Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

Kedvezmény a nyugdíjas építőknek Az Építésügyi és Varosfej­lesztési Minisztérium a SZOT és a Munkaügyi Minisztéri­um hozzájárulásával intézke­dett a nyugdíjas építőipari munkások ezévi foglalkozta­tásának megkönnyítéséről. Az általános szabályok sze­rint a nyugdíj folyósításának korlátozása nélkül havi 500 forintot kereshetnek a nyug­díjasok. Az új intézkedés vi­szont lehetővé teszi, hogy az idén a havi 500 forintos té­teleknek megfelelő évi hat­ezer forintos keresetet ne 12 hónap alatt érjék el, hanem rövidebb időszakban. Így akár két-három hónap alatt megszerezhetik a nyug­díjon felüli évi jövedelmet. Ezt a kedvezményt viszont csak az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és a tanácsok építő-, szak- és szerelőipari, valamint építő­anyagipari vállalatai adhat­ják meg. Az Építésügyi Érte­sítő 12. számában megjelent intézkedés alapján az idei építési főidényben sok száz nyugdíjas munkás segítheti az állam építő- és építő­anyagipar termelését, a mun­kaerőgondok enyhítését Szomjas a határ Aszály sújtja a szegedi gazdaságokat ÜG YESKEDOK Az aszály, máskor a belvíz, nagy szomorúságot hoz a pa­rasztemberre, elviszi a ter­més javát, kárbavész a tö­mérdek munka. Nincs szo­morúbb, mintha elfonnyad, megsül a növény, eső nélkül megrepedezik a határ. Vala­mikor így fohászkodott eső­ért a jószavú költő, Fazekas Mihály: „Ess, kis eső, ess, Locsolgasd a megijedt nép , sanyarú vetését, Látod, ál­dottnak nevez a szegénység, : Ess, kis eső, ess!" Még mindig kevés Az elmúlt év nyara óta j aszály sújtja az országot. Be­köszöntött a tavasz is, de nein hozott esőt. Az utóbbi napokban, május 12-től teg­nap estig 18—19 milliméter­nyi csapadékot mértek a sze­gedi tájban. Felüdült a határ, sokat segített a kalászoso­kon, az elrakott palántákon, a kapásokon is. De ez még mindig kevés, hiszen más évek hasonló Időszakában 40—45 milliméternyi csapa­dék hull a vidékre. Eső kel­lene. A szegedi Űj Élet Terme­lőszövetkezetben hétfőn kezdték a borsó betakarítá­sát. Segítettek az általános iskolások is. A központi ma­jorban megkezdődött a borsó cséplése. összesen 180 hold­ról takarítják be a termést, az egészet a konzervgyár ve­szi át. Sajnos kisebb lett a tervezettnél, aszály sújtja a vidéket, s ez meglátszik a borsótermésen is. A fűszer­paprika palántázása befeje­zéséhez közeledik. Ezen a tavaszon 505 holdon kerül ez a fontos ipari növény a föld­be, a családtagok bevonásá­val és a palántázógépek se­gítségével jól halad ez a munka, eddig 450 holdon díszlik a kirakott palánta. A lucerna első kaszálása ko­rábban befejeződött s folya­matosan halad a kazlazása. Csak eső kellene. Hiszen Mi­hálytelek körzetében össze­sen 12 milliméternyi csapadé­kot mértek, ami mar más­nap délre fel is szikkadt. Nyújtott műszakban Évek óta belvíz látogatja meg a Haladás Tsz tábláit. Igen-igen sok kárt okozott az elmúlt esztendőben is. Jelentős üzletkötések A magyar beruházások történetében teljesen újszerű vállalkozási szerződés szüle­tett a BNV-n. A Tiszai Ve­gyi Kombinátban az idén és jövőre állami beruházásként 1659 millió forintot fordíta­nait a nitrogénműtrágya­gyár kapacitásának megkét­szerezésének befejezésére, s az új polietiléngyár felépí­tésére. A beruházó a TVK, a generál-bonyolító a Petro­kémiai Beruházási Vállalat. Nem a minisztérium ösztön­zésére, hanem a népgazda­sági és vállalati érdekek fel­ismerésével a két cég szer­dán a TVK vásári pavilon­jában ünnepélyesen megkö­tötte a vállalkozási szerző­dést. A Hűtőgépgyár BNV-pavi­lonjában a szerdai sajtótájé­koztatón a vállalat vezetői bemutatták az újságíróknak az új Lehel-családot, amely­nek három tagja már for­galomban van, további há­rom pedig ugyancsak még az idén megjelenik. A leg­nagyobb érdeklődést hűtő­szekrényük keltette, amely­nek első sorozatát Hollan­diába exportálták. Az év második felében már itthon is forgalomba kerülnek a bárszekrények, s jelek sze­rint exportjuk is fokozódik. Több külföldi cég képvise­lője már „puhatolózó tár­gyalást" kezdett a vásáron az új termék vásárlásáról. Az egyik angol cég képvi­selője például ezret szeret­ne venni belőle, az árban azonban még nem tudtak megállapodni. A tárgyalá­sok tovább folynak. Egy má­sik angol vállalat képvise­lőivel viszont már megálla­podtak 220 ezer dollár ér­tékű autoszifon exportjáról. A VILATI berendezései iránt jelentős a külföldi ér­deklődés. Nagy a sikere pél­dául a számjegyes szerszám­gépvezérlő berendezésüknek: csupán a vásáron megjelent szovjet szakemberek 3000— Somogyi Károlyné felvétele Néhány évvel ezelőtt a hegyes orrforma uralkodott a eipö­divatban. Ma úgyszólván minden célra — sportra, táncra, hét­köznapra — négyszögletes omi cipőket készítenek. Képünk a Minőségi Cipőgyár néhány szép modelljét mutatja be, ame­lyeket a BNV könnyűipari pavilonjában láthatunk 1500 példány megrendelését helyezték kilátásba. Ugyan­csak tüzetesen tanulmányoz­ták a szovjet érdeklődők azt a tranzisztoros szabályozó berendezést, amelynek első példánya már igen megbíz­hatóan vezérli a Budapesti Műszaki Egyetem diákszálló­jának liftjét. Az elektrosztatikus festék­szóró főleg a francia, az olasz és a jugoszláv, az automatikus rajzasztal és a prepamat lyukszalagelőké­szítő berendezés pedig első­sorban a nyugatnémet szak­emberek figyelmét keltette fel. A budapesti nemzetközi vásárokon már szinte hagyo­mányszámba megy, hogy a MOGÜRT a magyar jármű­ipar kiállítására meghívja a vásáron tartózkodó ügyfeleit, a Budapesten működő kül­földi kereskedelmi képvisele­tek vezetőit A mintegy száz szakembert tájékoztatták a magyar járműipar export­kínálatáról, bemutatták az Ikarus új autóbuszait, köz­tük a 250-es típusú luxus­kocsit, amelynek sorozat­gyártása már megkezdődött. Elmondották, hogy a közel­múltban befejezték a Ku­wait számára gyártott 180 Ikarus iskolabusz szállítását és a MOGÜRT delegációja jelenleg éppen Kuwaitban tárgyal újabb járművek szál­lításáról. A vendégek meg­tekintették a 20—25 méter­nyi távolságról távirányítás­sal működtethető forgórako­dó dömpert és a Vörös Csil­lag traktorgyár új, nagy tel­jesítményű, hat köbméteres dömperét Most az aszály pusztítana a nagyüzemi táblákon. Ami a korábbi években hátrányára volt a szövetkezetnek, hogy a talaj alsó rétegeiben meg­őrizte, feldúzzasztotta a csa­padékot, a nedvességet most előnyére válik. Kikelt a kukorica, szépen fejlődik, a kalászosokra sincs panasz. A kis futóesők, záporok jóté­konyan hatnak a növényzet­re, megerősödtek a répafélék is. Az öntözőtelepek nyúj­tott műszakban dolgoznak. A Maroson két » Tiszán pedig egy berendezés üzemel. A szövetkezet területéből összesen 1100 holdat locsol­nak, leginkább az intenzív kultúrákat, így a faiskolát, rózsatelepet, lucernát kuko­ricát és egy kevés takar­mányrépát. A lucerna első kaszálása jól fizetett ebben a közös gazdaságban, nem éreztette hatását a száraz időjárás. Mindenből kevesebb A Felszabadulás Tsz-ben annál inkább. Különösen az őszi kalászosok, a koratava­sziak és az őszi takarmány­félék szenvedtek a mostoha időtől. Igen-igen nagy ter­méskiesések mutatkoznak. A szövetkezet vezetői aggodal­masan járják a táblákat és megtették már az intézkedé­seket, amelyekkel a várható és becsült terméskiesést pó­tolni tudják. Kevesebb te­rem, jóval zöldborsóból is, pedig ebből 60 vagon át­adására szerződtek a kon­zervgyárral. A becslések sze­rint jó ha 40 vagonra futja. Szomorúan, aggodalmasan járják a parasztemberek a batárt. Nincs eső, kiadósabb eső, már hónapok óta. Pedig ha valamikor, most nagyon kellene. E gyik ismerősöm mondta a minap: ügyeskedni kelL No nem a munkahelyen, hanem más területeken, ahol az ember kiegészítő jövedelemhez juthat Ma­napság igen-igen futunk a pénz után, „anyagias" korban élünk, autó, új ház, külföldi utazás, bankbetét szerepel a kívánságlistán. Építgetjük a magunk kis szocializmu­sát. Ki több, ki kevesebb sikerrel. Szóbanforgó ismerősöm sem szégyenli a munkát Amikor letelik a műszakja, rohan haza, kapál, palántá­kat ültet kukoricát morzsol, mikor mi adódik. Termé­szetesen másnak, szomszédoknak, az apósnak, s nem ingyen. Néha egy pár csirkét, tojást gyümölcsöt vagy éppenséggel pénzt adnak érte. Jól jön az valahányszor. Akinek pénze van, mindene van — bizonygatja. Majdhogy így igaz. Ezért aztán törekszünk, törtetünk, csakhogy mi­nél több maradjon, jusson. Sajnálatos, de az emberi magatartásban több Ilyen és hasonló tünet tapasztalható. Némelyek ismét a van­nal, az autóval kezdik mérni az embert. Mint például Balástyán. Az egyik közéleti vezetőnek mondták: ne haragudj, de mégis csak utolsó ember vagy a faluban, nincs még személykocsid. Valóban nincs. Igaz, amnál többet tett, és akar tenni a közügyekért, a társadalom formálásáért. Mostanában jókat nevetnek rajta. A példák nemcsak mutatósak, de elgondolkodtatok is.' Bizonyos körökben divatos lett a közömbösség egymás és a társadalmi élet iránt, nő az anyagias szemlélet, az ügyeskedők száma. Községi tanácselnökök panaszolták; egy-egy jelesebb ünnepre is nehezen tudják összehozni a falut Mintha az emberek elfelejtkeztek volna arról, hogy anyagi jólétüket, egzisztenciájukat a társadalomnak kö­szönhetik. Azt természetesnek tartják, hogy személyko­csikkal hordják messze, ipari vidékekre a gyümölcsöt, az árut, nyaranként gyermekeiket külföldre viszik pi­henni és nyelvet tanulni, hogy gyorsabban és jobban bol­doguljanak majd az életben, de arról szívesen megfeled­keznek, hogy anyagi és nem utolsó sorban erkölcsi köte­lezettségük is van az állammal, a társadalommal szem­ben. Nem akarnak túllátni saját portájukon. Hol van már az az idő is, amikor divatba jött a „csupaszházasság" eszméje, amikor a fiatalok semmi nél­kül, erejükben, szerelmükben bízva vágtak az életnek. Megnézik most, ki mit aprít a tejbe. De meg ám! Mert telik is. Nem ritka, az olyan fiatal, aki még csak tanulgat, innen az érettségin, de már a kedves szülőktől személy­gépkocsit kapott, esetleg házhelyet, házat Az újsághir­detésekről ne is beszéljünk, hiszen a legtöbb így kezdő­dik... Komoly anyagiakkal rendelkező... Az ügyeskedés is megárthat, a túlzott anyagiasság. Mindennek ára van. Egy példa: fiatal családapa, hivatal­nok. Gépészmérnök szeretett volna lenni, de inkább ma­szekolt, nem merte vállalni levelezőn a tanulást Minden idejét leköti a pénzszerzés, nem is panaszkodik az anya­giakra. Azt hiszi, eddig nem csalódott. Ám ha iskolás gyermeke maholnap megkérdez tőle valami általános műveltséghez kapcsolódó dolgot, nem biztos, hogy jól válaszol. Másik eset: fiatal szövetkezeti elnök, a pénz nem számít nála. Fut vele a ló. Kihasznált minden lehetőséget, hogy gyarapítsa „háztájiját". Igaz, a családi élete el­romlott. Most igyekszik az erkölcsi és becsületbeli hulla­dékokat összeszedegetni. Nehezen sikeredik. Az élet nem csak ügyeskedésekből áll. Az anyagias­ság. a haszonszerzés, a harácsolás sem teheti teljesebbé. Az ember mindig többre törekszik önmagánál, az szab­ja meg küzdelme értelmét és célját is. Az ügyeskedők csak rövid távon boldogulnak. sl l l Billl* A MÉK bravúrja rillb Megjelent az újkrumpli Az Ilona utcai MÉK el­osztó raktárába Debrecenből futott be szerda hajnalban egy teherautó rakomány zöldborsó. — A napokban már Szek­szárdon is, Pest megyében is vásároltunk. — Martonosi József osztályvezető szerint Csongrád megyében a gaz­daságok még nem rendez­kedtek be egyes zöldárukból a folyamatos termelésre. Be­szerzőik ezért gyakran az ország távoli részén vásá­rolnak, hogy az itteni igé­nyeknek eleget tudjanak tenni. — Ezért fordult elő a múltkor, hogy a két nappal előbb megvett áru értékesí­tési ára eltért a piaci nap reggelén a felhozatal szerint kialakult áraktól. A MÉK azonban gondos­kodott arról, hogy az eladás napján is változtathasson az árakon, s irányítsa a pia­cot. Ez a premier tegnap kitűnően sikerült. A Szent István téren és a Marx té­ren egyaránt nagy mennyi­ségű zöldborsó volt aMÉK­standokon, 10 forintos ki­lónkénti áron. A termelők 12—14 forintos kezdő árá­val szemben ez azt eredmé­nyezte, hogy a vásárlók sor­ban álltak MÉK-borsóért. (Jó lenne, ha mindkét pia­con még egy-egy újabb el­árusító helyet nyitna a MÉK!) Egyébként a MÉK-borsó­ból a városi üzletek is több­ször kaptak a nap folya­mán, s ezekben a boltok­ban 10 forint 80 fillérért árusították kilóját. De a karalábé, az uborka, az idei sárgarépa, a saláta, a káposzta, a tavalyi bur­gonya is a piaci MÉK-eláru­sító helyeken volt a legol­csóbb tegnap. Néhány ma­gántermelőnél és egy-két üzletben már újburgonyát is lehetett kapni. Az áru megnevezés® Ara -tói (Ft) -4g Zöldborsó (X kg) 10.— N.— Kelkáposzta (1 kg) 7.— Karfiol (1 kg) 14.— Zölduborka (1 kg) IS.— 30.— Karalábé (1 csomó) a.— üiburgonya (1 kg) ts.— Földieper (1 kg) T.— 14.— Cseresznye a kg) T.— 18.— Sárgarépa és zöldség (1 csomó) 1.— «.— • Tölteni való paprika ti db) SJfl Növekvő termékcsere Az INTERMETALL-ba tömörült hat ország: Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel­ország, Magyarország, az NDK, és a Szovjetunió ter­melő és kereskedelmi vál­lalatainak képviselői vasko­hászati termékcseréről tár­gyaltak Budapesten. Szerdán megállapodást írtak alá ar­ról, hogy ez év harmadik ne­gyedében az eddigi körülbe­lül 250 000 tonnás negyedévi mennyiség helyett 448 500 tonna hengerelt- és csőárut, ezenkívül 3,5 millió rubel értékű úgynevezett kohásza­ti másodterméket, vagyis csavart, szegecset, dróthálót, fémhuzalt cserélnek egymás­sal. Jugoszlávia is bejelentette, hogy bár az INTERMETALL­nak nem tagja, a jövőben részt szeretne venni a ter­mékcserében. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1968. MÁJUS 33. A DÉL-MAGYARORSZÁG \

Next

/
Oldalképek
Tartalom