Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

Az öregségi Temesvári János olvasónk arról kér tájékoztatást, hogy az öregségi nyugdíj összegének megállapításakor melyik időszak bére az irányadó a munkabértálag megállapításánál. Azt is kérdezi, hogy az öregségi nyugdij összegének kiszámításánál a munkaviszonyban eltöltött időt hogyan veszik figyelembe? Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időre kapott munkabérek havi átlaga alapján állapitják meg, tehát a munkabérátlag kiszámításánál irányadó időszak a nyugdijazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdij megállapításáig terjed. Ennek megfelelően, ha az öregségi nyugdíj a naptári év első napjától jár, a nyugdíjat a megelőző négy naptári év munkabérének havi átlaga alapján számítják ki. Egyébként pedig a nyugdij megállapítását megelőző töredékév és a korábbi négy teljes naptári év munkabérének havi átLaga a nyugdij alapja. Az öregségi nyugdíj öszszege a nyugdij megállapítását közvetlenül megelőző időszák munkabérei helyett a korábbi évek munkabérátlaga alapján is megállapítható. így a dolgozó részére alapul vehető az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltését megelőző vagy ennél öt évvel korábbi munkabérek átlaga is. Ennek megfelelően a férfi dolgozó kérhet! a hatvanadik, vagy az ötvenötödik, a dolgozó nő pedig az ötvenötödik, illetőleg az ötvenedik életévének betöltését megelőző munkabéreinek figyelembevételét is. Ebben az esetben a kérdéses életkor betöltésének évében az életkor eléréséig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt kapott munkabérek átlaga lesz a nyugdíj alapja Természetesen a munkabérátlag számításának ez a kedvezményes módja csak akkor alkalmazható, ha a dolgozó a figyelembe venni kért időpontig legalább tíz évi szolgálati időt megszerezte. Mind a teljes, mind a résznyugdíj összege két részből áll: a törzsnyugdljból és a nyugdíj-kiegészítésből. A teljes öregségi nyugdíjra jogosult dolgozó törzsdíja a munkabére átlagának ötven százaléka, a résznyugdíjra jogosult dolgozó törzsnyugdíja pedig az ötven százalékos törzsnyugdíjnak a munkabérátlaga annyiszor két százalékkal csökkentett öszszege, ahány év az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Htawsár: Sziráld József és Hlsdek noná. Tóth István és Gyuris Gertrúd. Pelö István és Zalabai VUctórta, Süle Róbert re Papp Eva. Fenyvesi Imre és Farka 5 Kornélia, Kiss Zoltán és Dékápv Edit, Hódi Antal és Csamai hona, Máriusz József és Szeberényl Adrién. Nagy Árpád és Zsemberi Judit. Palotás Miklós és Győri Róasa, Zahorán Lajos és Demeter Zsuzsanna, Kalmár György és Öhegyi Eva, Horváth János és Turaó Rozália házasságot kötöttek. Születést Gál Lajosnak és Szabó Portának Anna Mária, lükért Jánosnak és Dlószc-gl Juditnak János. Tóth Andrásnak Nyugdíjkiegészítés címén — mind a teljes, mind pedig a résznyugdíjnál — az 1929. január 1. óta megszerzett szolgálati idő teljes éve után a törzsnyugdíj egy százaléka jár. A vállalati nyugdíjbiztosításban és a nyomdászsegélyező egyesületekben 1946. augusztus 1. és 1S)51. december 31. között járulékfizetéssel szerzett tagsági idő a nyugdíj-kiegészítés szempontjából kétszeresen számít. A nyugdíj-kiegészítésnél vállalati nyugdíjbiztosításban töltött időnek tekintik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél 1946. augusztus 1. és 1951. december 31. kőzött fennállott tagságnak azt az idejét, amely alatt a tag egyidejűleg munkaviszonyban állott, továbbá a nem állami színháziak nyugdíjintézete tagjainak e minőségében 1946. augusztus 1-től 1951. december 31ig, az Állami Színházak Nyugdíjintézete tagjainak pedig e minőségben 1950. február 1-től 1951. december 31-ig eltöltött idejét is. Ha olvasónk hatvanadik életévének betöltése után kéri a teljes nyugdíj megállapítását, akkor három munkabérének havi átlagából választhat és a legkedvezőbb átlagbért kérheti figyelembe venni, nyugdíjának kiszámításánál. A havi munkabérátlagának ötven százaléka a törzsnyugdíj és nyugdíj-kiegészítésként anynyi százalékot kell figyelembe venni, ahány szolgálati évet szerzett 1929. január 1tőL Dr. Y. M. A Trlllcale-30 sorsa Hozzászólás „Egy újabb nehéz ember"című cikkünkhöz A Dél-Magyarország március 1-i száma cikket közölt „Egy újabb nehéz ember" címmel. A cikk elsősorban a triticale külkereskedelmi és a hazai termesztési lehetőségeit tárgyalja. E témával kapcsolatban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Főosztálya a következőket állapította meg: L A trtdcale-kutatás hazai eredményeit a Mezőgazdasági Minősítő Tanács 1967 év őszén tárgyalta és az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézetnek az ezzel kapcsolatban előterjesztett jelentését elfogadta. 2. A hivatalos állami faitaőszszehasonlltó kísérletek alapján a Mezőgazdasági és Elelemczésügyi Minisztérium olyan álláspontra jutott, hogy a legrövidebb időn belül biztosítani kell az új növény faj'a védettségét, a nemesítés prioritását és a nemesitől munka erkölcsi elismerését, amennyiben ezt a kísérleti eredmények alátámasztják. J. Fenti intézet Javaslatára a minisztérium engedélyt adott a legjobb triticale törzsek szaporítására. abban a reményben, hogy 1968-ban. ha ezt a kísérleti eredmények egybehangzóan indokolják, egyes triticale törzsek elismerésben részesülnek. „Az 1—3 pontban foglaltak kiegészítéseként szükségesnek tartom megemlíteni — írja Szabó József osztályvezető —, hogy a MÉM nem a triticalét, mint új növényfajt nem tartja Indokoltnak elismerésben részesíteni, hanem a triticale 30-as törzset nem tartja alkalmasnak köztermesztésben elterjeszteni. Ezt igazolják az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet hivatalos kísérleti eredményei is. Az egy esztendeje tartó vita ebből adódik. A triticale 30-as törzset az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet 1965 év őszén állította első ízben kísérletbe, rozsfajtákkal összehasonlítva homoktalajon, az ország különböző részein. Ezek a kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy a triticale 30-as törzs termőképessége jóval gyengébb, mint a Lovászpatonai és Kisvárdai rozsfajtáké. Ez 1967-ben is megismétlődött. A triticale 30 gyengébb termőképességének oka a fajtajelölt kisebb-nagyobb arányú terméketlenségében, felsarjadzó hajlamosságában és a kalászorsó törékenységében van. Ezeknek a megállapításoknak ismeretében a Mezőgazdasági Minősítő Tanács a fajtajelöltet nem részesíthette elismerésben. Igazán jó és világviszonylatban is a gyakorlati termesztés szempontjából kedvező eredményt az új triticale törzsek a N° 64 és N° 57 fajtajelöltek mutatnak. Ezeknek az újabb törzseknek a termőképessége lényegesen jobbnak mutatkozik, mint a korábban vizsgált triticale 30-é és jobb, mint bármelyik rozsfajtáé. Az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet 1967. évben készített jelentésében a következő összefoglalást adta, amit a Mezőgazdasági Minősítő Tanács elfogadott és a Szabad Föld 1967. október 22-i számában meg is jelent »Mindaddig, amíg állóképesebb anyaggal nem rendelkezünk, indokoltnak látjuk a triticale N° 64 és a triticale N° 57 fajtajelöltek nagyobb arányú szaporításának engedélyezését, hogy a kísérletek egyéves megismétlése után — amit célszerűnek tartunk a fajtajelöltek minősítési évében nagyobb mennyiségű vetőmaggal rendelkezzünk.* Ezek után a cikk írójával ellentétben azt állapíthatom meg, hogy a triticalét nem ^törvényellenesen*, hanem a népgazdaság érdekeit szem előtt tratva törvényesen, minisztériumi engedéllyel szaporítják, mivel nincs lehetőség egyéves eredmény alapján bármilyen növényfaj, illetve fajta elismerésére még akkor sem, ha az eredménye Jobb, mint bármelyik fajtáé. A fajtaminősítés külföldön hasonló elvek alapján történik, sőt egyes nyugati országokban legalább 4—5 évi hivatalos kísérlet szükséges a fajták minősítéséhez. Magyarországon ez lényegesen korszerűbb, hamarább történik meg. Hogy mennyire nem gátolja a hivatalos kísérlet és minősítési eljárás az 57 és 64-es törzsek szaporítását, ezt bizonyítja: a cikkben közölt termelőszövetkezetekben éppen az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet állított be hivatalos nagyüzemi kísérleteket, s ezekhez a vetőmagot a nemesítő intézet adta. Egyetértek abban, hogy a külföld valóban érdeklődik a triticale iránt, de az AGRIMPEX-től kapott értesütés szerint ez jelenleg nem több, mint érdeklődés, mivel üzletkötésről, vagy konkrét üzletkötési szándékról eddig még nem esett szó. Végül a triticale 30 nem alkalmas köztermesztésre. Az új törzsek közül az 57 és 64 lényegesen értékesebbnek látszik és ha az első kísérleti évben mutatott eredményeit megismétli, állami minősítése még ebben az évben megtörténik. A nemesítő addig is megkapta a szaporítási engedélyt, tehát a népgazdaság részéről semmiféle kár nem keletkezett és nem keletkezik." A szerkesztőség megjegyzése: Szabó Józseí osztályvezető válaszával alapvetően egyetértünk. Azt azonban — éppen a szegedi járásban kialakult többéves gazdasági gyakorlat tapasztalatai alapján — továbbra is vitatjuk, hogy a triticale 30 nem alkalmas köztermesztésre. Hiszen már évek óta a köztermesztésben van, a gyakorlat mellőzte a hivatalos állásfoglalást S mindaddig ott is marad a triticale 30, amíg a nagyobb termést adó újabb fajták, vagy jelöltek kellően el nem szaporodnak. Forró és száraz tavasz Az évszázad legforróbb és legszárazabb tavaszéiként emlegetik a gazdák és szakemberek a jelenlegi időjárást. A legutóbbi egy hét alatt számottevő csapadék sehol nem volt az országban, s ez egyrészt kedvezett a munkáknak: minden eddiginél korábban, már május első dekádjában országszerte befejezték a tavasziak vetését másrészt azonban felborította a munkák „menetrendjét". A tavaszi időjárás mérlege negatív: a csapadékban szegény vidékeken a gabonák sok helyütt máris erősen sínylik a májusi kánikulát, a kapások pedig a csapadékhiányt Az ország különböző vidékeiről érkezett jelentések szerint különösen nagy munkában vannak most a növényápoló és öntőzőbrigádok. Számos vidéken megkezdték, s nagy iramban folytatják a kissé „vékonyra" sikerült lucernák betakarítását A hosszan tartó szárazság csupán a gyümölcsösöknek és a szőlőknek kedvez. Baranyában a szőlők lombja háromszor olyan fejlett mint más évek hasonló időszakában, a fákon gyorsan „híznak" a gyümölcsök. M Ma este a Sárkány Étterem kerthelyiségében műsorral egybekötött magyaros vacsora Fellép: Ormánm Vendel magyarnóta-énekes. Kisér: Cutor Pál és zenekara. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat S. 180 144 és BafW Veronikának Gabriella. Kocsis Ferencnek és Mészáros Juditnak Attila. Molnár Józsefnek ré Szűcs Gizellának Tünde, Szűcs Vincének és Szekeres Jolánnak István. Hevesi Jánosnak és Pataki Margitnak László. Szekula Istvánnak és Sári Margitnak István. Kerekes Ferencnek ré Kállai Erzsébetnek Árpád Imre. Grulcs Kálmánnak és Nagy Erzsébetnek Edit, Szabó Ferencnek és Tanács Katalinnak Zsuzsanna, Süly Miklósnak és Bartos Irénnek Irén, Szente Sándornak és Konkoly Annának Sándor, Németh Zoltánnak és Balogh Máriának Tünde. Tart Józsefnek és Nagy Irénnek Hajnal, Faragó Józsefnek és Borbély Ibolyának Tibor Attila, Szabó Istvánnak és Csányi Etelkának Zoltán, Lajos Sándornak és Makal-KJas Erzsébetnek Erika, Tarl Lászlónak és Gonda Rozáliának László, Varga Jánosnak és Vas Erzsébetnek János, Nagy Bélának és Fekete Irénnek Zoltán Csaba, Kalmár Sándornak és Mltyók-Zrlnyi Ilonának Erika. Tanács Imrének ré Mecseki Veronikának Róbert József, Juhász Andrásnak és Vida Erzsébetnek Zoltán, Hajdú Balázsnak ré Szakáll Ilonának Márta. Váczy Józsefnek és Lajos Etelkának József. Horváth Imrének és Berkei Rozáliának Attila, Lévai Istvánnak es Kovács Erzsébetnek Erika. Tari Józsefnek és Csányi Rozáliának Ibolya Rozália, Kasza Bútorgyári fűrészpor q ként 12.— Ft-os áron befizethető. Alföldi Bútorgyár, Szeged, Cserzy M. u 11. XDk. 2796 Pálnak és Németh Rózsának Andrea. Tóth Sándornak és Tóth-Godó Honának Csaba. Bozsik Istvánnak és Kis Juliannának Anna Mária. Magyar Istvánnak ré Gonda Erzsébetnek Tamás, Tamási Istvánnak és Kákonyi Máriának István. Váradi Györgynek és Sajtos Máriának Attila. Bordás Sándornak és Szél Katalinnak Ildikó. Tanács Vincének és Savanya Gizellának Tibor. Ocskó Ferencnek és Tóth Máriának Ferenc, Ábrahám Imrének és Masa Irénnek Gábor, Molnár Mihálynak és Kovács Piroskának Mihály, Lakatos Jánosnak és Fekete Piroskának János. HegedüsBite Imrének és Bálint Juliannának Erika, Csehák Dezsőnek és Mária Piroskának Piroska. Ferenczi Istvánnak és Pataki Annának Pál Miklós. Földi Antalnak és Búza Máriának Antal. Papp Istvánnak és Lantos Erzsébetnek Edit. Biczók Györgynek és Mónus Ilonának Ilona. Tóth Györgynek ré Tanács Annának Gábor. Gyuris Istvánnak és Kálmán Ilonának Ilona. dr. Mstkó Istvánnak és Balogh Máriának Zsuzsanna Virág. Felső Pálnak és Hoshstadter honának Zoltán László. Terhes Mihálynak re Nyerges Saroltának Erika. Szegedi Józsefnek és VIdács Rozáliának Rozália, Mikó Máténak és Bognár Rozáliának Györgyi, Bertalan Ferencnek és Buri Máriának Judit. Molnár Mihálynak és Plgnlczld Annának Sándor. Molnár Mihálynak és Pigniczkl Annának József, Hcrczeg Imrének és Üjvári Máriának Imre József. Bánya Józsefnek és Szendrényi Máriának Tibor, Dudás Gusztávnak és Gulyás Ilonának Gusztáv nevű gyermekük született. Halálozás: dr. Bátai Zoltán, dr. Lakos István. Paragi Istvánná Tóth Etelka. Molnár Ferenc. Sándor Julianna, Fellegi János. Gáli Rozália, Vukelics Fepencné Mészáros Rozália. Kiss Attüa, .Juhász Ferencné Molnár Mária, Tóth Maria, Jen esik Zsuzsanna, Rendes Gabriella. Papp Edit. Soós Andrásné Gazsi Erzsébet. Tóth Ibolya, Bujdosó János meghalt. TI. KERÜLET Házasság: szél Antal és Rózsa Erzsébet. Mezed Béla és Csóti Matild Rozália, Nagy György és Huszár Margit. Nagy Ferenc és Kis Etelka, Zsiga István re Faur Julianna, Mészáros Antal es Pete Ida Ibolya házasságot kötöttek. Halálozás: Kis Lajos, Benkó István, Kerékgyártó Sándor, Vámos Sándorné Gyaraki Zsuzsanna meghalt. III. KERÜLET Házasság: Szécsi József Antal ré Sípos Judit. dr. Papos László és Farkas Klára Ilona. Pontyik Pál és Rédai Mária, Bárdos Antal és Bánfi Margit, Vata Gyula László és Farkas Borbála, Schaf Gyula és Pálfy Ibolya Mária házasságot kötöttek. Születés: Szalai Istvánnak és Tóth Anna Juliannának Zsuzsanna. Tóth Andrásnak és Várnagy Margitnak András. Bugyi Csaba Lászlónak és Vágó Klárának Andrea. Balogh Istvánnak és Deák Erzsébetnek Katalin, Bagi Lajosnak és Tóth Máriának Iajos. Szűcs Józsefnek és Németh Erzsébetnek Aranka, Vecsernyés Jánosnak és Krisztin Erzsébetnek János. Teszéry Bélának és Barna Ilonának Tamás. Kószó Andrásnak és Nagy Honának Zsolt. Danyi Jánosnak és Savanya Etelkának Tibor nevű gyermekük született. Halálozás: Csala Karolina Hermina, Gombos István. Bibcr Pálné Kovács Mária, Kopasz Zoltán István, Behány Benjáminná Lovas Julianna, Lakatos Istvánná Faragó Mária. Molnár Vince. Kucsora Józsefné Feró Anna. Boros Gergely, Rodlnr Antalné Molnár Ilona Anna. Gárdlán Mátyás. Jóiárt János. Knézsef Sebökné Wenner Katalin meghalt. fcggfFKfPg&l abc Kőtelező haladási irány Ellentétben az eddigiekkel, a most következő jelzőtáblák nem tilalmat fejeznek ki, hanem azt, amit láttukkor tennie kell a járművek vezetőinek. Ezeknek a jelzéseknek az értelmezése egyforgalmú úton a forgalom gyorsítása válik szükségessé (növelni akarják áteresztő képességét), a hatóságok előírhatják és jelzőtábla kihelyezésével jelezhetik azt a legkisebb sebességet, melyet 1.ABRA szerű, ezért a közlekedési jelzésrendszer kialakításakor egyre több ilyen jellegű tábla kihelyezésére törekszenek. Kötelező haladási irány (1. ábra). Egy-egy forgalmi csomópont (útkereszteződés, úttorkolat, elágazás, tér) forgalmát egyszerűsíti és fokozza a közlekedés biztonságát, ha a hatóságok korlátozzák a kanyarodási lehetőségeket. Ezt vagy tilalmi táblával, vagy a kötelező irányt jelölő táblával adják tudtul. A táblán feltüntetett nyü Iránya (irányai) mutatja a lehetséges haladási irányt (irányokat), ezzel együtt tiltja a fel nem tüntetett haladási irányokat Az egyirányú utca torkolatóban elhelyezett jelzőtábla mutathatja, hogy az igénybe venni kívánt utcában milyen irányban szabad közlekedni, illetve engedélyezheti az egyirányú utca keresztezését is. Ez a tábla azonban az áthaladási elsőbbséggel kapcsolatban nem ad semmilyen tájékoztatást tehát ha nincs mellette egyéb, az elsőbbségadásra vonatkozó jelzés, akkor a kereszteződésben a jobbkézszabály érvényes. A kötelező baladási irányt jelző táblát figyelmen kivül hagyhatják a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek, kivéve, ha az előírt haladási irány egyirányú utcára vonatkozik. Legkisebb sebesség (2. ábra). Ha fontos és nagyobb 2Á BRi IKLU minden gépjárműnek tartania kelL Aki a táblán feltüntetett sebességnél lassabban közlekedik, azt megbírságolják. Az ilyen jelzőtáblával ellátott útszakaszról azokat a járműveket kitiltják, melyek vagy nem képesek a megfelelő sebességgel haladni, vagy a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok ezt nem teszik számukra lehetővé. Kerékpárút (3. ábra). A közúti forgalomban részt vevő kerékpárok mindig veszélyt jelentenek, mert a kerékpáros a szabályok ismeretének megszerzésére nincs kötelezve, másrészt a kerékpár lassú, és eléggé bizonytalan jármú. Ahol az egyéb forgalomtól függetleníteni lehet a kerékpárosok forgalmát, ott külön kerékpárutat építenek ki, mint például Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút külső szakaszán. A kerékpárutat külön jelzőtábla jelzi. Utasítására a kerékpárosok kötelesek a részükre kijelölt úttestrészen közlekedem. A kerékpárúton más járművek közlekedése tilos. Ha az úttestnek csak az egyik oldalán jelöltek ki kerékpárutat, akkor a kerékpárosok mindkét irányban közlekedhetnek rajta. Ahol van kerékpárút, ott kerékpárral tilos a többi jármú részére fenntartott úttesten közelekedni. Csáki László rendőr százados | KEDD, j 196S- MAJUS 1L Dh-MÁGYARORSZAG