Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

Májusiéi | FAT ELEPEN új menetrend A nyomdában már készülnek a vaskos menetrendfüzetek — május 25-től életbe lép a MÁV 1968—69-es új vasúti menetrendje. A nemzetközi forgalomban több változás is történik május 25-től. Ilyen például, hogy a Balaton—Jardan express és a budapest—rijekai gyorsvonatok helyett Budapest-Keleti pályaudvar—Dombóvár—Gyékényes—Rijeka között új nemzetközi gyorsvonatpár közlekedik. Néhány változás várható még a Csehszlovákia—Magyarország közötti vasúti forgalomban is. A belföldi utaknál főként a városközi összeköttetések gyorsítására és a távolsági utasforgalom javítására törekedtek a menetrendkészítők. Budapest és Szeged között is csökken a menetidő, hiszen valamennyi gyors- és távolsági személyvonatot Diesel-mozdonyok vontatnak majd. A szegedi idegenforgalmi és ipari érdekek figyelembevételével új közvetlen gyorsvonat-összeköttetést létesítenek Miskolc—Nyíregyháza—Debrecen—Szolnok—Cegléd útirányon át Szegedre. Nagy gondot fordítottak a munkásvonatok helyzetének javítására. Az 1968—69. évi menetrendben bővítik az in(avonatok számát Nyíregyháza—Záhony, Székesfehérvár—Fonyód, SzentesHódmezővásárhely, Szentes —Csongrád, Szolnok—Mezőtúr, Békéscsaba—Orosháza vonalakon közlekednek majd ilyen ingajáratok, a közlekedés gyorsítása és egyszerűsítése érdekében. Két ember megy előttem a fatelep felé. Dühösek, mert zárva találták a rókusi pályaudvar restijét. Más kocsma pedig nincs ezen a környéken. — Lenyomsz egy ötvenest és megy a dolog — hallom a megjegyzést Nem tudom mire értik a bölcs tanácsot. Valami hiánycikkre? A fatelepet hivatalosan TÜZÉP-nek nevezik. A rókusi telep szinte egybeolvad a vasúti pályaudvarral. Nem tudni meddig fatelep és mettől pályaudvar. A zűrzavarban csak egy parányi bódé jelzi, hogy ott ellenőrzik a fatelepről kikerülő anyagot. A portás előtt két hatalmas kosárban henger alakú tüker-alágyújtós. Egy öregasszony roskatagon ül a sínek mellett. Kezeit ölében tartja és mákos bejglit csipeget. Ügy eszik, mint a madár. Rám néz közönyösen, aztán fogatlan szájába tesz egy falatkát. Néhány lépéssel arrébb a fuvarosok kavalkádja. Körülbelül tíz kitűnő spediter, tíz pár lóvaL Lókozmetika — Mit szállítanánk, uram? Zavarba hoz hirtelen. Nem tudom, mit feleljek. Ha látná, hogy mennyi pénz van a zsebemben, talán vissza se köszönne. Ismerem a hiánycikkek listáját. — Ezer darab cserép kellene — mondom határozottan. — Reménytelen ügy — biggyeszti a száját és elfordul tőlem, tovább szemléli az alkalmi lóborbély munkáját Elfordulok én is, de meghallom a kérdést: „Cserepet akart az ürge?" Szánakozva néznek utánam. A mérlegnél tűzifával és lignittel megrakott kocsi áll. Amikor legördül a mázsáról, feldobnak a tetejére egy zabostarisznyát és indulnak. Az építési anyagoknál nagyobb a mozgás. Vékony, háromméteres gömbfákat raknak le a vagonból. A gömbfák mellett deszkák különféle méretekben. Egy kucsmás parasztember collostock-kal méregeti a szélső darabot — Húsz centivel rövidebb — mondja és ütögeti a mérőeszközt a tenyerébe. Megkínálom. A gyufát nem fogadja el, a parázsról gyújt rá. — Az isten áldja meg, kedves családjával együtt — hálálkodik, s még azt is megjegyzi, hogy ő is igazi úriember. Egy kis választékosság valóban van ebben a férfiban, mert amikor fúva ros ismerőse elmegy és oda köszön, hogy „Szerbusz hé!", akkor a cigánybáró így viszonozza: „Szerbusz! Kézcsókom a kedves feleségednek". Raktározás Az első pár lovat karéjban körül állják az emberek. Érdekes mutatvány zajlik. Egy w . , bámony kabátos fuvaros fél- KettOP CK IgeP térdre ereszkedve nyírja a ö szép muraközi ló csűdjéről a hosszúra nőtt szőrzetct. Olyan ollóval, mint amilyen a fodrászoknak van, csak hosszabb a nyele. A ló patkóján gumitalp. A városi lovaknak ilyen „cipő" dukál, nem kopog olyan hangosan és nem csúszik a betonon. A nézők közül „kiszúr" az egyik fuvaros. Kié a miénk? A

szegedi Dugonics tér rendezéséhez felhasználandó faragott kockakövekből, öntött betonalapokból több napon át megrakott szatyorral hordott el egy öregasszony. Míg udvara kövezéséhez elegendőt nem lopott. Látták többen is, nem éjszaka csinálta. A kutya se szólt hozzá, amíg cipekedett Mikor elkészült a kerítésen belöli munka, megkérdezték. Azt mondta, amit elvitt, az az övé is, hiszen állampolgár. Különben is több anyag volt a téren, mint amennyi kellett Bizosan bekalkulálták a tolvajokat is. A Széchenyi téren nagy üzletátalakítási munkák folynak hónapok óta. Ott nyílik meg egy cipőmintabolt és a városellátó szövetkezet élelmiszerüzlete. A szövetkezet vezetője meginvitálta az egyik városi funkcionáriust, tekintse meg, milyen szép nagy boltjuk lesz a város szívében. Ez utóbbi mondotta el. A helyiségben négy munkás: egy a létra tetején véste a mennyezetet, egy tartotta a létrát, egy a sarokba ül, egy meg az ablakon át figyelte az utca forgalmát. A terem közepén nagyméretű hűtőszekrény csupaszon — negyvenezer forintért vette a szövetkezet. Fehér aomancára a vésés nyomán öklömnyi betonszilánkok pattogtak. A látogatók megkérdezték, miért nem takarják le, miért nem védik az értékes berendezést. „Nem a miénk, mi építők vagyunk" — volt a felelet. „Mit tenne, ba a magáé wola?" „Lefedném, körülraknám deszkával, egyáltalán, ide se hoznám, míg az építés tart." Kié hát a közvagyon? Olyan magától értetődően válaszol az ember a kérdésre — „elvileg". Világos, hogy mindenkié: enyém, tied, 5vé, miénk, tiétek, övék. S ha magunkban mindig végigragozzuk, akkor a törvényt is kimondtuk. Azt, hogy nem befejezése a tettnek ez: enyém. Folytatni kell. S akkor már, ha a tiéd is és az övé is valami, én nem rendelkezem vele, csak a te, az ő, a ti, oz ők egyetértésével, beleegyezésével. Csuda egyszerű — amíg szójáték. Viszont sokszor veszedelmes játék, ha szót emel az ember a közös vagyon lopkodói, herdálói ellen. Megkapja, hogy mi köze hozzá, törődjön a saját dolgával. Vagy kifizetik azzal, hogy „nem az anyém, nem a miénk, mit bánom én", mint a hűtőszekrény esetében. mt lehet tenni? Nemcsak a százezer forintos sikkasztások, a milliós tervcsalások kárai a közösségnek. A parkban letiport virág, a lefeszített szemétgyűjtő, az összefirkált házfal, a lecsúzlizott villanyégő, a munkabérért „teljesített" lógás, a bolt elöl hajnalban ellopott tejespalack, a vállalati gépkocsi magáncélú használata, s ki tudja, mi minden „jelentéktelen apróság"" még, ami a közös vagyon. Ami csak közös célra, megtervelt célra hasznosítható. Amiért ha szót emel az ember, okvetetlenkedésnek, piszkálódásnak veszik sokan. Nos, ilyen dolgokban tulajdonképpen valamennyiünknek kötelessége az „okvetetlenkedés". Állampolgári kötelessége. Benne van az alkotmányban. Amióta enyém, tied, övé, a miénk, a népé minden az országban. Szigorúan és világosan ebben az értelemben. JÁUM Régi cimborám ácsorog egy halom műlemez mellett. Szidja a telepet, meg az egész döcögő anyagellátást. Száz darab lemez van a lába előtt, de kesereg, mert azt mondták, hogy a kórház rendelt belőle negyvenötöt, ötvenet pedig már régebben eladtak. — Egyébként is csak öthat darabot adnak egy embernek, nekem pedig tizenkettő kellene — mondja. A lemez príma és jó dolog. A betonozott padozatra bitument rak és arra ragasztja a lemezt. Olcsóbb, mint a parkett. Felajánlom, hogy betársulok és én is kérek hat darabot, s úgy meglesz a tizenkettő. Ennek semmi akadálya, tízen akár hatvanat is kaphatnánk. A pénztárnál cserepet kérek. Ezer darabot. Itt is szánakozva néznek rám és visszakérdeznek: — Cserepet? — Mégegyszer mondom, hogy cserepet. — Az nincs — mondják és finoman mosolyognak rajtam. A fatelep társalgójában, a fuvaros kocsik mellett zsebből isszák a pálinkát. Egy jó kiállású cigányember — olyan, mint a horgosi rizling cigánybárója — áll a társaság középpontjában. Valami ismerősükről beszélgetnek, aki nemrégiben felakasztotta magát. — Pedig igazi úriember volt — ingatja fejét a cigánybáró, majd hirtelen felém fordul és kér egy cigarettát, „ha meg nem sértem, fiatalember" szavakkal. — nincs A halk berregésű Zetor két vagont vontat a cementes raktár mellé. Cement és mész úgy látszik kapható. Az egyik spediterre negyven mázsát raknak. A két muraközi bírja. Oldalt is vagonokat ürítenek, de közvetlenül a kocsikra. Nincs lehetőség raktárkészletre. A kétlovas kocsi oldalán tábla: Autóközlekedési Vállalat. Benzin helyett zabbal tankolnak reggelenként. A kocsin üreges tégla. Azt sem lehet kapni. A bezárt resti miatt méltatlankodó embereimet is megpillantom a telepen. Téglaügyben szimatolódnak. Egy nagy termetű ember valamelyik fuvaros nevét ajánlja neki. — Én nem kérek semmit Majd vele elintézik — mondja. Magam is próbálkozom: — Cserépügyben melyik fuvaroshoz fordulhatnék? — Nem tudom miért, talán nem látszom komoly vevőnek a szemében, de elutasít, hogy fogalma sincs, s cserepet hiába is keresek, nincsen. Nézelődöm még egy keveset a tüzelőanyagok halmazai között. Friss iszapszén, brikett, tűzifa, lcoksz, lignit és darabos barnaszén van elegendő. Egy precíz férfi a brikettre rááll és alkalmi nyomáspróbát végez. A tojásszén nem porlik. Megrakják a kocsit. Hangulatos a fatelep, bár sokat kopott a hajdani színes varázs. Elindulok a vasútállomás felé, a fuvarosok közül újból megszólít valaki, hogy „Mit szállítanánk uram?", nem állok meg, nincs értelme. Gazdagh István A béke napja A

háborúk mindig véget érnek. Hazatérnek a fáradt harcosok, magukhoz ölelik gyermekeiket, asszonyaikat, megállnak a háznál, a kerítésnél, ha bomba nem érte, nem döntötte ki a vihar. Itt kezdődik a béke. Az ember békére született Okos gondolatokra, jóleső örömökre. Csak vele lehetünk teljesebbek, gazdagabbak. Béke hónapja május. Béke napja, május 9. őrizz meg bennünket, vigyázz a fegyverekre! Neked élünk. Learatjuk a gabonánkat, megsütjük a kenyerünket leszüreteljük a szőlőt, megépítjük gyárainkat s felneveljük gyermekeinket tanácskozunk közös dolgainkban. Ez mind Te vagy Az embernek béke kell és kenyér, meleg esték. Jó szavak, hűséges szeretők. Nélküled mire mennénk? Felégethetnék falvainkat, szöges bakancsok taposhatnák vetéseinket, katonák lehetnénk, olyanok, akikről a ballada szól, olyanok, akiket gyorsain elfelednek. Vietnamban most fegyverek ropognak, ártatlan gyerekek testebe ütődik a golyó, elaljasult amerikai katonák dobnak csóvát a házra Tőlünk messze van? Megtanuljuk, jobban szeressünk Téged. Erőid legyőzhetetlenek, milliók és milliók sorakoznak zászlóid alá. Mert őrködni kell megszolgált békénken, borunkon, asszonyainkon és házainkon. Az élet megáll, mifcsem ér nélküled. Egyszerű vagy, mindenkire egyformán mosolygó. Beleszövődtél mozdulatainkba, minden esti vacsoránkba Nem a léted az örömünk, hiányod elviselhetetlen Most ünnepelnek, ünnepiünk, a fasizmuson aratott győzelem napián. Megemlékeznek rólad messzi földeken, mindenfelé. Kicsinosodnak a városok, köszöntenek éa kérnek, egyre kérnek: ne hagyj el minket! Béke legyen a világon! Sz. I* L II szolidaritási hónap szegedi programja Segélyakciók a Béketanács felhívására A Hazafias Népfront szegedi városi bizottsága is kidolgozta békedemonstrációs programját, amelynek első jelentős eseménye lesz ma a Tisza Szálló koncerttermében rendezendő békehangverseny. A ma este 7 órakor kezdődő ünnepségen dr. Kedvessy György professzor, az Országos Béketanács tagja, a városi népfrontbizottság elnöke mond megnyitót. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház zenekara Vaszy Viktor vezényletével ad hangversenyt. A műsorban Demjén Gyöngyvér, Karikó Teréz, Csernák Árpád, Kovács János, Littay Gyula és Szabó Miklós, a színház művészei lépnek fel. Május 19-én a megyei építővállalat kultúrtermében a szegedi bélyeggyűjtők köre rendez nagygyűlést, amelyen Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Béketanács alelnöke mond ünnepi beszédet. Ez alkalommal adják át azt a 100 ezer darabból álló bélyeggyűjteményt, amelyet a szegedi bélyeggyűjtők a vietnami gyermekeknek ajánlottak fel. A június 7-én, a Juhász Gyula művelődési otthonban rendezendő magyar—csehszlovák baráti esten Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront Csongrád megyei bizottságának titkára mond ünnepi beszédet, s a szolidaritási hónap június 8-án a Móra-parkba áthelyezett lidicei emlékmű megkoszorúzásával ér véget. A szolidaritási hónap folyamán a kerületi és a körzeti népfrontbizottságok békegyűléseket szerveznek, a művelődési otthonokban pedig „Népek barátsága" címmel azok a közéleti személyiségek tartanak élménybeszámolót, akik hivatalos delegációk tagjaiként a közelmúltban utazásokat tettek az ázsiai és afrikai országokban. Az Országos Béketanács budapesti ünnepi ülésén elhangzott felhívására Szegeden is megkezdődött az üzemek, intézmények dolgozói, a társadalmi szervezetek tagjai és a lakosság körében a vietnami népet megsegítő újabb akció szervezése. A szolidaritási hónap eseményeinek demonstrációja egyben az anyagi megsegítés sikerét is szolgálja. Magyar árak sikeres külföldi bemutatói Ml rendezvény a HUNGEXPO tavaszí kíáílítássnrozatában Most ért véget a HUNGEXPO magyar kiállítás- és vásárrendező iroda tavaszi külföldi kiállítássorozata. Ebből az alkalomból az MTI munkatársa nyilatkozatot kért Droppa Gusztávtól, a HUNGEXPO igazgatójától. — 1968 eddigi szakaszában tíz külföldi rendezvényünk volt, s valamennyi nagy közönségsikerrel, kedvező üzleti eredményekkel zárult. A lipcsei tavaszi vásáron a magyar vállalatok mintegy 3,5 milliárd forint értékbenkötöttek export—import szerződéseket. Hosszú szünet után részt vettünk a lyoni nemzetközi vásáron. Pavilonunkat meglátogatta De Gaulle elnök és felkereste az éppen akkor Franciaországban tartózkodó Fock Jenő magyar miniszterelnök is. A magyar külkereskedelem részt vett a madrasi nemzetközi vásáron, a tripoliszi, a brüsszeli vásárokon, s Svájcban megrendezett dunai heteken és jelen van a most még zajló hannoveri és milánói vásárokon. Hollandiában és Iránban magyar heteket rendeztünk. A hollandiai magyar hetek összekapcsolódtak számos kulturális eseménnyel. A teheráni műszaki hetek középpontjában nagyszabású magyar ipari kiállítás állt. Az érdeklődésre jellemző, hogy 350 ezer látogató, az iráni főváros lakosságának 15 százaléka kereste fel kiállításunkat. A HUNGEXPO tavasszal lezajlott tíz kiállítását összesen mintegy ötmillió látogató tekintette meg. — A HUNGEXPO tevékenységének legközelebbi állomása a Budapesti Nemzetközi Vásár. Ezúttal összesen 36 ország kiállítóit fogadjuk. A HUNGEXPO külföldi és hazai kiállításainak különös jelentőséget ad, az a tény, hogy az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit kihasználva, a vállalatok, üzemek, közvetlen kapcsolatokat igyekeznek kiépíteni áruik vásárlóival, felhasználóival. Selye János Szegedre látogat Selye János, a Kanadában élő és az elmúlt néhány évben immár másodszor hazánkban tartózkodó világhírű magyar származású orvosprofesszor Szegedre is ellátogat. Szegedi tartózkodásának programjában május 13-án. hétfőn délután 5 órai kezdettel a szemészeti klinika előadótermében előadást tart kutatásai legújabb eredményeiről, amelyeknek legfontosabb tanulságait magyarul megjelent könyveiből és a napilapok, a rádió, a televízió tudományos ismeretterjesztő anyagaiból a nagyközönség is ismeri. A hétfői rendkívüli tudományos ülés másik előadója H. J. Wespi svájci nőgyógyász lesz. aki a méhrák korai felismeréséi-ól ismerteti tapasztalatait. CSÜTÖRTÖK, 1968. MÁJUS 9. DÉL-MAGYARORSZAG 3