Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

Termelés, vásárlók minőség Tévéreai izmus Egyre több sző esik a minőségről, a termelés minőségi arculatáról, a minőség ellenőrzéséről. A minőség fogalma azonban mindenki számára mást jelenthet Ez bizonyos értelemben így el is fogadható, mert a termelőnek, a kereskedőnek, de a fogyasztónak más az elképzelése a minőségről. Látható tehát, hogy a minőség nem filozófiai értelembe véve, nem egy jól megfogható kategória, mert függ attól, hogy a az illető termék vagy termény milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó igényeit Ez úgy is megfogalmazható, hogy egy bizonyos osztályba sorolt termék vagy termény mennyire alkalmas a fogyasztó igényeinek kielégítésére, b milyen a termék vagy termény általános értelemben vett jósága, ezen túlmenőleg érzékszervi, fizikai, kémiai és egyéb tulajdonságaiban mennyire elégíti ki a vonatkozó minőségi előírásokat, amelyek lehetnek szabványkövetelmények, tárca (miniszteri) -előírások, szerződő felek közös megállapodásai sitb., e mennyire közkedvelt a termék vagy termény a vele azonos osztályba sorolt másikhoz képest A termékek és termények minőségének lényege és meghatározásának célja elsősorban az, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem a fogyasztók mindenkori igényeinek megfelelő termékeket és terményeket adjon a belföldi és külföldi piacra egyaránt Ez pedig nem kis feladat mivel a fogyasztó igényének idő függése van, rendszerint emelkedik, tehát a minőségnek a megkívánt ütemben, rendre emelkedni kell. Az eddig leírtaknak tulajdonítható, hogy a termékek minőségét nemcsak a gyártók és az átvevők, vagy viszonteladók ellenőrzik, hanem központi, állami és fogyasztói-társadalmi fórumok is fontos feladatokat látnak a minőség védelmében. Az állami beavatkozás egyes formál kevés különbséggel, közösnek mondhatók minden iparilag fejlett vagy közepesen fejlett országban. Minden ország idevonatkozó jogrendje; törvények, rendeletek, szabványok, utasítások és ezek betartására és betartatására központilag létrehívott szervek tevékenysége a lakosság életének, egészségének és alapvető vagyoni érdekelnek védelmében áll, a szoszocialista és tőkésországokben lényegileg hasonló előírások megköveteléséhez. • A szocialista országokban a központi, állami intézkedések szélesebb köre alakult ki, melynek keretében az új gyártmányok gyártását és forgalombahozatalát, az iparcikkek exportját különböző szervek vizsgálataihoz és engedélyezéséhez kötik. Megjegyzést érdemel, hogy az idevonatkozó rendeletek közül jó pár hatályos napjainkban is, és mégis egyremásra jelennek meg új termékek gyártási engedély nélkül, vagy a gyártási engedélyt még meg sem kapták, ugyanakkor a termék már a piacra került Az ilyen jelenségek bizonyos értelembe véve lazaságot jelentenek az állami beavatkozással szemben, és egyáltalán nem szolgálják az olyan törekvéseket, mint pL „... tegyék társadalmi üggyé a fogyasztók érdekvédelmét, akadályozzák meg a viszszaéléséket, az árdrágításokat a minőségrontást a súlycsonkítást hogy sehol és senki ne juthasson spekulációval illetéktelen jövedelemhez.'* (Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalásából, az 1968. évi megyei gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatbea kiadott anyagból.) Több országban bevezették a gyártmányok megkülönböztető minősítésének rendszerét Nagyon érdemes említésre az a szovjet javaslat amely szerint az állami minőségvizsgáló szervek a termékek minősítésére kétféle jelet fognak használni; a legkiválóbb minőség és a minőség jelét Egyes országokban, mint pL az NDK-ban. a minőségellenőrzést és a minőségvédelmet egészen a gyári ellenőrzési szervekig, központilag kívánják kézben tartani. Ez a felfogás etikailag is tisztább, mint az a gyakorlati megvalósítás, hogy egy-egy minőségvizsgáló intézet ugyanazon minisztériumhoz tartozzék, amely gyárainak termékeit ellenőrzi. • Nálunk a Gazdasági Bizottság 43/1907. OCI. 14.) sz. határozata, és ennek végrehajtására megjelent vagy megjelenő tárcarendeletek gondoskodnak az iparcikkek jó minőségének biztosításához szükséges központi állami irányítás formáiról és módszereiről. Ereknek az új rendelkezéseknek közös tulajdonságuk, hogy a gazdaságirán vitás új rendszerében a termékek jó minőségét elsősorban gazdasági eszközökkel kell biztosítani. Ugyanakkor, össztársadalmi érdekből azonban továbbra is fenn kell tartani az államnak a minőséget közvetlen érintő beavatkozását is. Az idézett GB-hatarozat egyértelműen leszögezi, hogy a termékek minőségéért való felelősség jogi szabályozásánál azt az elvet kell érvényesíteni, hogy a forgalombahozó. a gyártó vagy kereskedő, vállalatot teljes és osztatlan felelősség terheli a termék kifogástalan minőségéért vevőjével szemben. A viszonteladó felelőssége a fogyasztóval szemben független a gyártónak vele szemben fennálló felelősségétől. A felelősség végső soron arra a vállalatra hárítandó, amelynek mulasztása, vagy a tevékenységi körében felmerült rendellenség folytán a hiba bekövetkezett. Igen örvendetes, hogy a szabálysértést tárgyaló legújabb törvényerejű rendelet már ezen gondolatok jegyében született meg. Az új gazdaságirányítási rendszerben a minőség tanúsításának formáiról és egységes tartalmi kellékeiről történt gondoskodás következménye, hogy a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 6/1968. sz. utasításával szabályozta a szabványok kötelező érvényű rendjét Eszerint a legjelentősebb szabványok, amelyeknek össztársadalmi szinten is hatásuk van, továbbra is kötelező érvénnyel hatályosak. Vannak szabványok, amelyektől a szerződő felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek. Eltérő megállapodás hiányában azonban ezeknek a szabványoknak az alkalmazása egymás közötti viszonyokban kötelező. A fenti utasítás gondoskodik arról is, hogy az illető szabványoktól eltérő megállapodás nem létesíthető, ha valamely más hatóság a szabványokban foglalt előírásokat kötelezővé teszi. A szabványtár így betöltik a minőség szabályozásában kapott szerepüket, lehetővé teszik, hogy az adott minőségi színvonal megállapításával összehasonlítási alapot teremthessünk a termék vagy termény megítéléséhez. Természetesen a minőség szabályozásának rendre követnie kell azt a természetes jelenséget, hogy a fogyasztók igényei időről időre változnak; A fejlett tőkésországokban is vannak központi állami előírások a minőség védelmében. A legtöbb országban bevezették a közszállításoknál a szabványcár kötelező alkalmazását. Japánban, pl. kötelezően előírják a fontos exportcikkek állami ellenőrzését. Általános jelenség azonban, hogy közvetett úton hatnak a minőség javítására. Ezt részint úgy érik el, hogy széleskörben alkalmazzák a tanúsítás és a fogyasztók tájékoztatásának különböző módszereit; a szabványokkal való megegyezés tanúsítását, az áruismertető címkézés rendszerét (ez pL nálunk eléggé elhanyagolt lehetőség, hiszen több esetben annyi kódjel olvasható egy-egy termék csomagolásán, hagy — sok esetben — még a kereskedők sincsenek tisztában a kódok megfejtésévél, nem hogy a fogyasztó. Káros jelenség ez pL a gyorsan romló élelmiszerek esetében, ugyanis hogyan követelheti meg a hatósági ellenőrzés a szavatossági idő betartását a kereskedelemtől, ha a kereskedő előtt nem világos a kódolt feltüntetés, amely vonatkozhat aiz előállítás napjára, a kiszállítás dátumára, vagy más esetekben a szavatossági idő lejárati napjára. Sokszor elhangzik a kereskedelem részéről az a vélemény, hogy minek pl. a szemes feketeborsnak a csomagolásán feltüntetni a szavatossági időt, amikor az évek múltán is fekete és gömbölyű marad. Ez igaz, viszont a bors össztulajdonságát ismerve, a bors nem azért bors, mert kicsi és gömbölyű, norneg fekete is, hanem azért, mert olyan értékes illóolajokat tartalmaz, amelyek azzá teszik a borsot, ami. Ezek viszont, elnevezésük is ideutal, az idő függvényében elillannak, tehát fontos a szavatossági idő vagy forgalombatartási idő betartása), összehasonlító áruvizsgálatokat. A már idézett GB-határozat azt ls javasolja, hogy biztosítsuk a fogyasztók megfelelő tájékoztatását az általuk vásárolt termékek főbb minőségi jellemzőit illetően olymódon, hogy valamennyi jelzés a fogyasztók számára egyértelmű és világos legyen. Ezen a területen bizony vannak még sürgős pótolnivalóink, ^ Az eddigiek is világosan állítják, hogy a minőséget a gazdaságosággal és a termelés más mutatóival egyenrangúnak kell tekintenünk. Erre, a termelés intenzifikálásával, a minőségi szemlélet előtérbe kerülésével, a monopolhelyzetek megszűnésévél, a többcsatornás termelési és értékesítési rendszerek létrejöttévél egyre hamarabb fel kell figyelnünk, mert az állam a minőségvizsgáló intézeteken keresztül tud gondoskodni arról, hogy a minőségben ne legyen visszaesés, sőt állandó legyen a javulás, Ezért is helyes lenne, központilag egységes alapelvekre helyezni a minőségvizsgáló- és ellenőrző szervek működését összegező gondolatként; az új gazdaságirányítási rendszerben az egyéb megoldásra váró kérdések mellett, fokozottabb gondot kell fordítani a minőség állandó — az igényeknek megfelelő — javítására, a minőségi követelmények betartására, hogy gazdaságos összhangban legyen a termelés, a fogyasztás és végső soron az össztársadalom érdekeivel. Ezt egy nagyon egyszerű alapigazsággal is alá tudjuk támasztani, amely szerint az a drága, ami olcsó, aminek gyenge a minősége. Ehhez az állami beavatkozásnak meg van a jól kiépített lehetősége, a minőségviszgáló intézeteken keresztül egységes alapelvek megvalósíthatók. Ehhez most már csak annyi kívánkozik, hogy a jelenleginél nagyobb hatáskörrel felruházott tevékenységre lenne szükség. Dr. Bátyai Jenő Dankó -a lexikonokban Június 14-én, pénteken niahivatalba. Szikora Károly volt Dankó Pista születésé- plébános pillanatok alatt elének száztlzedik évfordulója, adja a vonatkozó születési Tíz esztendővel ezelőtt cen- anyakönyvet, s bár az latitenáriumát Szeged fényesen nul van írva, egész jól el lemegünnepelte. Akkor nevez- het vele boldogulni. A 198. ték el a régi Liget utcát oldalon a 217. sorszám alatt Dankó Pista utcának. A olvassuk a beírást: születés megjelent Csongor Győző napja, június 14, keresztelés műve, a Dankó Pista (Em- napja június 14. 1858-ban. lékkoszorú születésének cen- A keresztelt fiú Stephanus tenáriumára, a szegedi Haza- és ráadásul primogenitus, fias Népfront Dankó Pista vagyis elsőszülött. Törvényes, emlékbizottságának kiadásá- római katolikus, apja, Steban.) Úgy tűnt, ezek után phanus Dankó ziganus musinyugodtak lehetünk: nem eus, anyja Rosalia Mijó, laktörténik sehol semmi mél- nak Felsővároson a 873-as tánytalanság a szegedi nóta- számú házban, keresztszülők fával. Josephus Gondi plebejus (teCsongor Győző említett hát nem cigány, hanem egyműve 5 ezer példányban je- szerű városi lakos) és Mária lent meg, feltételezhető te- Murka. Az összes adatból a hát, hogy minden könyvtár legfontosabb, hogy a hely, és kutatóintézet asztalán ott Felsőváros 873-as szám ponvan. Lehet, hogy ott van, de tosan meg van jelölve, s ez hogy nem forgatják, az biz- a ház körülbelül a Bihari tos! így történhetett, hogy a utca 13-as számmal azonoZenei Lexikon 1965-ben, a sítható. Magyar Életrajzi Lexikon Szatymazről sehol egy Kft! pedig 1967-ben azt írja, hogy Dankó Pista, a cigányszár- ' . mazású nótaszerző 1858. jú- A Magyar Életrajzi terfnius 13-án, Szatymazon szü- kon és a Zenei Lexikon 1963letett ös, valamint előde, az 1930-as Frt nlro u ta® ,ftÍgány V0lt kiadás hemzseg a pontatlan Ezt nem is tagadta es nem is , 1 restellte. Ha pedig valaki ei- adatoktól. Szinte minden »gány Szegeden, akkor csak rában hiba, elírás húzódik felsővárosi lehet. Így jutót- meg. tunk el a felsővárosi plébáÉvente 6SOO gyilkosság Mennyit ér az emberélet az USA-ban? A Róbert Kennedy meg- sen T90 000 ember halálát gyilkolása után közzétett okozták: isfe®werefc statisztikai adatok lesűjtóak: „ lofegjwerek. Amerikában a puska- és Nem ""kasaS hogy marevolvergolyók minden fél- gánfcézbem géppuskák, sőt órában kioltanak egy életet ágyúk ia vannak. A fegyverNapon ta ötven halott — szó- viselésről szóló törvények moJták fci a pedáns statists- eSye» államokban annyira tikusok, és egyben figyel- különbözőek és határozatlameztetnek arra, hogy még a vietnami háború emberveszteségei sincsenek ekkorák. Az USA-ban — néhány szövetségi államot kivéve, ahol rendőrségi engedély nélkül senki sem vehet renok, hogy úgyszólván semmi értelmük. Iowa államban például a gyerekeknek engedélyt kell kérniük, ha revolvert akarnak vásárolni, viszont minden bizonylat nélkül vehetnek katona- vagy vadászpuskát A felnőtteknek a volvert — nagyon könnyű heljri 9eriff ad en0edélyt> ha fegyverhez jutói. Nem csoda a revolvert táskában, a kahát, hogy Johnson elnök a ^^ alatt viselik- Ha múlt héten kijelentette- - azonban vaIaki 82 övére Az Egyesült Államokban erfclti a fegyvert' ehhez már könnyebb fegyvert vásárol- Bem ke0 se"kinek a 1 Ráhagyása. Az ország — amelyben senkinek az élete sincs biztonságban, kezdve a közönséges polgároktól egészen az elnökig ,— most keresi süni, mint cigarettát; vagy penicillintablettát _ tették hozzá az újságírók —, mert ehhez legalább recept kell. Hihetetlen, de így van. A megvásárolt fegyvert sehol sem kell bejelenteni a ható- Iyo" rákfenéjének okait. A lexikonok azt Írják • téves születési adaton kfvffi, hogy négyszáz nótája van, pedig azok száma 554. Megírják, hogy nem értett a koitához, mások írták le a nótáit. Holott tény, hogy Szöged: Endre zeneiskolai igaagatónál tanult kottát Írni és a múzeumban mai nap • számtalan kottája látható Azt írják, hogy már 1896-ben felköltözött Pestre, holott ez csak 1897-ben következett b*. A lexikonok az egyes műveknél nem tesznek különbséget aszerint, hogy ő irta-e a szöveget Igen sok szép szöveget írt Tehette, mert a tehetségén kívül sokat tanult Igaz, hogy csak öt osztályt végzett, de akkor első eminens volt, viszont felnőttként elolvasta nemcsak a magyar, hanem a világirodalom sok remekét is. Könyvtára csengődi házában ma is megvan} A Dankó Istvánról szóló helytelen adatok kiinduló pontja Kérészig István, aki a Széchenyi Könyvtár zeneosztályának volt vezetője és 1903-ban írt róla lekezeló cikket Ennek a cikknek az adatai még az 1965-ben es 67-ben megjelent Lexikonban is feltalálhatók. 65 év óta senki nem vette magának a fáradságot, hogy az adatok helyességét igazságát ellenőrizze! Magyarka PtRM ságoknaik. Azt senki sem tudja pontosan megmondani, hogy hány fegyver van magánkézben az USA-ban, a becslések 50 és 200 millió között mozognak, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakosára jut egy pisztoly, revolver, puska vagy gépfegyver, Tavaly Amerikában 6500 gyilkosság történt amelyet lőfegyverrel hajtottak végre. Meghökkentő szám ess, ha összehasonlítjuk az angliai, japán és kanadai adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a három országban évente összesen 300 gyilkosság történik. Tegyük még hozzá, hogy évente 10 000 amerikai oltja ki életét önkezével, további 2500 pedig lőfegyver okozta szerencsétlenség áldozata lesz. Tavaly tehát összesen 19 000 ember halálát okozták a tűzfegyverek. A század eleje óta —jegyzi fel a statisztika — az Egyesült Államokban összeCikkünk visszhangja Palócz Jutkát felveszik A béfcetelepi általános ls- közlése szerint a kislány Jg kola hetedik osztályosairól tanul, 4,5 a tanulmányi Étjelent meg cikkünk a lap lageredménye. május 19-i számában. A Cikkünkre a Szegedi Eleikisdiákok azért fogtak össze misrerkiskereskedelmi Vállavasgyűjtésre, hogy anyagi lat szakszervezeti bizottsátámogatást nyújthassanak gának titkára, Bárkányi Jáosztálytársuknak, Palócz Jut- nos levélben közölte, hogy ka családjának. Az édesapa a vállalat vezetőségével hirtelen halála után öt gyer- egyetértésben az 1969—70-es mek és az édesanya maradt tanévre első helyen jegyeztámasz nélkül, s nagy segít- ték elő Palócz Jutkát kerességet jelentett nekik az az kedő tanulónak. Tehát a 1300 forint, amit az iskola VIII. osztály első féléve tanulóitól kaptak. után jelentkezzen a vállaPalócz Jutkáról is szó volt lat szakszervezeti bizottsáa cikkben: elmondotta, hogy gánál. amelynek csak az a az általános iskola befejező- kikötése, hogy Palócz Jutka se után kereskedő vagy továbbra is jól tanuljon, vendéglátóipari tanuló sze- tartsa eddigi tanulmányi retne lenni. Osztályfőnöke eredményét VASÁRNAP. 1968. JŰNIUS 16. 461 DEL-MAGYARORSZÁG