Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

Emlékmű Gagarinnak Moszkvának nemregiben Gagarinról elnevezett terén állítják fel az első szovjet űrhajós emlékművét Gagarin nevét veszi fel az a repülőakadémia is, ahol az utóbbi években szolgálatot teljesített. A hősi halált halt űrhajós 1934-ben született A Gagarin és a Zsukovszkij repülőakadémiák hallgatói számára Jurij Gagarin ösztöndíjat alapítanak. Ott ahol 1961. április 12-én az első űrhajós földet ért, valamint azon a helyen, ahol 1968. márcus 27-én Gagarin Vlagyimir Szeregin pilótával együtt tragikus körülmények közöt életét vesztette, ugyancsak emlékművet állítanak. Vlagyimir Szeregin nevét veszi fel az egyik repülőalaknlat és egy moszkvai utcát is róla neveznek el. Az NDK a BNV-n A Német Demokratikus Köztársaság tizedik alkalommal vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, s az idén az eddiginél nagyobb méretű kiállítással jelentkezik — mondotta Heinz Neue, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. Pavilonunk mellett több szabad térséget — öszszesen 3300 négyzetméternyi területet kívánunk igénybe venni. Az NDK kilenc külkereskedelmi vállalata állítja ki exportcikkeit. A technikai újdonságok között 12 olyan konstrukció található majd, amely a tavaszi lipcsei vásáron aranyérmet nyert A NAGY TUDÓS ÉS FORRADALMÁR Emlékezés Marx Károlyra Az emberiség egyik legna- tőkés társadalom megszűné- igazi embereszmény megvagyobb gondolkodójára, a se. lósításának útját jelölik ki. munkásosztály forradalmi el- Előadása befejező részében Az általa meghirdetett komméletének megalkotójára, 0 marxi életmű hatásáról be- munizmus teremti meg a telMarx Károlyra emlékeztek szélt Muhi K. László. El- ies kibontakozás feltételeit, tegnap délután Szegeden. A mondotta, hogy Marx' munnagy tudós es forradalmar kái napjainkban is újjászüszuletésenek 150. évfordulója ietnek: új meg új gondolaalkalmabol a József Attila tokkal gazdagítják olvasóiTudomanyegyetem Dugonics kat Korunkat is csak az ő téri aulajaban megtartott eszméivel magyarázhatjuk emlekunnepseg elnokségeben meg igazán, az ő dialektikus többek kozott helyet foglalt módszere az, amire az új kor Deák Bela, a Szeged városi törvényeit építeni lehet. Az emberiség nagyobb — jobb — felét kapcsolják össze az ő gondolatai, amelyek az párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője és dr. Szalay László, a József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese. Megnyitó szavakat dr. Nagy Lajos egyetemi tanár mondott, majd Hónig Antal bölcsészhallgató adta elő a Kommunista Kiáltvány egy részletét. Az ünnepi ülés megemlékező előadását dr. Muhi K. László egyetemi adjunktus tartotta. Bevezetőjében Marx Károly fiatalságáról szólott, elemezve azokat a körülményeket, amelyek a nagy teoretikus szellemi arcélének kialakulását befolyásolták. A továbbiakban Marx forradalmárrá válását elemezte. Szólott párizsi tartózkodásáról, ahol megismerte a proletariátust, ahol igazi forradalmár lett, és ahol találkozott harcostársával, Engels Frigyessel, majd későbbi éveinek eseményeit ismertette: a brüsszeli, a londoni tartózkodását, amely mind emberi, mind pedig forradalmár mivoltában anynyiszor próbára tette. A társadalom valóságos mozgástörvényeit tárta fel Marx Károly — mondotta a továbbiakban az előadó — s ezzel utat jelölt a forradalmi tömegeknek. Megírta legzseniálisabb művét, a Tőkét, amely feltárja a tőkés gazdaság lényegét, s amely bebizonyítja: szükségszerű a az a kommunizmus, amelynek felépítéséhez ötven évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott először kaput. A megemlékező előadás után — az ünnepség befejezéseként — Szirtes Gábor bölcsészhallgató mondta el Barabás Tibor Dicsőséges élet című, Marx Károly életét felelevenítő munkájának egy részletét. Pályaválasztási kiállítás Licbmann Béla felvétele Részlet a kiállításról Tavasz az irodámban órává1 korábban egész műszak. Beroppent a szerkesztőség- abban a részlegben, be és akkor minden derűsebbé valt. Legalábbis úgy ereztem. Tavasz elvtársnő érkezett látogatóba — hozzám. Köszönt, levetette divatos felöltőjét, s homályos hivatali szobámat elöntötte a . napsugár, virágos réten kép- / lltOkOZOtt zeltem magam. S hogy ott áll előttem a legszebb virág frissen, fiatalon, olyan fiatalon, hogy szinte fájt. Mert megszólalt a látomás es ráébredtem, hogy nem hozzám jött, hanem az újságíróhoz. — A szőrmegyárban doL gozam — mondta, s kecsesen helyet foglalt kis asztalom mellett. — Egyik barátnőm Nyom- Elpirult. Én meg haragúdban kirótta a szigorú bün- ni kezdtem önmagamra. tetésf Hogy nem jöttem rá mind— A következő héten egy járt? Huszonéves, csinos fiakezd az Hát emiatt röppent be a szerkesztőségbe Tavasz elvtársnő és őszinte felháborodással tiltakozott az igazgatói eljárás ellen. — Képzelje! Az egész kollektívát büntetni két-három késő miatt! Elképzeltem. Szinte láttam a részleget, ahonnét az üzenet érkezett. Mint Tavasz talasszonyok! És a napi műszak után, a sok otthoni tennivaló után, a gyerek, a férj vagy a ... Hát nem értem, milyen kevés idő jut alvásra? S akkor jön az igazgatói büntetés, ébredjen az a szőrmegyári bokréta egy órával korábban. Hallatlan sérelem! — Mintha óvodások lennénk. Mondtam volna, hogy ez felesleges érvelés, csak reá kell nézni, az igaztalanul megbüntetett részleg üzenetének hozójára, Tavasz elvűzenetét hoztam. Képzelje! elvtársnő elmondotta, csinos, társnőre és nyomban kide A t írtdVWofA i'irtw E*»'ítif wi _ . - . - , . . W, nnr.,,:-./. — J". - - 3 Az igazgató úgy bánt velünk, mintha óvodások len nénk. Nehogy elröppenjen fiatalasszonyok, lányok dolgoznak ott. Nagyon csinosak és nagyon fiatalok. Olyanok, mint Ö. Nyolc órai munka, azután pedig az otthoni teendők, törődni a gyerekkel, ahol van, rendbehozni a lakást, ahol van, friss vacsorával fogadni a férjecskét, ugye. Persze, akinek van férjecskéje. — Van a részlegben néhány elvált, sőt egy özvegy rül, mennyire nem óvodásokról van szó valóban. Ám a postás megelőzte a gondolataimat. Nyíltan... Cseresznye ajka nevetésre nyílt — Igaz, fiatalok és csinosak szinte mindnyájan, akik abban a csoportban dolgoz- is. nak, de... nem óvodások. Beszélt, beszélt s én sem- — , , . mit sem tudtam feljegyezni CJJV ÓrOVOl abból, amit mondott. Szava- . " ,, , it az emlékezetem őrizte KOTŐDDOn meg. Csak néztem és hallgattam Tavasz munkásnöt a Huszonévesek — Tudna valamit csinálni? Ezt kérdezte. Ült előttem, arcán a felháborodás hajnalpirjával, kék szemében haragos villanásokkal, csinosan, divatos ruhában és nekem szegezte a kérdést, nyíltan: tudnék-e valamit csinálni. 'Természetesen ... Szólunk majd a szőrmegyár szigorú bokrétaját igazgatójának, szíveskedjék szőrméből, mozdulni sem büntette a szigorú igazgató. észrevenni, hogy nem óvodamertem jegyzetfüzetért, tol- Képzelje! Hat óra he- sokkal van dolga. És egyállért, nehogy elröppenjen, jyett ötre kellett bejárni talán, helytelen két-három mint ahogy jött. minden reggel. Egy hétig személy hibája miatt az Igen, a rideg valóság az, minden reggel! ° eeész kollektívát büntetni, hogy hivatalosan erkezetti — És a napi egy túlóráért Különösen ilyen súlyosan. Munkásnő a szőrmegyárban, fizettek legalább? sokan dolgoznak együtt, s — Fizettek. Nem az a baj. abban a csoportban, ahol — Hát akkor? barátnője dolgozik, egy na- — Nem érti? Hat óra hepon valami történt. Ketten lyett reggel ötre bejárni! vagy hárman reggel elkés- Ilyen korán. Képzelje el, tek. S a szigorú főnök, az amikor annyira igazgató éppen akkor járt aludni. Tessék hagyni őket aludni! Továbbá kedves igazgató elvtárs, köszönöm Önnek, hogy találkozhattam Tavasz elvtársnővel. Én már úgy"szeretünk sem szeretek aludni. Kaczúr István A fiatalok pályaválasztásának megkönnyítéséhez állandó kiájlítás nyílt pénteken délelőtt a szegedi 600. sz. Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet repülőtéri épületében. A megnyitón László Nándor, az. intézet igazgatója mondott beszédet. Az érdekes kiállítás anyagában többek között egy táblán összefoglalták az öszszes szakmákat, külön megjelölték közülük azokat, amelyekre a megyében és Szegeden tanulókat képeznek. Fő törekvésük a szemléletesség volt Sok értékes, kis méretarányos modell, működő részberendezés teszi alkalmassá a jól áttekinthető, ízlésesen megoldott kiállítást arra, hogy a választás előtt álló gyerekek érdeklődését felkeltsék a különböző szakmák iránt Az általános iskolák hetedikes, a gimnáziumok harmadikos tanulóit várják elsősorban, de természetesen a többi osztályokat is. Az iskolák bármikor kérhetik a rendező intézettől, hogy meglátogathassák a kiállítást. Holnap is nap lesz m' indennapi magánügyekről beszélgettem Bálint Lajos gépésztechnikussal, aki művezetői beosztásban dolgozik egy ismert szegedi vállalatnál. A magánügynek tetsző témáról azonban gyorsan áttértünk a közügyekre, mivel ezek összefüggtek egymással. Áttételesen a pénzről volt szó, az ember és családja boldogulásáról, filozofikusan mondva az anyagi létről. Érdekes dolgot mesélt, igen pontos adatokkal fűszerezve. „Egy szakmunkás egy esztendő alatt 200 ezer forint értékű munkát produkál az állami építőipari vállalatnál" — mondotta. Bizonyságul megkérdezte, hogy igaza van-e, hiszen az újságban is így olvasta. Igaza van, mondtam, mert valóban ennyi az egy főre jutó éves termelés értéke a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál is. Vártam a folytatást, vajon hova akar kilyukadni. A folytatás ugyancsak érdekes volt és pontos. „Ugyanolyan szakmunkás egy téesz-vállalkozás kebelében felét, vagy negyedét produkálja csak egy esztendő alatti" Ebben is igazat adtam neki, mert valóban alacsonyabb ilyen közegben a termelékenység és a végeredmény is. De mi lenne a lényeg? „Az, hogy a kisebb értéket létrehozó ember többet keres, mint az, aki két- vagy háromszorosát adja az országnak." Kérdőn nézett rám vitatkozó partnerem: „Fogas kérdés, ugye?" Az. Értettem már a beszélgetés kezdetét is, azon morfondírozott, hogy otthagyja régi vállalatát és elszegődik egy ilyen téesz-vállalkozáshoz. Több lesz a keresete, nagyobb darab kenyér jut odahaza a családnak, s legfeljebb később, évek múlva visszatér a régi munkahelyére. Ezután kérdés-feleletet játszottunk. Én kérdeztem, hogy ott, ahova igyekszik, van-e olcsó, jutányos üzemi konyha. Az nincsen, mondta ő. Van-e munkaruha? Az sincsen. A KÖJÁL-előírásoknak is megfelelő öltözködési, fürdési lehetőség? Az sincsen. Modern építőipari gépek? Nincsenek, Hotelnek is beillő szállás? Nincsen. Pontosan nyolc órai munkaidő? Az több. Nyereségrészesedés? Nem tudni. Könyvtár, klub, tanulási, továbbképzési lehetőség?..! Nincs, nincs, nincs. S a legfontosabb, milyenek a kilátások a jövőt illetően? Azt sem tudni. Most konjunktúrája van az építőiparnak. A beruházási piacon nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Eddig még nagyobb volt, mert a fedezetet az egyén számára „közömbös" államkassza csorgatta. De ezután hogyan lesz? Ingyen pénz nem lesz, az biztos. Minden beruházó csak a saját zsebére variálhat, építkezhet. Az állami vállalat — jellegéből fakadóan is — jelentős juttatásban részesíti munkásait közvetett úton, persze közvetlenül is. Egy ilyen termelő egységnek milliós értékű felszerelése van, s ebből fakadóan olyan munkák elvégzésére is vállalkozhat, amelyet képtelen elvégezni más felszereltséggel rendelkező termelő szervezeti Talán felesleges tovább sorolni a konkrét és objektív tényeket. Holnap is nap lesz — mondja a gondos és előrelátó ember, s nem áldozza fel a mai napot a későbbiekért. A verseny, remélhetően kiszélesedik még a beruházási piacon is, s megérjük azt az ideális állapotot, amikor a kivitelező keresi a beruházót és jobbnál jobb, olcsóbbnál olcsóbb ajánlatokat terjeszt elő. A begyakorlott, évtizedes múlttal és nagyfokú gépesítettséggel rendelkező vállalat valószínű előnyösebben „fut" a mezőnyben. V

an még egy példa. Ez pedig az újításokkal kapcsolatos. Ebben az esztendőben még az elmúlt két év úiítási díjainak átlagával lehet finanszírozni a javaslattevőket. F.z az ősszeg nem érinti a részesedési alapot. Ha több újítás futna be, akkor is a részesedési alapból kellene fizetni A javaslatok száma máris kevesebb, mint a megelőző években volt. Sőt ilyen megjegyzéseket hallani: „Az újítók elviszik a csoport átlagot az alapból." Nem jó ez a megítélés. Az újítás — ha igazán újdonságról van szó — hasznot kell hogy hajtson a vállalatnak, következésképpen növelnie kell a részesedési alapot is. De mikor és mennyivel? — hangzik az ellenvélemény. Lehet, hogy a következő évben semmivel sem gyarapít, talán még az is elképzelhető, hogy a szokásos 10 napi nyereség emiatt csökken majd. De az is lehet, hogy kétvagy három év múlva éppen az az újszerűség jelent a vállalatnak előnyt a termelésben és a piaci értékesítésben, s egyáltalán mindenben, abban is, hogy a régi tíz nap helyett esetleg tizenöt napot osztanak nyereség címén. Ebben az esetben is érvényes a mondás, hogy holnap is nap lesz. Egv ember még megteheti, hogy nem gondol a holnapra. A maga baja. Csak önmagát sújtja életszemléletével, életmódjával. A családos embernek már többedmagára kell gondolnia. Egy vállalatnak százakra, ezrekre. Ezért az a vállalat cselekszik helyesen, amely nem csupán a mára, hanem a jövőre, a holnapra is gondol teljes felelősséggel, a megfontolt ember előrelátásával. Gazdagh István Angol építésügyi küldöttség hazánkban A közelmúltban Angliában vezetője és R. C. Dubois, az járt magyar építésügyi dele- Acrow kereskedelmi vállalat gáció látogatásának viszon- igazgatója. zásaként az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium meghívására négytagú angol küldöttség érkezett Budapestre, R. P. Haynesnek, a Közmunkaügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. A küldöttség tagja G. Wiggelsworth, a Concret Ltd. igazgatója, H. Mitchell, a John Laing cég kutatásfejlesztési főosztályA vendégek ket hetet töltenek hazánkban. Meglátogatnak több tervező intézetet és felkeresik Pécs, Eger, Salgótarján, Miskolc, Dunaújváros nagy építkezéseit. (MTI) SZOMBAT, 1968. MÁJUS 4. Matyó export A Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet megkezdte a börhímzések exportját. A hímzőasszonyok sorát egyetlen férfi népművész, a 68 éves Nagy István törte meg, aki maga készíti a bőrre hímzett könyvjelzőket, csengőhúzókat, bőröveket és más népművészeti cikkeket, amelyeket többek között Japánba, az NSZK-ba és több más államba exportálnak. DÉL-MAGYARORSZÁG 3