Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

Közgazdász szemmk Anyagi ösztönzés vállalaton belüli szabályozása Ahhoz, hogy a vállalat idei anyagi érdekeltségi rend- ilyen egymás közötti korrek- számuknak megfelelően ré­szerét ismertessem, röviden fel kell vázolni a vállalat fel- ciós igények eldöntésénél, szesednek. A további 50 szá­építését. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat az ország Alapvetően befolyásolta még zalék a gyáregységek egész legnagyobb kenderfonodája és szövödéje. Ebből a szem- a vállalati szintű eredményt évi tevékenységének alapján pontból szerepe sajátos. A magyar rostipar tagozódása az a körülmény is, hogy kü- kerül elosztásra", ugyanis nagyjából az alapanyagok fajtáját követi, s így lönböző nagyságrendű gyár- A kollektív szerződés ren­tulajdonképpen a rostkikészítésen túl, len-, kender- és ju- egységek tartoznak közös delkezéséböl világosan kitű­tarostot feldolgozó vállalatok működnek. Mindegyik tulaj- vállalati szervezetbe. Így pL nik, hogy az elért részesedé­donképpen meglehetősen zárt egység, bár az iparág vál- egy nagy volument képvise- si alap 50 százaléka bérará­lalatai tulajdonképpen, amellett, hogy profilgazdának te- lő gyáregység elmaradása az nyosan kerül felosztásra, az kintendők, az általuk feldolgozott természetes rostokat il- alaprentabilitási feladattól, érdekelt gyáregységek kö­letően, mégis meglehetősen változatos profillal dolgoznak, kétségessé tette a kisebb zött Ebben tulajdonképpen lgv a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat is, amellett, hogy gyáregységek túlteljesítésé- semmi új nincs, az arányok PEDAGÓGIA változtak, amennyiben az ed­digi 60 százalék helyett csu­a jövedel lényegesen na­kizárólagos felhasználója a hazai kenderrostoknak, jelen- nek pénzügyi realizálását t.ékeny mennyiségben dolgoz fel pamut-, műszál- és szín- Ezzel szemben, az 1968 tetikus fonalakat hogy csak a fontosabbakat említsem, évre vonatkozó vállalati gaz- pán 50 százalék az, amire a Az eddig elmondottakból az is kitűnik, hogy a vállalat tu- daságpolitika az anyagi ér- vállalati eredményből a lajdonképpen vertikális felépítésű. Ez azonban távolról dekeltség mértékének gyár- szervezeti együvétartozás sem egyértelmű, amennyiben az egyes vertikális folyama- egységenkénti megállapítását alapján számítani lehet A tok nem jelentenek gyáregységeken belül teljességet sőt a vállalati szintű gazdasági csökkentést az indokolja, inkább a gyáregységi tagozódás egy-egy főbb vertikum- döntések szférájába utalja, hogy a jövőben nak felel meg. így tehát vannak kizárólag fonással és szö- A vállalati kollektív szerző- mezőségnek véssél foglalkozó gyáregységek, sőt az utóbbi években elő- dés e kérdéssel foglalkozó gyobb szerepe van, mint a fordult az is, hogy a csak fonással foglalkozó gyáregység fejezete a következőket korábbi gazdálkodásban, a vállalaton belüli gazdasági adottságok következtében mondja ki: „A vállalati és Ezért helyes alapelvnek le­szövödei termékek előállításával is foglalkozik. Ezen felül a Vállalati Szakszervezeti het tekinteni, hogy a gyár­adva van még egy gyáregység, ahol tulajdonképpen teljes Tanács szinten történő fel- egységek lehetőleg minél na­fonodai és szövődéi vertikum található együtt használások után fennmara- gyobb mértékben, saját ered­dó részesedési alap a gyár A gyárak önállóságáról rült A vállalati apparátus érdekeltek meghallgatása A vállalati felépítés átte- a gyáregységek keretein be- súlyszámának megfelelően után, olyan határozat szüle­kintése is mutatja, hogy az lül a gazdaságos termelés- részesedik az elosztásra ke- tett hogy ennek legjobban eltero tevékenységek milyen hez. A gyárak zárt számvi- rülő nyereségrészesedésből 50 százalékos mérték nagymértékben differenciál- teli rendszere lehetővé tette (súlyszám-kategóriánkénti ják az anyagi érdekeltség a gyártmányok utókalkulá- bértömeg csoportrészesedési mérésének lehetőségeit Ha lását, s ezen keresztül az maximum). A gyáregységek csak azt emelem ki, hogy a összes tevékenység teljes a fennmaradó (tehát a vál- hogy a részesedési alap má­kenderfonalak külön gyár- részletességgel történő meg- lalati szintű tartalékok levő- sodik 50 százalékát milyen egységben készülnek, feldől- figyelését Gyakorlatilag te- nása utáni) nyereségrészese- feltételek gozásuk azonban más gyár- hát a vállalati eredmény dés 50 százalékából súly- szét a egységben történik, világos, megállapítása a gyáregységi hogy az ösztönzésnek meg eredmények egyszerű össze­kell oldania a termelés mi- vonásával történt Látni kell nöségi problémáiból adódó azonban, hogy ami a szám­ellentmondásokat is. Egé- vitel szempontjából módszer­szen leegyszerűsítve arról tanilag helyes, az nem fel­van szó, hogy a fonalak mi- tétlenül az a gazdálkodás ol­nőségét nem lehet kizárólag daláról nézve. ményük alapján jussanak egységek és a vállalati ap- részesedési alaphoz. Sokol­parátus között elosztásra ke- dalú vita alapján az összes felel meg. Az anyagi érdekeltség vállalaton belül tehát az, alapján osztjuk gyáregységek között. Az elosztás feltételei Beható vizsgálat, elemzés ját eszközök fejlesztésre tör­és sokszor szenvedélyes vi- ténő felhasználása nemcsak ták után olyan határozat nagyobb körültekintést igé­született, hogy a gyáregysé- nyel, hanem a minél gyor­a maximális gyáregységi így tehát nem meglepő, gi munka mérlegelésénél sabb megtérülést is célozza, nyereség szemszögéből meg- sőt természetes, hogy az al- 1968. évben a következő fel- helyénvalónali látszik ezt, határozni, mert ilyen módon a kalmazott módszer követ- tételeket kell minden gyár- mint kiemelt feladatot ke­s/.övodei továbbmegmunkálás keztében rendkívül sok el- egységnél mérlegelni, amikor zelni. során rendkívül sok gondot számolási probléma merült a részesedési alap második A gyáregységek által meg­lehet okozni. Az sem vitás, fel az egyes gyáregységek felének felosztására sor ke- valósítandó műszinttervi és hogy a vállalaton belül nem között. Ezeket egyszerűen rül: komplextervi kiemelt fel­lehet olyan módszereket al- vállalaton belüli korrekciók- Az I—IV. negyedévi ope- adatok teljesítése, kalmazni, mintáz önálló vál- nak lehet nevezni. Teljesen ratív tervek gyári szintű ár- Nem szőrűi magyarázatra, ialatok esetében. Ez nem- világos és az eddigi válla- bevételi előirányzatának tel- hogy a f. gazdálkodás alap­csak a jogszabályi rendezés- lati gyakorlat azt bizonyít- jesítése. vető célkitűzéseit tai*talma­ilek mondana ellent, de tu- ja, hogy ahol korrekciós igé- E feladat előírásánál az zó, emiitett tervek nagymér­lajdonképpen a vállalaton nyek merülnek fel, ott gaz- alapvető szempont az volt, tékben hozzájárulnak a ter­bclüli együvé tartozás is tel- dasági mérlegelés szükséges, hogy a vállalat által piacku- vezett jövedelmezőség rea­je.sen formálissá válna. Mind- Mindebből pedig világosan tató munkával és egyéb ke- iizálásához. Emellett termé­ebböl kitűnik, hogy a prob- levezethető az is, hogy a reskedelmi tevékenységgel szelesen számos intézkedés léma megoldásút sajátos mó- gyáregységek kimutatott alátámasztott termelési ter- perspektívában is szolgál­don kell keresni. számszerű eredményei nem veket a gyáraknak teljesí- hatja a gazdaságos, illetve Amikor a vállalaton be- tökéletesen fedik a vállalati teniök kell. Hosszas vita jövedelmező termelés szem­lüli és természetesen csak az mérlegelés alapján elért volt atekintetben, hogy pontjait. Az eddigi tapaszta­1968. évi időszakra elfoga- eredményt. E gondolatsor be- mennyiségi előirányzatot lat az volt, hogy e tervek dott anyagi ösztönzési rend- fejezéseképpen szeretnék vagy a piac igényeihez kö- meglehetősen sok feladatot szert kidolgoztuk, a mai jo- utalni azokra a vélemények- zelebb álló árbevételi ösz- tartalmaztak, következéskép­gi helyzetből indultunk ki. re, amelyek szerint az új szeget kell-e alapul venni, pen értékelésük, számbavé­A vállalatok jogállását sza- gazdálkodási feltételek mel- Végül is általános elfogadás- telük nehézkes volt A gyár­bályozó kormányrendelet lett helyesnek látszanék a ra került az árbevétel, amely egységi tevékenység elbírá­ugyanis világosan kimondja, gyáregységekkel önálló mér- magában foglalja a gyártás lásánál természetesen nem hogy a vállalat mint jogi leget készíttetni. Ez, mint tervszerűségét, a piac érték- az összes intézkedések haté­személy, milyen jogokkal és számviteli módszer is elve- ítéletét, nem különben a konyságát vizsgáljuk, hanem kötelezettségekkel rendelke- tendő, hiszen teljesen értei- pénzügyi konzekvenciákat is. csak a kiemelt vállalati és zik. Ezek egyike sem bont- meltennek látszik olyan Állóeszköz-fenntartási terv gyáregységi feladatokat En­ható le teljes egészében gyúr- mérlegek elkészítése, ame- betartása. nek révén lehetővé válik az egységre, mert abban az lyelc jogi értelemben nem Bár a vállalati szintű gaz- is, hogy a vállalati elképze­esetben már nem gyúregy- tekinthetők annak. Ezentúl, dálkodúsban nem kötelező lések realizálása könnyeb­ségről, hanem vállalatról rendkívül bürokratikus is ez mutató, mint eddig volt, az ben történjék, mint eddig, kell beszélni. így tehát a a módszer és aláássa a vál- állóeszköz-fenntartási terv, a különösen, ha azok pers­gyáregységek tulajdonkép- lalati tevékenység egyik leg- megfelelő gépállapotok fenn- pektivikus jellegűek. Tá­pén nem rendelkeznek azok- fontosabb motívumát, neve- tartása érdekében szükséges- pasztalati tény, hogy a gyár­kai az alapvető funkciókkal, zetesen azt, hogy a vállala- nek tartottuk a jövőben is egységek nem szívesen hoz­amelyek kizárólag vállalati ton belül a rendelkezésre ál- fenntartani. Az állóeszköz- anyagi áldozatokat pers­hatáskörbe tartoznak. Bo- ló eszközökkel mégiscsak fenntartási terv keretében pektivikus feladatok végre­nyolítja a kérdést, hogy a vállalati szinten kell gaz- határozzuk meg a gépállapo- hajtásában. Ennek az új vállalati összevonások után dúlkodni. tokra lényeges hatással le- rendszer véget vet, s így mód közgazdaságilag teljesen ért- E meglehetősen vázlatos vő generálozásokat és kar- van az áldozatok ellensúlyo­hető módon, fenntartottuk a áttekintés alapján azt lehet bantartásokat. vállalatszerű gyáregységi ön- mondani, hogy a gyáregységi Egy fő munkavállalóra ju­elszámolást. Ennek nagyon gazdasági eredmény megál- tó éves bérszínvonal meg­kézenfekvő eredménye az lapítása, az ebből származó tartása. volt. hogy az elmúlt öt év érdekeltségi rendszer meg- úgy gondolom, erről a alatt meglehetősen nagy ön- határozása sokoldalú mérle- feltételről nem kell részle­állóságot lehetett biztosítani gelést igényel. tesebben szólni, mivel jelen- ,„,... , . . tősége az új feltételek között és gyáregyse© éle­meglehetősen ismert. Any- « ^ . befolyásol® nyit azonban meg kell je- X™^ * ? 4 f0T gyezni. hogy természetesen ™okon "^f k Vltatnunk­Ahhoz, hogy az 1968-asévi mény. A gyáregység által a kiadott bérszínvonal - WAJJ^"1 gazdálkodásban alkalmazás- elért . nyeresége viszonyitot- amely sajnalatos modon eb- f^^f^ ^X £-11 ven­ra került vállalati rendszert tuk alaprentabihtasi feladat- ben az evben csak kesobb nTaz MSZMPVállala. Párt nW tudluk érteni egészen hoz és az elért többletnye- kerül meghatározásra — nem az mbZMP vállalati Fart­meg tudjuk értem, egeszen gyakorlatüag ál. egyenló * váUalati szintű- bizott^anak gazdasagpoh­Zsoldos Sándor rajza — Balázs, ne káromkodj a gyerek előtti Alija a tüzetf az időt Pipakészftő mesterek között Saját eredményeik alapján zasara. Szükségesnek tartom meg­említeni, hogy ezek a dön­tések nem egyszerű válla­latvezetési elképzelések. A vállalatnál kialakult gya­korlat szerint ugyanis a vázlatosan szeretnék . kintést adni a kisebb-na- lalati szintű elszámoláshoz vei, hanem a gyaregvsegi reyobb változtatásokkal, öt hasonló módszerrel használ- feltételeknek megfelelően éven át alkalmazott vállala- tuk fel a gyári nyereségré- differenciált. tikai irányelveit. Az ennek figyelembevételével kialakí­tott vállalati koncepciót meg­vitatta a vállalat igazgató ton' belüli' érdekeltségi rend- szesedés megállapításához. A A fejlesztési alapból elő- , uevancsak állást szerről. Csupán a lényeget legkülönfélébb természetű irányzott beruházások, c.in- ^faXz üj fogsrobMyi ren érintve, az eddigi gyakorlat kérdések miatt állandó vita zett Jellegűen kiadott gyar- XteMíten a tulajdonképpen az volt hogy volt atekintetl^, h^. e«r- egységi feladatok teljesít*- ^ti Xere^ti ta! tánST^meTyb^ve! IfeSé^fév^aS S E feltétel azt célozza, hogy ^^JES-S b^^tefme^ SS/^fiS^-Kt fSí^K ^Nei^^S hogy a termeiesi ene*ei «t • ' . mlin,.áh,n o.,. a™. t„ biztosítva van a demokra­hatósági árak alkalmazású- ges jovedelmezoseget. A gya- si munkaban. tok eves ta- ^—„ „A,.A„ „ lrXrrKtH cvnvnnuC val határoztuk meg, s ezzel [X^n^akkoT'0^5 egyik- beruházások"és"" a fejteszté- telentékeny tömegei kü- pasztalat mutatja, hogy a tizmus. Ennek révén a dol­Ezerarcú anyag a fa Az ember belőle eszkábálta az első kereket majd a repülő­gépet Amikor kontinen­sünkre áthajózott a szívha­tó füst, a barna dohánynak először fából faragtak áldo­zó eszközt És a műveletet varázslatos ihlettel csinál­hatták: a több száz éves ősöktől alig különböznek a mai pipák. Hagyomány A mesterek drága pénzért vásárolják a pipának való alapanyagot, a bruyer-gyö­keret. Kemény, mint a fém, nem fogja a tűz. Magyaror­szágon ritka találkozni vele, hiszen csak Nagykőrösön működik az egyetlen na­gyobb pipagyár. A patinás műhely messzeföldön híres pipáit jórészt ebből a fá­ból készíti. Évente vagy két­száz fajtában, többezer színárnyalatban, összesen százezret A nagykőrösi gyárban körfűrésztől zengő bútor­üzem mellett húzódik a csendes műhely. A földszin­tes épületek alig változtak, a régi-régi manufaktúráról árulkodnak. Mai „gazdája" a fiatal Demcsik Gyula mű­vezető, így beszélt a törté­netről : — A Szatmáry-család ala­pította a kisipari üzemet. Esztergályos volt a dédapa, s Imre bácsi is, akinél én tanultam. Ügy mondják, az alapító mester Kossuth-tal és Arany Jánossal is jó ba­rátságban állt, az ipar ké­sőbbi tulajdonosai meg sok aranyérmet szereztek mun­kájukkal. Hát ezt folytatjuk mi a magunk módján. A koros épület belsejében magas fordulatszámú gépek dolgoznak. A bruyer-kocka egy különleges esztergapad­ról indul: az élesre köszö­rült acél pillanatok alatt faragja le a fölösleget; szin­te percenként hullik az újabb, s újabb darab a gyűjtőládákba. A következő terem a csiszoló. A sebesen forgó korongok mellett kék köpenyes munkásnők sza­badkézzel alakítják a fát, mígnem olyan lesz, mint a márvány. Variációk Áz asszonyoktól férfikézbe kerül a formálódó tárgy. A legérdekesebb, s legtöbbet kívánó munkát, a ragyázást, Bársony Ambrús végzi, öt­hat perc alatt erezeteket mar a sima anyagba, a termé­szetet utánozza géppel. Jég­virágokat, páfránymintát. Egy pillantásra sem eme­li fel a szemét, úgy vála­szol. — Hogy hol tanultam? Természetesen itt az öreg Szatmárynál.. Ennek 16 éve. Itt avattak szakmunkássá, s itt kaptam az első fizetése­met szembeállítva az elszámolt másik gyáregység nem ért sek az előirányzott időpont- vettek reszt a gazdasági don­termelési költségeket szüle- e] többleteredményt — kü- ra legtöbbször nem voltak tese*1 meghozatalában, tett meg a gyáregységi ered- lön problémát okozott az realizálhatók. Miután a sa- MAROSI JÁNOS — ÉS nem únja az ismét­lődő munkát? — Nem. Igaz, Itt sorozat­gyártás megy — mégis min­den pipát másként fogok, máshogy harap a szerszám. Egyik pipa sem hasonlít a másikra, mint ahogy nincs két egyforma ember. Szám­talan variáció születik oda­fönt az irodában, a rajz­asztalokon is: mást kérnek az angolok, a svédek, a né­metek, mást a magyarok. Bársony Ambrús tovább­adja a barázdált pipafejet; a következő gépnél beillesz­tik a szárat — mehet a fé­nyezőbe. Az egyszerű helyiségben lakkszóró pisztoly sriszeg. Fiatalasszony gumikesztyű­vel forgatja a pipát, majd amikor befutotta a csillo­gó lakk, állványra rakja.' Furcsa alkotmány ez, olyan mint a fakírok ágya. Tüs­kéin száradnak a gömbölyű, a vaskos, a tömzsi, s a ke­cses remekék. A vetélytárs A mesterségből jól megél­nek a pipakészítők. Az ügyeskezű Bársony Ambrus és munkatársai kétezer fo­rint felett keresnek. A mes­terség hálás a szerelemesei­nek. Persze szűk esztendők azért akadnak néha. Búz László igazgató mo­solytalanul beszél erről: — 1966-ban nagyobb ex­portra készültünk, két éS fél millióért vásároltuk a drága anyagot. Az üzletből nem lett semmi — úgy tűnt befellegzik pipásainknak. Nem hagytuk annyiban, új piacok után néztünk. Ter­mékeinknek jó hírük van Hollan diában, Dániában, Ausztráliában, Angliában, Svédországban. És éppen ezért lehetőségünk ís akadt. — Persze nemcsak külföldön szeretnénk nagyobb piacot, hanem idehaza is: jobban kell árulnunk pipáinkat. A gyár tehát mással ti próbálkozik, olyannal, ami­vel kedvet teremthet. Pél­dául szép dohányzó készle­teket készít pipáihoz, pipa-: tartót a gyűjtőknek, a nép­művészet hagyományai sze­rint. A Balaton mellett 1968­ban tájjellegű díszítéssel kü­lönleges készleteket hoznak forgalomba. De különlegest kollekció készül Szegedre is, a szabadtéri játékok idejére, és az ipari vásárra. Az igazgató hosszan gon­dolkodik, aztán még hozzá­teszi: „Szükségünk van az ilyen kínálásra is. Az embe­reknél divatot kell csinálni. A pipából is, mert nagy ver­senytárs a cigaretta. Na­gyon nagy, s mi nem sze­retnénk abbahagyni ezt a mesterséget-" Kár is lenne érte, hiszen szép és nehéz munka. Matkó István VASÁRNAP, 1968. ÁPRILIS 14. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom