Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

PES17 ESTÉK Fő a fejünk A Mikroszkóp színpad új műsora Amióta Komlós János külön bejáratú véleményével felvonult az operettszínház melletti Rátkai-művészklub tőszomszédságába, kevesebbet hallat magáról egyéb fórumokon. Persze korántsem azért, mert továbbá nincs véleménye az érem harmadik oldaláról, sőt, éppen ellenkezőleg: elég erősnek érezte magát hogy fanyarkásan •villogó szillogizmusait — szablyából kivont kardként — egész társulatával suhogtassa. A társadalmi-politikai szatíra vitathatatlanul erős, sajátságos, kifejezetten rászabott fegyverével veszi célba nemcsak a mindennapi élet magamutogató lőtábláit hanem az álarcba bújt, tetszetősen ködösítő sémák, szokások, magatartások, erkölcsi visszásságok sebezhető pontjait. Mikroszkóp-színházának legfrissebb hajtása egy bevallottan „naponta változó politikai szatíra'', Fő a fejünk — címmel. Micsoda ostoba hőbörgés! — legyintett valaki elhamarkodott előítélettel, miután kibámészkodta a Nagymező utcai plakátot, s úgy döntött, nem vált jegyet ilyesmire. (Nem is kapott volna egykönnyen!) De Komlós élcáinál nem árt odafigyelni a kétkedőkre. Egyszerűen arról van szó, hogy közönségét egyfajta kritikai szemüveg, vagy ha tetszik amolyan guliver-gyártmányú mikroszkóp mögé állítja, melynek dioptriáját bravúrosan szabályozza, ami olykorolykor megtévesztői Minek tagadni, a dogmatikus hajlamos benne politikailag veszélyes játékot tetten-érni, s néhányan kajánkodva figyelik, vajon mi mindent vezethet be ezzel az expozícióval: „színházunkban megszoktuk, hogy őszintén beszéljünk." Semmi többet, mint nyugodt lelkiismeretű őszinteséget. A komlósiádák ostorcsapásai valós fonákságokon, napi bosszúságokon csattannak, tőrheggyel szurkálják a bürokrácia kötélcsomóit, s nem görbe, sima tükröt tartanak hivatalok alagútjai, brossúrák dossziéi elé. Akkor sem tagadja meg borsos szarkazmusát, ha nem maga áll oda vendégei elé (a színház olyan kicsi, hogy közönség helyett bátran használhatunk vendégség kifejezést), hanem közvetett intencióit érezzük ott kabarétól a paródiáig. Igaz is, a Fő a fejünk szerkesztői gárdája eléggé tetemes, a plakát szerint tizenheten állították össze, mégis szinte lehetetlen feladat előkeresni szerzőként az egytizenhetedét: Garai Gábortól Vujicsics Tihamérig, Molnár Gál Pétertől Pálfy Józsefig adták tollúkat az ügyért, mégsem pusztán a műfajiság közös nevezője kerekíti egésszé a közel háromórás műsort. Amikor nem Komlósé a szó, akkor is ő beszél, amikor nem ő beszél, akkor is azt játsszák el művészei ta kitűnő Agárdy Gábor, a szúrós tekintetű Major Tamás, meg a többiek), amit és ahogyan Komlós akar mondani. Talán az eddigiekből kiderül. tetszett a mikroszkóposok legújabb programja. Pontosabban annak első része. Szünet után ugyanis bemutatták a Bánk bán-1. A komlósiádáktól vírusosán megfertőzve emígy is mondhatnám : bemutatták, hogy mit bán Bánk. Tovább kacérkodva: miért bánja Petúr bán, hogy nem ő a címszereplő Bánk bán, holott sokkalta jobb színész. Lehet, csupán csacska játék ez a Bánk-paródia, szűrmentés, borba-kesergő, szalmaláng virtusainkról, „drámatermő" nemzeti múltunkról vagy talán a jelen magyar színházáról — mégsem érteni tisztán, hova megy ki ez a játék. Ámbátor az is lehet, hogy az agycsiszoló első félidő után lefáradva és bepilledve a karosszékbe már elveszti éberségét a szüntelen tetemre-hívott figyelem. Velem mindenesetre megtörtént, úgy hogy helyesebb, ha kérdőjel helyett három pontot biggyesztek ide. Nyilatkozzon, aki többször, pihentebb fejjel látta, hallotta ... Nikolényi István Előregyártott elemekből Öt- és tízszintes házak épülnek Gyógyszersegély Jemenbe A Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszt bizottság felhívására a Jemenben lezajlott harci cselekmények sebesültjeinek ellátására gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből álló segélyszállítmányt indított útnak repülőgépen a Jemeni Arab Köztársaságba. i Magyar-jugoszláv együttműködés A legégetőbb és a legnehezebb: egyre több lakást építeni. Szeged város pártás tanácsi vezetői mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy lakásépítési programunkat teljesíteni tudjuk. A harmadik ötéves terv időszakára előirányzott lakások megvalósítását azonban kétségessé tette az alacsony és meghatározott építőipari kapacitás. A következő években házgyárat építenek Szegeden, de annak a produktuma csak a negyedik ötéves terv idején jelentkezik lakóházakban. A kérdés valahogy így hangzott: mi legyen addig? Ekkor született meg a város vezetőinek az elhatározása, hogy a Dunaújvárosi Épületelemgyártól vásárolnak előregyártott lakásokat, mintegy 1400-at. A lehetőségek keresése közben a dunaújvárosi előregyártott elemek látszottak a legjobbnak. A város vezetői szakemberek kíséretében a helyszínen megtekintették az előregyártott elemekből felépített házakat és sikeres tárgyalásokat folytattak az épületelemgyár vezetőivel, valamint az építőipari tárca illetékeseivel. A kivitelező és a tervező vállalatok megkezdték az „adaptálást" és alkalmasnak tartják az előregyártott elemekből készült házak felépítését Szegeden. A tervek szerint mind az 1400 lakást a szegedi Tarjántelepen építenék fel, s emiatt nem szükséges alapvető változtatásokat végezni a már elkészített városnegyed beépítési tervein. A lakások egyébként igen korszerűek és teljesen összkomfortosak, két- és háromszobásak, központi fűtéssel és sok beépített berendezéssel. Nem is pontos a kifejezés, hiszen ilyen elemekkel már nem építkezés folyik, hanem összeszerelés. Dunaújvárosban — a képen is látható ötemeletes házakat — 30—40 nap alatt „rakták" össze. A lakáselemek kívül is, belül is vakoltak, sőt a konyha, a fürdőszoba és a WC egy térelemben van elhelyezve, beépítve a fürdőkád és a konyha teljes felszerelése. A tervezett mintegy 1400 lakást 1969-ben és 1970-ben építenék fel a Tarjántelepön. A beruházó a városi tanács, kivitelező a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, a tervező pedig a Szegedi Tervező Vállalat. Az előkészítés gyors ütemben folyik. Valószínű, hogy a szép ötés tízszintes épületek jól illeszkednek majd a kialakuló új városnegyed képébe. Aláírták Belgrádban a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kulturális együttműködéséről szóló kétéves munkatervet, amely a két ország oktatási és kulturális intézményeinek együttműködését szabályozza. A munkatervet magyaí részről dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, jugoszláv részről Dusán Popovics, a Vajdasági Autonóm Tartomány végrehajtő tanácsa művelődésügyi és kulturális tanácsának elnöka írta alá. — Csak azt nem tudod, hogy most mi vagy. — Ezt rajtam kívül sokan nem tudják. — Látod, ez az. Én nem cserélnék veled. Felesleges, léha beszédnek indult a diskurzus. Kiittam a söröskriglit és kimentem a gangról. Gondosan mívelt kertje van Ábrisnak. Egyenes út választja két részre, frissen metszett szölőlugas visz az úton. Bal oldalon saláta, spárga, hagyma ágyások zöldellnek, egészen le az utcai kerítésig. — Krumplit, meg babot vetettem ide — mondja mögöttem. A cseresznye meg a barack kivirágzott, de a méhek még nem járják. — Korai a tavasz. — Félek, hogy ráfizetünk. Pedig ez a kert a nyugdíjpótlóm. — Szép itt minden. Nekividult. aztán mondta a szőlőtakarás, meg a metszés művészetét. A vetésforgóra igen nagy szükség van az ilyen ötszáz öles „kisüzemben" is. Múlt esztendőben a fordítottján alakult; a baloldalon kukoricát vetett, a mostani krumpli helyén meg paradicsomot, paprikát. Nagy segítség a kút. Háromszor-négyszer annyit, visz piacra Ábris. mint a korábbi esztendőkben, amikor még víz híjával gazdálkodott. Nyugalmas este kerekedett. Ott álltunk az úton, a tavaszra fordult gyümölcsösben. Szerettem itt matatni, segédkertészkedni, de mostan valahogy nem illek ide. Szótlanul nézelődtünk a telihold alatt. Elvettem Ábris kedvét is, olyan hallgatag lett, mint én. Sajnáltam és próbálkoztam békítő-derítő gondolatokkal, de hamvában maradt valamennyi. Pedig én vagyok az egyetlen jeles embere, írogató-közvitéz barátja. Ábris meg őszinte kritikus, nem izmusok szerint méri az írást, hanem úgy, hogy tetszik vagy nem tetszik. Mégindokolja véleményét a maga módján és sokszor igaza is van. — Haragszol? — kérdezte, mivel nem állhatta tovább a szótlanságot. — Magamra, csak magamra. — Miért? Mi lelt? — Nem is tudnám megmondani. — Menjél el az orvoshoz, nem jó ez a komorság. Példálózott, hogy az ilyen lelki háborgások elrontják az életet örökre. Ha beletörődik az ember, később már semminek sem örül. Nem látja meg a cseresznyefa virágzását, a frissen ásott kertben sem talál élvezetet. Olyan lesz időnap előtt, mint az ecetes uborka. Még a környezetét is búsulásba kergeti, aztan az ilyen emberektől óvakodnak a többiek. — Fellázadtak a szolgáim — ütöttem félbe Ábris okfejtéseit — Á szolgáid? — Azok. A közszolga, meg az írogató szolga összeveszett egymással. Most rajtam töltik ki a mérgüket, beadták a lemondást. — Érti a fene, hogy te miket beszélsz itten, — Nehéz is ezt megérteni. — Gyere be, aztán összeütök egy kis rántották. Mit értene meg Ábris az én magán nyavalyámból. Egész életében az utakat építette, öregségére magára maradt, elhalt mindenkije. Ügy érzi magát, mintha mindig egyedül élt volna. Megakasztotta ezt a kertet, meg a házat és olyan természetes nyugalommal él, mintha az örökkévalóság már itt bócorogna a fák alatt Riportot írtam egyszer róla, azóta vagyunk barátságban. Ha felszalad a gőz. elviselhetetlenül hancúroznak az idegek, ide bandukolok Ábris birodalmába. — Na gyerünk — nógat újra. — Menjél csak, majd indulok. — Azt még nem is mondtam, hogy az idén kacsákat is köttetek. — Nem mondtad. — Jó árat ígér a piac. — Mikor voltál te kereskedő, hallod-e? — Muszáj forgolódni az életben. — Fenének, hát mire kuporgass már? Megrándult Ábrisnak az álla. Észrevettem, hogy roszszul esett a megjegyzés. — Csak így érdemes. Tenni, venni mindenfélét, aztán észrevétlenül telik az idő. — Igazad van. — Hanem azért ne nevessél, de neked is ez a foglalkozás való Megterem itt minden, hizlalnál, aprójószággal is vergődnél. — Ha egyedül élnék én is. — Szépen hoz ez a kert. — Na gyerünk, együnk valamit. — Majd rád hagyom. — Ne bolondozz. Csöndesen falatoztunk a gangon. Azon tűnődtem, hogy mit mondok a főszerkesztőnek majd, nem írtam meg a tárc-át. — Há igyunk is valamit — térített ide Ábris. — Igyunk. Késü éjjel indultam hazafelé Magainban megszövegeztem a főszerkesztőnek szóló választ: — Nem írtam meg a tárcát, mert úgy összevesztek a szolgáim, hogy egész délután velük viaskodtam. Ezt a civakodást írjam le? — írjad. Hát így történt. Pártnapok Szegeden Április 16-án. kedden a Belváros L párt-alapszervezetnél (Victor Hugó u. 5. pártszervezet helyiségében) 17 órakor, előadó: Perjési László. Április 17-én, szerdán a Szegedi Rendelőintézet dolgozói részére (Lenin krt. 97. kultúrterem) 14.30 órakor, előadó: dr. Dudás Béla. A Nívó Falpari és Játékkészítő Ktsz dolgozóinak (Rókusi ff. 32. ebédlőhelyiségben) 14.30 órakor, előadó: Dani János; a József Attila Tudományegyetem dolgozóinak (Auditórium Maximum, Ady tér) 15 órakor, előadó: Siklós János; a Szegedi Tanárképző Főiskola dolgozóinak (Április 4. útja 6. díszterem) 15 órakor, előadó: Szabó G. László; a Móra Ferenc Tsz dolgozói részére (Bocskai u. S. központi Irodában) 16 órakor, eőadó: .Tálinj László; az Üj Élet Tsz dolgozóinak (Mihálytelek, művelődési otthonban) 19 órakor, előadó: Árendás György. Április 18-án, csütörtökön a Haladás Tsz dolgozói részére (Bérkert u. 119. központi kultúrteremben) 12 órakor. előadó: Nagy Pál; a Szegedi Paprikaleidolgozó Vállalat dolgozóinak (őrieménycsomagoló üzemrészben) 14 órákor, előadó: Kovács János; a Szegedi Tömegcikk Ktsz dolgozói részére (Zákány u. 44.. gépteremben) 14 órakor, előadó: Prágai Tibor; a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Központi Gyára dolgozóinak (Alsúkikötö sor 6., kultúrteremben) 14.30 órakor, előadó: Ágoston László; a Magyar Kábelművek szegedi gyáregysége dolgozóinak (-Huszár u. 1. kultúrteremben) 14.30 órakor, előadó: dr. Komócsin Mihály: a szegedi textilművek dolgozói, részére (Tolbuhih sgt. 87., kultúrteremben) 14.30 órakor. előadó: dr. Biczó György; a Gyufaipari Vállalat szegedi telepe dolgozóinak (Bakav Nándor u. 7—9., kultúrteremben) 14.30 órakor, előadó: dr. Veres József; a Tisza Bútoripari Vállalat III. sz. Gyáregysége dolgozóinak (Lenin krt. 25.. ebédlőben) 14.30 órakor, előadó: Annus István: a Ládáipari Válalat 5. sz. telébe dolgozói részére (Csanádi u. 1—3.. kultúrteremben) 14.30 órakor: előadó: drr. Komáromi László: a Hél-alföldl Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozóinak (Alsőkikötő sor 5.. tanácsteremben) 15 órakor, előadó: dr. Zsarnóczai Sándor: a Szegedi F,cset- és Seoriígyár dolgozói részére (Cser/-- Mihálv u. 33.) 15 órakor, előadó: Sípos Géza: a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat dolgozóinak (Földvári u. ?... Belváros iT. pártszervezet: helyiségében) 15 órakor, előadó: Ozvald Imre; a Szegedi Nyomda Válalat dolgozói részére (Bajcsy-Zsilinszky u. 28.. kultúrteremben) 15 órakor. előadó: Leipniker Péter; a Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozóinak (Pulcz u. 2,. oktatóteremben) t.5 órakor, előadó: Telkes György: a Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság dolgozói részére (Gvapjas Pál u. 2.. központban) 15 órakor, előadó; Havasi Zoltán; a Csongrád megyei Husipari Vállalat dolgozóinak (Maros u.. szalámigyár ebédlojeben) 15.30 órakor, előadó: Csakmag György; az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Étterem Vállalat Hungária Szálló dolgozói részére (a Hungária rózsaszín termében) 18 Orakor, előadó: Diós József; a Rostkikészitő Vállalat Központja dolgozóinak (a Szegedi Építőipari Vállalat Dáni utcai kultúrtermében) 16.15 órakor, előadó: Zombori János; az Alföldi Kőolajfurási Üzem dolgozót részére (Dorozsmai út 75.. ebédlőben) 16.30 órakor. előadós Czifíra Pál; a Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei Igazgatósága dolgozói részére (Vár utcai kultúrteremben) 16.30 órakor, előadó: Papdi Júzsef; az újszegedi pártszervezetben 18 órakor, élőadó: Ozvald Imre; az Alföldi Köólnj és Földgáztermelő Vállalat .Csőszerelő Üzemegysége dolgozóinak (Algyő, 2. üzemegységben) 16 órakor, előadó; Ko. vács Attila. Apriis 19-én. pénteken a Felsővárosi párt-alapszervezetben (a pártszervezet helyiségében) 17 órakor, előadó: dr. Kovács Lajos; a Pannónia Szőrmekonfekció IH. sz. Gyáregysége dolgozóinak (Mikszáth Kálmán le 22.) 14 órakor, előadó: Hoffmann Márton; a Fonalfeldolgozó Vállalat dolgozóinak (Tavasz u. 2kultúrteremben) 14 órakor, előadó: Csádon Gyula; a Centrum Áruház dolgozóinak (Lenin krt. 47., emeleti étteremben) 10 órakor, előadó: Gaál Géza; a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói részére (Hágl Étteremben. a majfyar szobában) 16 órakor, előadó: Szabó József; a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak (Dugo. nics u. 4. Tanácsteremben) 18 órakor, előadó: dr. Gazdagh István: a DAV Szeg-cii Üzletigazgatósága dolgozói részére (Kos-, suth Lajos sgt. 68.. ebédlőben) 16.15 órakor, előadó: Sárvári Mihály: a Postaigazgatóság dolgozóinak (Kossuth L. sgt. 4., étkezdében) lB.4o órakor, előadó: szigeti János: a Belváros II. párt-alapsezrvezetben (Földvárt u. 2.. a pártszervezet helyisegében) a Csongrád megyei Ruházati Bolt dolgozóinak is 18.31) órakor, előadó: Sz. Simon István; a Petőfi II. párt-alapszervézetnél (József Attila sgt. 169. a pártszervezet helyiségében) 18 órakor, előadó: dr. Nyilas Zoltán: a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregysége dolgozói részére (Rigó u. 38.. kultúrteremben) 14.30 órakor, előadó: dr. Csikós Ferenc. Április 23-án. kedden a Csongrád-Békés megyei Vas-MUszakl Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóinak (Bakay Nándor u. 52.. étkezdében) 15 órakor, előadó: Börcsök Ferene. Április 25-én. csütörtökön a Rókusi pá rt-alapszervezetnél (Pacsirta n. 1. pártszervezet helyiségében) 18 órakor, előadó: Lugosi József. VASÁRNAP, 1968. ÁPRILIS 14. •DÉL-MAGYARORSZÁG