Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-12 / 86. szám

Fél év múlva Lapunk március 31-i szá- ként teljesített szolgálatot Hajnali szivattyúzás Hegyes Ferenc (Párizsi korút 45.) olvasónk több lakótársa nevében írt levelet szerkesztőségünknek arról, hogy a távfűtésű vezeték javítása sorozatos bosszankodást okoz az épülettömb lakóinak. A csővezeték aknában felgyülemlő vizet általaban vasárnap szokta szivattyúzni a DEGÁZ. Mint olvasónk írja: „Ez a művelet általában órákig tart, erős motorzúgással kísérve. A távvezeték miatt a meglevő parkrészt nem lehet használni, mert a vezeték karbantartója felásatta a esővezeték környékét. Annak visszaállításáról, rendezéséről mar nem gondoskodik. A 15 köbméter nagyságú gödröt tavaly októberben karbantartási munkák miatt ásatta ki a DÉGÁZ, hogy elzárócsapot szereljenek a távvezetékre". Magunk is meggyőződtünk arról, hogy a kiásott gödör most is ott tátong a Párizsi körút 45. számú ház udvarán. Nincs korláttal körülvéve. A házban lakó kisgyerekek beleeshetnek, este pedig a felnőtt is belebukhat. Igaza van levélírónknak, hogy ez állandó veszélyt rejt. a vasárnaponkénti kora reggeli vízszivattyúzás pedig felveri álmukból a pihenőket Minderről Nagy Ferencné házfelügyelő értesítette a III. kerületi házkezéiőséget, de hiába. Az IKV, mint háztulajdonos, igazán érvényt szerezhetne lakói érdekeinek! mában Visszatartott munkabér címmel szóvá tettük, hogy Szegedi József nyugdíjas olvasónk egynapi munkabérét tavaly szeptember óta nem fizették ki a gáztöltő telepen, ahol éjjeliőrAz egynapi bér mindenképpen megillette még akkor is, ha másnap felmondott. Olvasónk most köszöni közreműködésünket és arról tájékoztat, hogy cikkünk megjelenése után bérét kifizette Szombati András telepvezető. Amit a vendég is lát A Tiszta Szegedért mozgalomba nemcsak a közterületek, utcák, terek tisztán tartása tartozik, odaillenek a kirakatok és üzletek portáljai is — írja levelében több olvasónk. Felhívják a figyelmünket a Somogyi Béla utcai tejivó kirakatára, amely — magunk is meggyőződtünk róla — enyhén szólva visszataszító elhanyagoltságában. A vendég ezt látja is, s önkéntelenül arra gyanakszik: vajon az üzletnek az a része, amelyet nem lát, szintén ilyen elhanyagolt? Neorealizmus"? A munkafeltételek tudománya Több Dózsa György utcai lakótői kaptuk a következő szövegű levelet; „Hónapokkal ezelőtt lebontották a Dózsa György és a Kazinczy utca sarkán levő üres telek embermagasságúnál is nagyobb téglakerítését Minden bizonnyal azért hogy építkezzenek. A munkát azonban senki sem kezdte el, s most be lehet látni az udvari házak közé, ami bizony nem válik a városkép díszére." Levélíróink igazának bizonyítására mellékeljük a fényképet A vállalati élet szótárában egyre gyakrabban találkozunk ezzel a fogalommal, ergonómia. A pontos meghatározása körülményesnek látszik, talán legtömörebben így lehetne fogalmazni: az ergonómia — a munkafeltételek tudománya. Részletesebben vizsgálva összefoglaló tudománynak nevezhetjük, mert ide tartozik a munkalélektan és munkaszociológia, az üzemszervezés és egy sor más vizsgálati stúdium. Az ergonómia a különböző munkafolyamatok során az ember és a termelőeszközök kölcsönhatásában érvényesülő törvényeket, törvényszerűségeket igyekszik feltárni. Az ergonómia egyik legjelentősebb alapgondolata a fiziológiai, pszichológiai és antropometriai igények és szükségletek bevezetése olyan területekre, ahol eddig csak műszaki, vagy gazdasági szempontokat vettek figyelembe. Pszichikai megterhelés A termelőeszközök fejlettségi foka, színvonala nem csupán a munka jellegét határozza meg, de bizonyos pszichikai terhelést is jelent a dolgozó emberre. Jelenleg az automatizálás nagyon gyors ütemben halad előre. A munkaidő és a fizikai megterhelés egyre jobban csökken, kevesebb lesz a kétkézi munkavégzés. Ugyanakkor fokozatosan növekszik az emberi munka minőségi követelménye, s ez az igény az egyén nagyobb Járda és villany Arra a cikkünkre hivatkozik Csóti Lászlóné Üj szeged, Rózsa Ferenc sugárút 122. szám alatti lakos olvasónk, amelyben az 1968-ra tervezett út- és járdaépítésekről írtunk. Idézi a cikk következő mondatát: A közel 1,5 millió forint járdaépítésre szánt összegből túlnyomórészt az új szegedi utcák járdáinak elkészítését tervezi az I. kerületi tanács. így folytatja levelét: „Szerintünk ebből az összegből még járdára sem futja Újszeged végére, vagyis a Rózsa Ferenc sugárút, a Thököly út és a Tanács utca tájára." Olvasónk levelének további részében azt kifogásolja, hogy a Belvárosra azért fordít a kerületi tanács több pénzt, mert a külföldiek elsősorban ott fordulnak meg. Arról is ír, hogy a Rózsa Ferenc sugárút végén tavaly november óta 4—5 villanyoszlopról hiányoznak az égők. Véleményünk szerint a világítást illetően teljesen igaza van olvasónknak. A járdaépítésre vonatkozó cikkünket azonban félreértette, hiszen éppen azt írtuk meg, hogy az L kerületben elsősorban az új szegedi utcák munkáira fordítják idén a nagyobb összeget Más kérdés az, hogy a város központjára, éppen az idegenforgalom miatt szintén nagy gondot kell fordítani, de ebben az esetben ez nem csökkenti a távolabbi utcák munkáira szánt összeget Új árhullám a Tiszán A Kárpátokban levő hó korai olvadásának tulajdonítható a Tiszán most végig levonuló újabb árhullám, amely sehol nem késztette az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot védelmi készültség elrendelésére. Az elsőfokú készültséget 650 centiméteres áradásnál rendelik csak el. Ilyen nagy vízre azonban a most levonuló és az utána következő árhullámnál sem számíthatunk. A legfrissebb jelentés szerint ugyanis Tokajnál már megszakad az áradás, noha az utóbbi napokban esett csapadék hatására Vásárosnaménynál kisebb árhullám kialakulását jelezték. Csongrád megyében és Szegednél lényegeben tetőzött a Tisza most levonuló árhulláma, amely, ha újabb csapadék nem növeli, két héten belül leszalad. Az előző évektől eltérően idén mindössze közepes vízállast, 2 méterrel kisebb vízszintet mérhettek a Tisza Csongrád megyei szakaszán. Az április vegi, május eleji csapadék mennyiségétől függ, hogy az úgynevezett zöldár hamarabb indul-e el a szokásosnál. Munkásokat, alkalmazottakat keresnek A PNYV Szegedi Textilművek Kiskundorozsmai Üzemegysége azonnali belépéssel keres lakatos, esztergélyos szakmunkásokat. szövőnőket és női munkavállalókat álképzús munkakö rökbe. xS. 179 030 16 évet betöltött lányokat 3 műszakba csévélőátképzósnek felvesz a Jacquard Szövőgyár. .Jelentkezés Írásban a gyár üzemgazdasagt osztályán. A betíDftás idejére 750,— Ft a fizetés, utána a kereseti lehetőség 1200,— Fttól 1600.— Ft-lg. Albérleti szállást biztosítunk, a hazautazáshoz térítést fizetünk. Címünk: Pa-, muttpxtilmüvek Jaccuard Szövőgyára. Budancst XIII.. Szekszárdi Üt 13—23. Bp. 3726X Gázmestert keresünk, lehet nyugdíjas is. ..Fizetés megegyezés szerint" jeligére a Hirdetőbe. S. 179 091 A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat az l96ST969-es tanévre virágkötő, esztergályos, bognár, útburkoló. kovács, fényező-mazoló dísznövénytermesztő és kertépítő ipari tanulókat, valamint gépkocsivezetőket, nehézgépkezelőket, vagonkirakókat, rak"dőuat kubikosokat., takarítónőket. épfőlpari és ker-észeH férfi és női segédmunkásokat alkalmaz állandó munkára. Jelen'kezés a vállalai munkaügvi os7tálváu naponta 7—15 óra kőzött. Szeged. Pacsirta u. 1. S. 179 093 Gyakorlattál és mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező belső ellenőrt, gép-gyorslrőt felveszünk. Pályázatokat a Hirdetőben „Nagykereskedelmi Vállalat" jeligére kérjük leadni. S. 179 098X A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Hódmezővásárhely, Erzsébeti in 5. felvételre keres lehetőleg budapesti lakással rendelkező gyakorlott anyagbeszerzőt. Jelentkezés szemelyesen a vállalat üzemgazdasági osztályán mindennap délelőtt 7-től délután 16.30-ig. Fizetés megegyezés szerint. Dtiköltséget felvétel esetén térítünk. X139 936 Felveszünk állandó munkára férfi és női segédmunkásokat két és három műszakra, lakatos szakmunkást, bádogos- és vízvezeték-szerelőt, továbbá fiatalkorúakat hatórás munkaidőre. Egy év eltelte után természetbeni juttatást biztosltunk. Délben üzemélelinezés rendelkezésre áll. Vidékieknek közlekedést térítünk. Jelentkezés a SZEGEDI F A LFMFZG Y AR MUNV *ÜGYI OSZTÁLYÁN (Szeged, Budapesti út 1.). DK. 292 Állandó munkára géplakatost felvesz a Szegedi Halgazdaság. k. 5640 Esztergályos, maros, köszörűs, lakatos és hegesztő szak- és betanított munkásokat, valamint 1 fő legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező tervező gépészmérnököt felveszünk. Szegcdi Vasipari Ktsz. KátaJ köz. xS 144 945 A deszki gyógyintézet pályázatot hirdet április 16-án elfoglalható élelmezésvezetői állásra. Illetmény az E 421 kulcsszámon plusz 30 százalék veszélyességi pótlék. Élelmezési tanfolyammal és közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkezők előnyben részesülnek. Az Írásbeli pf tot az intézet igazgatóságához kell benyújtani. DK 295 Kiosztották az Oscar-díjakat A californiai Santa Monicában szerdán este kiosztották az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 1967. év legjobb filmjeinek ítélt díjait (Martin Luther King temetése miatt az Oscar-díjak kiosztását hétfőről szerdara halasztották el.) 1967 legjobb amerikai filmjének díját a Forró éjszaka című film kapta. A legjobb férfiszínész díját Rod Steiger (Forró éjszaka), a legjobb nói alakítás díját pedig Katherine Hepburn (Találd el, ki jön ma vacsorára) kapta. A három fődíjjal két olyan filmet jutalmaztak, amelyek az Egyesült Államokban súlyos társadalmi konfliktusokat okozó faji kérdésekkel foglalkoznak. 1967 legjobb külföldi filmjének a bizottság a Barranow-filmstúdióban készült csehszlovák filmet, a „Szigorúan ellenőrzött vonatok"-at ítélte. A dokumentumfilmek kategóriájában az „Andersonszakasz" című francja filmet jutalmaztak, amely egy DélVietnamban harcoló amerikai katonai egységről szóL pszichikai megterhelését jelenti. Ezek után már nem is szükséges bizonygatni, hogy miért nyert polgárjogot üzemeinkben, az ipari életben a munkapszichológia. Szeged e tekintetben is előnyös helyzetben van, hiszen az itteni Tanárképző Főiskola pszichológiai tanszékének és laboratóriumának munkája, kutatási eredménye nemcsak hazai, de a külföldi szakirodalomban is előkelő helyet foglal el. Melyik műszak?... Az ergonómiai vizsgálatok nem ismeretlenek a szegedi üzemekben. A Kenderfonóés Szövőipari Vállalat szegedi gyárában közel nyolc esztendeje végeznek vizsgálatokat az elfáradással kapcsolatban. A vizsgálatokat mind a három műszakra kiterjesztették: délelőttös, délutános és éjjeles műszakokra. A sokoldalú felmérés Igen alapos és pontos megállapításokat eredményezett. Nemcsak azt mutatta ki, hogy az éjjeles műszak fárasztóbb, hanem azt is, hogy a hét mely napján jelentkezik nagyobb elfáradás, fáradtsági érzés, hogy milyen eltérések vannak a hét első munkanapjai és az utolsó munkanapok hatására az emberi szervezetben. Ezek az adatok természetesen az egyénre vonatkozóan is fontosak. Ugyancsak a kenderfonógyárban végeznek rendszeresen pályaalkalmassági vizsgálatokat. Egyelőre csak az ipari tanulóknál kiterjesztett a felmérés, de ezek is sok tapasztalatot nyújtanak. A pályaalkalmassági vizsgálatok érdekesek és sok mindenre kiterjednek. Például a személyiségi tulajdonságok körében arra kíváncsiak a kutatók, hogy a jelöltnek milyen a nevezett pálya iránti vonzalma, a munkatársak iránt milyen az alkalmazkodási készsége, a pontossága, a munkahelyi hűsége és így tovább. Az értelmi folyamatok közül a figyelem, a monotónia-tűrés, a felfogó- és feldolgozóképesség a legfontosabb. A szezonmotoros képességek közül fontos az éleslátás, a kézügyesség, a kézbiztonság, a gyorsaság, a kezek koordinált működése és más ehhez hasonló tulajdonságok. Vezetők és beosztottak Talán úgy is lehetne kérdezni: ki a jó vezető. Az ergonómia igen fontos témája a vezetés kérdéseinek boncolgatása. A vezetés ma már tantárgy lesz nálunk is. S ebben nem is lehet vitatkozni: a vezetést tanítani és tanulni kell. A vezetői továbbképzéseken egyre gyakrabban hallani előadásokat pszichológusoktól, ergonómiával foglalkozó szakemberektől. Azt szoktuk mondani, hogy az a jó vezető, aki példamutató, aki megfelelően képes disztingválni a dicséret és az elmarasztalás között. Az sem vitás, hogy az ergonómia alkalmazása a vezetési hibák jelentős részét felderítheti és segítséget nyújthat a negatívumok megszüntetéséhez. Az ember és a munka Az ergonómiai tevékenység legszélesebben a kohóés gépipar területén funkcionál. Mintegy 18 üzemben 80 személy működik ergonómiai szakterületen. A pszichológiai tevékenységet elsősorban a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaügyi szervezésben, a balesetelhárítási és egyéb műszaki kérdéseknél használják feL A gazdasági szakemberek egyre inkább felismerik azt a tényt, hogy a termelés területén a gyártástechnika korszerűsítése mellett nagyobb gondot kell fordítani a dolgozóknak a termelésben tanúsított magatartására, illetve a dolgozók munkakörülményeire. A pszichológiai munka hatására az üzemekben egyre több kezdeményezés történik az ember és a munka, valamint az ember és a gép viszonyának ergonómiai kialakítására. Hasznos ez a tevékenység, hiszen az ergonómia legfontosabb feladata; az adott körülmények között segíteni a munka maximális humanizálásának megközelítését. G. I. Keresztelő fmimhíh Figyelem ! Állami gazdaságok, tss-ek. magániparosok, játékárugyárak egyénlek. A csongrádi Petőfi Termelőszövetkezetnél 1 m hosszú tölgy szőlőkaró, 1 ra h. 27X27 mm udvari kerítésléc, 1 m h. 25X25-ÖS és 27X27 mm-es seprőnyél kész állapotban, bútor, játék készítéshez alkalmas szabványszerü lécfeleségek, száraz tölgyhulladék felaprítva minden mennyiségben kapható. Petőfi Tsz. Csongrád. Telefon: 66. Cs. 166610 Elegáns kocsi gördül a falusi templom elé; odabenn keresztelő van, összegyűlt a család. A kocsival az utolsó vendeg, Gócza Menyhért, a híres szobrász érkezik. Aztán elhallgat az orgonaszó, s megismerjük a népes család tagjait. Jolánt, Menyus húgát, aki keresztvíz alá tartotta Laci öccsük újszülöttjét, Andrást. Jolán férjét, a gimnázium igazgatóját és az öregeket. A család ebédelni indul az új, nagy házba, amelyet nemrég építettek a roskadozó régi mellé. A kép idillikus: ragyog a nap, a poharakban bor csillan, az arcokon jókedv, s mégis érezzük, hogy az idill hátterében valamiféle feszültség sűrűsödik. Később kiderül, hogy az ellentétek íve Menyus és András között feszül. Az emlékképek, amelyek kettőjük sorsát gyerekkoruktól visszaidézik, felrajzolják jellemük és pályájuk eltérő körvonalait. Menyus hajlékonyabb, Andris keményebb karakter; a szobrász eladja, az igazgató tartja magát, s ő a keserű, Menyus a sikeres ember. Gaál István, a Sodrásban, és a Zöldár rendezője új filmjében tehát ismét eleven, mai kérdést állított filmje középpontjába; az önmagunkhoz, tehetségünkhöz, eszmenyeinkhez való hűség gondolatát. A film alaphelyzete liiteles és amit elmond, végeredményben meggyózó. Végigvonul ugyan a filmen a romantikának egyfajta variációja — legfőképpen talán a két főhős sorsának, jellemének bizonyos kikerekítettségében — de ez végül is nem csökkenti a film hatásosságát. Pontosabban: nem ez csökkenti. Sajnos ugyanis, ez a film erényei ellenére sem olyan nagy erejű alkotás, mint mondjuk a Sodrásban. A rendező vitathatatlan tehetsége ugyan minden kockáján érződik, de valamiféle erőtlenség is jelentkezik benne. Alig mond valami újat a film: ez a legfőbb baja. Alapkonfliktusa, a jellem hűsége, sokszor megírt, nagyon Ismerős probléma. És ismerősek a részletek is; a gyerekkor élményei, s aztán a későbbi idők, a leventék elhurcolása, az 53-os disszidálás, s a többi is mind nagyon sokszor látott, hallott, olvasott szituáció. Az anyag eredetiségének izzása, izgalma hiányzik a filmből. Kitűnő a két főszereplő, Latinovits Zoltán, a szobrász, s Koltai János, az iskolaigazgató. Volt falusi tanítójukat Bihari József emlékezetes hatású alakítással mutatja be. a l.