Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

Közgazdász szemmk Anyagi ösztönzés vállalaton belüli szabályozása Ahhoz, hogy a vállalat idei anyagi érdekeltségi rend- ilyen egymás közötti korrek- számuknak megfelelően részerét ismertessem, röviden fel kell vázolni a vállalat fel- ciós igények eldöntésénél, szesednek. A további 50 száépítését. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat az ország Alapvetően befolyásolta még zalék a gyáregységek egész legnagyobb kenderfonodája és szövödéje. Ebből a szem- a vállalati szintű eredményt évi tevékenységének alapján pontból szerepe sajátos. A magyar rostipar tagozódása az a körülmény is, hogy kü- kerül elosztásra", ugyanis nagyjából az alapanyagok fajtáját követi, s így lönböző nagyságrendű gyár- A kollektív szerződés rentulajdonképpen a rostkikészítésen túl, len-, kender- és ju- egységek tartoznak közös delkezéséböl világosan kitűtarostot feldolgozó vállalatok működnek. Mindegyik tulaj- vállalati szervezetbe. Így pL nik, hogy az elért részesedédonképpen meglehetősen zárt egység, bár az iparág vál- egy nagy volument képvise- si alap 50 százaléka bérarálalatai tulajdonképpen, amellett, hogy profilgazdának te- lő gyáregység elmaradása az nyosan kerül felosztásra, az kintendők, az általuk feldolgozott természetes rostokat il- alaprentabilitási feladattól, érdekelt gyáregységek köletően, mégis meglehetősen változatos profillal dolgoznak, kétségessé tette a kisebb zött Ebben tulajdonképpen lgv a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat is, amellett, hogy gyáregységek túlteljesítésé- semmi új nincs, az arányok PEDAGÓGIA változtak, amennyiben az eddigi 60 százalék helyett csua jövedel lényegesen nakizárólagos felhasználója a hazai kenderrostoknak, jelen- nek pénzügyi realizálását t.ékeny mennyiségben dolgoz fel pamut-, műszál- és szín- Ezzel szemben, az 1968 tetikus fonalakat hogy csak a fontosabbakat említsem, évre vonatkozó vállalati gaz- pán 50 százalék az, amire a Az eddig elmondottakból az is kitűnik, hogy a vállalat tu- daságpolitika az anyagi ér- vállalati eredményből a lajdonképpen vertikális felépítésű. Ez azonban távolról dekeltség mértékének gyár- szervezeti együvétartozás sem egyértelmű, amennyiben az egyes vertikális folyama- egységenkénti megállapítását alapján számítani lehet A tok nem jelentenek gyáregységeken belül teljességet sőt a vállalati szintű gazdasági csökkentést az indokolja, inkább a gyáregységi tagozódás egy-egy főbb vertikum- döntések szférájába utalja, hogy a jövőben nak felel meg. így tehát vannak kizárólag fonással és szö- A vállalati kollektív szerző- mezőségnek véssél foglalkozó gyáregységek, sőt az utóbbi években elő- dés e kérdéssel foglalkozó gyobb szerepe van, mint a fordult az is, hogy a csak fonással foglalkozó gyáregység fejezete a következőket korábbi gazdálkodásban, a vállalaton belüli gazdasági adottságok következtében mondja ki: „A vállalati és Ezért helyes alapelvnek leszövödei termékek előállításával is foglalkozik. Ezen felül a Vállalati Szakszervezeti het tekinteni, hogy a gyáradva van még egy gyáregység, ahol tulajdonképpen teljes Tanács szinten történő fel- egységek lehetőleg minél nafonodai és szövődéi vertikum található együtt használások után fennmara- gyobb mértékben, saját ereddó részesedési alap a gyár A gyárak önállóságáról rült A vállalati apparátus érdekeltek meghallgatása A vállalati felépítés átte- a gyáregységek keretein be- súlyszámának megfelelően után, olyan határozat szülekintése is mutatja, hogy az lül a gazdaságos termelés- részesedik az elosztásra ke- tett hogy ennek legjobban eltero tevékenységek milyen hez. A gyárak zárt számvi- rülő nyereségrészesedésből 50 százalékos mérték nagymértékben differenciál- teli rendszere lehetővé tette (súlyszám-kategóriánkénti ják az anyagi érdekeltség a gyártmányok utókalkulá- bértömeg csoportrészesedési mérésének lehetőségeit Ha lását, s ezen keresztül az maximum). A gyáregységek csak azt emelem ki, hogy a összes tevékenység teljes a fennmaradó (tehát a vál- hogy a részesedési alap mákenderfonalak külön gyár- részletességgel történő meg- lalati szintű tartalékok levő- sodik 50 százalékát milyen egységben készülnek, feldől- figyelését Gyakorlatilag te- nása utáni) nyereségrészese- feltételek gozásuk azonban más gyár- hát a vállalati eredmény dés 50 százalékából súly- szét a egységben történik, világos, megállapítása a gyáregységi hogy az ösztönzésnek meg eredmények egyszerű összekell oldania a termelés mi- vonásával történt Látni kell nöségi problémáiból adódó azonban, hogy ami a számellentmondásokat is. Egé- vitel szempontjából módszerszen leegyszerűsítve arról tanilag helyes, az nem felvan szó, hogy a fonalak mi- tétlenül az a gazdálkodás olnőségét nem lehet kizárólag daláról nézve. ményük alapján jussanak egységek és a vállalati ap- részesedési alaphoz. Sokolparátus között elosztásra ke- dalú vita alapján az összes felel meg. Az anyagi érdekeltség vállalaton belül tehát az, alapján osztjuk gyáregységek között. Az elosztás feltételei Beható vizsgálat, elemzés ját eszközök fejlesztésre törés sokszor szenvedélyes vi- ténő felhasználása nemcsak ták után olyan határozat nagyobb körültekintést igészületett, hogy a gyáregysé- nyel, hanem a minél gyora maximális gyáregységi így tehát nem meglepő, gi munka mérlegelésénél sabb megtérülést is célozza, nyereség szemszögéből meg- sőt természetes, hogy az al- 1968. évben a következő fel- helyénvalónali látszik ezt, határozni, mert ilyen módon a kalmazott módszer követ- tételeket kell minden gyár- mint kiemelt feladatot kes/.övodei továbbmegmunkálás keztében rendkívül sok el- egységnél mérlegelni, amikor zelni. során rendkívül sok gondot számolási probléma merült a részesedési alap második A gyáregységek által meglehet okozni. Az sem vitás, fel az egyes gyáregységek felének felosztására sor ke- valósítandó műszinttervi és hogy a vállalaton belül nem között. Ezeket egyszerűen rül: komplextervi kiemelt fellehet olyan módszereket al- vállalaton belüli korrekciók- Az I—IV. negyedévi ope- adatok teljesítése, kalmazni, mintáz önálló vál- nak lehet nevezni. Teljesen ratív tervek gyári szintű ár- Nem szőrűi magyarázatra, ialatok esetében. Ez nem- világos és az eddigi válla- bevételi előirányzatának tel- hogy a f. gazdálkodás alapcsak a jogszabályi rendezés- lati gyakorlat azt bizonyít- jesítése. vető célkitűzéseit tai*talmailek mondana ellent, de tu- ja, hogy ahol korrekciós igé- E feladat előírásánál az zó, emiitett tervek nagymérlajdonképpen a vállalaton nyek merülnek fel, ott gaz- alapvető szempont az volt, tékben hozzájárulnak a terbclüli együvé tartozás is tel- dasági mérlegelés szükséges, hogy a vállalat által piacku- vezett jövedelmezőség reaje.sen formálissá válna. Mind- Mindebből pedig világosan tató munkával és egyéb ke- iizálásához. Emellett terméebböl kitűnik, hogy a prob- levezethető az is, hogy a reskedelmi tevékenységgel szelesen számos intézkedés léma megoldásút sajátos mó- gyáregységek kimutatott alátámasztott termelési ter- perspektívában is szolgáldon kell keresni. számszerű eredményei nem veket a gyáraknak teljesí- hatja a gazdaságos, illetve Amikor a vállalaton be- tökéletesen fedik a vállalati teniök kell. Hosszas vita jövedelmező termelés szemlüli és természetesen csak az mérlegelés alapján elért volt atekintetben, hogy pontjait. Az eddigi tapaszta1968. évi időszakra elfoga- eredményt. E gondolatsor be- mennyiségi előirányzatot lat az volt, hogy e tervek dott anyagi ösztönzési rend- fejezéseképpen szeretnék vagy a piac igényeihez kö- meglehetősen sok feladatot szert kidolgoztuk, a mai jo- utalni azokra a vélemények- zelebb álló árbevételi ösz- tartalmaztak, következésképgi helyzetből indultunk ki. re, amelyek szerint az új szeget kell-e alapul venni, pen értékelésük, számbavéA vállalatok jogállását sza- gazdálkodási feltételek mel- Végül is általános elfogadás- telük nehézkes volt A gyárbályozó kormányrendelet lett helyesnek látszanék a ra került az árbevétel, amely egységi tevékenység elbíráugyanis világosan kimondja, gyáregységekkel önálló mér- magában foglalja a gyártás lásánál természetesen nem hogy a vállalat mint jogi leget készíttetni. Ez, mint tervszerűségét, a piac érték- az összes intézkedések hatészemély, milyen jogokkal és számviteli módszer is elve- ítéletét, nem különben a konyságát vizsgáljuk, hanem kötelezettségekkel rendelke- tendő, hiszen teljesen értei- pénzügyi konzekvenciákat is. csak a kiemelt vállalati és zik. Ezek egyike sem bont- meltennek látszik olyan Állóeszköz-fenntartási terv gyáregységi feladatokat Enható le teljes egészében gyúr- mérlegek elkészítése, ame- betartása. nek révén lehetővé válik az egységre, mert abban az lyelc jogi értelemben nem Bár a vállalati szintű gaz- is, hogy a vállalati elképzeesetben már nem gyúregy- tekinthetők annak. Ezentúl, dálkodúsban nem kötelező lések realizálása könnyebségről, hanem vállalatról rendkívül bürokratikus is ez mutató, mint eddig volt, az ben történjék, mint eddig, kell beszélni. így tehát a a módszer és aláássa a vál- állóeszköz-fenntartási terv, a különösen, ha azok persgyáregységek tulajdonkép- lalati tevékenység egyik leg- megfelelő gépállapotok fenn- pektivikus jellegűek. Tápén nem rendelkeznek azok- fontosabb motívumát, neve- tartása érdekében szükséges- pasztalati tény, hogy a gyárkai az alapvető funkciókkal, zetesen azt, hogy a vállala- nek tartottuk a jövőben is egységek nem szívesen hozamelyek kizárólag vállalati ton belül a rendelkezésre ál- fenntartani. Az állóeszköz- anyagi áldozatokat pershatáskörbe tartoznak. Bo- ló eszközökkel mégiscsak fenntartási terv keretében pektivikus feladatok végrenyolítja a kérdést, hogy a vállalati szinten kell gaz- határozzuk meg a gépállapo- hajtásában. Ennek az új vállalati összevonások után dúlkodni. tokra lényeges hatással le- rendszer véget vet, s így mód közgazdaságilag teljesen ért- E meglehetősen vázlatos vő generálozásokat és kar- van az áldozatok ellensúlyohető módon, fenntartottuk a áttekintés alapján azt lehet bantartásokat. vállalatszerű gyáregységi ön- mondani, hogy a gyáregységi Egy fő munkavállalóra juelszámolást. Ennek nagyon gazdasági eredmény megál- tó éves bérszínvonal megkézenfekvő eredménye az lapítása, az ebből származó tartása. volt. hogy az elmúlt öt év érdekeltségi rendszer meg- úgy gondolom, erről a alatt meglehetősen nagy ön- határozása sokoldalú mérle- feltételről nem kell részleállóságot lehetett biztosítani gelést igényel. tesebben szólni, mivel jelen- ,„,... , . . tősége az új feltételek között és gyáregyse© élemeglehetősen ismert. Any- « ^ . befolyásol® nyit azonban meg kell je- X™^ * ? 4 f0T gyezni. hogy természetesen ™okon "^f k VltatnunkAhhoz, hogy az 1968-asévi mény. A gyáregység által a kiadott bérszínvonal - WAJJ^"1 gazdálkodásban alkalmazás- elért . nyeresége viszonyitot- amely sajnalatos modon eb- f^^f^ ^X £-11 venra került vállalati rendszert tuk alaprentabihtasi feladat- ben az evben csak kesobb nTaz MSZMPVállala. Párt nW tudluk érteni egészen hoz és az elért többletnye- kerül meghatározásra — nem az mbZMP vállalati Fartmeg tudjuk értem, egeszen gyakorlatüag ál. egyenló * váUalati szintű- bizott^anak gazdasagpohZsoldos Sándor rajza — Balázs, ne káromkodj a gyerek előtti Alija a tüzetf az időt Pipakészftő mesterek között Saját eredményeik alapján zasara. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezek a döntések nem egyszerű vállalatvezetési elképzelések. A vállalatnál kialakult gyakorlat szerint ugyanis a vázlatosan szeretnék . kintést adni a kisebb-na- lalati szintű elszámoláshoz vei, hanem a gyaregvsegi reyobb változtatásokkal, öt hasonló módszerrel használ- feltételeknek megfelelően éven át alkalmazott vállala- tuk fel a gyári nyereségré- differenciált. tikai irányelveit. Az ennek figyelembevételével kialakított vállalati koncepciót megvitatta a vállalat igazgató ton' belüli' érdekeltségi rend- szesedés megállapításához. A A fejlesztési alapból elő- , uevancsak állást szerről. Csupán a lényeget legkülönfélébb természetű irányzott beruházások, c.in- ^faXz üj fogsrobMyi ren érintve, az eddigi gyakorlat kérdések miatt állandó vita zett Jellegűen kiadott gyar- XteMíten a tulajdonképpen az volt hogy volt atekintetl^, h^. e«r- egységi feladatok teljesít*- ^ti Xere^ti ta! tánST^meTyb^ve! IfeSé^fév^aS S E feltétel azt célozza, hogy ^^JES-S b^^tefme^ SS/^fiS^-Kt fSí^K ^Nei^^S hogy a termeiesi ene*ei «t • ' . mlin,.áh,n o.,. a™. t„ biztosítva van a demokrahatósági árak alkalmazású- ges jovedelmezoseget. A gya- si munkaban. tok eves ta- ^—„ „A,.A„ „ lrXrrKtH cvnvnnuC val határoztuk meg, s ezzel [X^n^akkoT'0^5 egyik- beruházások"és"" a fejteszté- telentékeny tömegei kü- pasztalat mutatja, hogy a tizmus. Ennek révén a dolEzerarcú anyag a fa Az ember belőle eszkábálta az első kereket majd a repülőgépet Amikor kontinensünkre áthajózott a szívható füst, a barna dohánynak először fából faragtak áldozó eszközt És a műveletet varázslatos ihlettel csinálhatták: a több száz éves ősöktől alig különböznek a mai pipák. Hagyomány A mesterek drága pénzért vásárolják a pipának való alapanyagot, a bruyer-gyökeret. Kemény, mint a fém, nem fogja a tűz. Magyarországon ritka találkozni vele, hiszen csak Nagykőrösön működik az egyetlen nagyobb pipagyár. A patinás műhely messzeföldön híres pipáit jórészt ebből a fából készíti. Évente vagy kétszáz fajtában, többezer színárnyalatban, összesen százezret A nagykőrösi gyárban körfűrésztől zengő bútorüzem mellett húzódik a csendes műhely. A földszintes épületek alig változtak, a régi-régi manufaktúráról árulkodnak. Mai „gazdája" a fiatal Demcsik Gyula művezető, így beszélt a történetről : — A Szatmáry-család alapította a kisipari üzemet. Esztergályos volt a dédapa, s Imre bácsi is, akinél én tanultam. Ügy mondják, az alapító mester Kossuth-tal és Arany Jánossal is jó barátságban állt, az ipar későbbi tulajdonosai meg sok aranyérmet szereztek munkájukkal. Hát ezt folytatjuk mi a magunk módján. A koros épület belsejében magas fordulatszámú gépek dolgoznak. A bruyer-kocka egy különleges esztergapadról indul: az élesre köszörült acél pillanatok alatt faragja le a fölösleget; szinte percenként hullik az újabb, s újabb darab a gyűjtőládákba. A következő terem a csiszoló. A sebesen forgó korongok mellett kék köpenyes munkásnők szabadkézzel alakítják a fát, mígnem olyan lesz, mint a márvány. Variációk Áz asszonyoktól férfikézbe kerül a formálódó tárgy. A legérdekesebb, s legtöbbet kívánó munkát, a ragyázást, Bársony Ambrús végzi, öthat perc alatt erezeteket mar a sima anyagba, a természetet utánozza géppel. Jégvirágokat, páfránymintát. Egy pillantásra sem emeli fel a szemét, úgy válaszol. — Hogy hol tanultam? Természetesen itt az öreg Szatmárynál.. Ennek 16 éve. Itt avattak szakmunkássá, s itt kaptam az első fizetésemet szembeállítva az elszámolt másik gyáregység nem ért sek az előirányzott időpont- vettek reszt a gazdasági dontermelési költségeket szüle- e] többleteredményt — kü- ra legtöbbször nem voltak tese*1 meghozatalában, tett meg a gyáregységi ered- lön problémát okozott az realizálhatók. Miután a sa- MAROSI JÁNOS — ÉS nem únja az ismétlődő munkát? — Nem. Igaz, Itt sorozatgyártás megy — mégis minden pipát másként fogok, máshogy harap a szerszám. Egyik pipa sem hasonlít a másikra, mint ahogy nincs két egyforma ember. Számtalan variáció születik odafönt az irodában, a rajzasztalokon is: mást kérnek az angolok, a svédek, a németek, mást a magyarok. Bársony Ambrús továbbadja a barázdált pipafejet; a következő gépnél beillesztik a szárat — mehet a fényezőbe. Az egyszerű helyiségben lakkszóró pisztoly sriszeg. Fiatalasszony gumikesztyűvel forgatja a pipát, majd amikor befutotta a csillogó lakk, állványra rakja.' Furcsa alkotmány ez, olyan mint a fakírok ágya. Tüskéin száradnak a gömbölyű, a vaskos, a tömzsi, s a kecses remekék. A vetélytárs A mesterségből jól megélnek a pipakészítők. Az ügyeskezű Bársony Ambrus és munkatársai kétezer forint felett keresnek. A mesterség hálás a szerelemeseinek. Persze szűk esztendők azért akadnak néha. Búz László igazgató mosolytalanul beszél erről: — 1966-ban nagyobb exportra készültünk, két éS fél millióért vásároltuk a drága anyagot. Az üzletből nem lett semmi — úgy tűnt befellegzik pipásainknak. Nem hagytuk annyiban, új piacok után néztünk. Termékeinknek jó hírük van Hollan diában, Dániában, Ausztráliában, Angliában, Svédországban. És éppen ezért lehetőségünk ís akadt. — Persze nemcsak külföldön szeretnénk nagyobb piacot, hanem idehaza is: jobban kell árulnunk pipáinkat. A gyár tehát mással ti próbálkozik, olyannal, amivel kedvet teremthet. Például szép dohányzó készleteket készít pipáihoz, pipa-: tartót a gyűjtőknek, a népművészet hagyományai szerint. A Balaton mellett 1968ban tájjellegű díszítéssel különleges készleteket hoznak forgalomba. De különlegest kollekció készül Szegedre is, a szabadtéri játékok idejére, és az ipari vásárra. Az igazgató hosszan gondolkodik, aztán még hozzáteszi: „Szükségünk van az ilyen kínálásra is. Az embereknél divatot kell csinálni. A pipából is, mert nagy versenytárs a cigaretta. Nagyon nagy, s mi nem szeretnénk abbahagyni ezt a mesterséget-" Kár is lenne érte, hiszen szép és nehéz munka. Matkó István VASÁRNAP, 1968. ÁPRILIS 14. «