak Gabriella. Ipacs Balázsnak es Bús Magdol­nának István Győző. Bakó Fe­rencnek és Belovai MaEdának Tibor, Csanadi Istvánnak és Gyöngyösi Katalinnak Csilla An­tónia. Fekete Jánosnak és Tóth Katalinnak Katalin. Jószai Sán­dornak es Nagygyörgy Rozáliá­nak Anikó, Batancs Lászlónak es Ábrahám Máriának László. I'arkas Jenőnek és Szabó Irén­nek Andrea. Kátal Lászlónak és Bozsó Rozáliának Éva. dr. Fa­bo Jánosnak és Hanó Katalin­nak László. Bárkányi Istvánnak es Prajda Ilonának Anikó. Vas Sandomak és Berta Jusztinának Sándor József. Németh József­nek és Gecse Margitnak József, dr. Lázár Ferencnek és Engl Ágotának Orsolya Magdolna, Szalal Józsefnek és Szwestka Hedtig Márianak József. Fürtön Ferencnek és Molnár Annának Mária. Bali Gábornak és Filep Zsuzsannának Zsuzsanna. Bakos Latosnak és Berta Katalinnak Lajos László. Simon Istvánnak és Varsa Ilonának Zoltán Hódi Lajosnak és Császár Rozáliának Zsuzsanna. Vastagh Andrásnak és Szalma Ildikónak Ágota. Ko­vács Antalnak és Kis* Erzsébet­nek Antal Györsv. Pálfi György­nek és Márta Máriának György. Bomba latosnak és Kiss Má­riának Zoltán. Illés Károlynak és Gvnris Arankának Olga. Ha­lász Ferencnek és Nógrádi Ilo­nának Judit Éva. Varra Gvörrv­rek és Naey Margitnak Ovörgv. Vecsernyés Andrásnak és Ceala Inyaköayvi hírek Amáliának János. Szeles Endré­nek és Zsulán Ágnesnek Krisz­tina. Fábri Dezsőnek és Balega Juditnak Róbert. Gémes Ferenc­nek es Juhász Erzsébetnek Er­zsébet, Gémes Ferencnek és Ju­hász Erzsébetnek Ildikó. Vass Jánosnak és Födi Juliannának Erika. Deme Simonnak és Ko­vács Jolánnak Ildikó. Kiss Gyu­lának es Kukor Máriának Kor­nélia. Simái Mihálynak és Du­dás Veronikának Attila Csaba, Márki Lajosnak és Illa Erzsé­betnek Gábor, Czlbolya József­nek és Bitó Juliannának Zsu­zsanna Mária. Bajusz Lászlónak és Markó Ilonának László. Fa­ragó Alfrédnek és Réz Máriának Pálma, Sutka Istvánnak és Bo­ka Irénnek Irén. Juhász János­nak és Gelencsér Veronikának Gyöngyi. Sándor Bélának és Pálvölgyi Zsuzsannának Tünde. Sánta Imrének és Szabó Máriá­nak Beata. Varga Józsefnek és Narozsnik Margitnak József. Rea Ágostonnak és Frank Annának Zoltán. Vida Miklósnak és Nagv Etelkának Attila. Makra Antal­nak és Horváth Erzsébetnek Er­zsébet, Volford Antalnak és Vér Juliannának Erika. Virágh Ist­vánnak és Veréb Etelkának Ist­ván. Galamb Sándornak és Bai­noczi Máriának Anikó. dr. Bán Miklósnsk és Nagylván Máriá­nak Kinga Ágnes nevű gyerme­kük született. Halalozás: Sopsits János. Lász­ló Sánrinr. Kolompár Csaba. Pintér Károlyné Kopp Julianna. Tóth István, Rind Boldizsár, Bá­lint László. Jenet Sándorné Ko­csis Magdolna. Valapovics Ka­talin. Fürtön Mária. Máté Já­nos. Bakos Ferenc. Regéczy Ta­másné Klein Kamilla. Babarczt István. Gémes Erzsébet Halász Péter. Lakatos Vilmos meghalt. n. KE-RÜLET -Házasság: Kóti Sándor és Koczel Erzsébet. Forrai Ferenc és Dudás Sára, Sánta Ferenc és Szalonna Katalin. Santa László György és Pernek! Mária Roza­lia. Vass György és Mannák Rozália. Balazsa István és Ge­ra Maria, Eri Imre László és Kindleln Mária hazassagot kö­töttek. Halálozás: Barna Erzsébet. Mu­hari János. Banschák Boldizsár­né Páll Mária, Glózik Sándor. Mohaupt Terézia Mária meg­halt. III. KERÜLET Házasság: Furák József és László Katalin, Farkas Imre és Papdi Rozália, Lovasi Imre és Dobos Margit Márta. Demeter István és Ludányi Erzsébet, Czako Gyula és Venyerezki Ilo­na házasságot kötöttek. Születés: Tóth Lászlónak és Vasas-Csillag Erzsébetnek Gab­riella Erzsébet. Balogh Zoltán­nak es Révész Annának Zol­tán, Balogh Gézának és Maroty­tya Mária Zsuzsannának Zsu­zsanna Marianna. Barta Gyulá­nak ée Kasza Ilonának Zoltán Vince. Kormos Antalnak és Fö­di Irénnek Csaba Antak Rácz Istvánnak és Tóth Mária Rozá­liának Róbert. Ónozó József De­zsőnek és Zádori Erzsébetnek Gabriella, Bölöni Imre Bélának és Ocskó Ágnes Máriának Ág­nes. Hevesi Vincének és Arvai Mária Etelkának Tibor. Pipicz Gézának és Papdi RozaUa Ju­liannának Antal. Udvardi Sán­dornak és Berta Gizella Máriá­nak Nóra. Gyapjas István Já­nosnak és Zsarkó-Berta Viktó­riának István Zsolt. Bénák Je­nőnek cs Kalmár Gizellának An­na Magdolna. Fehér Ferencnek és Dicső Emíliának Ildikó. Kal­már Barnának és Papp Erzsé­betnek Erzsébet. Szoboszla! Im­rének és Bellér Herminának Im­re József nevű gyermekük szü­letett. nslálozás: Tukarcsi Mihályné Czvljanovits Mária. Bóka Béla, Vas Józsefné Szép Ilona Mária. Csányi Mihály. Frischák Már­tonná Pruzsanovszkv Anna Má­ria. Kádár Eszter Márta, Csurl Mihályné. Makán Ilona. Koszó Lajos, Forró Antalné Lajos Esz­ter Kálmán Imre. Kothencz Sándorné Kónya Mária. Szél Andrásné Gábor Erzsébet. Bá­nyai János meghalt. az évre tizenkét munkanap szabadság jár neki, mert csak egy éve van munkavi­szonyban. Olvasónk úgy tud­ja, hogy fia esetében a vál­lalat helytelenül állapította meg a tizenkét munkanapot, mert a fiatalkorúaknak még pótszabadság is jár. Kéri, ismertessük, hogy fia eseté­ben valóban hány nap sza­badság jár, és milyen ren­delkezés alapján. A Munkatörvénykönyv 42. § (1.) bekezdése alapján a dolgozót minden munkavi­szonyban töltött naptári év­ben tizenkét munkanap alapszabadság illeti meg, te­hát minden munkában töltött naptári hónapra egy munka­nap az alapszabadság. A dolgozó az alapszabad­ságon felül különböző címe­ken pótszabadságra is jogot szerezhet. Az alapszabadsá­HffBBÍ got és a különböző címeken járó pótszabadságot együtte­sen rendes szabadságnak ne­vezzük. A fiatalkorú dolgozót megillető rendes szabadság alapszabadságból és pótsza­badságból áll. Fiatalkorú dolgozónak azt keli tekinteni, akit tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A fia­talkorú dolgozót tizenhat éves koráig tizenkettő, azon túl pedig évi hat munkanap pótszabadság illeti meg A pót­szabadság utoljára abban az évben illeti meg, melyben a tizenhatodik, illetve a tizen­nyolcadik életévét betölti. Olvasónk fiát ebben az évben rendes szabadság cí­mén tizennyolc munkanap il­leti meg, ebből tizenkét munkanap alapszabadság és hat munkanap pótszabadság. Dr. V. M. rületi házkezelőséghez, a sze­gedi KÖJÁL-hoz. Vittek is kl mérget, de az eredmény elmaradt; a pockok változat­lanul bejárnak a lakásokba. Eljártak már a városgazdál­kodási vállalatnál is, de hat­hatós segítséget nem kap­tak. A III. kerületi házkeze­lőségen azt az ígéretet kap­ták, hogy még az tdén, a III. negyedévben valamit csi­nálnak a patkányokkal Ol­vasónk azt kéri, hogy a poo­kok elleni invázió kezdeté* hozzák előbbre. Az Antarktisz paradoxona Az örök jég gyűrűként ve­szi körül a jégmezőkkel borí­tott Antarktiszt. Ezt a para­doxont a fagykutatóintézet tudósai állapították meg. A közelmúlt időkig úgy vélték, hogy a jégmezők és az örök fagy, — összeegyeztethetetle­nek. Feltételezték, hogy a hatalmas jégtakaró mintegy párnaként borítja a hegyi kőzetrétegeket és megőrzi bennük a föld melegét. Az Antarktisz egyes part­menti térségein az örök fagy gyűrűjének szélessége eléri a néhány száz kilométert, bár helyenként megszakad. Az Antarktiszon végzett számítások és mérések azt mutatták, hogy a korábbi nézetek csak félig igazak. A földrész központi részen, ahol a gleccserek magassága eléri a néhány kilométert, nyilvánvalóan nincs örök fagy. A partmenti sávban, egyebek között a „Mirnij" szovjet déli-sarki állomás környékén, ahol a jég jóval vékonyabb, — a sziklás ré­tegek átfagytak. Az intézet munkatársainak feltételezése szerint a fagyos réteg ott nem haladja meg a négy­százmétert. Mazsolák CSIGAMÜ VESZET Salvadoré Dali, a különc­ködéséről ismert festó mos­tanában új „alkotási" eljá­rást agyalt ki. Néhány csi­gának a házába festékei rak, azután a csigákat rá­ereszti a vászonra. Az első „remekmű" megszületése után djadalmasan kijelen­tette a „feltaláló festő: „Az eredmény lenyűgöző!" MIÉRT RENG A FÖLD? Eme jelenség okát a tu­dósok számtalanszor meg­magyarázták, megírták könyvekben, tanulmányok­ban, újságcikkekben. Még­is, úgy látszik, nem ismer ték a földrengések igazi okát. Tanúsítja ezt egy bra­zíliai várost sújtó földren­gés, mely után az egyik egyházi lap megmagyaráz­ta a történteket. Szó szerint ezeket írta: „Isten azért küldte ránk ezt a csapást, mert a lányok szemérmet­lenül mini-szoknyában „mutogatják magukat". KEDD. ffi Ha UÁü'vA hrí 1968. JÜNIUS 18. £ JtL-MAUYAR0) öswsl

Next

/
Oldalképek
Tartalom