Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

Expressz gázprogram TIZENNEGYEZER BEKAPCSOLÁS CSONGRÁD MEGYEBEN — ÜJ CSERETELEPEK — HAT HÓNAP HELYETT 6 HET Az ország gázprogramja keretében az idén fokozottabban előtérbe került a propán-bután gáz — a „pébégáz" — korszerűbb hasznosítása, szolgáltatása. Ahol ugyanis nincs vagy a közeljövőben nem is lesz vezetékes gáz, kitűnően alkalmazható a palaokos energiahordozó. Olcsósága miatt az utóbbi esztendőben Csongrád megyében sok ezren vásároltak palackkal működő készüléket. Az idén a DÉGÁZ mintegy tizennégyezer új bekapcsolást tervez, ötezret Szegeden. Köztudomású, hogy a bekapcsolások nem egyszer 6—7 hónapig is elhúzódtak. A Szegedi Gázmű az országban elsőként most új rendszert dolgozott ki, amelynek segítségével lényegesen rövidebb idő — előreláthatólag 6 hét — alatt teljesíthetik az igénylők megrendeléseit. Az új eljárásról Farkas Zoltán, a DÉGÁZ osztályvezetője adott tájékoztatást, elmondotta, hogy 1968 elején tanulmányt, vizsgálatot készített a DÉGÁZ pébégáz osztálya Kiderült, hogy a hosszadalmas ügyintézést az indokolatlan adminisztráció okozta. A tervezet szerint például 2000 igénylést a közeljövőben már 6—7 hét alatt lebonyolítanak a három megyében. A fogyasztók megkötöttség nélkül bármely cseretelepen cserélhetik megüresedett palackjaikat az új módszer bevezetése után. Ennek érdekében Csongrád, Békés és Bács megye területén az eddigi 40—50 telep helyett minden pébégázt használó helységben biztosítják a csere lehetőségét. A gázpalackszolgáltatást a közszükségleti cikkekhez hasonlóan forgalmazzák majd. A Szegedi Gázmű terve — amelyet az eképzelések szerint az ország minden területén alkalmaznak majd — nagy segítséget nyújt az igénylőknek. Csongrád megyében, Szegeden 1967-ben a családok 27,5 százaléka használt palackos gázt —- az új rendszer segítségévei szeretnék elérni, hogy az idén a családok 35—40 százaléka kaphassa meg az olcsó energiahordozót Különösen a városok külső kerületeiben van lehetőség a palackos gáz használatára: így Szegeden a Ságvári telep. Tápé, Algyő, Kiskundorozsma, Mihályte-! leli, Újszeged, Petőfitelep háztartásai kérhetik a bekapcsolást A pébégáz programot a gázhálózat építés figyelembevételével készítettek; a DÉGÁZ-nál kapott tájékoztatás szerint a III. negyedévben a bekapcsolások már az új módszer szerint történnek. Üj víztározó a Főcsatorna torkolatánál Határidő előtt húsz nappal elkészült és átadták rendeltetésének a csaknem 100 kilométer hosszú keleti főcsatorna torkolatánál. Ba| konszeg község határában épült víztározót A 246 holi das, körtöltéssel kialakított ! mesterséges tó a Tiszántúl i mesterségles folyójának éj! szakai víztöbbletét fogadja be, s ezt nappal adja vissza. Az új tó minden éjszaka másodpercenként hat köbméter vizet fogad nyolc órán át, majd reggeltől estig másodpercenként három köbméter öntözővizet szolgáltat a csatornából kiágazó öntözőfürtöknek. Az új tározó a csapadékban rendszerint szegény vidéken újabb ezer hold öntözését teszi lehetővé. Egyetemisták a néphadseregben A felsőfokú tanintézetekbe "előfelvételi nyert fiatalok tanulmányaik megkezdése előtt egy évig katonai szolgálatot teljesítenek. A következő oktatási évadban immár szegedi, budapesti, miskolci, soproni egyetemisták, főiskolások és a vásárhelyi felsőfokú mezőgazdasági technikum hallgatói Csongrád megyei laktanyába vonultak be, s néphadseregünk itt állomásozó alakulatánál kapnak kiképzést, A laktanyában A fás, virágos, tágas udvaré laktanya életével ismerkedünk. ahol természetesen itt a sorállomány is. A szobák — katonanyelven körletek — nagyon jól berendezettek, korszerű a mosdó, s példás a rend mindenütt. Itt a legénység nem csajkából fogyasztja az ebédet, hanem mindenki úgy étkezik, akár az önkiszolgáló étteremben. Kapható presszókávé, üdítőital. A nagy művelődési teremben rendszeres a filmvetítés, a szellemi vetélkedő, szerzői est. sokfelé — Jói, általában meg vagyunk velük elégedve — válaszolja Licsicsányi őrnagy. — Kezdetben egy-egy feladat végrehajtásánál jónéhányuknál akaraterő helyett valamiféle „kényelmesség" volt A hetek múlásával aztán ez megszűnt Megedződtek, fizikailag is tovább fejlődtek. — A fiúk az egy év eltelte után kapnak-e rangot? — Igen, tiszthelyettesi rendfokozatot. Természetemezettek. az életet felelősséggel nézik. Örömmel észlelték ezt szüleik is. „Valahogy jó irányban változtunk" — mondják a fiúk. Igény A továbbtanulásról is sokat beszélnek. Mód van arra, hogy havonként kétszer az egyetemekről, főiskolákról konzultációkat tartsanak. A Honvédelmi Minisztérium, az egység parancsnoksága az általa tehetőt megteszi, hogy az „előfelvételisek" ne . zökkenjenek ki a tanulás sen akkor, ha a szigorú ritmusából, illetve, hogy kévizsgán megfelelnek. Az szülhessenek a továbbtanuegyetem, a főiskola elvégzése után a fiatalok 6 hónapos tartalékos tiszti tanfolyamon vesznek részt. Vélemények A katonák gyűrűjében vagyunk a laktanya klubjában. Itt van a szegedi Nagy Zoltán, Ladányi Benedek, Hatvani Miklós, a mohácsi Dunai Tamás, valamennyien a Beat-zenekarukat József Attila Tudományegyehívják vendégsze- tem hallgatói lesznek. Azután és rangot szerzett ? Szegedi Tanárképző Főiskolára felvett pihsvorosvari replésre irodalmi színpaduk is. Május Hargita'Gábor/ az Eötvös 5-én a magasabb egység ve- Lóránd Tudományegyetemtélkedőjén az alakulat iro- re előfelvételi nyert Belendalmi színpada első helyezést ért el. Több mint 8 ezer kötetes a könyvtár. Nagyablakú, szépen berendezett olvasóját — közli Juhász Nagy Emília könyvtáros — rendszeresen látogatják. — A felsőfokú oktatási csúfc István is. Őszintén beszélnek Különböző módon, de lényegében azonos tartalommal „vallják", hogy kezdetben szokatlan volt a katonáskodás, mert egészen más, mint a polgári élet. De már „belejöttek". Az alaki kiképzést nem kedvelik, bár lásra. A felsőfokú oktatási intézetek vezetőségének azonban még gazdagabban lehetne és kellene segíteni, például tanulási módszerek ismertetésével, jegyzetekkel stb. Furcsa, hogy Budapestről, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről többször keresik fel leendő hallgatóikat, mint a József Attila Tudományegyetemről. Ezekkel a kérdésekkel azért is kell foglalkoznia a Művelődésügyi Minisztériumnak, illetve a felsőfokú oktatási intézeteknek, mert a jövőben általános lesz, hogy az egyetemekre, főiskolákra felvett fiúknak tanulmányaik megkezdése előtt katonai szolgálatot kell teljesíteniük. Azzal búcsúznak a fiúk, szeretnék, ha az utánuk következők jobban „édesebb gyermekei" lfinnének az egyetemnek, főiíkoláknak. Morvay Sándor KÖZLEKEDÉS Egyetlen útvonalon Beszéljünk egy kicsit a város közlekedéséről is, annál inkább, mert szinte nincs olyan nap, hogy olvasóink ne panaszkodnának rá szerkesztőségünknek címzett leveleikben. Hát ennyire súlyos lenne a helyzet? A petöfitelepiek után most már a Belváros lakói is gyakran szórnak átkokat az olajbányászok gépkocsijaira: „Nem csak az a baj velük — írta Sándor Gáborné —, hogy eltorlaszolják az utakat, megnehezítik a közlekedést. Minket, gyalogjárókat is zavar, hogy elpiszkítják a város utcáit, összetörik az aszfaltot, kifordítják a járdák szegélyköveit." Nem is folytatom az idézetet, igaza van a levélírónak. Dehát mit lehet tenni? Azt mondják, nincsen öröm üröm nélkül. Nagyon jó, hogy Szeged bányaváros lett, útjai azonban nem olyan nagy súlyú gépjárművek számái-a épültek, mint amilyenek nekik vannak. Kitiltani azonban nem lehet őket a város belterületéről, mert a Tiszántúlra csak egyetlen hidunkon juthatnak át. Sok sarat is behordanak az olajmező úttalan útjairól: erős recézésű kerekeikben megragad a sár, s éppen a város közepén pottyan az úttestre. A KRESZ ugyan előírja, hogy a járműveket le kell tisztítani, mielőtt közútra térnek velük, sajnos azonban nem áll minden dűlőútnál rendőr... Valamit azért mégiscsak lehetne tenni! Nem ellenük, hanem velük. Megállapodni egyetlen útvonalban, ami a legcélszerűbben szeli át a várost, s ezt azután a szokásosnál is gyakrabban javítanák, takarítanák. A belvárosi forgalom Az előbbi kérdéssel szorosan összefügg egy másik is, amit olvasóink szintén gyakran emlegetnek leveleikben. Egyes belvárosi utcák túlzsúfoltak, az úgynevezett csúcsidőkben közlekedési dugók keletkeznek. „Különösen a híd közlekedése kriminális — írta legutóbb Szegvári Pál olvasónk —, s úgy látszik, nincs segítség. A forgalom nőttön nő, s a szűk híd, rajta a villamossal, marad a régi." Bár a forgalom lassításának veszélye miatt a közlekedés túlzott szabályozása nem célszerű, az erős forgalmú útszakaszokon feltétlenül szükség volna szigorúbb intézkedésekre. Például a hídon és a rávezető utcákban is. A Vedres utca, akárcsak a Kállai Ödön utca hemzseg a járművektől, míg a Népkert-sor és a Tanácsköztársaság útja aránylag gyenge forgalmú. Az átirányítás kézenfekvő. A Budapest felől érkező járműveknek sem lenne muszáj kizárólag a Kossuth Lajos sugárúton beérkezni a városba, amikor vele párhuzamosan más, jó útburkolatú utcák is vannak, mint a Fonógyári út — Tolbuhln sugárút, vagy beljebb a Teréz utca — Cserzy Mihály utca, A közlekedési szakembereknek meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a jármüvek egyes fajtáit — például a lovaskocsikat, tehergépkocsikat, vontatókat átterelni ezekre. Az ilyesféle szabályozás nem lassítaná, hanem gyorsítaná a közúti forgalmat. Szeged-állomás A múltkor szó volt már az Indóház térrendezésének szükségességéről, Kalmár Béla olvasónk szerint azonban a rendezést a nagyállomáson belül kellene elkezdeni: „Kistelektől Budapestig minden állomáson megemelték a vasúti sínek közti járdákat, ki is betonozták vagy aszfaltozták őket, hogy könnyebb legyen fel- és leszállni, jönni-menni az utasoknak, csak a szegedi vasútigaagatóság székhelyén, a nagyállomáson kénytelenek az emberek bukdácsolni a gidres-gödrös sínközökben. A világítás is nagyon rossz, különösen az első vágány mellett, ahová a budapesti személyvonatot szokták beállítani. Csoda, hogy még súlyosabb baleset nem történt. Szeged vendégei, minden esetre, barátságosabb és főleg kulturáltabb fogadást várnak el. De talán mi, szegediek is megérdemelnénk valamivel nagyobb figyelmességet" Ehhez a levélhez nem sok hozzátenni való maradt. Egyetértünk vele. Reméljük, hogy a vasút költségvetésében egyszer már helyet kap Szeged pályaudvarának rendezése is. Fehér Kálmán Úttörőtáborok A Keletbütdd Állami Erdőgazdaság kijelölte az iskolásgyerekek nyári táborozóhelyeit. Az idén húsz helyen verhetnek sátort a DuSgy kis söprés A turistákkal — pontosabban iskolásgyerekekkel — súgnak. A kötelességét úgy is teljesíthette volna, hogy nántúlrol az Alföldről és az azonnal a kőkorláthoz tódulzsúfolt busz megérkezett a ne rebben tse, sőt zargassa Tisza-partra. Balíelől a Roosevelt tér, jobbról a híd, a Tisza, a túlpart panorámája: persze, hogy a 13—14 évesek ország más részéből érkező diákok. A legtöbb táborhely Lillafüred és a miskolc-tapolcai üdülőhely környékén várja a gyermekeket, de az idén először sátort verhetnek a Putnok szomszédságában lévő Forrás-völgyében és a dédesi várrom szomszédságában is. intézményekbe előfelvételi elismerik, hogy szükség van nyert katonák — állapítja meg Licsicsányi Mihály őrnagy — jó hatással vannak az egész egység kulturális életére. A népes katonaközönség előtt zajló szellemi vetélkedők, az irodalmi színpad műsora, a szerzői estek rá. A gyakorlat, persze, az más. — Voltak-e otthon eltávozáson? — Nem is egyszer — felelik kórusban. — Milyen a koszt? — Jó. A legtöbbünk hístb. a szórakozással együtt 20ttgyarapítják a katonák ismereteit. Mint katonák — Hogyan teljesítik katonai kötelességüket az egyetemisták, a főiskolások? Senki nem kérdezi tőiül!:, maguk mondják — Nagy Zoltán, Ladányi Benedek, Hatvani Miklós és a többiek —, hogy önvizsgólódásukban rájöttek, emberré lettek a hadseregben. Megkomolyodtak gondolkodásban, fegyeleeruezeti árbizottságok A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipart Dolgozók Szakszervezetének elnöksége , keddi ülésén, a fogyasztói árak, a minőség és az áruellátás ellenőrzésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal foglalkozott Az elnökség megállapította, hogy a szakszervezeti szervek részvétele a fogyasztói árpolitika kialakulásában, az árképzés és áralakulás ellenőrzésében érdekvédelmi funkciójából következik. Ehhez az érdekvédelmi munkához szorosan hozzátartozik, hogy a szakszervezet megfelelő szervei útján feltárja az áralakulás tendenciáit, s az esetleges káros jelenségekre felhívja az illetékes állami szervek figyelmét. Az elnökség határozatában egyebek között előírta, hogy a szakszervezeti közép- és alapszerveknél árbizottságot kell létrehozni. tak az ajtókból. Álldogáltak, gyönyörködtek; azt hiszem, az ilyen pillanatok — először körbetekintő jövevényeknél, különösképpen pedig gyerekeknél — igazán megkapóak, emlékezetesek. Ekkor azonban odaért a csoporthoz söprögető körútján a kövérkés, fakóköpenyes asszonyság. Odaért és — nem állt meg. No persze szét a vendégcsapatot. Ogy, hogy mondjuk egy pár percre. amíg először szippantják a szegedi levegőt, először szívják magukba a látnivalót, egy kicsit megáll, vagy — uram bocsá' — kikerüli őket. De nem, az asszonyság nem tágított, míg csak amazok nem tágultak az útjából. Ezek után nyilván vegyes érzelmekkel — bár megcsodálni való fegyelmezettséggel — kotródhattak el a félresöpört jövevények. S ha a hosszú út porából addig még nem vettek elég a seprűje sem, sőt mintha nagy köpönyeget magukra, a még erőteljesebb lendületet túlbuzgó asszonyság jóvoltávett volna. ból megtörtént ez is. Ott álltak a látványra rá- Sportnyelven szólva: anécsodálkozó, örvendező kirán- ni bizony igen-igen idény dulók, Szeged kis vendégei, tanáraikkal, szüleikkel együtt, de a seprűs asszonyság rájuk sem csak kavarintotta port. Kapkodhatták a lábueleji formát mutatott vendégfogadásból és vendégszeretetből — a vendégváró hederítve Szegeden. Egyben azt is jól tovább a ábrázolta, hogy a poros bürokráciát nem mindig az írókat, húzódhattak hátrább, asztalon, az aktakupacok éa mígnem menekülésre fogták tintakukacok környékén taa dolgot, s eloldalogtak az iái ja meg az ember: a leg iskolások. No és? — mondhatná valaki —, mi ebben a rossz? Hiszen csak a kötelességét teljesítette. Igaz. Csupán egy eset lenne a legutolsó! bibije van ennek az igaz- S. M. váratlanabb helyen, a legmeglepőbb formákban is előbukkanhat, s bár ez az SZERDA, 1968. MÁJUS 29. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG xS. 180 801 keres. xDJc. 6*19