Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

Expressz gázprogram TIZENNEGYEZER BEKAPCSOLÁS CSONGRÁD MEGYEBEN — ÜJ CSERETELE­PEK — HAT HÓNAP HELYETT 6 HET Az ország gázprogramja keretében az idén fokozot­tabban előtérbe került a propán-bután gáz — a „pé­bégáz" — korszerűbb hasz­nosítása, szolgáltatása. Ahol ugyanis nincs vagy a közel­jövőben nem is lesz vezeté­kes gáz, kitűnően alkalmaz­ható a palaokos energiahor­dozó. Olcsósága miatt az utóbbi esztendőben Csongrád megyében sok ezren vásárol­tak palackkal működő ké­szüléket. Az idén a DÉGÁZ mintegy tizennégyezer új be­kapcsolást tervez, ötezret Szegeden. Köztudomású, hogy a bekapcsolások nem egyszer 6—7 hónapig is el­húzódtak. A Szegedi Gázmű az országban elsőként most új rendszert dolgozott ki, amelynek segítségével lénye­gesen rövidebb idő — előre­láthatólag 6 hét — alatt tel­jesíthetik az igénylők meg­rendeléseit. Az új eljárásról Farkas Zoltán, a DÉGÁZ osztályvezetője adott tájé­koztatást, elmondotta, hogy 1968 elején tanulmányt, vizs­gálatot készített a DÉGÁZ pébégáz osztálya Kiderült, hogy a hosszadalmas ügyin­tézést az indokolatlan admi­nisztráció okozta. A tervezet szerint például 2000 igénylést a közeljövő­ben már 6—7 hét alatt lebo­nyolítanak a három megyé­ben. A fogyasztók megkö­töttség nélkül bármely cse­retelepen cserélhetik meg­üresedett palackjaikat az új módszer bevezetése után. Ennek érdekében Csongrád, Békés és Bács megye terü­letén az eddigi 40—50 telep helyett minden pébégázt használó helységben bizto­sítják a csere lehetőségét. A gázpalackszolgáltatást a köz­szükségleti cikkekhez hason­lóan forgalmazzák majd. A Szegedi Gázmű terve — amelyet az eképzelések szerint az ország minden területén alkalmaznak majd — nagy segítséget nyújt az igénylőknek. Csongrád me­gyében, Szegeden 1967-ben a családok 27,5 százaléka hasz­nált palackos gázt —- az új rendszer segítségévei szeret­nék elérni, hogy az idén a családok 35—40 százaléka kaphassa meg az olcsó ener­giahordozót Különösen a városok külső kerületeiben van lehetőség a palackos gáz használatára: így Szegeden a Ságvári telep. Tápé, Algyő, Kiskundorozsma, Mihályte-! leli, Újszeged, Petőfitelep háztartásai kérhetik a be­kapcsolást A pébégáz programot a gázhálózat építés figyelem­bevételével készítettek; a DÉGÁZ-nál kapott tájékoz­tatás szerint a III. negyedév­ben a bekapcsolások már az új módszer szerint történ­nek. Üj víztározó a Főcsatorna torkolatánál Határidő előtt húsz nap­pal elkészült és átadták ren­deltetésének a csaknem 100 kilométer hosszú keleti fő­csatorna torkolatánál. Ba­| konszeg község határában épült víztározót A 246 hol­i das, körtöltéssel kialakított ! mesterséges tó a Tiszántúl i mesterségles folyójának éj­! szakai víztöbbletét fogadja be, s ezt nappal adja vissza. Az új tó minden éjszaka másodpercenként hat köb­méter vizet fogad nyolc órán át, majd reggeltől estig má­sodpercenként három köb­méter öntözővizet szolgáltat a csatornából kiágazó öntö­zőfürtöknek. Az új tározó a csapadékban rendszerint sze­gény vidéken újabb ezer hold öntözését teszi lehetővé. Egyetemisták a néphadseregben A felsőfokú tanintézetek­be "előfelvételi nyert fiatalok tanulmányaik megkezdése előtt egy évig katonai szol­gálatot teljesítenek. A kö­vetkező oktatási évadban immár szegedi, budapesti, miskolci, soproni egyetemis­ták, főiskolások és a vásár­helyi felsőfokú mezőgazdasá­gi technikum hallgatói Csongrád megyei laktanyá­ba vonultak be, s néphadse­regünk itt állomásozó ala­kulatánál kapnak kiképzést, A laktanyában A fás, virágos, tágas ud­varé laktanya életével ismer­kedünk. ahol természetesen itt a sorállomány is. A szo­bák — katonanyelven kör­letek — nagyon jól berende­zettek, korszerű a mosdó, s példás a rend mindenütt. Itt a legénység nem csajkából fogyasztja az ebédet, hanem mindenki úgy étkezik, akár az önkiszolgáló étteremben. Kapható presszókávé, üdítő­ital. A nagy művelődési terem­ben rendszeres a filmvetítés, a szellemi vetélkedő, szer­zői est. sokfelé — Jói, általában meg va­gyunk velük elégedve — vá­laszolja Licsicsányi őrnagy. — Kezdetben egy-egy fel­adat végrehajtásánál jóné­hányuknál akaraterő helyett valamiféle „kényelmesség" volt A hetek múlásával aztán ez megszűnt Megedződtek, fizikailag is tovább fejlőd­tek. — A fiúk az egy év eltelte után kapnak-e rangot? — Igen, tiszthelyettesi rendfokozatot. Természete­mezettek. az életet felelősség­gel nézik. Örömmel észlelték ezt szüleik is. „Valahogy jó irányban változtunk" — mondják a fiúk. Igény A továbbtanulásról is sokat beszélnek. Mód van arra, hogy havonként kétszer az egyetemekről, főiskolákról konzultációkat tartsanak. A Honvédelmi Minisztérium, az egység parancsnoksága az általa tehetőt megteszi, hogy az „előfelvételisek" ne . zökkenjenek ki a tanulás sen akkor, ha a szigorú ritmusából, illetve, hogy ké­vizsgán megfelelnek. Az szülhessenek a továbbtanu­egyetem, a főiskola elvégzése után a fiatalok 6 hónapos tartalékos tiszti tanfolyamon vesznek részt. Vélemények A katonák gyűrűjében va­gyunk a laktanya klubjában. Itt van a szegedi Nagy Zol­tán, Ladányi Benedek, Hat­vani Miklós, a mohácsi Du­nai Tamás, valamennyien a Beat-zenekarukat József Attila Tudományegye­hívják vendégsze- tem hallgatói lesznek. Azután és rangot szerzett ? Szegedi Tanárképző Főis­kolára felvett pihsvorosvari replésre irodalmi színpaduk is. Május Hargita'Gábor/ az Eötvös 5-én a magasabb egység ve- Lóránd Tudományegyetem­télkedőjén az alakulat iro- re előfelvételi nyert Belen­dalmi színpada első helye­zést ért el. Több mint 8 ezer kötetes a könyvtár. Nagyab­lakú, szépen berendezett ol­vasóját — közli Juhász Nagy Emília könyvtáros — rend­szeresen látogatják. — A felsőfokú oktatási csúfc István is. Őszintén be­szélnek Különböző módon, de lényegében azonos tarta­lommal „vallják", hogy kez­detben szokatlan volt a ka­tonáskodás, mert egészen más, mint a polgári élet. De már „belejöttek". Az alaki kiképzést nem kedvelik, bár lásra. A felsőfokú oktatási intézetek vezetőségének azonban még gazdagabban lehetne és kellene segíteni, például tanulási módszerek ismertetésével, jegyzetekkel stb. Furcsa, hogy Budapest­ről, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemről többször keresik fel leendő hallgatói­kat, mint a József Attila Tudományegyetemről. Ezek­kel a kérdésekkel azért is kell foglalkoznia a Művelő­désügyi Minisztériumnak, il­letve a felsőfokú oktatási in­tézeteknek, mert a jövőben általános lesz, hogy az egye­temekre, főiskolákra felvett fiúknak tanulmányaik meg­kezdése előtt katonai szolgá­latot kell teljesíteniük. Azzal búcsúznak a fiúk, szeretnék, ha az utánuk kö­vetkezők jobban „édesebb gyermekei" lfinnének az egyetemnek, főiíkoláknak. Morvay Sándor KÖZLEKEDÉS Egyetlen útvonalon Beszéljünk egy kicsit a város közle­kedéséről is, annál inkább, mert szinte nincs olyan nap, hogy olvasóink ne pa­naszkodnának rá szerkesztőségünknek címzett leveleikben. Hát ennyire súlyos lenne a helyzet? A petöfitelepiek után most már a Belváros lakói is gyakran szórnak átkokat az olajbányászok gépko­csijaira: „Nem csak az a baj velük — írta Sándor Gáborné —, hogy eltorlaszolják az utakat, megnehezítik a közlekedést. Min­ket, gyalogjárókat is zavar, hogy elpisz­kítják a város utcáit, összetörik az asz­faltot, kifordítják a járdák szegélyköveit." Nem is folytatom az idézetet, igaza van a levélírónak. Dehát mit lehet tenni? Azt mondják, nincsen öröm üröm nélkül. Na­gyon jó, hogy Szeged bányaváros lett, út­jai azonban nem olyan nagy súlyú gép­járművek számái-a épültek, mint amilye­nek nekik vannak. Kitiltani azonban nem lehet őket a város belterületéről, mert a Tiszántúlra csak egyetlen hidunkon jut­hatnak át. Sok sarat is behordanak az olajmező úttalan útjairól: erős recézésű kerekeikben megragad a sár, s éppen a város közepén pottyan az úttestre. A KRESZ ugyan előírja, hogy a járműve­ket le kell tisztítani, mielőtt közútra tér­nek velük, sajnos azonban nem áll min­den dűlőútnál rendőr... Valamit azért mégiscsak lehetne tenni! Nem ellenük, hanem velük. Megállapodni egyetlen útvonalban, ami a legcélszerűb­ben szeli át a várost, s ezt azután a szo­kásosnál is gyakrabban javítanák, takarí­tanák. A belvárosi forgalom Az előbbi kérdéssel szorosan összefügg egy másik is, amit olvasóink szintén gyak­ran emlegetnek leveleikben. Egyes belvá­rosi utcák túlzsúfoltak, az úgynevezett csúcsidőkben közlekedési dugók keletkez­nek. „Különösen a híd közlekedése krimi­nális — írta legutóbb Szegvári Pál olva­sónk —, s úgy látszik, nincs segítség. A forgalom nőttön nő, s a szűk híd, rajta a villamossal, marad a régi." Bár a forgalom lassításának veszélye miatt a közlekedés túlzott szabályozása nem célszerű, az erős forgalmú útszaka­szokon feltétlenül szükség volna szigorúbb intézkedésekre. Például a hídon és a rá­vezető utcákban is. A Vedres utca, akár­csak a Kállai Ödön utca hemzseg a jár­művektől, míg a Népkert-sor és a Tanács­köztársaság útja aránylag gyenge forgal­mú. Az átirányítás kézenfekvő. A Buda­pest felől érkező járműveknek sem lenne muszáj kizárólag a Kossuth Lajos sugár­úton beérkezni a városba, amikor vele párhuzamosan más, jó útburkolatú utcák is vannak, mint a Fonógyári út — Tolbu­hln sugárút, vagy beljebb a Teréz utca — Cserzy Mihály utca, A közlekedési szak­embereknek meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a jármüvek egyes fajtáit — pél­dául a lovaskocsikat, tehergépkocsikat, vontatókat átterelni ezekre. Az ilyesféle szabályozás nem lassítaná, hanem gyorsítaná a közúti forgalmat. Szeged-állomás A múltkor szó volt már az Indóház tér­rendezésének szükségességéről, Kalmár Béla olvasónk szerint azonban a rendezést a nagyállomáson belül kellene elkezde­ni: „Kistelektől Budapestig minden állo­máson megemelték a vasúti sínek közti járdákat, ki is betonozták vagy aszfaltoz­ták őket, hogy könnyebb legyen fel- és leszállni, jönni-menni az utasoknak, csak a szegedi vasútigaagatóság székhelyén, a nagyállomáson kénytelenek az emberek bukdácsolni a gidres-gödrös sínközökben. A világítás is nagyon rossz, különösen az első vágány mellett, ahová a budapesti személyvonatot szokták beállítani. Csoda, hogy még súlyosabb baleset nem történt. Szeged vendégei, minden esetre, barátsá­gosabb és főleg kulturáltabb fogadást vár­nak el. De talán mi, szegediek is megér­demelnénk valamivel nagyobb figyelmes­séget" Ehhez a levélhez nem sok hozzátenni való maradt. Egyetértünk vele. Reméljük, hogy a vasút költségvetésében egyszer már helyet kap Szeged pályaudvarának rende­zése is. Fehér Kálmán Úttörő­táborok A Keletbütdd Állami Er­dőgazdaság kijelölte az is­kolásgyerekek nyári táboro­zóhelyeit. Az idén húsz he­lyen verhetnek sátort a Du­Sgy kis söprés A turistákkal — pontosab­ban iskolásgyerekekkel — súgnak. A kötelességét úgy is teljesíthette volna, hogy nántúlrol az Alföldről és az azonnal a kőkorláthoz tódul­zsúfolt busz megérkezett a ne rebben tse, sőt zargassa Tisza-partra. Balíelől a Roo­sevelt tér, jobbról a híd, a Tisza, a túlpart panorámája: persze, hogy a 13—14 évesek ország más részéből érkező diákok. A legtöbb táborhely Lillafüred és a miskolc-ta­polcai üdülőhely környékén várja a gyermekeket, de az idén először sátort verhetnek a Putnok szomszédságában lévő Forrás-völgyében és a dédesi várrom szomszédságá­ban is. intézményekbe előfelvételi elismerik, hogy szükség van nyert katonák — állapítja meg Licsicsányi Mihály őr­nagy — jó hatással vannak az egész egység kulturális életére. A népes katonakö­zönség előtt zajló szellemi vetélkedők, az irodalmi szín­pad műsora, a szerzői estek rá. A gyakorlat, persze, az más. — Voltak-e otthon eltá­vozáson? — Nem is egyszer — fele­lik kórusban. — Milyen a koszt? — Jó. A legtöbbünk hí­stb. a szórakozással együtt 20tt­gyarapítják a katonák is­mereteit. Mint katonák — Hogyan teljesítik kato­nai kötelességüket az egye­temisták, a főiskolások? Senki nem kérdezi tőiül!:, maguk mondják — Nagy Zoltán, Ladányi Benedek, Hatvani Miklós és a többiek —, hogy önvizsgólódásukban rájöttek, emberré lettek a hadseregben. Megkomolyod­tak gondolkodásban, fegyel­eeruezeti árbizottságok A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipart Dol­gozók Szakszervezetének elnöksége , keddi ülésén, a fo­gyasztói árak, a minőség és az áruellátás ellenőrzésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal foglalkozott Az elnökség megállapította, hogy a szakszervezeti szervek részvétele a fogyasztói árpolitika kialakulásában, az ár­képzés és áralakulás ellenőrzésében érdekvédelmi funk­ciójából következik. Ehhez az érdekvédelmi munkához szorosan hozzátartozik, hogy a szakszervezet megfelelő szervei útján feltárja az áralakulás tendenciáit, s az eset­leges káros jelenségekre felhívja az illetékes állami szer­vek figyelmét. Az elnökség határozatában egyebek kö­zött előírta, hogy a szakszervezeti közép- és alapszervek­nél árbizottságot kell létrehozni. tak az ajtókból. Álldogáltak, gyönyörködtek; azt hiszem, az ilyen pillanatok — elő­ször körbetekintő jövevé­nyeknél, különösképpen pe­dig gyerekeknél — igazán megkapóak, emlékezetesek. Ekkor azonban odaért a csoporthoz söprögető körút­ján a kövérkés, fakóköpe­nyes asszonyság. Odaért és — nem állt meg. No persze szét a vendégcsapatot. Ogy, hogy mondjuk egy pár perc­re. amíg először szippantják a szegedi levegőt, először szívják magukba a látniva­lót, egy kicsit megáll, vagy — uram bocsá' — kikerüli őket. De nem, az asszony­ság nem tágított, míg csak amazok nem tágultak az út­jából. Ezek után nyilván ve­gyes érzelmekkel — bár megcsodálni való fegyelme­zettséggel — kotródhattak el a félresöpört jövevények. S ha a hosszú út porából addig még nem vettek elég a seprűje sem, sőt mintha nagy köpönyeget magukra, a még erőteljesebb lendületet túlbuzgó asszonyság jóvoltá­vett volna. ból megtörtént ez is. Ott álltak a látványra rá- Sportnyelven szólva: ané­csodálkozó, örvendező kirán- ni bizony igen-igen idény dulók, Szeged kis vendégei, tanáraikkal, szüleikkel együtt, de a seprűs asszony­ság rájuk sem csak kavarintotta port. Kapkodhatták a lábu­eleji formát mutatott ven­dégfogadásból és vendégsze­retetből — a vendégváró hederítve Szegeden. Egyben azt is jól tovább a ábrázolta, hogy a poros bü­rokráciát nem mindig az író­kat, húzódhattak hátrább, asztalon, az aktakupacok éa mígnem menekülésre fogták tintakukacok környékén ta­a dolgot, s eloldalogtak az iái ja meg az ember: a leg iskolások. No és? — mondhatná va­laki —, mi ebben a rossz? Hiszen csak a kötelességét teljesítette. Igaz. Csupán egy eset lenne a legutolsó! bibije van ennek az igaz- S. M. váratlanabb helyen, a leg­meglepőbb formákban is előbukkanhat, s bár ez az SZERDA, 1968. MÁJUS 29. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG xS. 180 801 keres. xDJc. 6*19

Next

/
Oldalképek
Tartalom